Új Dunántúli Napló, 2004. november (15. évfolyam, 299-327. szám)
2004-11-13 / 310. szám
12 DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. NOVEMBER 13., SZOMBAT POLITIKAI VITAFÓRUM Kiemelkedő aktivitás pontosítsunk Vannak pozitív fejlemények is Válasz a DN október 30-i számában megjelent „A megoldást várjuk, tovább romló munkaerőpiaci kilátások” című cikkel kapcsolatban. A piacgazdaságban a verseny természetes velejárója, ha a vállalkozások tulajdonosai és a menedzsment strukturális változtatások mellett dönt, ami versenyképességük fenntartását vagy annak javítását célozza. Ennek a döntésnek természetesen foglalkoztatási vetületei is vannak: technológiaváltás, átszervezés, átképzés, profiváltás, létszámcsökkentés, létszámbővítés stb. Az említett cikk szerzője a teljes körű munkaerő-piaci helyzetelemzés helyett kiragadta a foglalkoztatási szempontból kedvezőtlen eseményeket, azokat idézte (meglehetősen pontaüanul). Pontosítsunk:- a Baranya Megyei Munkaügyi Központban bejelentett összes érvényes álláshelyek száma: 4287 (2004. szeptember) és nem 3000, ahogy írta.- A tüzérdandár laktanyából 500 fő került leépítésre, közülük 450-nek sikerült valamilyen munkaerő-piaci megoldást találnia.- Mohácson a Farostlemezgyár 298 fős leépítést jelentett be. Nem jogutód nélkül szűnik meg a cég, hanem jelentős befektetéssel technológiaváltást hajt végre. Eredményeként egyrészt megfelel majd a legkorszerűbb környezetvédelmi előírásoknak, másrészt a termelési érték is várhatóan lényegesen magasabb lesz (igaz, hogy ezt csökkentett létszámmal éri el). Ugyanakkor vannak pozitív fejlemények is a megyében. Ezekből elfelejtett idézni a szerző.- Az Elcoteq az elmúlt 3-4 hónapban közel 2000-rel növelte létszámát Jelenleg 5200 főt foglalkoztat, és ezzel Baranya megye legnagyobb foglalkoztatója lett- Számtalan kis- és középvállalkozás bővítette és bővíti foglal- koztatotti létszámát a megyében. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ 2004. I-m. negyedévében havonta átlagosan 1200 fő elhelyezkedését regisztrálta - csak a nyilvántartásában lévő munka- nélküliek közül.- Tovább nő a kereskedelemben dolgozók száma (Újra nyitott a FEMA, Komlón megnyílt a Tesco 144 alkalmazottal stb.). Természetesen nem állítható, hogy a foglalkoztatási helyzet ideális. Vannak problémák, melyek intézkedéseket igényelnek.- Két beadott foglalkoztatási paktum van (Baranya megyei és Pécs kistérségi). Igyekszünk tanulni azt a partnerséget, ami a foglalkoztatási helyzet további javulását eredményezi.- Az országban a legtöbb EQUAL pályázatot Baranya megyéből nyújtották be (13 db) a foglalkoztatási esélyegyenlőség megteremtése témakörében.- Jlasonlóan kiemelkedő a baranyai szervezetek aktivitása a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program intézkedései keretében elnyerhető, főleg az Európai Unió Szociális Alapjából társfinanszírozóit források tekintetében!- Elkészült Baranya megye szakképzési koncepciója és a közelmúltban fogadta el a közgyűlés Pécs város új foglalkoztatáspolitikai koncepcióját Mindenkivel hajlandók vagyunk együttműködni, akinek célja a foglalkoztatás, a foglalkoztathatóság fejlesztése. Gonda Tibor, MSZP Kőmíves Kelemenné ma Tisztelet és becsület Lakiteleknek - és az igazságnak! Most az országos ügyekre kellene összpontosítania a Magyar Demokrata Fórumnak. De a jobboldali sajtó nem hagyja. Reggeltől estig, estétől reggelig rombolják az MDF esélyeit. Egyetlen politikust sem engednek a közélet nagy összefüggéseiről beszélni, nincs az a szakmai kérdés, amelynek kapcsán időt adnának szakértői válaszok megfogalmazására. Reggeltől estig, estétől reggelig rombolás. Mint a magas Déva várát építő Kőmíves Kelemen idejében. Amit raknak délig, leomlik estére... Mitikus dühök fonják körül az MDF-et. Nemcsak a vár felépíthetőségét, a jövőt vonják kétségbe. Tisztelet és becsület Lakiteleknek. De legyen tisztelet és becsület az igazságnak is! Néhány nyilvánosan elmondott, kegyetlen őszintesége szó kellene már a lakiteleki fogantatásról, az alapító atyák akkori gondolatairól, a kor lehetőségeiről és az azóta megtett utakról. Az MDF-et nem egy ember alapította. Szellemileg nem is volt, nem is lehetett a meghatározója. Akik azok voltak, már régóta eltűntek a politikai semmiben, vagy közelhúzódtak a MIÉP-hez, az MDNP-hez, legújabban pedig a Fideszhez. Lakitelek Antall József óta csak mítosz, hiszen az ő vezetése idején kellett szembesülni azzal, hogy a valódi alapító atyák szívük szerint a Parasztpártot tudták volna folytatni, azt a nemes hagyományú pártot, amely azonban már nem volt beilleszthető a modern közélet rendszerébe. Antall József konzervatív fordulata volt az MDF korszerű útjának kezdete. Az alapító atyák döntő többsége - ki ilyen, ki olyan okokból - nem rokonszenvezett ezzel a fordulattal. Lezsák Sándor is csak halkan. Nem volt kedves számára se Antall, se Boross Péter, most meg éppen Dávid Ibolya. Majdnem szánalmas a Lakiteleki Munkacsoport hivatkozása az alapító szellemre. Az a program ugyanis, amelyhez a frakció ellenszervezkedő tagjai közelhúzódnak, számos keménybalos vonást mutat. Lásd: nemzeti petíció, privatizációs stop stb... Nagyon nagy kárt okoznak a jobboldalnak az MDF-frakció rombolói. A tíz százalékot elérő, erős és önálló MDF-re azért van szükség, hogy a kisgazdák és a kereszténydemokraták szétverése és Fideszbe tagozása után jobboldali kormányt lehessen alakítani 2006-ban. Ha nincs koalícióképes Magyar Demokrata Fórum, akkor a Fidesznek csak a Szabad Demokraták Szövetsége nyújthat baráü békejobbot. Nem csak az igazság, hanem a múlt is nagy úr! Szép tablókép lesz majd - és rajta lesz a volt emdéefesek Ä ! egyike-másika is. A „szerencsések”. A bejutók. Hogy ak- JL kor mivel fogm jak majd matt iriSi gyarázni mai tetteiket, azt vélhetően még ők sem tudják. De hogy mit fognak gondolni róluk a választóik, azt nem nehéz megjósolni. Magas Déva várát tehát fel kell építeni. Úgy látszik, áldozat nélkül ma se megy. Sohasem áldozat nélküli, ami nemes és erős. Az MDF már a fal felső szintjén van. Az utolsó tégláknál. Az omlás kizárva! Dr. Habjánecz Tibor, MDF Útlevél Európához A polgári körök szeretettel várnak mindenkit a november 17-én, szerdán, 18 órakor kezdődő Útlevél Európához avagy „igen” a 15 milliós magyar nemzetre című rendezvényre. Helyszín a pécsi Református Gimnázium (Engel János u. 15.) sportcsarnoka. Beszédet mondanak: Hende Csaba, a polgári körök koordinátora, Mikola István, a polgári kormány egészségügyi minisztere, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke és Szent- mihályi Szabó Péter író. Fellépnek: Varga Miklós, Vikidéi Gyula, Tolcsvay Trió, valamint Csurka László, Vásári Mónika és Benkóczi Zoltán színművészek. Műsorvezető: Keré- nyi Imre. (a) HITTEL, BIZALOMMAL, Keresztény szociálpolitika 3. A családok megerősítése Hazánkban a csökkenő gyermek- áldás, a válások növekvő száma, az alacsony házasodási kedv, mind-mind a család intézményének megroppanását mutatja. Pártunk elkötelezett a társadalom legfontosabb intézményének újraépítésében. A különböző élethelyzetekben, válságokban lévő családok számára különböző programokkal kívánunk segíteni. Gazdaságpolitika terén bevezetjük a családi típusú adózást 4. A romák integrálása Hazánkban az átalakulás kiszorította a cigányságot a munkaerő-piacról, többségükben a leszakadó térségek zárványaiban élnek. Mind a roma, mind a többségi társadalom alapvető érdeke e helyzet megváltozása. Külön programot dolgozunk ki a romák munkához juttatására. Az iskolai nevelés fontos terepe a leszakadó csoportok gyermekei integrálásnak. Olyan Iskolai programok kialakítása szükséges, melyek lehetővé teszik a nehéz sorsú, hátrányos helyzetű gyermekek integrálását. 5. A hajléktalanok helyzete A hajléktalan embereken való segítés során ideiglenes megoldásként elfogadható átmeneti szállások, otthonok létesítése is, de tartós megoldásként állami költségvetési forrásból, illetve jogi eszközökkel a lakásukat vésztőkét védeni fogjuk. 6. Hosszú távon fenntartható nyugdíjrendszer Megítélésünk szerint az időskor biztonsága az emberi méltóság része. Hazánk jelenlegi nyugdíjrendszere nem kielégítően szolgálja ezt a célt, ezért átalakításra szorul. E rendszer nem ösztönzi a biztosítottakat befizetésre, a politikai ígérgetéseknek viszont tág teret ad. Olyan nyugdíjrendszert alkotunk, mely az időskori biztonságot az aktív kori teljesítménnyel - befizetéssel, gyermeknevelés, az anyaság elismerésével köti össze. Azok számára, akik ilyen teljesítményt nem tudtak létrehozni alapnyugdíjat ad. Változtatni kívánunk a jelenlegi torz nyugdíjarányokon és alacsony nyugdíjakon, szolgálati időt figyelembe vevő egyszeri nyugdíjemelést tervezünk. 7. Szociális lakásprogram A lakáshoz jutás feltételeiben pozitív változások indultak be. Ezek a folyamatok azonban nem érték el a társadalom alsóbb rétegeit Ezért fontosnak tartjuk, hogy a korábban megindult programok újabb, más társadalmi rétegek részére is elérhető programok készüljenek. Ursprung János, a KDNP OE tagja A „nép szolgái" Politikusok példamutatása Egy társadalom működésében az állampolgárok tudata, a szürke- állomány a számítógép szoftverjéhez hasonlítható. A szürkeállomány vezérli az emberek gondolkodását, mindennapi tetteit. A felnőtté váló gyermek, a honpolgár agya azonban nem egyszer, s mindenkorra adott program szerint működik, hanem változik, szerencsés esetben fejlődik. A tudati programnak tehát állandó eleme a folytonos változás, amely normális körülmények között a mentális gyarapodást, a humán intelligencia növekedését eredményezi. Ilyenkor elmondhatjuk, hogy a tudatformálás az egyén, a közösség hasznát, élet- és versenyképességét szolgálja. Normális körülmények között a gyermekből ember- és hazaszerető felnőtt, önmagát és társadalmát gazdagító, kiművelt emberfő válik. A magukat normálisnak nevezhető társadalmakban a tudatformálás eszközei-színterei (oktatás, vallás, politika, média) harmonikusan simulnak egymásba az egyéni karrierépítés céljaival. A nemzet szoftverfejlesztői közül több szempontból is kiemelt szerepe, felelőssége van a politikusoknak. Először is, ők alakítják, pl. a gazdaságpolitikát, mely meghatározza, mennyire versenyképes termékek jelennek meg a kimenetnél. Másodszor, kommunikációjuktól függ az emberek politikailag különösen manipulálható világértelmezése. Harmadszor, a politikusok magatartása minta az állampolgárok számára. Tudva vagy tudattalanul, az emberek gyakran a politikusok köréből választják példaképeiket Ennek bizonyítéka, hogy a politikusok viselkedési mintáit viszontlátjuk mindennapjainkban, szűkebb-tágabb környezetünkben. Hogyan cselekszenek politikusaink manapság? Hogyan tartják be, teszem azt, az évezredek próbáját kiálló parancsolatot, „Szeresd felebarátodat, miként ten- magadat”? A választói szimpátiát sajnálatos módon nem teljesítményükkel, hanem retorikájukkal kívánják elnyerni. Gyűlöletbeszédet tartanak a nemzet szentélyében, mellyel a Parancsolatot haszonelvű paródiává degradálják: „Szeresd, dicsérd önmagadat, gyűlöld, becsméreld felebarátodat”. Csoda-e, ha - miként a minapi szentbeszédben hallottuk - „az emberek elfordulnak az igazságtól, és a meséknek hisznek”? Csoda-e, hogy az önmagasztalás, lejáratás népbetegséggé vált, s mind többen tanulják meg az önimázsépítés gusztustalan propagandafogásait? Törölve tehát a közgondolkodás szoftverjéből a Parancsolat, törölve az „Öndicséret büdös” közmondás! Törölve Kölcsey szállóigéje: „Kérkedik éretlen kincsével az iskola gyermeke, míg a teljes eszű bölcs megalázza magát”. Szoftvervírus által törölve az objektív önkritika. Ma olyan luxus ez, amelyet csak az igazán nagyok engednek meg maguknak. A politikai elit mintájára a munkahelyeken is mind gyakoribb, hogy nem az nyeri el a pálmát, aki átugorja a 230-at, hanem az, aki átbújik a léc alatt, amihez persze „megfelelő” zsűri is szükségeltetik. A korabeli vicctermés egyik gyöngyszeme szerint a politikusok két csoportra oszlanak. Azokra, akik semmire sem képesek, s azokra, akik mindenre képesek. Nos, a „nép szolgái” között ma már nincs olyan, aki semmire sem képes. Apropó, képesség! Azt ugye elvárjuk, hogy az asztalosnak asztalos, a lakatosnak lakatos, a kéményseprőnek kéményseprő képesítése legyen. S mit várunk el a politikustól? Egy klasszikus demokráciában a politikusok Cambridge, Oxford padjaiból kerülnek ki, s úgy hírlik, a brit modell tűrhetően működik. A politikusi tevékenységért ma már tisztes fizetést biztosít az adófizető. Részéről tehát jogos az elvárás, hogy ne képesítés nélküli, autodidakta politikusok szolgálják. A közjó szolgálatára felesküdöttektől ugyanúgy elvárható az erkölcsi tisztaság, szakirányú végzettség, miként az asztalostól, lakatostól, kéményseprőtől. Lehet, ha ezt tennénk, jobban megszűrhetnénk, kik lehetnek a „nép szolgái”? Dr. Lendvai Endre A lehetőségek országa A címből talán nem sokan gondolnának arra, hogy ez hazánkra vonatkozik. Pedig Magyarország viszontagságos történelme és a jelenlegi katasztrofálishoz közelítő helyzete ellenére is a lehetőségek országa. Kiváló éghajlati és talajadottságú területeink virágzó mező- gazdaságot tehetnének lehetővé. Műemlékekkel teli városaink, csodálatos tájaink, világ- örökségeink, népművészetünk a mainál sokkal jobb idegenforgalom alapjait teremthetnék meg. Szellemi bázisunk a világelsők között van. Ezekhez a tényezőkhöz még számítsuk hozzá népünk akaraterejét, kitartását. Nyugodtan kijelenthetjük tehát, hogy Magyarország igazi jóléti ország lehetne. A lehetőségek adottak. Ám a lehetőségeket ki is kell használni, ami az ország vezetőinek feladata lenne. De mit látunk 15 évvel a rendszerváltás után? Hazánkat pökhendi milliárdos vagy jobb esetben is multimilliomos sikeremberek irányítják, akik az egyszerű nép gondjairól mit sem tudnak. Nem is nagyon érdekli őket. Eközben a lakosok nagy része szerény jövedelméből tengődik. Emberek tömege alszik az utcákon. Idős emberek kutatnak a szemetesben és az ott talált penészes kenyeret kénytelenek megenni, ha nem akarnak lopni vagy éhenhalni. Ez azoknak a szégyene, akik a gazdaság föllendüléséről, sőt egyenesen jólétről handabandáznak. És mi hiszünk nekik? Nem! Magyarországon a jólétet a legtöbben még hírből serrnsmerik. Van egy szűk réteg, melynek a ’90-es években sikerült meggazdagodnia, többiek pedig egyre szegényebbek lesznek. De kinek a felelőssége, hogy ez a gyönyörű ország megrekedt ezen a szinten? A hatalom gyakorlói a magyar ipart tönkreverték, az országot kiárusították, az inflációt meg nem tudják - vagy nem akarják - megállítani. Havi több százezer vagy millió forinttal a zsebükben köny- nyen magyaráznak a jólétről azoknak, akik a létminimum közelében élnek. Erdős László, MIÉP I I 4
