Új Dunántúli Napló, 2004. november (15. évfolyam, 299-327. szám)
2004-11-24 / 321. szám
2004. NOVEMBER 24., SZERDA - DUNÁNTÚLI NAPLÓ RIPORT 7 KULTÚRA Szobor Csorba Győzőről gesztus Avatás mindenki épülésére Dunai I. Szoborportrét állítottak tegnap a Baranya Megyei Könyvtár udvarán az intézmény névadójának. Az intézmény néhány éve azért vette fel az 1995-ben elhunyt pécsi költő nevét, mert Csorba Győző 1943 és 1952 között a Pécsi Városi Könyvtár vezetője, 1952 és 1956 között a megyei könyvtár csoportvezetője, végül 1956 és 1976 között a megyei könyvtár igazgatóhelyettese volt Most, a névadó halála 10. évfordulójának évébe érve és a születésnapja alkalmához kötve a gesztust, a „Csorba Győző” Baranya Megyei Könyvtár a Képző- művészeti Alaptól és a Baranya Megyei Önkormányzattól kapott anyagi támogatásból szoborportrét állíttatott a költőnek a könyvtár Vörösmarty utca felé eső udvarában. Olyan helyen állították fel a mellszobrot, ahova hajdan irodájának ablakából Csorba Győző is kitekinthetett, másrészt a könyvtárba látogatók, sőt az utcáról be- nézők számára is látható. A portré Trischler Ferenc szobrászművész alkotása. A mellszobor avatásánál dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke és Bertók László, Kos- suth-díjas költő mondott beszédek A család nevében a költő unokája mondott köszönetét a szoborért. A költő születésnapjáról való megemlékezés a Művészetek Házában folytatódott, könyvbemutató beszélgetéssel. Csorba Győző irodalmi hagyatékát a Pro Pannónia Kiadó gondozza immár több, mint hat éve, a kiadásában eddig hét posztumusz kötet jelent meg a költő halála óta. Az emléke előtti tisztelgés gesztusaként olyan hagyományt teremtettek, hogy mindig születésének november 21-i évfordulójához kapcsolódva rendezik a könyvpremiereket Ebben a sorozatban a legújabb kötet egy nagyívű baráti, alkotói kapcsolat dokumentuma és tükre. A Csorba Győző és Bertha Bulcsú levelezése 1961-1995 című könyv hivatalos bemutatója tegnap volt. Az esten Gyurkovics Tibor író, Pintér László, a PTE PMMK könyvtárának igazgatója és Szirtes Gábor, a Pro Pannónia Kiadó igazgatója beszélgetett Csorba és Bertha kapcsolatáról. Az utódok is lerótták hálájukat a költő szobránál m»t. l A színészek kiválasztottja szimpátiádéi Kár, hogy évente csak egy kaphatja A tánc ünnepe, a Pécsi Balett 45 esztendős jubileuma mellett még egy ok volt a vigalomra a Pécsi Nemzeti Színház legutóbbi hétvégi bemutatóján: átadták Füsti Molnár Évának a színészek titkos szavazatai alapján járó Szendrő József-díjat. Mészáros B. E. Az elismerést a bennfentesek a legértékesebb kitüntetésként tartják számon, hiszen a társulat dönt arról, hogy valaki milyen teljesítményt nyújtott az elmúlt évadban. A díj egyben arra is rávilágít, hogy a belső kapcsolatok terén ki, milyen pozíciót alakított ki. Az 1991-ben alapított díjat az elsők között például Paál László, Péter Gizi vehette át, az ezredforduló után pedig Lipics Zsolt, Bán- ky Gábor, Urbán Tibor szerepel a listán.- Nem tudom, mivel érdemeltem ki, csak azt mondhatom, hogy én például a kiemelkedő alakításokat, az éves teljesítményeket mérlegelem, amikor szavazok. Persze szimpátiadíj is ez, de ettől még kedvesebb, és mindenki együtt örül az átadásakor. Csak azt sajnáljuk, hogy egy ember kaphatja meg évről évre. A Grace és Glóriáért tavaly nívódíjat kaptam, csak találgatni tudok, hogy most a Helység kalapácsa is tetszett a többieknek.- Mindenesetre boldoggá tesz - folytatja -, A Grace és Gloria című darabban FOTÓ: TÓTH L. hogy két rendezői próbálkozásomnak ilyen jó a fogadtatása. Ez némiképp vigasztaló, mert mostanában alig van szerepem. Pedig vannak még nagy terveim, például Angliai Erzsébet szeretnék lenni a Stuart Máriában. Nem sürget azonban az idő, most éppen két katalán szerző egyfelvonáso- sát dramatizálom. Színházról, színészekről szólnak ezek a pszi- chokrimi darabok, remélem, még ebben az évadban színre vihetem őket. Kiderült az is, önálló estet továbbra sem tervez Füsti Molnár Éva, bár pályája elején erre buzdította Pá- ger Antal és Haumann Péter is. Viszont körvonalazódik egy CD, melyen kedvenc dalok és szereprészletek kapnak majd helyet. Zsolnay-album: remekművek fotókon, cédulákon Kaszás Endre Újabb kedves darabbal gyarapodhat a Zsolnay-hívek gyűjteménye, ezúttal egy reprezentatív album kerülhet a figyelem középpontjába. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, a Zsolnay Jubileumi Bizottság elnöke számos pécsi vendég jelenlétében nyitotta meg tegnap a Zsolnay- gyár fennállásának 150 éves jubileuma kapcsán elkészült album bemutatóját a budapesti Iparművészeti Múzeumban. Az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent kötet, akárcsak egy múzeumi katalógus, Kaiser Ottó művészi fotóival foglalja rendszerezett jegyzékbe a Zsolnay-manufaktúra legszebb műalkotásait, a dísztárgyaktól egészen az épületkerámiákig. A „katalóguscédulákat” ezúttal nem egy muzeológus, hanem a pécsi kötődésű Parti Nagy Lajos író-költő készítette, közreműködésével valóban megszólalnak, életre kelnek a bemutatott Zsolnay remekművek. Kiegyensúlyozott Szalon, emelt színvonalon A múlt pénteken tartották a VI. Mohácsi Képző- és Iparművészeti Szalon díjátadását és a tárlat megnyitó ünnepségét. A térség legjelentősebb ilyen rendezvényének felhozatala a korábbi magas mércéhez képest is igen nívós volt. Barabás B. 1994 óta rendezik meg a városi és térségbeli képző- és iparművészek legrangosabb találkozóját. Az idei eseményen kiemelkedően magas színvonalú volt az ipar- művészeti vonal. Jó példák erre a fődíjas, Reininger László raku technikával készült kerámiái, vagy a legutóbbi rendezvény első helyezettje, a most is díjazott Jávor János üvegfestményei. Ugyanez igaz a fotókra, Hochrein András a rögtön díjazottá váló elsőként benevezők táborát erősíti. Kiegyensúlyozott volt a klasszikus vonal és a modern törekvések aránya a festészet terén, előbbi követői közül Kedves Istvánt és Kedves Jánost, utóbbiakból Németh Andreát, míg a naivak közül Pecsuvácz Antalnét emelte ki díjazottként a rangos zsűri. Taroltak a fiatal grafikusok: Szőke Péter digitális munkái, Tatai Tibor és Böhm Gergely monotípiái szintén egy-egy díjat szereztek alkotóiknak.- Egyre nehezebb mindennek az anyagi feltételeit megteremteni, de ezúttal is egy katalógus állít emléket a Szalonnak - mondta Köveskuti Péter, a rendezvény megálmodója. - A zsűri és magam is úgy éreztük: ha a döntés alkotónként egyetlen mű nyomán születik, bőven lehettek volna még díjazottak. Külön öröm, hogy a tehetségkutatás terén is eredményes volt a megmérettetés, hiszen ez fontos eleme a Mohácsi Szalonnak. LEHETŐSÉG AMATŐRÖKNEK A LÁTNIVALÓ címmel fotótárlat-sorozatot Indított útjára a pécsi Apáczai Nevelési Központ Művelődési Háza. Az új kezdeményezés rendszeres bemutatkozási lehetőséghez juttatja a kezdő fotósokat, fényképezni szerető amatőröket Első alkalommal Bereczki Péter, Csizmadia Sándor, Márics Dániel és Pál Dániel képei láthatók. fotó: tóth l Gazba fulladt a gyógynövényprogram Mészáros B. Endre Együtt Európába, Kézenfogva: a lapáncsai cigányok egyesületének a neve. A helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) azzal a szándékkal hozta létre, hogy a környékbeli romáknak munkahelyeket teremtsen, mert a Baranya Megyei Munkaügyi Központ szerint kisebbségi önkormányzat nem végezhet gazdasági tevékenységet.- A megyei ügyészhelyettes vágta át a gordiuszi csomót: ha átképzést és bértámogatást akarunk, akkor csináljunk egyesületet, és máris hozzákezdhetünk a gyógynövénytermesztő és -gyűjtő programhoz - idézi fel a munka 2003-as indítását Kosztics László, a társaság (és mellesleg a kisebbségi ön- kormányzat) elnöke. - Annyi csak a bökkenő, hogy az önkormányzat hármas céllal született: munkahelyek teremtésére, szociális felzárkóztatásra és kulturális programok szervezésére. A jelek szerint azonban csak műsorcsinálásra jogosult, ám a 16 ezer forintos havi járadékból élő cigányok a kulturális rendezvényeken nem tudnak felhőtlenül vigadni. * * *- Ha dolgozunk, vihetjük valamire, ez volt a legfőbb indítékunk - kapcsolódik be a beszélgetésbe a munkabrigád egyik hölgytagja. - Az országos megélhetési programból az egyesület egymillió forintot nyert - hát nekivágtunk a gyógynövénytermesztésnek. Vetőmagot vásároltunk, Lapáncsa és Illocska környékén felkutattuk a kihasználatlan háztájikat, és 15 hektárnyi területet vettünk bérbe az emberektől, amit beültettünk körömvirággal, fehérmályvával, borsmentával, fű- szerpaprikával, ánizzsal, kukoricával, kamillával.- Lízingeltünk egy Suzukit is - jegyzi meg az elnök -, mert napjában csak két buszjárat megy innen, a szervezési munkákhoz tehát elengedhetetlen volt egy autó. A munkákhoz beszálltam a saját pénzemmel is, több mint kétmillió forinttal, amit a szobraim értékesítéséből szereztem. A kocsi részleteit azonban fél év után nem tudtuk fizetni, ezért visszavették.- A pénz minden vonalon hamar elfogyott - vázolja a hölgy a fejleményeket. - Ezért tucatnyi társammal ingyen csináltunk mindent, az egyesület működtetésére pedig semmi sem maradt. A kisebbségi önkormányzat úgy segített, hogy felajánlotta az irodáját, innen telefonáltunk, intéztük az ügyeinket. Több se kellett a lapáncsai polgármesternek, felmondta a CKÖ helyiségét, mondván: ösz- szeférhetetlen a tevékenységével az egyesület befogadása. A baj aztán jött csőstül, az induló esztendő igen melegre sikeredett, az aszálykár pár hónap alatt elvitt mindenünket. * * *- A munkaügyi központ szakértője 5 milliós veszteséget állapított meg. Spóroltunk, ahol tudtunk, kézzel vetettünk mindent, kis szivattyúkat is vettünk, de csak a fűszerpaprikát tudtuk megmenteni - veszi át a szót az egyesület vezetője. - Ráadásul a megélhetési program egymilliójának fele csak kölcsön volt, azt is törleszteni kellett volna. A program megmentésére a földművelésügyi tárcához fordultunk, ahonnan jelezték, van még egymillió forint pénzmaradványuk, de kormányhatározat kell a kiutalásához. Ám ebből az összegből egy fillért sem láttunk. A szociális földalapból viszont kaptunk volna kétmilliót, amennyiben a lapáncsai önkormányzat a költségvetésében ezt megpályázza. Amikor már mindenki áldását adta az ügyletre, a polgármester telefonált a minisztériumba: mégsem kell a pénz, mert túlzott adminisztrációs költségeket okoz. így aztán elúszott az a 3 millió forint, amire a 2004-es termelést terveztük. Volt ugyan még ez év januárjában is egy pénzszerzési próbálkozásunk, amikor a romaügyi államtitkárhoz fordultunk, hogy a saját keretéből adjon 4 millió forintot. Előbb a pénzügyminisztériumi megszorításokra hivatkozva utasította el a kérelmet, majd azért, mert nem tudtuk visszafizetni a megélhetési program 500 ezres kölcsönrészét. Időközben pedig az egyesület tönkrement. A cigány kisebbségi önkormányzat azonban továbbra is működőképes, miután állami költségvetésből gazdálkodik.- Nekünk csak a keserűség maradt, az emberek összesúgnak a hátunk mögött, a cigányok ezt is elkótyavetyélték, elúszott az autójuk, a munkájuk, semmit nem lehet rájuk bízni - vélekedik a munkaprogram egyik alkalmazottja. - Elég lett volna egy kis jó szándék, és némi támogatás, úgy most nem alamizsnaként odavetett segélyeken tengődnénk. Ha nem jön az aszálykár, és időben érkezik a pénz, akkor itt legalább tíz cigánycsalád normális módon élhetne. Kiefer Ferenc lapáncsai polgármester annyit mondott: az egyesület nem kalkulált a költségekkel. Kiadásai voltak, bevételei nem, és hiányoztak a programhoz a szakemberek. Hozzátette azt is, hogy aki Lapáncsán, mocskán dolgozni akar, az talál munkát. Kivagyiságból azonban nem lehet megélni.- A múlt pénteken a siklósi bíróságon jegyzőkönyvbe mondtam a történteket - zárja az eseményeket Kosztics László -, mert az a szándékunk, hogy kártérítést követelünk a földművelésügyi minisztériumtól, az esélyegyenlőségi hivataltól, és minden érintettől. A bíróság úgy fogalmazott, hogy ez nem rájuk tartozik, fogadjunk fel inkább egy jó ügyvédet. De miből? Egyetlen út marad, a roma polgárjogi alapítványhoz fordulni. Mi nem dőzsölni akartunk, csak életben maradni. Ehelyett most szajkózhatja mindenki a megszokott mondatokat: a cigány elvitt mindent, és nem fizetett ki semmit. i i i
