Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)
2004-12-10 / 337. szám
2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. DECEMBER 10., PÉNTEK VILÁGTÜKÖR Somogyi Ferenc és Rice telefonbeszélgetése üdvözlik a magyar kormány döntését, hogy 150 katonával részt vesz a NATO iraki kiképzőprogramjában. Erről is szó volt Somogyi Ferenc külügyminiszter telefonbeszélgetésében CONDOLEEZZA RiCE-szAL, aki az amerikai diplomácia vezetője lesz. NATO Amerikai részről Schröder minden BT-tagnak adna vétójogot ensz-reform A Biztonsági Tanács új állandó tagjainak ugyanúgy jár a vétójog, mint azoknak, amelyek már állandó tagjai a testületnek - jelentette ki Gerhard Schröder német kancellár csütörtökön Tokióban. Svájc tovább közeledik az Európai Unióhoz TAGSÁG NÉLKÜL A svájci parlament jóváhagyta az Európai Unióval kötött szerződéseket. Az ország az adótörvényektől a menekültügy szabályozásáig alkalmazkodik a közösségi joganyaghoz, anélkül, hogy felvételét kérné az EU-ba. Elfogadták a Schengeni Egyezményt is, így Svájc határain megszűnhet a személyek ellenőrzése. Az önrendelkezés hoz megoldást biztosíték Növelni kell a határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek befolyását „Fontos, hogy nyertesei legyünk az európai integrációnak. Érvényesüljenek az autonómia-elképzelések. Több pénz jusson a Székelyföldnek és más magyar lakta vidékeknek” - mondta Borbély László. Toronyi Attila A Romániai Magyar Demokrata Szövetség alelnöke szerint az erdélyi magyarság céljai akkor érvényesülhetnek, ha Adrian Nas- tase megnyeri az elnökválasztást. Az RMDSZ most esélyt lát arra, hogy ismét bekerülve a kormánykoalícióba részt vehet a döntéshozatalban. Nastase győzelme azért lenne fontos, mert a másik államelnökjelölt például többször is azt nyilatkozta: leállítja az erdélyi autópálya építését. Az erdélyi magyar közösség vezetői elérkezettnek látják az időt arra, hogy fokozzák erőfeszítéseiket önrendelkezési elképzeléseik érvényesítésére. Számos európai példa igazolja, hogy a konfliktusok hátterében főként autonómiatörekvések állnak. Spanyolország és Franciaország baszkok lakta részén 1968 óta feszült a helyzet A kisebbség a fegyveres harctól sem riad visz- sza. A merényletekben 36 év alatt nyolcszáz ember vesztette életét. A napokban vallott kudarcot az észak-írországi hatalommegosztásra irányuló tárgyalások újabb fordulója. Észak-írországot változatlanul Londonból irányítják. Pedig az olaszországi Dél-Tirol a bizonyíték arra, hogy megte- | remthető a nemzeti közösségek £ Önrendelkezése. Szinte naponta követ el merényletet az ETA. Hétfőn Santander közelében hét bombát robbantottak föl. Két ország megbékélésére jó példa Dél-Tirol, ahol rendezték a sérelmeket AUSZTRIÁTÓL az első világháború utáni békekötés csatolta el az akkor 97 százalékban német nyelvű területet. Róma kíméletlen olaszosításra, betelepítéssel az etnikai összetétel megváltoztatására törekedett. 1939-ben a Hitler-Mussolini-egyezmény értelmében a dél-tiroliak választhattak: vagy elfogadják a német állampolgárságot és elhagyják szülőföldjüket, vagy ott maradnak, de fel kell adniuk nemzeti önazonosságukat. 1945 után sokáig még ENSZ- közvetítéssel sem sikerült a rendezés. A hatvanas években napirenden voltak Dél-Tirolban merényletek. Csak 1972 januárjában lépett hatályba a Tren- tino-Dél-Tirol autonómiáját biztosító szerződés. Szakértők szerint Székelyföld sokban hasonlít Dél-Tirolhoz, így modellként szolgálhat az autonómiatörekvések számára. Kisebbségi összeütközések és önállósági törekvések Ország Érintettek Törekvés Konfliktus kezdete Bosznia-Hercegovina szerb, horvát és bosnyák közösségek etnikai autonómia 1991 Franciaország Korzika elszakadás 1975 Nagy-Britannia Észak-frország elszakadás 1968 Lettország orosznyelvü kisebbség autonómia 1991 Makedónia albán kisebbség, elszakadás autonómia, 1991,2001 Moldva Transznisztria elszakadás 1991 Románia magyar kisebbség (Erdély és Székelyföld) autonómia 1989 Szerbia-Montenegró albán kisebbség (Koszovó) elszakadás 1989 Szerbia-Montenegró magyar kisebbség (Vajdaság) autonómia 1989 Szerbia-Montenegró Montenegró elszakadás 1997 Szlovákia magyar kisebbség (Felvidék) autonómia 1993 Spanyolország Baszkföld elszakadás 1960 Ukrajna magyar kisebbség autonómia 1991 Ciprus török népesség elszakadás 1963 FORRÁS: HEIDELBERGINEMZETKÖZIKONFLIKTUS-KUTATÓ INTÉZET (HIIK) Feljelentés Duray ellen kirohanás Lerombolná Budapestet is Feljelentette Duray Miklóst a magyarországi sajtóban elhangzott kijelentései miatt Ján Slota, a magyar- és romaellenes kirohanásairól hírhedtté vált szlovák nacionalista politikus. Slota már arra is biztatta híveit, hogy üljenek harckocsikba, és Budapestet tegyék a földdel egyenlővé. Ján Slota Slota, Zsolna polgármestere úgy véli: a Magyar Koalíció Pártja is „megérett a betiltásra”, mert politikai tevékenysége Szlovákia érdekei ellen való. Szerinte a magyar párt arra törekszik, hogy népszavazással teremtse meg a magyar autonómiát, s ezzel előkészítse az autonóm terület Magyarországhoz csatolásának feltételeit. Ján Slota a szlovák szövegkörnyezetben bandafőnököt is jelentő fogalmat használt. Duray „bossának” nevezte Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, „akinek pártjából gyűlölködés árad”, ezért „mindnyájukat be kellene varrni egy zsákba és vízbe dobni, hadd vesse ki őket a víz valahol a Földközi-tengeren” - idézte a sajtó Slotát. Brüsszel bírálja Bukarestet választás A törvény megkülönböztet EU: jószomszédi törekvések megelőzés A biztonság további erősítése a cél Több szempontból is kirekesztőnek tartja a helyhatósági választásokról szóló romániai törvényt a Velencei Bizottság - jelenti a Krónika című erdélyi közéleti napilap. A testület megállapította, hogy a törvény a többi között az egyenlőség elvét sérti. A jogszabályt májusban módosította a Nastase-kabinet, s e változtatások miatt nem indulhatott a júniusi helyhatósági választásokon a Magyar Polgári Szövetség. A törvény értelmében csak a parlamenti képviselettel rendelkező romániai kisebbségi szervezetek indulhattak önállóan a júniusi megmérettetésen. A többieknek bizonyos számú támogatást kellett megszerezniük Románia 15 megyéjében. Később az Országos Választási Bizottság formai okokra hivatkozva megakadályozta a polgári szövetség önálló indulását a helyhatósági választásokon, míg a parlamenti megmérettetés esetében okirat-hamisítás és csalás gyanúja miatt tette ugyanezt. A román jogszabály tiltakozást váltott ki Brüsszelben, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése pedig felkérte a Velencei Bizottságot, hogy vizsgálja meg a törvényt ■ Gy.Z. Börtönre ítélhetik Berlusconi olasz miniszterelnököt Milánóban csütörtökön véget ért a Silvio Berlusconi kormányfő vesztegetési ügyében indított per tárgyalási szakasza; az ítéletet ma hirdetik ki. Csák E. A kisebb-nagyobb szünetekkel már csaknem négy éve húzódó perben a közvádló Berlusconi bűnösségének kimondását és nyolcévi szabadságvesztés büntetést indítványozott egy vesztegetési perben. ■ Vesztegetés miatt már korábban is több per folyt ellene A médiamágnás olasz miniszterelnök csak tavaly júniusban jelent meg a bűnügyben eljáró bíróság előtt, s tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint a nyolcvanas években korrupciós ügylet révén vásárolta volna meg az akkor olasz állam tulajdonában lévő SME élelmiszer-ipari céget. Az ügyész vádbeszédében azt állította: bizonyított, hogy Silvio Berlusconi megvesztegette az ügylet kapcsán akkor eljáró hatóságokat, a Fininvest fizetési listáján ott szerepelt Renato Squillante bíró neve is, és bőkezűen megjutalmazott egy másik bírót szolgálataiért. Amennyiben a kormányfőt elítélik, fellebbezhet, majd egy újabb elmarasztaló ítélet esetén is van lehetősége egy újabb fellebbezésre. Az Európai Bizottságelfogadta azokat az akcióterveket, amelyek alapján fokozza együttműködését Ukrajnával, Moldovával, Izraellel, a Palesztin Hatósággal, Jordániával, Marokkóval és Tunéziával. Remények szerint így megelőzhető új választóvonalak kialakulása a kibővített unió határai mentén. BENITA FERRERO-WALDNER, a brüsszeli végrehajtó testület külügyi felelőse elmondta: az új szomszédságpolitikát az unió idei bővítése indokolja. A tervek révén az EU nagyobb gazdasági és politikai biztonságot teremthet maga körül. Hatékonyabban léphet fel a Az amerikai képviselőház után a szenátus is elsöprő többséggel fogadta el a titkosszolgálatok reformjáról szóló törvényt. George Bush amerikai elnök várhatóan már a közeli napokban aláírja a jogszabályt. A reform célja a 15 hírszerző ügynökség együttműködésének javítása, tevékenységük összehangolása. Felügyeletüket a nemzeti hírszerzési igazgató (DNI) fogja ellátni, akinek döntő szava lesz az évi 40 milliárd dolláros költségvetés 70 százalékának felhasználásáról is. tömegpusztító fegyverek terjedése, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harcban, enyhítheti a bevándorlással kapcsolatos problémáikat. Az érintett országok jelentős reformokat vállaltak az emberi jogok erősítésének terén, és a tervek révén remélhetőleg közelednek az uniós értékek teljes átvételéhez is. Mind a hét ország esetében külön meghatározott, a helyi adottságokhoz igazított tervekről van szó. A most bejelentett hét akcióterv csak az első lépcső a tervek sorában - mondta el Ferrero-Waldner. Már jövőre újabbakat dolgoznak ki, egyebek között több volt szovjetköztársaság számára. Ukrajna esetében a terv jóváhagyása független az országban jelenleg A költségvetés 80 százaléka felett eddig a Pentagon rendelkezett, ez az arány most 30 százalékra csökken. A hírszerzés hatékonyságának növelésére szolgál a nemrég már létre is hozott Nemzeti Antiterrorista Központ, amelynek kiemelt feladata lesz a hosszú távú kül- és belföldi műveletek tervezése. A törvény szövetségi normákat ír elő a gépjármű-vezetői jogosítványok kibocsátásához, ami a személyazonossági igazolvány megteremtésének első lépése lehet. Az Egyesült Államokban ilyen Közös gondkezelés KELETI HATÁRRÉGIÓK hálózata alakul az Európai Unióban annak érdekében, hogy az érintett térségek sajátos problémáinak megoldásáért haté konyább erőfeszítéseket lehessen tenni -jelentette be Brüsz- szelben a hálózat létrehozásában részt vevő magyar európai parlamenti képviselő, Pálfi István (Fidesz-Magyar Polgári Szövetség). zajló fejleményektől, de egyértelmű jele az uniós elkötelezettségnek a demokratikus jogállam építése mellett - adta értésre a brüsz- szeli bizottság. ■ Cs. E. okmány eddig nem létezetett. A jogszabály előírja, hogy beutazó vízumot csak a kérelmező személyes meghallgatásával lehet kiállítani. A törvény az elmúlt több mint ötven év legjelentősebb átszervezését jelenti az Egyesült Államok titkosszolgálatainak munkájában. A hírszerzési reformmal egy újabb szeptember 11-i terrortámadásnak akarják elejét venni. A bírálók szerint azonban a reform átszervezés erre nem ad garanciát. ■ Csák E. Amerika körülbástyázza magát vízum Csak személyesen lehet kiállítani az engedélyt * A ♦ *
