Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)

2004-12-10 / 337. szám

2004. DECEMBER 10., PÉNTEK - DUNÁNTÚLI NAPLÓ RIPORT 7 KULTÚRA ­Naftalin és az ő világszáma film Koltai Róbert megállító sorskérdései A Világszám! című mozi országos bemutatója lesz vasárnap este a pé­csi Urániában. A Koltai Róbert sor­rendben hatodik nagyjátékfilmjét követő közönségtalálkozó vendége lesz az egyetemes filmtörténet nagy alakja, a cseh Jiri Menzel is. Balogh Zoltán- A történet 1903-ban kezdődik, de a film és a zene segítségével az első öt percben pontosan ötven év telik el - mondja a ren- dező-társforgatókönyvíró-főszereplő Kol­tai Róbert. - Ez alatt csak egy dalt énekel Bodrogi Gyula, egy cirkuszi ikerpáros, Naftalin - akit én alakítok - és Dodó édes­apja, akinek az álma, hogy világszám le­gyen a fiaiból. A film története egyébként 1973-ig tart, de a cselekmény zöme 1953- ban, illetve ’56 októberének napjaiban ját­szódik, és arról szól az egész, hogy miféle világszám lett a fiúkból.- Világszám lett belőlük?- Nem akarom lelőni a poént, másrészt a „mifélében” benne van, hogy nem lett. A film másik üzenete, hogy minden körül­mények között életben kellett és tudtak maradni háborúkon, forradalmakon, rend­szerek egymást váltogatásán keresztül.- A Világszám! nem saját sorsindíttatású filmje...- Ahogy nem volt az A miniszter félrelép vagy az Ámbár... sem. Mégis úgy gondolom, a közönség úgy fogadja majd, mintha rólam szólna. Nagyon büszke vagyok erre a filmre, és egyáltalán nem érzem úgy, mint A minisz­ter félrelép esetében, hogy nem az enyém.- Ennek a mozinak részese, szereplője egy „világszám”: Jiri Menzel is. Őt bevonni - hm... nem kis fegyvertény.- ...és nem akármi, ahogy játszik, ahogy részt vett a munkában, amennyire szereti ezt a filmet. Mindenben nagyon jó értelem­ben vett alázattal vett részt, de ha eszébe ju­tott egy jó ötlet, nem titkolta el. Erősen ösz- szebarátkoztunk.- Miképpen került Menzel, az Oscar-díjas rendező a képbe?- Látta a Csocsót, és egy fölvetett kér­désre azt válaszolta: ezzel a rendezővel hajlandó együtt dolgozni. Amikor félig voltunk készen, már fölvállalta a pécsi kö­zönségtalálkozót is. A dolog odáig fejlő­dött, hogy a József Attila Színházban, ahol művészeti vezető vagyok, színházat is fog rendezni, egy-két hónap múlva kezdi a munkát. A film egyik üzenete, hogy minden körülmények között életben kell maradni A legnagyobb egyetemünk A legutóbbi beiratkozások alapján a Pécsi Tudomány- egyetem a legnagyobb hallgatói létszámú magyar felsőoktatási intézmény. A Pécsi Tudományegyetemnek a 2004/2005-ös tanévben 33 559 beiratkozott hallgatója van. Ezzel a legnagyobb magyar egyetem, megelőzve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegye­temet is, amely hosszú évek óta viselte ezt a címet. E kiemelke­dő tényt is bejelentette az évzá­ró sajtószalon rendezvényen dr. Lénárd László (képünkön), a PTE rektora, amikor visszate­kintett az intézmény csakhamar elmúló esztendejére. Az intézmény másfél évtize­des dinamikus fejlődése az integ­rációt követően csak felerősö­dött: 2000-ben 25 ezer hallgatója volt, most 33,5 ezer. A kilenc ka­ron a változatos képzések és sza­kok biztosítják a jövő szakembe­reinek magas szintű oktatását a felsőfokú szakképzésektől az alapképzéseken, másoddiplo­más képzéseken át, a változatos témakörű, nemzetközileg elis­mert doktori iskolákig. A kutatá­son alapuló oktatás, a minőség őrzi meg az egyetemet - hangsú­lyozta a rektor. A hallgatói lét­szám országos elsőségét kom- mentáivá meg- jegyezte: reméli, a mennyiség ' ,/W minőségbe csap át. illetőleg már eddig is a PTE-n oktatás minősége, kínálatának széles spektruma volt a döntő oka annak, hogy ennyi fiatal szá­mára vonzó a pécsi egyetem. A gondok között említette, hogy az utóbbi másfél évben több mint 800 millió forintot vont el az ok­tatási tárca a PTE-től. Mindazo­náltal a karok zöme alkalmaz­kodni tudott a nehéz helyzethez. A klinikákat viszont a tönk szélé­re sodorta az egészségbiztosítás azon tarthatatlan finanszírozási rendje, amely a megszabottnál jobb és több teljesítményt térítés­csökkentéssel bünteti. A Pécsi Tudományegyetem ál­tal 2000-ben alapított, „A pécsi felsőoktatásért” sajtódíjat az idei évzáró sajtóbeszélgetésen Ke- resnyei János, a Pécs Televízió Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatója vehette át a rektortól. A DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA Vállalkozási etika Boros János geken, következésképpen nem is dönthetnek köztük. Diktatúrák­ban csak a szűkén értelmezett magánélet területén van némi szabadság. Ezért e rendszerek­ben a cselekvők felelőssége kicsi. Ezzel szemben, a szabad egyé­nekből álló demokráciában a cselekvések tág körben szaba­dok. Csak szabad és ennélfogva felelős emberek képesek demok­ráciát létrehozni és fenntartani. Egy ilyen társadalomban az egyéneknek, a közösen cselek­vők csoportjainak, a vállalkozá­sok vezetőinek, maguknak kell a cselekvési lehetőségek közt vá­lasztani. A cselekvést előíró tör­vények ugyanis többnyire nem szabályoznak mindent, alapvető­en feltételezve a polgárok jó szán­dékát a szabad demokratikus együttélés lehetősége iránt E szemlélet megnyilvánulása a nyugati gazdasági élet azon íratlan elvárása, hogy a vállalko­zók és a vállalatok (a törvények betartását, mint minimális köve­telményt feltételezve) a politikai és cselekvési szabadság mellett is elkötelezzék magukat, ami egyet jelent a tettek értékének szüntelen mérlegelésével, az egyes cselekedetek struktúrája­ként feltárható etikai elvek folya­matos elemzésével. Az Amerikai Egyesült Államokban és az Euró­pai Unió számos országában a vállalkozások ezt az elkötelezett­ségüket igen gyakran etikai programokban, sőt úgynevezett „etikai küldetésnyilatkozatok- ban” fogalmazzák meg. Míg a törvények pusztán álta­lános cselekvési korlátokat vagy cselekvésmódokat hatá­roznak meg, addig az etikai alapállás azt hivatott demonst­rálni, hogy egy adott vállalat nem csak kényszerűségből tart­ja be a törvényeket, nem csak félelemből veszi figyelembe minden egyes polgár, azaz a de­mokrácia érdekeit, hanem tevé­kenységének célja a vállalat tu­lajdonosainak és munkavállaló­inak érdekszolgálata mellett az egész társadalom java. A válla­latok etikai magatartását a de­mokráciákban egyre inkább nem csak elvárják, hanem meg is követelik. Az etikai alapelveket megfo­galmazó és munkájukat azok szerint végző vállalatok méltóak- ká válnak a társadalom bizalmá­ra, és a demokratikus társadal­mak nagykorúsodó polgárai egy­re inkább az ilyen vállalkozások termékeit vásárolják. Az Európai Unióhoz való csatlakozással a magyarországi vállalatoknak is szükségük lesz etikai alapállá­suk és küldetésük megfogalma­zására. Ez mindannyiunk, az egyes ember, a társadalom és a vállalatok közös érdeke. Az ikonképek üzenete Mészáros B. E. Az ikonok varázslatos mélysége hívővé teszi az ateistát is, legalább­is a szépség iránt Ennek a csodá­nak lehetünk a tanúi a Művésze­tek Házában, ahol tegnap este Ad­venti találkozás címmel Nagy Zsu­zsanna szegedi ikonfestő kiállítá­sa nyüott meg. „Álattad a föld, fölötted az ég, benned a létra” - ezzel a Weöres Sándor-idézettel lehet legjobban megfogalmazni azt az utazást, amelyet feltétlenül végig kell jár­ni ahhoz, hogy a képek esztétikai élményétől az elmélkedés útján eljussunk az ikonok közvetítette szakrális tartalomig, fogalmaz a művésznő. A közel félszáz alko­tásban Mária, Keresztelő Szent János, Krisztus az anyaság, a bel­ső hit jelképeiként tekintenek ránk, az aranyból előlépő többala­kos bibliai történetek pedig a ka­rácsony nevezetes pillanatait tár­ják elénk. A bölcsész festő, Nagy Zsuzsanna könyvelőként dolgo­zik, és lelke eszményeit vetíti ki olajfestményeire. Ehhez az ikon­festészet minden történelmi, technikai részletét felkutatta, a műkészítés apró lépéseiről is tá­jékoztatja a látogatót. Mindenáron dolgozni akarnak Néhány ember Szabolcs- faluban egyesületet szer­vezett azért, hogy a jövő­ben boldogulni tudjon. Az öntevékenység kiteljesíté­séhez most már csak egy nagy alapterületű épület kellene. De nincs. Dunai I. Azzal kezdődött az ügy, hogy két, még voltaképpen fiatalnak számí­tó szabolcsfalui férfi - leszázalé­kolt nyugdíjasok - elindult mun­kát keresni, s nem találtak. Mi­után tapasztalták, hogy egyéni ke­resgéléssel nem jutnak semmire, családtagjaikkal azt ötlötték ki, hogy megpróbálják összefogva, hátha csoportosan sikerül. Pécsszabolcson és az egész ke­leti városrészben rendkívül gyér a munkahelykínálat. Közhasznú munka is csak idényszerűen adó­dik. Sokan vannak hátrányos helyzetűek ebben a térségben: egészségi problémák miatt leszá­zalékoltak, romák, tartósan mun­kanélküliek. Nagyon sok család­ban több gyerek is van. Számuk­ra a mindennapi betevő falatot kell valahogy előteremteniük a szülőknek. Az áprilisban született elhatáro­zásnak tehát volt talaja. Augusz­tus 2-án jogerőre is emelkedett az Roma, Közhasznú és Foglalkozta­tási Egyesület bírósági bejegyzése.- Azóta próbálunk lépni, vala­mi olyat csinálni, ami elvezethet bennünket az álom megvalósítá­sához, vagyis hogy az egyesület foglalkoztatást szerezzen, illetve nyújtson - meséli Rózsáné Papp Krisztina (képünkön), az egyesü­let titkára. Egy pécsi egészségügyi intéz­ményben dolgozik adminisztratív munkakörben. Magáról nem is igen kíván több adatot említeni. Mint mondja, nem ő a fontos, ha­nem az ügy, amit másokkal együtt elindított. Egyébként földmérő technikus az alapvégzettsége, de sok munkakörben dolgozott már.- Efféle túlélő típus vagyok, ezért is bizakodom abban, hogy ez az ügy révbe ér - mondja. Férje volt az egyik említett mun­kát kereső. Karosszérialakatos volt és gerincproblémával kény­szerült nyugdíjba. Nehéz fizikai munkát nem tud végezni. Márpedig férfiaknak, ha nem a saját szakmájukban keresnek fog­lalkoztatást, a kubikosmunkán kí­vül más kínálat szinte nincs. A le­százalékolt emberek után pláne nem kapkodnak a munkáltatók. Az egyik gyermekük középisko­lás, a másik általános iskolába jár, szóval kellene a két kereső. Az egyesület tagjai hasonlókép­pen mind érintettek: nincs olyan köztük, akinek a családjában vala­mennyi felnőttnek munkája len­ne, és kivétel nélkül kiskorú gye­rekeket kell eltartaniuk. Van olyan család, ahol tartósan beteg gyer­mekről gondoskodnak. Kismama­egyesületi tag is akad: jól kiegészí­tené számára a gyest valamilyen négyórás munka bére, de sehol nem alkalmazzák pici gyerekkel. Az egyesület megpróbálja ezt a maga körében elintézne A keresgélés során már elő­bukkantak lehetőségek. A szer­vezet kezdetnek ötven fő folyama­tos foglalkoztatásának megte­remtését tűzte ki célul. Jelenleg is él egy ajánlat számukra házüpari jellegű munkára. A reménybeli munkáltatóval csak azért nem tudják aláírni a szerződést, mert a gépek telepítéséhez nincs elég nagy alapterületű helyiségük. Ilyenért viszont hónapok óta hiá­ba kilincselnek. Kértek már se­gítséget a városi önkormányzat­tól, a megyei önkormányzattól, a cigány kisebbségi önkormány­zattól. Év közben nem tudtak hozzájutni semmiféle támogatás­hoz. A részönkormányzat volt az egyetlen, amely az esztendő vé­gén anyagi segítséget nyújtott a működéshez. Eddig mindent sa­ját zsebből oldottak meg, és az egyik Sudár István utcai családi ház garázsát nevezték ki az egye­sület székhelyének és egyben raktárnak. A gyűléseket pedig a ház nappalijában tartják. A sok elutasítás időnként némi­képp lelombozza az eredeti lelke­sedést Mindemellett egyre több az érdeklő a magát mindenki szá­mára nyitottnak valló egyesület iránt, amely nemcsak foglakozta­tást kíván szervezni, hanem pél­dául ruhagyűjtést és -osztást (ez már folyik), szabadidős és környe­zetvédelmi programokat, és sze­retne bekapcsolódni a Szabolcs- napok megszervezésébe, megren­dezésébe. Igyekeznek hallatni a hangjukat minden helyi fórumon. Az egyesület szeretné kivenni a részét abban, hogy jobb legyen az élet Szabolcsiadban és a keleti vá­rosrészben. A legfontosabb segítség az len­ne számukra, ha megfelelően nagy alapterületű ingatlant kap lesz J la a'városi megkapja a tüzérdandár lakta­nyáját, talán ott akadhat szá­mukra is egy helyiség. Esetleg a szénbányavállalat végleges fel­számolásából is maradhat Uyen épület. Reménykednek abban is, hogy a foglalkoztatással valami­lyen módon el tudnak indulni. Januárban a közhasznú munká­kért jelentkeznek és elkezdik pá­lyázatokkal folyamatosan bom­bázni a kiírókat. *

Next

/
Thumbnails
Contents