Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)

2004-12-19 / 346. szám

2004. december 19., vasárnap Közélet, politika, gazdaság 5 Munkába öregedve Magyarország öregszik. A szakemberek szerint az lenne a jó, ha az emberek minél később mennének nyugdíjba, ám a jelek szerint KÉVÉS SZAKMÁBAN TŰRIK MEG AZ IDŐSEKET. A könyvelők és az ügyvédek a kivételek közé tartoznak, de az informatikusok kiöregedő generációja már most retteg, mi vár rá. E gyes számítások szerint 2050-re Magyarorszá­gon két dolgozóra jut majd egy nyugdíjas - ma ez az arány még négy az egyhez. Ahhoz, hogy a nyugdíj- rendszer 30-40 év múlva ne omoljon ösz- sze, arra is szükség lesz, hogy az em­berek minél tovább dol­gozhassanak. Erre az idős­korúak javuló egészségügyi állapota alap­ján van is esély, s ezt ismerte fel a kormány akkor, amikor úgy döntött, ösztönzi a munkaadó­kat az idősek foglalkoztatására. A baj csak az, hogy egyelőre igen erősek az idősekkel szem­ben megfogalmazott előítéletek. A munkaadók a legkülönbö­Ma Magyaror­szágon ha valaki eléri a 45 éves kort, drasztiku­san csökkennek az elhelyezkedé­si esélyei. zőbb okokból ódzkodnak az idősek alkalmazásától: van, aki szerint az állóképességük, illet­ve a kreativitásuk nem megfele­lő, van, aki a nehéz motiválha- tóságot említi, de olyan is akad, aki kerek perec kimondja, hogy számára nem kifizetődő olyas­valakivel dolgozni, akinek egyre gyakrabban akadnak egészség- ügyi problémái, miközben már nem is lehet úgy „kézben tarta­ni”, mint egy pályakezdőt. Ho­lott egy időskorú mellett sok minden szólhat. Széman Zsu­zsa, az MTA Szociológiai Kuta­tóintézetének főmunkatársa rá­mutatott: egy idős munkatárs jobban kötődik a céghez, lojáli­sabb a környezetéhez, s persze életkorából adódóan nagyobb a tapasztalata is.- A cégek magatartása mint­ha változna - mondta a szocio­lógus. - Egyre több munkáltató nyilatkozik úgy, hogy elégedett az idősebbek teljesítményével, főleg a munkafegyelmet értéke­lik bennük, aminek a.'fiatalok sokszor híján vannak. A kétkezi munkások köré­ben - ahol a fizikai teljesítmény a meghatározó - az időskori foglalkoztatásnak minimálisak az esélyei. De hasonló a helyzet az informatika világában is, ahol a szakma művelőinek első generációja most kezdi elérni a nyugdíjaskort, s nem tudják, mi lesz velük néhány év múlva. Tóth Ottó, a Nextira One Ma­gyarország Kft. ügyvezetője szerint ezt a korosztályt szinte leszorítják a pályáról a fiatalok.- Itt nincsenek „nagy öre­gek”, amit valaki pár éve megta­nult, ma már lehet, hogy el­avultnak számít. Nem tudnak majd megmaradni a pályán. És nem csak a tolakodó utánpótlás miatt. Hiába a nagy tapasztalat, a multik számára ez inkább azt Az ügyvédek hivatása is „időtlen” - ezt jelzi, hogy a legtöbbjük a nyug­díjkorhatár elérése után is praktizál. BÁRÁNDY GYÖRGY szerint eb­ben természetesen szerepet játszanak az anyagiak is - hiszen más a jövedelem és más a nyugdíj ám az sem utolsó szempont, hogy az ügyvédek sajnálják „elhanyagolni” az évizedek alatt felépített kapcsolat- rendszert, imázst és szakmai hírnevet.- Tíz éve azt mondtam a fiamnak, hogy fáradt vagyok, mi lenne, ha elmennék nyugdíjba - emlékezett az idősebb Bárándy. - Péter erre azt felelte, hogy ha ezt megteszem, meghalok. Lehet, hogy igaza lett volna. Bárándy György elárulta: annak idején megkért néhány bírót, hogy ha azt vennék észre rajta, hogy már nem a régi, feltétlen szóljanak neki, figyelmeztessék. Sajnos azonban ez az elővigyázatosság kudarcot val­lott. A megszólítottak ugyanis azóta mind nyugdíjba mentek, Bárándy György viszont még mindig dolgozik... jelenti, hogy az ember egy bi­zonyos kor után túl drága lesz... Én is tanácstalan va­gyok, hogy mi lesz a mi gene­rációnkkal, ha egyszer meg­öregszünk. A rendőröket sem nagyon marasztalja a testület, hogy idős korban is dolgozzanak. Ha most valaki elmegy nyug­díjba, szinte ugyanannyi ellá­tást kap, mint amennyit aktív dolgozóként hazavitt. Sokan kihasználják ezt, majd elmen­nek valamelyik őrző-védő céghez dolgozni. Doszpot Pé­ter egykori zsaru, jelenleg or­szággyűlési képviselő maga is sokszor találkozik a piák­ban biztonsági őrként sétáló hajdani kollégákkal. A nyugdíjasok foglalkoztatását leg­inkább a távmunka- és a rész- munkaidős megbízások oldhatják meg - véli PINTÉR ZSOLT fej­vadász és karrierszakértő. Egyéb­ként pedig szerinte van egy bizo­nyos szint, amely fölött kvalifikált munkaerő esetében már nemigen számít az életkor. Közép- és felső­vezetők között például inkább előny a korral együtt járó tapasz­talat, s az idősebb nőknél is álta­lában értékelik a munkaadók, hogy már felnőtt gyerekeik van­nak, s nem kell hazarohanniuk.- A vagyonvédelmi szakmá­ban nagyon jó a volt rendőrök híre - jelentette ki. - Megbízha­tóak, fegyelmezettek, lehet rá­juk számítani. A mezőgazdaság sem lehet biztos egzisztenciaalap a nyug­díjasok számára - állítja Raskó György. A közgazdász elmond­ta: bár évente rengeteg időskorú dolgozik az ágazatban, ez főleg idényjellegű.- Az aratás, a szüret, a kuko- ricacímerezés és a cukorrépa kapálása mindig mozgósítja a nyugdíjasokat, de ez évente legfeljebb 30-40 napot jelent. Az ezért kapott pénz pedig csupán jövedelemkiegészítésre elég, megélni belőle már nem lehet. Jobb helyzetben vannak a könyvelők, akiknél nem szá­mít a kor. Sőt: az irodák szíve­sebben dolgoznak idősebb munkatársakkal - árulta el Zara László, a Magyar Adótanács- adók Egyesületének elnöke.- Ennek az a magyarázata, hogy a mi hivatásunk bizalmi viszonyra épül - mondta. - Ha valaki jól dolgozik, azt mások is ajánlani kezdik, így épül a kli­enskör. A fiatalok ezen a pályán nehezen tudnak érvényesülni. Schiff András, zongoraművész „Olyankor is, bizony elkeseredek, amikor például a Sorstalanságról hallottam: Morricone lesz a zene­szerzője. Arra gondoltam, hogy vagy ne legyen zene, vagy, ha lesz, akkor írja Ligeti vagy Kurtág.” Bulányi György katolikus pap, a Bokor Közösség alapítója „A diktatúrákban a papokat mindig beszervezik, el­lentétben például a takarítónőkkel.” Arató Gergely, az oktatási tárca politikai állam­titkára a hanuka hatodik napjának gyertyagyúj­tásakor „Ne engedjük elaludni a lángokat, tartsuk távol a múlt és a jelen sötét árnyait.” Gusztos Péter, az SZDSZ parlamenti képviselője az egyházi iskolák tüntetéséről „A politikai pedofília tombolása.” Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkor­mányzat elnöke „A romaügy olyan, mint egy infarktus előtt álló beteg; súlyos és gyors beavatkozást igényel.” turMIX NAGY FOGÁS. A magyar kriminalisztika történetében is ki­emelkedő mennyiségű kábítószert foglalt le az Esztergomi Rendőrkapitányság. A dílereknél összesen 16 kilónyi speed, 17 ezer LSD-bélyeg, 10 ezer ecstasy tabletta, valamint 3 kiló kokó „lapult”. A tiltott szerek kiskereskedelmi értéke megha­ladja a 150 millió forintot. Nem akármi, bár hol van ez a mennyiség attól, amit nap mint nap kimérnek nekünk agy- zsongító idiótaságokból a honi közélet felkent gurui, politiku­saink és médiasztárjaink. ***** NAGY FOGÁS 2. A parlamenti honatyák és honanyák min­den évben egyszer tesznek tanúbizonyságot arról, milyen szépen ki tudnak jönni egymással. Akkor, amikor saját fizeté­sük feljebb srófolásáról kell határozniuk. Ez az attrakció ezút­tal is sikeresnek bizonyult, s az ellenzék - minő meglepetés - nem hőzöngött, a kormány meg elégedetten dőlt hátra. Hiába, a leglényegesebb kérdésekben összetart a nemzet. ** ERTEKELES ***** Ez már döfi **** Elmegy ,*** Átlagos ** Gyengus * Bukta PROST. A repülő gall, a Forma-1 egykori szupersztárja visszatér. Jövőre egy Audi R8-as szuperkocsival száguld a 24 órás Le Mans-i via­dalon. Szó se róla, a most ötvenéves pilóta jól bírja magát, talán még a sápatag nagycirkusz­ban is helye lenne. De szép lenne, ha valaki meggyőzné, ugorjon már be néhány körre a for­más világversenyre is, hiszen ott egyelőre Schumachernek nincs párja, s ha már a fiatalok­nak nem megy a trónfosztás, hátha menne a nagy öregnek. ***** CSISZTUZÁS. Az interneten folyamatosan gyűjtik az égbeki­áltó baromságokat. Az egyik orgánum Az Év ízéi mellett már az Év Csisztuizmusait is rendbe szedte. A sportriporterkedő egykori tornászlány hülyeségeit a következő módon ajánlják a szerkesztők figyelmünkbe: „idén eljött a Képernyős Hülye­ség Megváltója, sőt akkor inkább Jeanne d'Arcja, Csisztu Zsuzsa, és fehér ökrön lovagolva fellépdelt a trónra. A jogar megkaparintásához elegendő volt egyetlen közvetítés, a hír­hedt olimpiai megnyitó.” A cseh ponty már a spájzban van? A magyar ember a halászlén és a rántott halon kívül nemigen ismer másfajta elkészítési módot. A szak­emberek ezzel magyarázzák, hogy az idei ünnepek előtt A VÁSÁRLÓK TÖBBSÉGE MÉG MINDIG A PONTYOT KERESI. A Csehországból importált olcsó uszonyost pedig „megbélyegzik”, azaz köte­lező lesz feltüntetni, hogy az akváriumban nem hazánkban kifogott fajta úszkál. M! ■intha el sem telt volna egy eszten­dő: az embernek .ilyen érzése lehet, ha az idei halpiaci árakat veszi szemügyre. Szinte mindenhol a tavalyi cédulák köszönnek vissza, s ennek a vásárlók csak örülhetnek, hiszen a ponty 450 forint körüli kilónkénti ára egyáltalán nem mondható bor­sosnak. A jelenség hátterében természetesen a hipermarke­tek állnak, amelyek bevallot­tan taktikai terméknek tekintik a halat. Ez alatt azt kell érteni, hogy különböző trükkökkel mesterségesen alacsonyan tartják az árat, arra számítva, hogy ez majd becsalogatja hozzájuk a vevőket - akik az­tán az egyéb vásárlásaikat is náluk intézik majd. Van olyan áruházlánc, amely még nyár végén felvásárolt egy nagyobb tétel pontyot, s azóta bérneve­lésben tartják, hogy most a megfelelő pillanatban piacra dobhassák a néhány hónapja olcsón beszerzett mennyisé­get. Bár a nagy áruházak a hal­forgalomnak csak a negyedét adják el, hatásuk mégis óriási, mivel kisebb kereskedők kény­telenek alkalmazkodni a hiper­marketek áraihoz. Ha ugyanis drágábban adnák a halat, ezzel a kereskedőóriások karjaiba kergetnék azt a kevés vevőt is, akik még náluk vásárolnak. A hal ugyanis szinte kulti­kus élelmiszerré válik ezekben a napokban. A statisztika sze­rint a hálfogyasztás negyedét ezekben a napokban visszük haza. A legnépszerűbb ter­mészetesen a ponty, de kere­sett még a harcsa, melynek 1300-1500 forint kilója, és a süllő (1500-1700 forint) is. Nem viszik azonban a busát, pedig csupán feleannyiba ke­rül, mint a ponty, s telítetlen zsírsavai révén kedvező életta­50-100 FORINTTAL OLCSÓBB, DE MÁS ÍZŰ A cseh halak már az akváriumban vannak! Az ottani Trebony nevű halgazdaság sokáig nyugat-európai piacra termelt, ám amikor bekerültek az EU-ba, s megszűntek a forgalmazási kor­látozások, az új tagországok piacai is a célkeresztjükbe kerül­tek. A cseh ponty jelenleg 50-100 forinttal olcsóbb, mint a ma­gyar, ami érthetően érzékenyen érinti a hazai halforgalmazókat. Némijobbizás után sikerült a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség­nél elérniük, hogy a külföldi halat mindenhol különböztessék meg, azaz írják ki, hogy honnét származik. A haltermelők sze­rint ez azért is indokolt, mert a cseh pontynak más az íze, a vá­sárlónak pedig joga van tudni, mit is vesz. ni hatással van az érrendszeri betegségekre. Ennek oka való­színűleg az lehet, hogy a ma­gyar ember főzési tudománya halfélék tekintetében a halászlé és a rántott ponty elkészítése után megáll - állítja Sztanó Já­nos, a Haltermelők Országos Szövetségének elnöke.- A busából nem lehet ha­lászlét készíteni, ez inkább sütve jó, valamilyen mártással - mondta. - Tavaly 70 millió forintot költöttünk, bemutató­kat tartottunk, recepteket ad­tunk ki, aminek következté­ben az egy főre eső átlagos halfogyasztás évi 5-6 dekával megindult fölfelé, de a kreati­vitás terén még van mit fejlőd­nünk. A busa tehát marad az ak­váriumokban, illetve visszük ki Lengyelországba. Egyre népszerűbb viszont az afrikai harcsa, amelynek kilója idén 800-1000 forint, s pörköltnek, HALFOGYASZTAS kg/fő/év IÖOU -r ..imfflMiffli > 1,8 1,8 — 2,3 1975 — 2,7 1980 ZZLS — 2,1 2,2 — 2,7 = Z,7 sültnek egyaránt jó. A lazacot és a pisztrángot is egyre töb­ben veszik, bár ez az élénkülés még mindig csak 1-2 százalé­kos keresletet jelent. A kardhal és cápasteak csak a tehetős ínyencek körében sláger. D. T. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents