Új Dunántúli Napló, 2004. november (15. évfolyam, 299-327. szám)

2004-11-22 / 319. szám

2004. NOVEMBER 22., HÉTFŐ - DUNÁNTÚLI NAPLÓ SELLYE BEMUTATKOZIK 9 Munkahelyek kellenek, hogy maradjanak a fiatalok KÉTSZÁZ ÉVES FÁK ÜZENETE AZ ÉV MINDEN SZAKÁBAN ÉLMÉNY. A városba látogatók egyik fő célpontja a XVIII. századi Draskovich- kastély ősparkja. fotó: tóth l Elkerülhetetlen elbocsátások Se benzinkút, se munkahelyek Az önkormányzati választások óta két év telt el. A félidőben szeretnénk megkér­dezni a megye városainak polgármeste­reit, miként értékelik az elmúlt idősza­kot, sikerült-e a helyi testület megfogal­mazta elképzeléseket megvalósítani. Förster Gyula sellyei polgármester a kö­zelmúltról, jelenről és jövőről kérdeztük. Wald Kata- A város 22 millió forintos hiánnyal zárja az évet, egyelőre nem tudni, hogy decemberben miből fedezik az intézmények működését Mi történik, ha nem kap­nak állami segítséget?- A működésképtelen önkormányzatok támoga­tásra kiírt pályázaton 27,5 millió forintot igényel­tünk, és a Belügyminisztérium tájékoztatása sze­rint minden remény megvan arra, hogy a hiányzó 22 millió forintot december elején meg is kapja a város. így az intézmények működtetésére és a 13. havi bérek kifizetésére is futja majd. A hiányt amúgy az okozta, hogy a közalkalmazotti béreme­lést a helyi bevételekből kellett volna fedeznünk, de a befolyt iparűzési adó például - mivel azt igazán nincs is kire kivetni - mindössze 20 millió forint, míg más városokban a milliárdos nagyságrendet is eléri ez a tétel.- Az eredeti elképzelések szerint a hiányt ingatla­nok eladásából fedezték volna.- Igen, ez idén sem sikerült, a régi mozit és a ki­segítő iskolát most sem tudtuk értékesíteni, mivel nem volt érdeklődő. lövőre már nem is tervezzük eladásukat Régi dédelgetett álmom, hogy a Sellyén nyaranta megrendezett szobrász és festő alkotótá­borban készült művek egy helyen legyenek kiállít­va. A hajdani kisegítő iskola épülete, ha felújíta­nánk, kiváló kiállítóterem lehetne. A moziból pedig teleházat, internetkávézót és a tetején kisebb bérla­kásokat lehetne kialakítani, a megvalósításhoz már csak megfelelő pályázat kellene.- A strand új büféinek építésére 40 millió forint hi­telt vettek fel Sokak szerint ez túl merész vállalkozás.- A pavilonok bérlői precízen fizetik a bérleti dí­jakat, ami fedezi a felvett hitel tőkéjének egy részét és a kamatokat. Az önkormányzatnak csak mini­mális összeget kell hozzátennie a havi törlesztések­hez. Megérte a befektetés, hisz a négy büfének kö­szönhetően a strand látogatottsága jelentősen emelkedett, pedig az időjárás szempontjából épp az ellenkezője lett volna várható.- A fiatalok sorra költöznek el a városból. Mit tett az önkormányzat, hogy megállítsa ezt a folyamatot?- Mindenképp olyan munkahelyek kellenének, amelyek itt tartják a fiatalokat és az értelmiségie­ket. Ha az ipari parkban megépülne a cementgyár, a beruházó tervei szerint a középvezetők is Sellyé­re költöznének, csaknem 20 családról lenne szó. A bőrgyár is elképzelhető, hogy létrehoz egy üzemet a térségben, ami szintén maradásra ösztönözhetné a fiatalokat. A gazdaság fellendülése nélkül na­gyon nehéz itt tartani gyerekeinket Az önkor­mányzat egyelőre csak annyit tud tenni, hogy a pol­gármesteri hivatal munkatársait nem vidékiek kö­zül választja: idén is több, egyetemet végzett hely­béli fiatal kapott munkát a városházán.- Gyakran éri az a vád az önkormányzatot, hogy semmit nem tesz annak érdekében, hogy új munka­helyek létesüljenek.- Ez nem igaz, igen is rengeteget dolgozunk azon, hogy befektetőket találjunk. Úgy vélem, hogy az önkormányzatnak nem az a feladata, hogy mun­kahelyeket teremtsen. Viszont kötelessége olyan körülményeket biztosítani, hogy az vonzó legyen a vállalkozók számára, hogy megérje nekik a befek­tetés. A városban több kisebb cég is bővítette létszá­mát a közelmúltban. Ugyanakkor az önkormány­zat is mindent megtett azért, hogy munkához jut­tassa az embereket: idén sikeres pályázatainknak köszönhetően két közmunkaprogramot is indítot­tunk, aminek során hatvan embernek tudtunk munkát adni. Ez hatvan család! A MiZo Rt. bezárá­sa miatt is többen az önkormányzatot vádolják: semmit nem tudtunk fenni, hogy megakadályoz­zuk a cég döntését, egy polgármesternek ebbe egy­szerűen nincs beleszólása.- A jövő évi elbocsátásokról is sokat hallani mos­tanában. Hány embert külde­nek el majd az intézményekből?- A legutóbbi testületi ülé­sen a jövő évi költségvetési koncepció is napirendi pont­ként szerepelt. Az első össze­állítás szerint a költségvetés hiánya 85 millió forint. Ez ki­lenc százaléka az éves költ­ségvetésnek, ekkora hiány egyszerűen kezelhe­tetlen. A pénzügyi bizottság elnökének javasla­tára ezért olyan határozatot fogadtunk el, hogy a hiány mértéke nem lehet több 4,5 százaléknál. Sajnos ezt csak drasztikus lépések bevezetésé­vel tudjuk megvalósítani, ami elbocsátásokat je­lent. Hogy ez pontosan mely intézményeket, és hány embert érint, egyelőre nem tudom ponto­san, a felmérések most készülnek.- A város központjába tervezett bevásárlóközpon­tot is többen hiányolják. Várható, hogy megépül az új áruház?- Egy kétszáz aláírást tartalmazó levélben kérték a sellyeiek, hogy kezdjek tárgyalásokat az egyik hazai áruházlánccal. A cég hivatalos levélben értesített ar­ról, hogy nem kíván Sellyén üzletet építeni, mivel szá­mításai szerint annyira kicsi a térségben a vásárló­erő, hogy nem éri meg neki a befektetés. A városnak ezt a véleményt el kell fogadnia, a beruházás meg­hiúsulása tehát nem az önkormányzaton múlott- A benzinkút bezárása is komoly problémát oko­zott az ott élőknek. Mikorra várható egy új töltőállo­más építése?- A háromezer négyzetméteres, Sellye határá­ban lévő területet a Sellye Petrol Kft már megvásá­rolta, a beruházás azért késik, mert három szakha­tósági engedély szükséges az építkezés megkezdé­séhez. Ezek megszerzése folyamatban van, a ter­vek szerint legkésőbb tavasszal megkezdődik az új benzinkút és a shop építése. Bozsits József, a pénzügyi bizottság elnöke szerint mindenképp eredményesnek mondható az eszten­dő abból a szempontból, hogy több beruházást is megvalósult. Elkészült a jobb minőségű ivóvizet garantáló víztisztító, a termálfürdő vízelőkészítési programjára is nyertek 93 millió forint támogatást, ezenkívül a strandnál lévő pavilonok is megépül­tek. Igaz, ehhez 40 millió hitelt kellett felvennie az önkormányzatnak. Mondhatjuk, hogy a polgármes­ternek - mivel mindössze két éve tölti be ezt a posztot - a város irá­nyításával kapcsolatban nem volt túl sok tapasztalata, így a szakbi­zottságokra a korábbiaknál lénye­gesen több feladat hárult, sokkal több kérdésben kellett állást foglal­niuk, mint az előző ciklusokban. Ez az összehan­goltabb munka a bizottsági elnök szerint a város javára vált, amit az elért eredmények is tükröznek. A legnagyobb gond, hogy a város fejlődésének az intézmények szabnak gátat, hisz fenntartásuk mellett komolyabb fejlesztésekre nem, legfeljebb minimális pályázati önrészre futja. A demográfiai mutatók is elgondolkodtatók: a sellyei lakosok száma 22 fővel csökkent, 19 gye­rekkel kevesebb iratkozott be az iskolába, ez - ha csak a rövid távú következményeket vesszük számba - mintegy 4 millió forint normatívakiesést jelent. Az intézmények fenntartása viszont jövőre többe kerül majd, elképzelhető, hogy csak elbocsá­tásokkal tudja kezelni a helyzetet az önkormány­zat, ami az amúgy is komoly munkanélküliséggel küszködő térség helyzetét csak tovább rontja. Farkas János önkormányzati képviselő úgy vé­li, a város helyzete eddig se volt túl rózsás, és ez az idei esztendő során se változott: négy- szer-ötször kellett módosítani a költségvetést, hogy a rendelkezésre álló keretből lehetőleg mindenre fussa. Damoklész kardja folyamato­san ott lebeg az önkormányzat feje felett, a 13. havi béreket például nem tudni, miből fogják kifizetni. Az igen nehéz helyzet elle­nére azonban több komoly be­ruházás is megvalósult, ami azt jelzi, hogy a polgármester jól végzi a dolgát. Komoly gond azonban, hogy a városban az elmúlt tíz évben mindössze egyetlen ház épült, az értelmiségiek jó része elköltözik Sellyéről, és a helybéli fiatalok is másutt keresik boldo­gulásukat. A térségben élők számára igen fontos benzin­kút kérdése is mind a mai napig megoldatlan, és a munkahelyteremtéssel se jutottunk előbbre az év során. Az ipari parkba befektetőt továbbra se sikerült találni, a varroda is az eddigi 90 he­lyett csak 50 fővel üzemel. Ezen a téren azonban az önkormányzat központi segítség nélkül nem tud előbbre jutni: amíg nem vezet főútvonal Sellyére, és amíg a térségbe közlekedő vonatok és autóbuszok számát ritkítják, komoly munka­helyteremtő beruházások nem várhatók. Talán példanélküli a hazai városok között, hogy a leg­nagyobb munkáltató az önkormányzat, az intéz­ményekben összesen 240-en dolgoznak. „Büszkék lehetünk arra, hogy a költségvetési hiány ellenére, sikeres pályázatainknak köszönhetően idén több komoly beruházás is megvalósult” Förster gyula MIT HOZHAT AJOVO? ■ munkahelyek Legfontosabb cél, hogy az ipari parkba befek­tetőket találjanak: elképzelhető, hogy cementgyár épül a város határában, ugyanakkor a pécsi bőrgyárral is folynak tárgyalá­sok. Az új munkahelyek több száz embernek nyújthatnának megélhetést. ■ úthálózat A város útjai szinte kivétel nélkül felújításra szo­rulnak, korszerűsítésük a jövő év fontos feladata. A járdák aka­dálymentesítését idén pályázati támogatásból sikerült megva­lósítania az önkormányzatnak, jövőre ugyanígy szeretnének az úthálózat rendbetételére is pályázni. M általános iskola Aulával, könyvtárral és új tantermekkel is bővítenék az általános iskolát, így a gyerekeknek nem kellene két épület között ingázniuk, az oktatást egy épületben tudnák megoldani. Az intézmény bővítése és teljes felújítása 230 mil­lió forintba kerülne, a pénzt uniós pályázattal szeretné elnyer­ni a város, a beruházáshoz 12 millió forint önrészt tudnának hozzátenni. ■ tanuszoda A kistérség 1500 gyerekének új tanuszodát épí­tenének, így az iskolai oktatás keretén belül tanulhatna meg minden kisdiák úszni. Az új létesítmény 400 millió forintba ke­rülne, de elképzelhető az is, hogy a strand meglévő tanmeden­céjét alakítanák fedetté. „Az ivóvízbázissal minden rendben van” Több olvasónk a tavalyi év után idén is feltette inter­neten kérdéseit Förster Gyulának, Sellye polgár- mesterének.- Strabag vagy nem Strabag, ez itt a kérdés... Lesz Sellyén cement­gyár? (castor)- A város és képviselő-testülete szívesen venné, ha a Strabag Sellyén építené fel cementgyárát A 26 milliárdos beruházás mun­kahelyeket teremtene, és az ipar­űzési adóból is sokat profitál­nánk. Az északnyugati széljárást figyelembe véve a város déli olda­lán biztosítanánk területet, hogy semminemű károsítást, kelle­metlen érzést ne okozzon a gyár.- Mi a helyzet az ormánsági „Piedonéval”? (mutter)- Tóth Rolandot a napokban hi­vatalosan is bemutattuk a lakos­ságnak. Ő egyelőre még nem sa­ját rendőre a városnak, de január­tól véglegesen itt fog dolgozni a körzeti megbízotti tanfolyam el­végzése, és a technika letelepíté­se után. Utóbbit az önkormány­zat saját költségén végzi el.- Van kiút az arzénkifliből? (ali- son poole)- Örömmel jelenthetem, hogy Sellyén az ivóvízbázissal minden rendben van. 34,5 millió forint ér­tékben új szűrőberenezéseket építettünk be, így a városnak egészséges ivóvize van. A vízmü­vet Kiss Péter kancelláriaminisz­ter december 2-án fogja felavatni.- Továbbra is működik az éjjel­nappali mentőautó? (telefonon ér­kezett)- Az esetkocsi július elseje óta folyamatosan működik. Ez a sze­gény vidék eddig maga vállalta a két mentőtiszt bérének és közter­heinek kifizetését, ám az OEP ja­nuár elsejétől átvállalta az esetko­csi teljes működtetését.- Gazdasági vagy személyes szempontok miatt vállalt részt a hajómalom építésénél? (nature)- A vízimalom megépítéséhez nagy mennyiségű faanyagra van szükség. Mivel fűrészüzemmel és erdővel rendelkezem, felaján­lottam azokat a faanyagokat, ami­ket meg tudok termeltetni. Anya­gi vagy üzleti szándék ebben nem játszott szerepet, egyszerű­en segíteni szerettem volna ab­ban, hogy a malom felépüljön.- Hadd idézzem a tavalyi onlineinterjút: „Kilábalást a jelen­legi helyzetből csak akkor tudok el­képzelni, ha az Ormánság tétel­ként szerepel az ország költségve­tésében. ” Változott azóta a helyzet? (patrick bateman)- Sajnálatos módon az Ormán­ság még 2005-ben sem tétel az ország költségvetésében. Az idei Ormánság Konferenciára érke­zett államtitkár urak, akik a tér­séget bemutató autóbuszos túrán részt vettek, nem akartak hinni a szemüknek. Az őket szállító új busz is műszaki hibás lett a rossz utakon. Továbbra is úgy gondo­lom, hogy ha a 2006-os költségve­tésben az Ormánság még mindig nem szerepel külön tételként, véglegesen le fogunk szakadni. A teljes interjú: www.dunantulinaplo.hu Bóta B.

Next

/
Thumbnails
Contents