Új Dunántúli Napló, 2004. november (15. évfolyam, 299-327. szám)

2004-11-05 / 302. szám

2004. NOVEMBER 5., PÉNTEK - DUNÁNTÚLI NAPLÓ RIPORT 9 KULTÚRA ­Szerencse, szolgálat, tanulság ezüst Az akadémikusok díjazták Tüskés Tibor írót A Pécsi Akadémiai Bizott­ság legrangosabb ilyen jellegű elismerését, az Ezüst érmet idén Tüskés Tibor írónak ítélték oda, a Magyar Tudomány Nap­ja alkalmából. Balogh Z.- Egyszer szerencse, másod­jára szolgálat, harmadrészt meg tanulság. Ez a három do­log jut most eszembe, az elis­merés kapcsán. Hogy vidéken is lehet értéket létrehozni. Ez, ami túlmutat azon, hogy egy ember kap egy „plecsnit”. Le­het biztatás más fiataloknak is - most nemcsak a magam pél­dájára gondolok, hozhatom Várkonyi Nándort vagy Csorba Győzőt -, hogy a vidéki életben is hagyja a fiatal ember, hogy megszólítsák a témák. Fiatal tanároknak merném biztatásul mondani: mindenki alatt van egy rög, amit napfényre kelle­ne hozni. Nem ér véget egy pé­csi helytörténeti munka azzal, hogy én egy Pécsi Múzsát ír­tam, vagy kibogoztam Weöres Sándor és Pécs kapcsolatát - ami szolgálat.- Hetvenöt évet élt egy izgal­mas században, és rendkívüli irodalmárokat ismert - ez a sze­rencse - személyesen. A hazai szürkeállomány egyik szegmen­sét. Az úgynevezett „plecsnit” a szürkeállományukat egészen más, jobbára nem humán terüle­ten használók ítélték oda Ön­nek.- Az embert - és maradjunk ennél az ál- talános megfogal-; mazás- i nál - bi-jj, zonyosf szerény­ségre é: örömre készteti, hogy a munká­ját mások is észreveszik, nem­csak egy kiadó, egy folyóirat, az írószövetség elnöksége vagy szakosztálya. Hanem az itt helyben, vagy a Dél-Dunántú- lon tevékenykedő akadémiai bi­zottság is. A munka, amit csiná­lok, nem mondom, hogy az aka­démia ügye, de a könyveim kö­zött van, amit az Akadémiai Ki­adó adott ki.- Amit csinál, más, mint az elemi részkutatás...- Inkább úttörő, de horizon­tális, tehát egységesítő tevé­kenység. Lehet vizsgálni egy költő ritmikáját, . de Weöres Sán­dornál maradva: én egy egész könyvet írtam róla, a többi so­rában. S mind­egyiket azzal, hogy fölvállal­tam: ezen a terü­leten is lehet kí­sérletezni, és ezekre a kísérle­tekre később, mások, talán építhetnek. Francia filmek fesztiválja B. Z. Kétnapos filmfesztivált szerve­zett az Urániába a Pécsi Al­liance Francaise. Ma és hol­nap, ingyenes vetítéseken, az utóbbi másfél évtized legnép­szerűbb és leg­sikerültebb al­kotásaiból kí­nálnak váloga­tást. A vetítések ma 18 órakor kezdődnek, a sorban az első A sziget foglya, Juliette Binoche- sal a főszerepben (képünkön). Este 8-tól a Francois Ozon ren­dezte 8 nő pereg a vásznon, 22- től a három órás Betty Blue. Szombaton 17 órakor indul a program a Három szín egyiké­vel, a Kék-kel, amit természet­szerűleg a Fehér és a Piros kö­vet, másfél-másfél órával ké­sőbb. Minden filmet eredeti nyel­ven, magyar feliratozással vetí­tenek, az ingyenes mozi mö­gött egy francia érdekeltségű cég áll. Címek és ösztöndíjak emlékeznek A Magyar Tudomány Napja a pécsi egyetemen D. I. A Pécsi Tudományegyetem sze­nátusának tegnapi ülésén dr. Lénárd László rektor köszöntő­je után dr. Komlósi László Imre tudományos rektorhelyettes mondott ünnepi beszédet. Az ülésen részt vett dr. Petrétei Jó­zsef igazságügyi miniszter, és a végére „berobbant" Magyar Bá­lint oktatási miniszter is, aki előadást tartott a felsőoktatási reformról. A szenátus határozata alap­ján dr. Vincze Mária közgaz­dász (kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem), dr. Bogus- law Banaszak jogász (Wrocla- wi Egyetem) és dr. Hans-Ru­dolf Tinneberg orvosprofesz- szor (Gießei Nőgyógyászati Klinika) vehette át a honoris causa oklevelet. A BAT Hungary és a PTE pro­fesszori pályázatán BAT publi­kációs ösztöndíjban részesült dr. Barthó Lóránd, dr. Barthóné dr. Szekeres Júlia, dr. Kollár La­jos, dr. Komlósi Sándor, dr. Kol­lár László. A szenátus címzetes egyete­mi tanári címet adományozott dr. Otto Foitnak, a Nordrhein- Westfaleni Szív- és Diabetesz- centrum igazgatójának, címze­tes főiskolai docensi címet dr. Barton Attilának, a dombóvári Szent Lukács Kórház radioló­gus orvosának. Habilitációt ítélt oda Perjés Istvánnak, a Corvi- nus Egyetem Társadalomtudo­mányi Kara egyetemi docensé­nek, Fiser Józsefnek, a Roches- teri Egyetem tudományos mun­katársának; Krajnik Józsefnek, a Kaposvári Egyetem Művésze­ti Főiskolai Kara tudományos főmunkatársának; ifj. dr. Kel- lermayer Miklósnak, a PTE ÁOK Biofizikai Intézete docen­sének, dr. Simor Tamásnak, a PTE ÁOK Szívgyógyászati Kli­nika docensének, dr. Zámbó Katalinnak, a PTE ÁOK Köz­ponti Klinikai Radioizotóp La­boratóriuma docensének, dr. Botz Lajosnak, a PTE ÁOK Gyógyszerészeti Intézete do­censének. Ünnepi szenátus: oktatási miniszterre várva fot&uuferl A DEMOKRÁCIA SZOTARA Választás Boros János tőség arra, hogy a városállam va­lamennyi polgára naponta részt vegyen az ügyek intézésében, a törvényhozásban, ma ez nyilván­valóan nem tartható fönn. Ideális esetben a demokráciát a legkiválóbb emberek vezetik. Mivel azonban a kiválóság vitat­ható, és a hivatalra többen jelent­keznek, választani kell. Már Platón (Kr. e. 427-347) látta, hogy „a becsületes ember, mikor a vezetésre vállalkozik ... nem is úgy lép a vezető helyre, mintha valami jó állásba men­ne, vagy mintha ott valami jó várna rá, hanem csak kényszer­ből, s csak azért, mert nincs ná­la senki jobb, vagy legalábbis hozzá hasonló, akinek ezt áten­gedhetné. Mert... ha létezne egy csupa jó emberekből álló állam, akkor az emberek éppen úgy tü­lekednének azért, hogy ne kell­jen vezetniük, mint ahogy tüle­kednek most azért, hogy vezet­hessenek; s csak akkor lenne igazán nyilvánvaló, hogy az iga­zi vezető valójában nem arra van hivatva, hogy a maga, ha­nem hogy [a többi ember] érde­két szolgálja; s ekkor minden okos ember sokkal inkább vá­lasztaná azt, hogy a mások veze­tése neki hajtson hasznot, sem­hogy másoknak használva gon­dokat vegyen a nyakába”. (Pla­tón, Az állam, 347c-d.) A modern társadalmakban lehetetlenség a vezető pozíció­ba igyekvő emberek jellemét megismerni, így kiválóságuk­ról nem közvetlen tetteikből, hanem saját beszélgető és cse­lekvő környezetéből következ­tethetünk, amely mint csopor­tosulás vagy párt az adott egyén vezetővé választását ja­vasolja. Miután a nagyszámú ember közül a személy szerint kiváló nem ismerhető föl, to­vábbá „tülekedés nélkül” lehe- teüenség jelöltté válni, a kiváló­ságnak nem feltétlenül a meg­választott személyben, hanem az adminisztrátort ellenőrző törvényekben és a bírákban kell megjelennie. A politikai választás ennek megfelelően hosszú mérlegelés, diszkusszió, társadalmi beszél­getés eredménye. A demokráci­ában a megválasztott vezetőnek az egész demokráciát és nem saját pártját kell képviselnie, az egész társadalom és nem csak a saját csoport javát kell szolgál­nia. A megválasztott vezetőt a saját pártnak és az ellenzéknek egyaránt szigorú törvények sze­rint kell ellenőriznie. Felnőtt az a demokrácia, melynek vezetője megválasztá­sa után elszakad pártjától, és az egész társadalmat képviseli és szolgálja. Gyermekcipőben sem jár még az a demokrácia, mely elfogad olyan első számú veze­tőt, akit személy szerint nem az emberek választottak meg - milyen alapon ellenőrizhető az ilyen? Ez az eset a nagy klasszi­kus-modern demokráciában, az Amerikai Egyesült Államokban elképzelhetetlen lenne. Ismét Ilyenek voltunk ______se___pyPUSBr B. K. Arnamm* Ki ne emlékezne az Ilyenek vol­tunk kiállításaira? Hajdani tárgya­kat láthattunk viszont, beleülhet­tünk a gyerekkori borbélyszékbe. A pécsi emberek emlékezetes re­likviáit, „filléres emlékeit” bemuta­tó kiállítássorozatának szép sikere­ire való tekintettel, a pécsi Parti Ga­léria - a lakosság segítségét kérve - ismét megrendezi az Ilyenek voi­tunk VI. című kiállítását Ezúttal az 1900 és 2000 között Pécsett élő, al­kotó embereknek szeretnének em­léket állítani. Kérik a pécsieket gondolják meg, kik voltak a század különösen ismert polgárai, a város fejlődésének letéteményesei. Az ő fotóik, dokumentációik, tárgyaik képezik a leendő kiállítás gerincét A Parti Galéria várja a segítségüket és a hívásukat a 213-842-es telefon- számom Árnyékot vet Dunai Imre A pécsi Keller János utcai kéteme­letes téglaházakat az ’50es évek elején építették. Az úttest keskeny: a szemközti épületek alig húszmé- temyire vannak egymástól. A fák árnyékot vetnek a lakásokra. G. K. nyugdíjas pedagógus, aki elvállalta a Keller János utca 3. szá­mú ház lakóinak a képviseletét, 2001 márciusában vett Meszesen lakást Említett adottságaival szá­molt, ám azzal nem, hogy a várt­nál jobban beborítja az árnyék. Tavasszal felújítás kezdődött a szemközti házon. Augusztus 10- én leszedték a tetőt, akkor derült ki, miről is van szó.- Érintett vagyok az ügyben, de több család is az, vagy még lehet - mondja G. K. - 2003-tól a polgár- mesteri hivatal műszaki osztálya a hagyományos padlástér-beépítést felülbírálva, magasított padlástér­beépítéseket engedélyezett a Kel­ler János utca egyébként is maga­sabban álló nyugati háztömbjei­nek felújításakor. Ez eltérő mér­tékben, de jelentősen csökkentet­te a tőle keletre álló ház, zömük­ben nyugatra néző lakásainak ter­mészetes megvilágítását A hagyo­mányos építési tilalom feloldásá­ról az érdekelteket azaz bennün­ket előre nem tájékoztattak, így csak megkésve tudtunk tiltakoz­ni. Az okozott anyagi hátrányokat - a lakások értékcsökkenése, az áramfogyasztás növekedése stb. és a nem vagyoni kárainkat - nem tekintik tárgyalási alapnak. Mivel igen sok közöttünk a kisnyugdí­jas, sír-nevet alapon keresünk olyan jogi képviseletet amely az ügyünket a siker reményében bí­rósági útra terelve felvállalná. Az üzleti érdek nyilvánvaló: megemelt tetővel kettő helyett há­rom lakás alakítható ki. A Keller János utca 3. nyugati oldalának la­kói azonban nem tudják elfogadni, miért nem szólhatnak bele, mi tör­ténik az utcájukban, pláne a lakásokat arat szembe szomszédos házzal. Au­gusztus 24-én írásban is tiltakoz­tak, és panaszt nyújtottak be a közigazgatási hivatalhoz. A pécsi építési hatóság egy hónapot kivárt az elutasító válasszal, amit G. K. a többiek nevében megfellebbezett. Időközben szépen előrehaladt a tetőtér beépítése. A nyugdíjas ta­nár megfigyelte az őszi napéj­egyenlőség idején, hogy a lakása 12.30-tól 17 óráig kapott napfényt Ez az időtartam egyre csökken a decemberi napfordulóig. És ő a második emeleten lakik. Az elsőn és a földszinten rosszabb a hely­zet félhomály a lakásokban, az ol­vasáshoz, varráshoz stb. fényes nappal is villanyt kell kapcsolni. Az utca túloldalán lakókat a jog­szabály valóban nem tekinti érde­keltnek, csak a közvetlen telekha­táros szomszédokat kell hivatalból értesíteni az engedélyezési eljá­rásról. Ugyan nem kizárt a jogor­voslatot a szembeszomszéd jogos érdekeinek sérülése miatt, ám ne­ki kell igazolnia a közvetlen érin­tettségét- A jogszabálynak megfelelően elutasítottuk a kérelmüket, hogy ügyféli minőségben léphessenek fel ebben az ügyben - mondja Ba­goly Attila, a műszaki osztály ve­zetője. - A Keller János utcában egy bt a beruházó: sorozatban végzi a tetőtér-beépítéseket és en­nek semmiféle építési akadálya nincs. Úgy hallottam, a készülő új eljárási törvény már szabályozott módon bővíteni kívánja az ügyféli kört, például az utca túloldalán lé­az ingatlan esetleges értékcsökke­nése miatti kártérítési igény pol­gári peres eljárásban érvényesít­hető az építtetővel szemben. Elő­fordult már, hogy meg is ítélte a bí­róság. Az esélyekre azonban ár­nyék borul.- Akkor van a kártérítésnek jogalapja - magyarázza dr. Czo- boly István ügyvéd, igazságügyi építési szakértő -, ha az építke­zés szabálytalan volt, vagy ha szabályos volt ugyan, de lett vol­na lehetőség olyan építkezésre, amely a szomszédot szükségtele­nül nem zavarja. Ám ha valaki­nek joga volt építkezni és úgy, ahogy tette, illetve más módon nem is volt rá lehetősége - például nem építkezhetett valamivel odébb -, ak­kor vétlenül okoz a szomszédja ingatlaná­ban értékcsökkenést. Vétlen magatartás pe­dig nem lehet a kárté­rítés alapja. vők esetére is kiterjedően. Az Építési törvény 37

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents