Új Dunántúli Napló, 2004. november (15. évfolyam, 299-327. szám)

2004-11-12 / 309. szám

2004. NOVEMBER 12., PÉNTEK - DUNÁNTÚLI NAPLÓ RIPORT 9 KULTÚRA ­Mecenatúra: cél vagy eszköz? kultúra És tudomány Mindenkinek megvan a filozófiája Balogh Z. Sajátos konstrukcióban folyt az elmúlt hétvé­gén a Pécsi Alliance Frangaise kétnapos film­fesztiválja az Urániában: az ingyenes vetíté­seket, valamint a szombati bor- és sajtkósto­lót egy Közép-Kelet-Európában egyedül ná­lunk megtelepedett francia biztosító finanszí­rozta, ami első ránézésre megszokott: odaáll­ni valami mögé. Ám a franciáknál - egyelőre csak otthon - van egy másik csavar is a do­logban. A Groupama ugyanis egy alapítvá­nyon keresztül, 16 éve az egyik táplálója a francia filmművészetnek. A fiatal pályakez­dőket segíti játékfilmjeik létrehozásában, al­kotásonként csaknem 67 ezer eurós hozzájá­rulással. Ebben az évben 100 elsőfilmes for­gatókönyvét jelölték ki. A cég magyarországi leányvállalata tavaly Budapesten két francia filmfesztivált támogatott, a mostani pécsi volt az első kilépésük a főváros területéről. Francois Marezquier vezérigazgató úgy nyüatkozott lapunknak, hogy képtelenség olyan módon tevékenykedni a szülőföld hatá­rain túl, hogy a különböző kultúrákat ne kö­zelítsék egymáshoz. A Groupama Magyarországon egyelőre nem szándékozik a franciához hasonló ala­pítványt létrehozni, ám vezetői kinyilvánítot­ták: a továbbiakban is hajlandóak támogatni akár a helyi kezdeményezéseket is. A biztosítók szponzorációs tevékenysége Pécsett nem újkeletű a kultúra, a tudomány terén. Az Allianz Hungária például több mil­lió forintot „forgatott vissza” eddig a PTE Köz­gazdaság-tudományi Karára. A cél ebben az esetben az, hogy a végzett MBA-sek figyel­mét irányítsák egy sajátos menedzserszem­lélet felé. Somosi p ..*^||. Pauline 1 Lá szló « Stam r A Pannonpower Rt. elnök-vezér­1 A BAT Pécsi Dohánygyára évek óta igazgatója tegnap vehette át a Pro kiemelkedő támogatója a Pécsi Universitate Dijat a PTE Társadalmi Nemzeti Színháznak és a felsőokta­Szenátusának ülésén. - A korábbi Wmf ' tásnak. Ügyvezető igazgatója, Pau­egyirányú együttműködés, tudniil­lik, hogy támogattuk a kutatás-fejlesztést, mostaná­ra kétirányúvá vált. Ami az egyetemnek fejlődést ho­zott, az visszahat, és az eredmények a PannonPo- wert is gazdagítják. A cég több tízmillió forintot jut­tatott eddig az egyetemnek. Az eddigi eseti megbí­zásokat a hosszú távúak váltották fel, legutóbb pél­dául 400 millió forintos kutatás-fejlesztési projektet hoztak tető alá a TTK-val. line Stam úgy véli, ho©r a tömegese­mények támogatása a termékmárkáknak szól. Az ő cégének támogatási tevékenysége a vállalatok társa­dalmi szerepvállalásának fontosságát hangsúlyozza ki. Elsősorban annak az igénynek szeretnének megfelelni, ami a társadalom számára fontos. A kultúrába, a tu­dásba történő befektetés ilyen értelemben elhanya­golhatatlan. Jó visszajelzés, hogy számos volt pécsi egyetemista van most vezető beosztásban a cégnél. A pécsi alpolgármester tapasztala­ta, hogy az országos, nem pécsi központú cégeket jóval nehezebb megnyerni a kultúra támogatására. Az eredendően itteni nagyvállalatok szívesen áldoznak, de jobbára egy-egy területet „néznek ki” maguknak. A kisebbek megnyerésére egyelőre jóval több energiát kell befektetni, ezzel együtt évről évre köttetnek újabb és újabb szerződé­sek a vállalkozások és a város között. Kunszt Márta úgy véli, az Európa Kulturális Fővárosa cím esetle­ges elnyerése ezen a területen is óriási mozgást fog eredményezni. FESTMÉNYEK PÉCSRŐL B. KOLEP ILONA FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA a Felső-vámház Utcai Álta­lános Iskola pincegalériájában tekinthető meg. A művésznő azt mutat­ta be, hogyan látja ő Pécset. A kiállítás népszerűségét az mutatja, hogy tavasszal a gyerekek alkotásaiból nyílik majd hasonló tárlat. Az alkotások még ma megtekinthetők. fotó: löffler péter Végleg elbúcsúzik a Mecsek Fúvósötös M. B. E. Jubileumi koncerttel végleg el­búcsúzik ma este 19 órakor a Művészetek Házában a pécsi zenei élettől a Mecsek Fúvós­ötös. Negyven esztendőn át vál­tozatlan felállásban muzsikált a kvintett, akik negyedszáza­dos fennállásuk alkalmából megfogadták: ha valaki távozik a társaságból, akkor abbahagy­ják a játékot. Tavaly sajnos Szkladányi Péter örökre itt­hagyta az együttest, így a Pa- láncz Tamás - klarinét, Deák Árpád - oboa, Tolnay Gábor - kürt és Várnagy Attila - fagott fúvóscsapat most lezárja a négy évtizedig tartó sikeres ka­maraegyüttesi pályafutást. Bécstől Salzburgon és Pári­zson át Szófiáig szinte minden európai nagyvárosban megfor­dultak, több mint 130 darabot tanultak meg, és negyven állan­dó mű szerepelt a repertoárjuk­ban. A búcsúesten eredetileg Deák Ildikó, a linzi Bruckner zenekar szólistája ugrott volna be a fuvolaszólamra, de beteg­sége miatt új helyettes lesz, Barth István Liszt-díjas fuvola- művész személyében. A Mecsek Fúvósötöst a bara­nyai ifjúság is jól ismeri, hiszen 14 önálló programot szerveztek a fiataloknak az évek során, melyeken Sólyom Kati színmű­vésznő is állandó vendég volt, aki közreműködik a jubileumi hangversenyen is. A kvintett tehát befejezte a zenélést, de nem marad nyom nélkül a tevékenységük: kottái­kat átvette a Pécsi Tudomány- egyetem Zeneművészeti Inté­zete, a pénzen pedig az együt­tes hangfelvételeiből négy-öt CD-t állítanak össze, amelye­ket a barátok és a szakma kap ajándékba. A DEMOKRÁCIA SZOTARA Békeháború Boros János A cím ponto­sabban így hangzana: „A béke háború”. Az indiai írónő, Arundhati Roy (1961), a „létező demokráciák” talán legnagyobb kritikusa, e szavakkal vette át ez év november 3-án Sydneyben a város békedíját Roy előadása elején megfogal­mazta közhelyszerű tételét, a de­mokratikus társadalomban nem lehet valódi béke igazsá­gosság nélkül, és ellenállás nél­kül nincs igazságosság. Kifogá­solta, hogy a világ számos de­mokratikusnak nevezett orszá­gában az erősek kisajátítják a demokráciát, és annak kötőele­mét, az igazságosságot. Hiába garantálják szavakkal az igazsá­gosságot, ha az erősek, a gazda­gok magukhoz kaparintják a fo­galom értelmezését Igazságos­ság a gazdagoknak, a nagyválla­latoknak, emberi jogok a szegé­nyeknek, az áldozatoknak, a „munkavállalóknak”. Az emberi jogot az igazságosságnak tartó aktivisták üy módon akaratuk ellenére fönntartják az igazság­talan viszonyokat Mit jelenthet a társadalmi bé­ke azokban az országokban, ahol politikusok a demokráciá­ra hivatkozva, saját gazdagodá­suk szolgái? Az új korszak laza mozgású ifjú menedzsere politi­kai párt holdudvarához csatla­kozik, lehetőleg egy-két hatal­mas tányérnyalójaként. Sikerül neki birtokosi jogokat gyakorló állami intézménybe kerülnie, ahol az adófizetők pénzével ki­szolgál néhány „magángazdát”. Ezután pártfogói és lekötelezett­jei segítségével átvált a magán- gazdaságba, ahonnan átvesz bi­zonyos birtokosi jogokat attól az államtól, melynek nem régen még hű ajtónállója, elemózsia- osztogatója volt Gyors mozgású, dobja ki az ablakon az elemózsi­át, és már ő az, aki el is kapja azt, odakint. Néhány tranzakció­val politikamentes nagytulajdo­nos lesz, aki nemsokára teljes anyagi függetlenséggel térhet vissza a politikába, hogy a hoz­zá hasonló, törvényt nem sértő, ifjú embereket támogassa, hogy azok is megalkossák a maguk igazságos társadalmát. Arundhati Roy megkérdezi, mit is jelent a bäte ebben a vad, nagyvállalati, militarizált világ­ban? Amikor az egykori gyarma­tosító kölcsönöz áldozatának, adósává, hűbéresévé téve? Mit je­lent a béke azoknak, akiket a ter­vezett vízi erőmű miatt elüldöz­tek otthonukból, akiket megfosz­tottak vagyonuktól, létfenntartá­suktól, önbecsülésüktől és talán még a méltóság látszatától is? Az ilyenek számára a béke háború. Tudjuk, ki profitál a háború- -ból, de meg kell kérdeznünk, ki húz hasznot a békéből? A hábo­rúra uszítás bűntett, de nem ke­vésbé az, ha békességre bizta­tunk ott, ahol nincs igazságos­ság. Az igazságtalan demokrácia elfogadhatatlan. Arundhati Roy polgári engedetlenségre biztatja Sydney és a világ polgárait A törvényeket betartva rá kell mu­tatni az igazságtalanság gyöke­reire: azokra a nagyvállalatokra, és azokra a fürge nagypénzűek- re, a világon mindenütt, akik egykori és jelenkori, külföldi és belföldi, meleg és hideg hábo­rúkból, gyarmatosításokból húz­zák ma is hasznukat A Frank­furter Allgemeine Zeitung nem kis iróniával jegyzi meg, az író­nő sem ad választ, ml van akkor, ha a béke kárvallottjai ugyan­azok, mint a háborúéi. Grastyán-díjasok B. Z. Átadták az idei Grastyán-díja- kat. A Pécs-Baranyai TIT mel­lett működő Grastyán Alapít­vány Kuratóriuma 1991-ben ítélte oda először a POTE Életta­ni Intézetének 1988-ban el­hunyt igazgatójáról elnevezett díjat annak - akkor Csorba Győzőnek -, aki különösen so­kat tett a tudomány népszerűsí­téséért. Az idei díjazottak: dr. Ádám Antal jogász-, dr. Oromos Mária történész- és dr. Verecz- kei Lajos orvos-filozófus pro­fesszor tegnap vették át az elis­merést. Az ünnepségen kihir­dették az ez évi Grastyán-ösz- töndíjasok körét is. Kiszolgáltatott magyar munkavállalók Magánügy, hogy ki hogy tölt el egy-egy állami ünnepet Nyilván a kertásásért sem szólnak meg sen­kit a szomszédok, és akkor sem ve­szik fejét, ha inkább otthon marad, és a kandalló előtt mereng el egy­kori forradalmáraink mártíromsá- gán. Azt azonban, hogy az ünnepre a munkáltató szervezzen kéreüe- nül programot, törvény tiltja. Barabás Béla Egy pécsi, csökkent munkaképességű­eket foglalkoztató cég több alkalmazott­ját behívta október 23-án dolgozni. For­radalom, köztársaság kikiáltása ide, el­nyomókkal való hősies dacolás oda, a határidős megrendelést teljesíteni kel­lett, legalábbis ezt állította a lapunkat felkereső egyik alkalmazott. Ezt végül több, a neve eltitkolását mindenképpen kérő foglalkoztatott társa nem erősítet­te meg. Arra már ő sem mert rábólinta­ni, hogy a cég vezetése, úgy tudjuk, vi­lágossá tette: akinek eljár a szája, ke­reshet magának másik munkahelyet. Ez ma egészségeseknek sem megy könnyen, a cégnél dolgozó nagyothalló, süketnéma, illetve egyéb okból rokkant emberek munkaerő-piaci esélye pedig a nullához konvergál, vagy el is éri. A cég ukrán származású tulajdono­sával nem, de ügyvezetőjével tudtunk beszélni. A férfi készségesen elmond­ta: előfordul, hogy szűkös határidejű megrendeléseket teljesítenek, de sen­kitől sem várják el, hogy erején felül termeljen. Azt egyenesen tagadta, hogy október 23-án ilyen vagy egyéb okok miatt dolgoztak volna alkalma­zottak a két telephely bármelyikén.- A Munka Törvénykönyve egyértel­műen szabályozza a munkavállalók igénybevételét munkaszüneti napokon - mondta Kápolnai Árpád, a Baranya Megyei Munkabiztonsági és Munka­ügyi Felügyelőség igazgatója. - Kissé le­egyszerűsítve a dolgot: úgy kell a mun­kát megszervezni, hogy nemzeti ün­nepre ne essen. A rendkívüli munka­végzést a törvény nagyon szigorúan szabályozza. Ez alól csak az jelent kivé­telt, ha a telephelyen vész- _______ he lyzet állt elő, mint egy esetleges elemi csapás, bal­eset, illetve ha a szolgáltató rendeltetése folytán folya­matos a munkavégzés, és a távfűtés, vagy a közlekedés válna lehetetlenné. A terme­lési érdek semmiképpen sem magyará­zat a munkavállalók dolgoztatására. A munkaügyi ellenőrzésről szóló sza­bályozás értelmében utóbbi esetben a bírság ötvenezer forinttól akár három­millióig terjedhet. Az összeg megállapí­tásakor számos körülményt figyelembe vesznek, az érintettek számától a nekik okozott hátrányokig. Kápolnai Árpád hozzátette: az elmúlt években több mul­tinacionális áruházat érintő, főleg nyit­va tartásukat firtató ellenőrzések, és az ezek nyomán kiszabott bírságok sokat javítottak a nagyobb cégek morálján.- Az említett októberi napon nem volt ellenőrzésünk, mi is betartottuk a „Látatlanban biztos vagyok benne, hpgy számos cégnél folyt a munka” kápolnai árpád nemzeti ünnepet - folytatta kissé tré­fára véve a felügyelőség vezetője, de a hangja hamar elkomorult. - Ennek el­lenére látatlanban biztos vagyok ben­ne, hogy számos cégnél folyt a munka. A dolgozók megfélemlítéséről szóló be­jelentések sem ritkák, ám ezt nagyon nehéz bizonyítani, legtöbbször azok keresnek fel minket, akiknek már fel­mondtak. A munkaszüneti nap be nem tartása a gyakran bejelentett problémák közé tartozik, csakúgy, mint a kifizetetlen túlórák, pótlékok. A panaszok száma egyre több, és bár en­nek pontos okai ismeretlenek, biztos, hogy régen volt olyan kiszolgáltatott a magyar munkavállaló, mint most. Ez kiváltképp a kis, túlélésért küzdő cé­geknél dolgozókra vonatkozik. A ki­csik esetében előfordul, hogy bizonyos előírások teljesítésére egyszerűen nincs pénz, vagy nem is ismerik a sza­bályozásokat. Talán ennél is nagyobb gond, hogy a kis vállalatok 90 százalé­kánál nincs a dolgozóknak érdekvé­delmi szervezete. Kápolnai Árpád felvillantotta az érem másik oldalát is. Mint mondta: előfordul, hogy a dolgozó összekacsint az őt foglalkoztatóval, hiszen minden­kinek kell a pénz, akár végigdolgozott munkaszüneti napok, nemzeti ünne­pek árán is. i 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents