Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)
2004-12-30 / 355. szám
2004. DECEMBER 30.. CSÜTÖRTÖK - DUNÁNTÚLI NAPLÓ RIPORT 7 KULTÚRA Az „ Amy világa" Pécsett örökzöld A Budapesti Kamaraszínház és a PNSZ közös produkciója Nagy Imre Ha az ember színházba megy, nem biztos, hogy drámát lát. Vannak színművek, amelyekből hiányzik a dráma magvát alkotó, feszültséggel teli alaphelyzet. Ezekben a szereplők nem cselekszenek, inkább csak megtörténnek velük az események. Beszédük nem tettekre irányul, csupán reflektálnak a dolgokra. Az ilyen darab szituáció kibontása helyett állapotrajzokat ad egymást követő időmetszetekben. Kicsit olyan, mint egy folytatásos tévéjáték. Ha ügyesen van megírva, találkozhat a közönség érdeklődésével. Jól példázza ezt a típust az Amy világa, amelynek cselekménye másfél évtizednyi időt ölel fel. Mintha az élet írta volna. Ez azonban csak a látszat, mert szerzője, David Hare, akit a magyar publikum is jól ismerhet: ő írta filmre Michael Cunningham Órák című bestsellerét, nagyon is tudatos, jól bevált hatáselemekből szőtt dramaturgiát alkalmaz. Ez különösen a csattanóra, „poénra” kihegyezett szakaszzárlatoknál érzékelhető. Ilyenkor az epikus közegben összecsomósodik valami, amit drámainak nevezhetünk. Ahogy például az első rész végén felcsattan Evelyn már rég nem élő fiát kereső kiáltása, az valódi emberi sorsot sejtet. Részint az övét, az agyérelmeszesedéssel sújtott öregasszonyét, részint a családjáét: hangja segélykiáltás a halott apához. Az Evelynt alakító Krasznói Klára jelenléte a színen - néhány jelenetben néma személyként is - az események mögött zajló dráma jelzése. Amilyen kifejező az említett jelenet, olyan elhibázott a finálé. A hivatásában megtisztuló színésznő, Grace túlságosan pa- tetikus kivonulási szcénája nem illik a mindaddig realista tónushoz. Ezzel a befejező szakasszal egyéb bajom is van. Fellép egy vadonatúj szereplő, akinek jelenlétét Széli Horváth Lajos igyekszik ugyan elfogadtatni, ám funkciója pusztán annyi, hogy a hősnő vele folytatott párbeszédéből a néző megtudhassa, mi történt az előző játékrész óta. A díszlet sem megoldott. A korábbiaktól eltérően a helyszín most nem Grace Allen otthona, hanem egy színházi öltöző, s ezért igen zavaró a lakásból ottfelejteti díszletfal, amelyen látszanak a levett képek (korábban jelzésértékű, itt értelmetlen) fakó, üres helyei. Ezek a részben írói, részben rendezői melléfogások azért is bosszantóak, mert a darab címébe rejtett üzenetnek ebből a jelenetből kell kiviláglania. Amy már halott, mint az apja. Azt látjuk csupán, Amy nélkül, de mintegy az ő szemével, amit a maga világaként élt meg. És ahol lényegében megismétlődött vele a nagyanyja és az apja áldozati szerepe. Ez az, amit ő - anyjától eltérően nus az övé-e, vagy a figuráé. Aztán fokozatosan színt kapott a jellem, s mikor az anyjával való, gondosan kimunkált jelenet végén azt mondta Grace-nek: „Hagyj elmenni!”, a kérés tragikus felhanggal csengett. Annak előrejelzéseként, amiről csak utólag értesülünk. Amy nemcsak az anyjától, hanem az élettől is búcsúzott. A rendező, lián Eldad avatott ismerője ennek az epikus természetű színjátéktípusnak, s egy ehhez illő, hagyományos, realista stílust alkalmaz. Mint jeleztem, akkor hibázik, ha eltér ettől. Székely László korrekt, a zárlattól eltekintve hiteles játékterében a színészek egy érzékelhetően kidolgozott, bár nem túl mély pszichológia jegyében formálják meg a figurákat. Ez a játékmód nem rejt magában különösebb meglepetéseket, de azért nem minősíteném elavultnak, inkább egyfajta színpadi nem bírt ki. A lányt alakító Sztankay Orsolya színtelenül kezdett, s nem lehetett tudni, hogy ez a tompított, szürke tó„örökzöldet” képvisel. Mint maga a darab a maga „globali- zált”, bárhol és bármikor fogyasztható jellegével. Balikó Tamás Frank Oddie-ja a segítőkész jóbarát álcájában remekül ért ahhoz, hogy kihasználja a gyanútlan asszonyt: mackós lomhasága, félszeg tétovasá- ga mögött számító önzés rejlik. Jól megírt és jól eljátszott figura. A darab gerincét alkotó jellempárhuzam azonban kiegyensúlyozatlan. Pedig Köles Ferenc minden tőle telhetőt megtesz, hogy plasztikussá tegye Dominic alakját, és orgánuma is jobban érvényesül a kamaraszínház akusztikai viszonyai között, mint a nagyszínház tágasabb terében. Sajnos, a szerep olyan szimpla, hogy nem nagyon lehet mit kezdeni vele. Egy színtelen ifjú álmodozó, aki simán eladja lelkét a média ördögének. Ennyi. Nem ellenfele Grace Mennek, a színésznőnek, aki bár egyre kisebb szerepeket kap, s mind méltaüanabb körülmények közé kerül, de tud valamit a művészetről, amiről Dominicnak fogalma sincs, és nem is lesz soha. Ezt a valamit, igaz, csupán sejthetjük, mert megírva nincs, de hogy egyáltalán fogalmunk lehet a Grace-féle titokról, azt Vári Évának köszönhetjük. Ő ugyanis a szó kettős értel- I mében játssza a szerepét. Megformál egy figurát, olykor az író 0 helyett is, de oly módon, hogy az alak ' lényegévé magát a sff játékot teszi. Ezért • i 1 képes egyaránt könnyed, fölényes, megértő, szenvedő és tragikus lenni. Amikor megkapja Dominic csomagját a benne lévő sok-sok pénzzel, csendesen azt mondja: „A lányom hamvai.” Ha az ember már mindent elfelejtett majdan ebből az előadásból, Vári Éva Grace Ménjének erre a mondatára akkor is emlékezni fog. MAGYARUL - MAGYARAN A nyilvános beszéd Rónai Béla Ezzel a minősítéssel a magánbeszédtől, a könnyed társalgástól különítjük el a hangzós nyelvi megnyilatkozást. Színhelye vagy színtere legtöbbször a társas együttlét hivatalos alkalmai. Közülük első helyen az ország- gyűlés szabályos időközökben tartott üléseit, illetve a politikai csoportok, társadalmi egyesületek szervezett vagy spontán ösz- szejöveteleit kell értenünk. Üdítő színfolt az a jó néhány képviselő, aki nem a papírjaiba bújva, hanem szabadon, olykor teljesen rögtönözve, kerek nyelvi formában, jó kiállással mondja el gondolatait. Ők megerősítik bennünk azt a hitet, hogy valaha szónoknemzet hírében állottunk. A másik oldalon viszont döbbenettel tapasztaljuk, hogy a szónoknemzetnek tartott nép képviselői - kissé erős kifejezéssel - indulatos szavakkal élve nyelvi megnyüatkozásaik a ra- bulisztika, a dadogás határát súrolják. A közéletiségnek vannak más fórumai is, nemcsak a parlament. A rádió és a tévé munkatársai többségükben igényesen szólalnak meg, mint akik tisztában vannak felelősségükkel, s megfelelő felkészülésben részesültek, mielőtt mikrofonközeibe kerültek. Az utcai szintű kommunikációs modor a fésületlen fogalmazásmód, a csiszolatlan hangzásforma. A médiumok beszédműveltségét értékelő, inkább bíráló, mint elismerő nyelvművelők eddig se fukarkodtak a jószándékú, bíráló megjegyzésekkel, de csupán a rádió és a tévé nyelvének sok fogyatékossága hibagyűjteményekben olvasható. Kiemelkedő a sok közül is a nyelvérzék elbizonytalanítására utaló szóhasználati tévedések sokasága. Pl. „a választók, akik névértéken (névjegyzéken) szerepelnek”; „áttért a menetrend (menetirány) szerinti bal oldalra”; „saját politikai sírkövüket (sírjukat) ássák meg"; „ugyanabban a hajóban úszik (utazik, evez)”; „A rádió nem káptalan zsák (káptalan), amibe minden belefér”. A társadalom jobbik felének a feladata a javító kritika, amely- lyel visszaszorítható a nyelv- használati igénytelenség. A Magyar Rádjó Nyelvi Bizottsága a következőt javasolta az ország- gyűlésnek: A rádiózásban a megfogalmazás pontossága és a hangoztatás hatásossága szakmai követelmény legyen. Eredmény csak így remélhető. Világhírű orgonista B. K. Ma este fél 8-kor a pécsi Bazilikában megrendezendő koncertjén Fassang László világhírű orgonista improvizál, aki harmincévesen birtokosa a vüág két legnagyobb orgonaversenye első díjának. A Liszt Ferenc Zeneakadémián, majd Párizsban, a Notre Dame orgonistája által vezetett konzervatóriumi osztályban végzett. A számos rangos nemzetközi verseny győztesének repertoárjában Bachtól kezdve a mostam legmodernebb szerzőkjg számos mű szerepel. Előadói művészetének egyik legerősebb és legismertebb oldala azonban az improvizáció. Ezúttal Pécsen is ez a koncertprogramja, a rögtönzések főleg karácsonyi témákhoz kapcsolódnak. Ennek előzménye az, hogy Franciaországban tanulmányai keretében egy improvizációs tanszakot is elvégzett. A ma esti pécsi koncert külön érdekessége, hogy a közönség külön is kérheti a művészt bizonyos témákkal kapcsolatos improvizációra. Sistergő fénybombákkal dübörgő éj Az év utolsó napján, december 31-én reggel 6-tól másnap, azaz újév reggel 6-ig nonstop szolgálatban van Erdősi Éva tűzszerész, a pécsi Széchenyi téri tűzijáték egyik pirotechnikusa. Férjével kettesben varázsolják az égre az emlékezetes csodát. Bebessi Károly Üres a parkoló a dzsámi előtt. Már kora délután elkerítik a területet. A sokat látott pécsi Széchenyi tér egyik leghangulatosabb rendezvénye a szüveszter. Autó itt ilyenkor nem lehet A pipázó, szivarozó embereket is eltanácsolják, másfelé irányítják. Kis furgon áll a sáv szélén. Erdősi Éva és Zavada Márton munkálkodnak a lépcsősor és a templom mellvédje között. Úgynevezett kalodákat helyeznek el, amelyek valójában bombatelepek. Összekötik az elektromos hálózatot, amelyet majd egy 18 voltos akkumulátor működtet. A mellvédnél lesz a vezérlőpult. Hogy melyikük kezeli a gombokat, még nem dőlt el. A 12 kalodába sorozatlö- vedékszerűen kerülnek be az összességében mintegy nyolcperces - ezer színű, ékes-fényes - látványosság, tűzijáték eszközei. Úgy 150 indítás követi egymást, ami szám szerint összesen jó háromezer lövést jelent A pirotechnikus házaspárnak az év utolsó napját pár éve már ez tölti ki. - Szilveszter reggel 6-tól, újév reggel 6-ig tartó nonstop szolgálat ez - mondja Erdősi Éva, aki férjével együtt dolgozik. - Ilyenkor jó előre megfőzni, elkészíteni otthon mindent, mert az itteni feladat teljes koncentrációt igényel. A kérdésre, hogy milyen tömegű az eget tűzzel-fénnyel hosszan tartóan beborító bombák, lángoló, sistergő eszközök tömege, Zavada Márton a furgonra mutat - Nincs egy mázsa - mondja. - Minden elfér itt a kocsiban. A szerelés és a tűzijáték lebonyolítása a megrendelő által elfogadott látványterv alapján történik. Még világosban kész a rendszer az indító-, vezérlőpulttal. Aztán biztonsági őrök vigyáznak minderre. A rendőrség is jelen van. A Széchenyi téri szilveszteri tüzes látványosság költségei eddig rendre egymillió alatt voltak. A különleges vállalkozói ágazat, a pirotechnika az utóbbi években szinte robbanásszerű fejlődésen esett át A házaspár kis céget is működtet, elsősorban szolgáltatást nyújtanak. Az év vége előtti napokban viszont árusítottak is tűzijátékhoz való kellékeket, meg persze petárdát A petárdaügy velük együtt kicsit mindenkit nyomaszt - Mióta legális lett, csökkent a feketepiac jelentősége, a fekete behozatal - mondják. Azonban, mivel a petárda csak durran, úgyszólván semmi örömforrást nem jelent, a pirotechnikusokkal együtt alighanem mindenki örülne egy általános és végleges rendezésnek ezen a téren. Ami a tűzijátékos kellékárakat illeti, 2 forint 50 fillértől egymillióig széles a választék. Szüveszter este 6-tól újév reggel 6-ig engedély nélkül bárki rendezhet tűzijátékot a kertjében, udvarában. Ebben az időben nincs tilalom az ilyen pirotechnikai eszközök használatára. A kellékek többnyire ütésállók, indításuk gyufával, öngyújtóval történhet. Van, aki autója akkujával gerjeszti a megfelelő energiát Mindez egy jó kis játék felnőtteknek, ifjabbaknak egyaránL A maximális jóhiszeműség azonban elengedhetetlen. Például konkrétan valakire célozni, bárkit ijesztgetni már nyil vánvalóan jogi megítélés alá esik. Az egyszerű eszközökhöz nem kell szaktudás, a komolyabb tűzijáték azonban piMióta legális lett a petárda, csökkent a feketepiac jelentősége rotechnikai képzettséget igényel. - Pirotechnikussá úgy válhat az ember, hogy érettségivel és idevágó középfokú műszaki végzettséggel elszegődik egy már működő ' pirotechnikus mellé, hogy legalább tíz tűzijátékban részt vehessen, mint segítő - magyarázza Zavada Márton. - Ezután két fokozatban tesz pirotechnikai vizsgát Végül kap egy pirotechnikus bizonyítványt, mint én és mint amilyent a feleségem is kapott.- Ne játssz a tűzzel, mert majd éjjel bepisilsz - hangzott a hajdani nagyszülői intelem. Erdősi Évát kérdezem, mit szól ehhez. - Mi nem „játszunk" a tűzzel - húzza alá jól érzékelhetően a játszunk szót - Félni sem félünk persze. Némi izgalom azért mindig erőt vesz rajtunk. Ez egyfelől abból ered, hogy a megrendelő és a néző meg lesz-e elégedve a produkcióval, másrészt a biztonság- technikának is előírásszerűén kell működnie. Ha mondjuk a szél elér egy bizonyos viharos fokozatot, akkor a tűzijáték egyes elemeit ki kell hagyni, mert a személyi és a vagyonbiztonság nem kockáztatható. Ebből a szempontból a tűzijáték sem játék. é i Sztankay Orsolya és Vári Éva FOTÓ:T. L i
