Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-06 / 14. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 220 nek tanítói és nevelői működése az ország ezen pontján üdvösnek nem mutatkoznék, visszahívhassa s valami ál­lami tanintézetben alkalmazhassa. A minister által kine­vezendő három tanár kinevezése, a természetrajz — föld­rajz: mennyiségtan — természettan; és a németnyelvi tanszékekre történik. Az államilag kinevezett tanárok is tagjai lesznek a csurgói tanári nyug- és gyámintézet­nek. s a felekezeti fegyelmi hatóság alá tartoznak. A szerződés aláírása után az évi 8600 frt segély­­h-el remény lenünk lehet a fő gymnasiumunk teljes beren­dezését, a tanügynek egy hosszú cicliisra, kellő színvo­nalra emelését; az építkezési segély megadása pedig (a múlt évben már 6000 frt adatott e czélra) azon hely­zetbe fogja juttatni egyházmegyénket, hogy gymnasiu­­munk egy százados fenállásának ünnepélyét 1892-ben már az új díszes gymnasiumi helyiségben lesz szeren­cséje megünnepelhetni! íme : „mihez hasonlítsam azt f Hasonlatos a mustár­­maiihoz, melyet az ember óévén, elvet az ő kertjében; és fel ne­velkedett, és lett nagy fává.“ (Luk. 13: 18. 19.) Ismerjük el az érdemet! . . . . Ismerjük el. hogy a mit a nagy Festetich György gróf kezdeményezve elültetett ; s a mit a felszámlálha­­tatlan Maecenások: Nagyváthy — Nyárádi János, — (Jseke Mihály, Bélavári F. stb. stb. ezrekkel és fillére­ikkel öntözgettek; az nagy fává,— csakis Körmendy S. ügybuzgalma és fáradhatatlan munkája által nevekedett *). Féltett kincsünk, kedvencz drágaságunk lévén a fögvnmasiuin. ez alkalommal is hosszan foglalkoztunk belügyeivel. . Némi javítások, fizetésemelések, beruházások, ösz­töndíjak megállapítása után, gondja van az intézetnek arra is, hogy mint alma mater, viszontszolgálatot tegyen a fentartónak. Tudni való , hogy a slavon-horvát mis­­sio. részben a b. somogyi egyházmegye ellátásai alatt van. Ezen missio számára két ev. ref. vallásu cseh ifjat nevel most az intézet — mindkettőt a tanítói pályára, hogy idővel (talán már a közel jövőben; egyházkerü­letünk erkölcsi és anyagi támogatásával, mint alkalmas munkásokat kikiildhessük— az Ur szőlőjébe. Igazgatóul 3 évre ismét Hr. láda Károly tanárt választotta az egyházmegye. A tanár úr képessége s az intézet körül eddig szerzett érdemei, a legerősebb garan­­tiával vannak az egyházmegye szerencsés választásához. A népiskolai tanügy tárgyalása, s némi ismétlési ügyek elintézésével, — a közgyűlés véget ért. Őszi köz­gyűlésünk, a statútum szerint ez évben is Csurgón fog megtartatni. Barakonyi Kristóf. ISKOLAÜGY. Igazgatótanácsülés. 1890 márt. 31— apr. 1. A fentjelzett két napon tartá főiskolánk igazgató­­tanácsa ez iskolai évben második ülését Ft. és Nagys. László József egyházi — és Nagy inéit. Kerkapoh* Károly világi gondnok urak elnöklete alatt, A tagok — Nagyt. ('sonka Fereucz ur kivételével, kit elhárithatlan körülmé­nyek gátoltak az eljövetelben — mindannyian jelen vol­tak. Sok, és ezek közt nem egy igen fontos tárgy volt ez alkalommal elintézendő az igazgatótanács által, á mint azt az ülésekről felvett terjedelmes jegyzőkönyv igazolja. Mi természetesen itt nem pontonkénti jegyzőkönyvi kivo­natot akarunk adni, hanem a kisebb fontosságú adminis­trativ és folyó ügyek mellőzésével csakis a közérdekű tárgyakra fogunk kiterjeszkedni. A tanítóképzés — illetőleg képesítésre nézve három fontos tényt említünk fel ez alkalommal: elfogadtatott a Nt. Szekeres Mihály esperes ur által készített tani tóképe­­sitii vizsgálati szabályzat, valamint a főiskolai theol. és ké­­pezdei tanároknak a papnövendékek paedagoijiai képzésére valamint képesítésére vonatkozó, lapunk olvasói előtt is­mert — külön javaslata; végre újabb s reméljük, sikerre vezető lépés történt arra iíézve, hogy a gyakorló iskola a pápai ev. ref. egyház bevonásával elvalahára már felál­lítható legyen. A theol. akadémia igazgatójának félévi jelentésé­ben foglalt indítvány alapján egyhangúlag elfogadtatott, hogy főiskolánkban a jövő téltől kezdve rendszeresen gyer­mek- illetőleg ifjúsági istenitiszteletek tartassanak. Az iskolalátogató 3 tagú bizottság a jelen évben már két ízben látogatta meg főiskolánkat, eljárásáról és ta­pasztalatáról két külön jelentésben számolt be az igaz­gatótanácsnak. mely a bizottság buzgó működéséért kö­szönetét nyilvánító. Ez alkalommal a bizottság elnöke, Nt. Kis Gábor ur, tekintettel azon körülményre, hogy megbí­zatásukat még 1885-ben és határozatlan időre nyerték, és igy méltán kérdésbe tehető, hogy nem érkezett-e el uj választásnak ideje, — a neki ajándékozott bizalommal visszaélni nem akarván, maga részéiül a bizottsági tagság­ról lemondott; azonban világi elnök urnák mindnyájunk véleményét kifejező elismerő szavaira: „Minek mondana le, mikor úgyis újra megválasztanék,t; lemondását vissza­vette. Az alumneuntok kiosztattak, a tandíj mentességi kérvé­nyek letárgyaltattak, miközben több oldalról felmerült az a nézet, hogy üdvös lenne a tandijmentességet a theolo­­gusokra nézve általában kimondani. A tornászati gyakorla­toktól egy év óta távol tartják magukat a papnövendékek, miért is. első sorban saját érdekükben buzditandók lesz­nek a testgyakorlatokban való részvételre. A főgymnasiumi évzáró vizsgál a,tok rendje véglegesen megállapittatott; az u. n. kisebb legátiákra szokásos kiké­résekre (specifikátiókra) pedig kimondó az igazgatótanács a „delendum est“ méltó Ítéletet, mivel az eddigi rendszer mellett épen azok nem részesülnek ezen jótéteményben, a kik azt legjobban megérdemelnék; emellett pedig külö­nösen a nagyobb egyházak lelkészei minden ünnepet meg­előzőleg valóságos ostromnak vannak kitétetve a specili­­katiót kérőknek sokszor egész serege által. A tanári fizetések emelésére nézve teljes egyhangúság­gal kimondá az igazgatótanács; hogy a tanárok idevonat­kozó kérelmét „teljesen indokoltnak és mielőbb megadandó­­„nak, sőt a főiskola érdekei és kellő szinvonaton maradása j L. 1879. kgy. jk. ■11V) ___

Next

/
Thumbnails
Contents