Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)
2004-12-23 / 350. szám
2004. DECEMBER 23., CSÜTÖRTÖK - DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 KULTÚRA - RIPORT Napos oldal - színpadon Múzeumokat karolt fel a multicég FIGYELEMRE MÉLTÓ Karácsony Benő műve a Janus Egyetemi Színházban rogna tovább” - mondja az elbeszélő Ilonával kapcsolatosan, de Annára emlékezve, a mintha szóra helyezve a hangsúlyt, s ez most nem világlik ki eléggé. A gondosan megtervezett kicsiny színtér, amely a mozgatható térelemek alkalmazásával a valóságosnál nagyobbnak tűnik, szintén a játék egységét erősíti. Ez a díszlet - Németh Pál munkája - mindvégig megőrzi erős vizuális karakterét, miközben leleményesen variálható is, elfogadható léptékű mozgásteret biztosítva a színészeknek. A szereposztás kiemelkedő érdekessége Lipics Zsolt fellépése Dukics (illetve az após) alakítójaként Ha egy ilyen formátumú hivatásos színész részt vállal egy egyetemi társulat munkájában, könnyen „felbillentheti” az előadást. Hogy ez nem történik meg, az Lipics Zsolt igen határozott szerepértelmezéssel társult arányérzékének és Mikuli János körültekintő gondosságának köszönhető. A rendező ezúttal is egy következetesen végiggondolt összjáték dinamikus modelljét alakította ki. Ebben minden résztvevő (így László Virág, Juhász Mátyás, Raffai Norbert, Pásztó Renáta, Inhof László és Kormos Balázs is) egyaránt megleli többszörösen kijelölt helyét Dukics Anna szerepében Ja- kabfi Edina a „remek kis alkotásaként megjelenő lány „okos barnaságából fakadó vonzerőt kellő kritikával társította. A főalakot megformáló Bozó Tamás láthatóan érti Felméri Kázmér szövegének ironikus-játékos rétegeit, ám e tónus árnyalatainak érzékeltetésével adós marad. „Azt mondják, hogy az emberben több lélek lakik. Nyilván én is ilyen tömegszállás voltam” - mondja a hős egy helyen magáról. Ennek a differenciáltságnak a bemutatásához azonban olyan élettapasztalatok szükségesek, amivel az ifjú főszereplő még nem rendelkezhet. Alakítása így is dicséretes. Ahogy a JESZ előadásának egésze is. Figyelemre méltó esemény a város színházi életében. géséből adódó leegyszerűsödése. Efféle deficittel minden ilyen jellegű produkciónál számolni kell, éppen azért, hogy csökkenteni, s ha lehet, pótolni lehessen a hiányt. Erre a „kettős könyvelésre” nézzünk egy igen kifejező példát! Amikor az apa halálhírének közlésekor Éberlein doktor a Wanderers Nachtlied felidézésével reflektál a szomorú eseményre, a regény szerint ezt nem csupán a gyászeset indokolja, hanem az egész táj, a „halott tó” és a „dermedt erdő” hangulata, dramaturg és a rendező szerepét értő módon egyesítő Mikuli János gondosan megőrizte a cselekmény epikus ívét oly módon, hogy Felméri Kázmér életútjának - ennek az ironikus tónusú „érzelmek iskolájának” - legfontosabb mozzanataira összpontosítottak mindketten. A dramaturgiai egység erősítése érdekében részint átmentették az előadásba a jeleneteket összepántolni igyekvő narrátort szólamot, részint pedig szerepösszevonásokat alkalmaztak. Mindkét megoldással egyetértünk, néhány megszorítással. Szerintünk a szobrász megjelenése az utolsó jelenetben mellőzhető lett volna, a figura átlépése a fikció terébe néEzt igazolja a JESZ mostani vállalkozása. Amit az is indokol, hogy az írótól nem állt távol a színház. A regény több epizódját is színpadi jelenetként képzelte el, s Válás után című darabja - ezt szintén érdemes lenne újra elővenni - dramaturgiai vénáról tanúskodik. Egy epikus munka színpadra állításakor az igazán fenyegető veszteséget a lelki folyamatok sokrétű bemutatásának játékszíni korlátái jelentik. A motivációnak az események gyors peramely fölött „laza vattacsomó”- ként lóg a szénégetők füstje. A tájleírás elmaradása könnyen modorossá tehetné a jelenetet, ha az orvost alakító Tóth András Ernő tudatosan visszafogott előadásmódja, töprengő befelé fordulása nem igyekezne pótolni a hiányzó miliőrajzot. Neki köszönhető, hogy a jelenetzáró gondolat a kialvó gyertyákról nem közhelyként, hanem életigazságként cseng. A regényt színpadra alkalmazó Venyige Sándor, valamint a mileg zavaró. Ezt a motívumot a díszletfalakra helyezett dombormű-torzók magukban is kellően érzékeltetik. Veronka és Pompone színészi összekapcsolása elfogadható (Szomora Lívia a két alak különbségét is jelzi), ám Kernbach Ilona azonosítása Dukics Annával szerintem túl nagy nyomatékot kap. A cselekmény egységének kétségkívüli erősítése a „hasonmás” által kiváltott lelki tusa elmaradásával járt „Az érzéseim tovább peregtek, mintha ugyanaz a film foNagy Imre Regényt színpadra vinni - ez mindig kockázattal jár. A műfajváltás merész vállalkozás. Ebből a szempontból azonban nem is az okozza a legfőbb gondot, hogy ilyenkor a drámai szituációt elbeszélői eszközökkel kibontott életfolyamat bemutatása helyettesíti. Az epikus színház tapasztalatai alapján ezt a cserét hajlamosak vagyunk elfogadni. Különösen akkor, ha olyan értékes, ám valahogy mégis az irodalmi kánon peremére szorult műről van szó, mint amilyen Karácsony Benő 1936-ban, Kolozsvárott megjelent regénye, a Napos oldal, amely nyelvi gazdagsága, lélekrajzának finomsága révén méltó az újrafelfedezésre. Pásztó Renáta és Bozó Tamás Kaszás E. Egymillió forintos adománynyal járul hozzá a Csontváry és a Zsolnay Múzeum téli üzemeltetési költségeihez a BAT Hungary. A multinacionális cég hagyományt kíván teremteni az idén először tett gesztusával.- Példa nélküli, hogy ilyen nagyságrendű felajánláshoz megkeresés nélkül jusson hozzá intézményünk. A BAT jól ráérzett, hogy hol van szükség a segítségre - mondta Huszár Zoltán (képünkön), megyei múzeumigazgató az adományozás kapcsán tartott ünnepségen. Bede Rita, a BAT médiakapcsolatokért felelős vezetője elmondta, hogy a társaság szpon- zorációs tevékenységében új elemként jelentkezik a múzeumok támogatása. Korunkban a kiállítások, tárlatok szerepe megváltozott, a gyönyörködtetésen túl a múzeumok teret biztosítanak a tanulásnak, nevelésnek, adott esetben a szórakozásnak is. A cég azért döntött e terület felkarolása mellett. Az egymillió forintot a két múzeum téli üzemeltetésére fordítják, az összeg a fűtés és a villany költségének mintegy felét fedezi. A fenntartó Baranya Megyei Önkormányzat évente 20 millió forintot költ a két leglátogatottabb pécsi múzeum fenntartására. Dr. Kékes Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke a felajánlás kapcsán elmondta: azzal együtt, hogy jövőre várhatóan több forrás jut az intézmények felújítására, modernizálására, a BAT példája másokat is hasonló gesztusra ösztönözhet. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR. Festmények, szobrok, kerámiák, üvegművészeti és egyéb iparművészeti alkotásokból nyílt kiállítás a Pécsi Kisgazdában, amelyen kizárólag baranyai alkotók munkái láthatók. A tárlat január 9-ig tekinthető meg. fotó: löffler pétir KARÁCSONY A KISGALfRIABAN Időt és szeretetet nem lehet venni érték Aki adni tud, másoknak örömet tud szerezni, az sokkal többet kap, mint aki főleg magával törődik Dunai Imre A hétköznapok kiürítenek, elhasználnak. Az ünnepek arra valók lennének, hogy feltöltődjünk belőlük, de a felfokozott várakozás miatt ez gyakran görcsössé válik. Aki a szeretetet a „most vagy soha” kizárólagosságával reméli átélni karácsonykor, az könnyen csalódhat. A különlegességet sugárzó társadalmi hangulatban pedig rendkívül elhatalmasodik, válságossá mélyül az egyedüllét érzése. Aligha véletlen, hogy pécsi pszichiáterek és pszichológusok harminc esztendeje éppen a karácsony előtti napokban bábáskodtak az SOS Életmentő Szolgálat megszületésénél, amelynek kerek évfordulójáról majd január 14-én tartanak megemlékezést.- Azóta is töretlen a tendencia, hogy december elején és az ünnepek előtt a krízishívások száma nagyon lecsökken, mert mindenkit lefoglal a bevásárlás, a készülődés. Szentestén azonban a magányosság problémáival nagy számban fordulnak a SOS szolgálathoz - mondja dr. Stark András pszichiáter (képünkön), a Baranya Megyei Kórház Mentálhigiénés Intézetének főorvosa, a SOS-ÉLET telefonos szolgálat vezetője. - Karácsony két napján aztán sokan olyan problémák okozta krízisekkel jelentkeznek, amelyek az ünnep kapcsán robbantak ki az összezártság, a szeretet programszerű kifejezéseinek frusztrációi miatt Mindig is úgy volt, ahogy mostanában: a magányosság el- viselhetetlensége miatt leginkább a nők, főként az idősek telefonálnak, de növekvő az életközép-tájt válás miatt egyedül maradó nők száma is. Az öngyilkossági halálozás azonban újabban örvendetesen csökken.- Optimistán arra is gondolhatunk, hogy a jobb elérhetőségünk is közrejátszott ebben. Kereshetnek már mobilon, és megnőtt az ingyenes krízishívások száma - fűzi hozzá a szolgálat vezetője. ★ * * A telefonhívások persze különféle jellegűek, tartalmúak, de nem lehet differenciálni az esetek közt, mérlegelni, hogy ki gondolja komolyan az öngyilkosságot- A cselekményeink nem mindig tudatosak. Egyébként pedig bármilyen, látszólag teátrális figyelemfelkeltés vagy kísérlet a szándéka ellenére nagyon komoly következménybe fordulhat át, halálos kimenetelű lehet - hangsúlyozza Stark András. Pszichológusoknak, hozzátartozóknak, ismerősöknek azokra a szavakra, gesztusokra kell felfigyelniük, amelyekben benne van a búcsúzás, mintegy az élet leltárának készítése, mintha velem valami, itt találja a kulcsot, vagy mondja meg a lányomnak, fiamnak ha jönnének, és nem tudok ajtót nyitni.” Az öngyilkosságot fontolgatók segélykiáltása valójában nagyon halk,jelképes és közvetett. Annál nagyobb a veszély, minél csendesebb, higgadtabb, végiggondol- tabb szavak hangzanak el. Mint Stark doktor mondja, a magányos ember pszichológiai drámájának a lényege az, hogy elvesztette, feladta a kötődését, és rendszerint nagy önsajnálattal és önváddal éli meg a magányosságát. Nagyon fontos, hogy legyen valakivel együtt. S a társaságot az állatokban is megtalálhatja. A magányos ember az állat simogatásával átélheti, hogy ő még szeret és képes kifejezni ezt, a kutya - és macska - pedig hálásan tud reagálni. Ez megerősíti a magányos emberben a hitet, hogy rá még szükség van, valakinek még tud valamit adni, van még nála is esendőbb, rászorultabb. Persze - ha egy kicsit körülnéz - embertársai között is megtalálhatja azokat, akik érdemesek, és rászorultak a jó szóra, figyelmességre, a szeretet kifejezésére, törődésre. * * * A karácsony „felturbózott” szeretetvárás, és ebben is van veszély. Az ajándék ára mintha a szeretet mértékét mutatná: minél drágább az ajándék, annál jobban szeretnek.- Ez csapda: „Ha drága ajándékot veszek, akkor a szeretet el van intézve.” A felnőttek számára az érett szeretet lényege az, hogy nem elvár, hanem adni kíván, hiszen aki adni tud, másoknak örömet tud szerezni, az sokkal többet kap, mint aki főleg magával törődik. A legnagyobb értéket persze nem a csillogó, drága tárgyak jelentik, hanem az idő, a figyelem a másik iránt. Ebből van a legkevesebb. Pénzből viszont elég sok van, legalábbis ha a bevásárlóközpontok karácsony előtti forgalmát nézzük. Órát lehet vásárolni, időt nem.
