Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)

2004-12-10 / 337. szám

16 GERESDLAK BEMUTATKOZIK DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. DECEMBER 10., PÉNTEK Hosszú­hetény oFaked 'ßP** ^ SieMny, , HMM**'. QCHESDUK Szili Erzsébet Kékesa A község vezetői Geresdlak polgármestere Kiss György, alpolgármestere János Ambrusné. A képviselő-testület tagjai: Böhm György, Gasz György, dr. Habjánecz Tibor, Hor­váth József, Schneider János és Schulteisz Balázs. A német ki­sebbségi önkormányzat elnöke Schneider János. Geresdlak és Maráza körjegyzője Molnár Ádámné. Az iskola igazgatója Gasz György, az óvoda vezetője Schenk Jánosné. A település há­ziorvosa dr. Rajnai Gabriella, az állatorvos dr. Rill Zoltán, a plébá­nia igazgatója pedig Matkóné Kram Helga. Geresdlak polgármesteri hivatala a Hunyadi János u. 22-es szám alatt található, telefonszámuk: 06-69/349-101. www.geresdlak.dunantulinaplo.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával jelenik meg. Összeállította: Barabás Béla Cél az összkomfortos település Pénzintézet a tuják mögött. A Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet geresdlak) fiókjához bizalommal fordulnak a helybéliek. Geresdlakon a szennyvízcsator­nán kívül minden közmű ki­épült. A község vezetése ezt az egyetlen hiányosságot igyekszik minden erejével pótolni, minden egyéb fejlesztést ennek a fontos és költséges beruházásnak ren­delnek alá. Ennek köszönhető, hogy ebben az évben elmaradtak a nagy, látványos munkák, ám az elkészültek hiánypótlóak voltak. Geresdlakon úgy tartják: a szennyvíznek a föld alatt, műanyag csövekben, majd egy tisztítóban a helye. Felmerült ugyan korábban, hogy alternatív módon, akár szippantással kombinálva kezelnék a községben keletkező folyékony hulladé­kot, ám a lakosság minden lehetséges fó­rumon érzékeltette: csak a már hagyomá­nyosnak számító megoldás az igazi.- Miután ez az egyetlen hiányzó köz­mű, korábbi ígéretünknek megfelelően minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a szennyvízcsatorna is kiépüljön a község­ben - emlékeztetett Kiss György, Geresd­lak polgármestere. - Igaz, hogy csak a terveztetésre közel hárommillió forintot kifizettünk az idén, de ezzel együtt elju­tottunk odáig, hogy jövőre, legalábbis re­ményeink szerint, beadhatunk egy pályá­zatot a kivitelezésre. A beruházás horri­bilis összegbe kerül, így a megvalósítás­hoz a lakosság anyagi közreműködésére is szükségünk lesz, de ha minden jól megy, egy-két éven belül megkezdődhet a csatornarendszer építése. Mivel az önkormányzat csaknem min­den pénzét és energiáját a község törté­netében új korszakot jelentő leendő be­ruházásba fektette, és ennek csak ké­sőbb lesz látszata, 2004 Geresdlakon nem a nagy és látványos építkezések éve volt. A község idei legkézzel­foghatóbb beru­házása 1500 négyzetméternyi aszfaltút építése volt. A fejlesztés jelentősége jóval nagyobb annál, mint amit a szá­mok sugallnak, az építkezés­nek köszönhető­en ugyanis a rendkívül nagy, Bolyéval veteke­dő belterületű község három utolsó, szilárd burkolattal nem rendelkező utcája jutott télen-nyá- ron használható úthoz. Az, hogy ezzel a hangulatos, zegzugos falun belüli közle­kedésnek nem oldódott meg minden egyes problémája, nem a község vezeté­sén, és nem is a helybélieken múlik.- Rendkívül fájó pont a helyi közleke­désben a kisgeresdi út, amelyre bár ko­rábban rengeteg pénzt költöttünk, sajnos mostanra ismét nagyon rossz állapotba került - magyarázta a polgármester. - A három kilométer hosszú szakasz, bár kül­területi út, hozzánk tartozik, mert két te­lepülésrészt köt össze. A fele még vi­szonylag járható, ám ez nem tarthat so­káig, ugyanis magánkézben lévő erdő­höz vezet, az azt kezelő vállalkozók pedig rendkívül nehéz teherautókkal járnak rajta. Lezárni nem lehet, a kitett tíz ton­nás szabályozó táblák villámgyorsan el­tűntek. Még keressük a megoldást; de az biztos, hogy nem lesz könnyű. A szilárd hulladék elhelyezése sem egyszerű eset Geresdlakon, hiszen a ha­tóságok bezáratták a lerakót. A szemét egy része így Harkány, a többi konténe­rekben Mohács felé veszi az irányt, vég­ső megoldást csak a regionális rendszer kiépülése jelenthet. Geresdlakon gondolnak a fiatalokra: két ifjúsági klubot is kialakítottak a kü­lönböző településrészeken, igaz, az egyik berendezése jövőre maradt. Jelen­tős összeget fordítottak a diákok támoga­tására is: az általános iskolásoknak in­gyen voltak a tankönyvek, a közép- és felsőoktatásban tanulók egy összegű be­iskolázási támogatást, sokuk Borsa Hun- garica ösztöndíjat kap. A község vezetői nem csak a tanulás­hoz, de a szórakozáshoz is egész évben biztosítják a szükséges feltételeket. Schneider János, a helyi programok kéz­ben tartója elmondta: a programok sorát idén is a svábbál nyitotta, majd majáli­son, később a háromnapos, már hagyo­mányosnak számító Nyári Ünnepek Ge­resdlakon elnevezésű rendezvénysoro­zaton mulathattak a helyiek, míg jelen­leg egy karácsonyi ünnepség megszer­vezésén dolgoznak. Számolnak az iskolával. A település központját építészetileg is meghatározó általános isko­lával hosszú távú tervei vannak a képviselő-testületnek, az oktatáson felül Itt egyéb progra­mokat is tartanak. MEZŐD BEMUTATKOZIK '"o,. Gödre Baranyajeoőo Baranyaszentgyopgy meződ♦ Tékeso 'oTarrós Vizsnok Fetsőegerszeg-s~ Ligete? BaMcaö Kisbesttera Migyws^k A község vezetői A 170 lakosú Meződ polgármes­tere: dr. Kóbor Gyula. Alpolgár­mester: Illés Ferencné. A képvise­lő-testület tagjai: Sánta Károly, Niedermayer Jánosné, Görföl Ró­bert. Kisebbségi önkormányzata nincs. A településen élő gyerekek Sásdra járnak iskolába, óvodába. A Sásdi Körjegyzőséghez tarto­zik, körjegyző Kajdon Béla. A fa­lunapot augusztus 20-án, az ál­lamalapítás ünnepén tartják, bú­csút október második vasárnap­ján rendeznek. Az önkormányzat címe: 7370, Meződ, Ságvári utca 45. Telefon: 72/475-577. EGY KIS TÖRTÉNELEM. A vélhe­tően Árpád-kori település környé­kén a régészek római és középko­ri leletanyagot is találtak. 1475- ben Mezeed néven bukkant fel írásos formában, abban az idő­ben a Tolna megyei dombói ura­dalom része. A XVIII. században már Baranyához tartozik, 1843- ban már iskolája van. A második világháború után Esterházy-bir- tok. A település a rendszerváltás után indult fejlődésnek. www.mezod.dunantulinapb.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Völgység- Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával jelenik meg. Összeállította: Bóka Róbert A társulás ábécéjéről Meződön A Sásdtól négy kilométerre fek­vő három két utcás, 170 lelkes község tipikus hegyháti aprófa­lu. Mint dr. Kóbor Gyula polgár- mester elmondta, különösen az ötszáz lélekszám alatti települé­sek sorsa nehéz.- Úgy szoktam fogalmazni, a települé­seknek, mint a könyveknek is, megvan a maguk sorsa, el is tűnhetnek a törté­nelem során - mondja dr. Kóbor Gyula, aki „civilben” a PTE Jogi Kara Közigaz­gatási Jogi Tanszékén tanít, tudományos főmunkatárs - azaz polgármesterként részben gyakorolja is mindazt, amit ku­tat és tanít. - Különösen nehéz helyzetű­ek az ötszáznál kisebb lélekszámú fal­vak, amelyek a fennmaradásukért, sze­repkörük megőrzéséért küzdenek. Sor­suk az önkormányzatisággal forduló­ponthoz érkezett: kulcsszó az autonómia és a hatékonyság. Mindkettőt egyszerre kell - kellene - biztosítani számukra, de már egy modern, európai közigazgatás keretei közt. Kérdés, mi legyen a polgár- mester hatásköre: egy 170 lakosú telepü­lésen nem biztos, hogy tiszteletdíjat kell felvennie - testületemmel együtt hete­dik éve nem élünk ezzel a lehetőséggel. A kistérségi szempontokon túl miben maradjon meg a falvak önállósága? Nyil­vánvalóan helyben lehet legjobban dön­teni például szociálpolitikai, település­üzemeltetési kérdésekben. Viszont na­gyon sok olyan feladat, beruházás van, ami csak közösen oldható meg: ezért kell ösztönözni a társulásra. Erre alakul­tak meg a többcélú kistérségi társulások az év során. Ahol ez nincs, ott kistérségi fejlesztési tanács segít a közös döntések­A falunap Meződön is hagyománnyá vált ben, míg a társulás betölti a tanács funk­cióját is.- A társulás előny a pénz, a pályázati támogatások odaítélésénél is.- Az emberek azt hiszik, azért kell tár­sulásokat létrehozni, hogy a falvak köz­vetlenül pénzt kapjanak: sokan csak postaládának tekintik. A cél azonban az, hogy közösen oldjunk meg feladatokat, az egyeztetett közös érdekek szerint. Ez például azt is jelenti, hogy két falu ne fej­lessze föl ugyanazt a kapacitását fölösle­gesen, hanem kölcsönösségben, arányos elosztásban, mikrokörzetí és kistérségi szolgáltatásokban, illetőleg érdekekben gondolkodjon.- Ennek ellenére akadnak előnyt élve­ző, „túlsúlyos” települések.- Vannak sajátos adottságú kistérsé­gek, ahol egy-egy domináns település valóban „túlsúlyos”, és a demokrácia gyakorlata is nyilván még gyermekcipő­ben jár. Egyébként nagy jogi hercehurca előzte meg a hatáskörök tisztázódását is. A december 1-jén megjelent törvény már részben figyelembe vette az önkor­mányzatok korábbi kifogásait. Már csak a költségvetési törvényre és végrehajtási szabályaira várunk, hisz a tényleges tár- su. hajlandóságot az állami támogatá­sokkal lehet ösztönözni. Az első körben épp a Hegyháti Többcélú Kistérségi Tár­sulás létrejötte késett, de most, novem­ber 30-án, 27 települést összefogva ez is megalakult. Sokan az önállóság elvesz­tésétől, csorbulásától félnek, de mivel lé- lekszámtól függetlenül minden telepü­lésnek egy-egy szavazata van a társulás­ban, garantált az aprófalvak érdekvédel­me. A tanács 27 tagú, s mivel a társulás öt mikrotérségből áll, a kilenc tagú el­nökségen belül öten a mikrotérségeket képviselik. A faluház tornyát Fejér József kőműves és a famunkákhoz értő polgármester építette- Mi történt az Önök falujában az el­múlt egy-két esztendőben?- Az elmúlt két év annak jegyében tett, hogy emberileg is komfortosabbá tegyük a falut Ebben nagy szerepe van képvise­lő-testületünknek. Kialakult a közösségi rendezvények rendszere. Gyereknap, nya­ranként egy nagyobb kirándulás, Augusz­tus 20-án van a falunapunk, amit máso­dik éve rendezünk meg nagy sikerrel - az idén száz emberre főztünk. A búcsút októ­ber második vasárnapján tartjuk, családi estet, nőnapot szervezünk és persze nem maradhat el a télapóünnepély sem. Me­ződnek jó híre van. Jó a szociálpolitikánk, a közbiztonságunk. A népesség fogyása már korábban megállt, sőt, szinte minden évben születik gyerek, megállt az elörege­dés is. Az elmúlt két év legnagyobb beru­házása a faluház bővítése, felújítása - az épület egy kis tornyot is kapott. Hat számí­tógéppel felszerelt e-Magyarország pont van a házban, szomszédságában sportpá­lyát alakítottunk ki, felújítottuk az orvosi rendelőt Még ötven négyzetméterrel bő­vítettük a faluház alapterületét, ahova színpadot is tervezünk. A régi tejcsarno­kot a gyerekek, az ifjúság számára szeret­nénk kialakítani a lakók összefogásával.

Next

/
Thumbnails
Contents