Új Dunántúli Napló, 2004. november (15. évfolyam, 299-327. szám)

2004-11-08 / 305. szám

2004. NOVEMBER 8., HÉTFŐ - DUNÁNTÚLI NAPLÓ RIPORT 7 KULTÚRA ­Diákcentrikusabb egyetemek amerikai szemmel John Ryder a bolognai folyamatról: Magyarország és Lengyelország óvatoskodó Cseri László Tegnap délután kezdődött az Al­liance of Universities for Democracy (AUDEM), egy felső- oktatási intézményeket tömörítő nemzetközi konzorcium 15. köz­gyűlése a Pécsi Tudományegye­tem rendezésében. A szervezet, amely az oktatásnak a demokra­tikus intézményrendszerben be­töltött szerepét hangsúlyozza, megalakulásakor amerikai és ke- let-közép-európai intézményeket tömörített, ám mára világmére­tűvé szélesedett. A november 10-ig tartó jubile­umi rendezvényen 15 amerikai egyetem elnökét, számos közép- és kelet-európai egyetem rekto­rát és vezető professzorait látják vendégül. A szervezet amerikai elnöke, dr. John Ryder (képünkön) ér­deklődésünkre elmondta: az amerikaiak azt látják, hogy Kö- zép-Európában, és onnan kelet felé haladva is rendkívüli jelen­tőségű a különböző kultúrák meghatározó szerepe, s igen nagy hiba volna részük­ről, ha a demokratizá­lódási folyamatok felgyorsítására irá­nyuló törekvéseik során ezt nem ven­nék figyelembe. A reformtörekvések során tehát nem le­het az ameri­kai elképzelé­seket egy az egyben adap­tálni a helyi sajátosságok figyelmen kívül hagyásával. Igyekeznek viszont minél több, az amerikai felsőoktatásban részvevő professzort, egyetemi elnököket idehozni, hogy sze­mélyesen is megtapasztalhas­sák a helyi specialitásokat. Komoly érdeklődést mutat­nak az úgynevezett bolognai fo­lyamat iránt, amelynek részve­vője Magyarország is, célként az egységes európai felső- oktatási térség létrehozá­sát megjelölve. Érdekes, mondja a professzor, hogy bár Oroszország és Ukrajna később csatlako­zott ehhez a folyamathoz, mégis erősebb affinitást mutatnak, mint pél­dául az óvatoskodó Magyarország és Lengyelország. Azt tapasztalják ugyan­akkor, hogy a ma­gyar egyetemek egyre inkább diákcentrikussá kezdenek vál­ni, miután a diák ma már egy­értelműen a felsőoktatási piac meghatározó tényezője. CSAKY LAJOS KEPEI TÁRLAT A VOLT OTP-ÉPÜLETBEN. Kiállítóteremnek is jól működik a már évek óta üresen álló OTP-fiók a pécsi Király utcában. Erről meggyőződhet a látogató, ha betér Csáky Lajos festőművész hét végén nyílt kiál­lítására. A nyolcvankilenc alkotás november 20-ig látható. fotó:t.l. ' i e-otzöpp, 'mce —/MAiSoLA KttPóTT ZAeWt, S4kVoT,/j£ MSiETTSSSoU/ HoZ4a’ fiz i KiT&tsAieTe-T Gyermekjogi képviselők: még küzdeniük kell Nemzetközi filmfesztivál Pécsett Babos Attila A januári I. Pécsi Filmünnep si­kere arra sarkallta a szervező­ket, hogy kitágítsák a rendez­vény kereteit. Hazánkban még nincs a rangos európai film- fesztiválokhoz hasonló rendez­vény, azonban a honi filmes tár­sadalom is egyetért abban, hogy ilyenre szükség lenne. Er­re vonatkozó tárgyalások zajlot­tak és folynak a város és a fil­mesek, illetve a kulturális, moz­góképes pénzosztó és érdekvé­dő szervezetek között. Min­denki támogatja az ötletet. Az már biztos, hogy a magyar és kelet-európai filmeket műsorra tűző eseményt 2005. szeptem­ber végén megrendezik Pécsett. Azt, hogy mennyibe fog ke­rülni a fesztivál, még nem tud­ni. Sok múlik azon, hogy a ren­dezvényre mennyi pénzt tud nyerni a város. Gyimesi Kinga, a fesztivál főszervezője lapunk­nak elmondta: két kategóriában hirdetnek majd győztest: a nagyjáték-, illetve a kísérleti és kisjátékfilmek között. Cseri László Két gyermekjogi képviselő kezd­te meg munkáját Baranyában. Egyikük, Kálmándy Pap Ágnes a nyáron, másikuk, Csuhái J6- zsefné októberben, annak kö­szönhetően, hogy a kormány lét­rehozta a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványt 250 milliós alaptőkével, évi 350 millió forint működési költség­gel. Ebből finanszírozzák többek között a megyénkénti egy-két képviselő bérét. A munkakört pályázat útján lehetett elnyerni. A Közalapítvány - alapító okira­ta szerint - legalább 52 főt be­tegjogi, 26 főt ellátottjogi, továb­bi 26 főt gyermekjogi képviselő­ként foglalkoztat. Baranya megyében a Sásd- Pécs-Szalánta-Harkány vonal­tól keletre eső rész Kálmándy Pap Ágnesé, a nyugatra eső pe­dig Csuhainé területe. Mindket­tőjüknek vannak már konkrét esetei, melyek során elsősorban nem az a feladatuk, hogy felje­lentéseket tegyenek, hanem az, hogy a konfliktusos helyzeteket megoldják. Csuhái Józsefné fontosnak gondolja, hogy tevékenysége so­rán segítse a gyermekeket jogaik megismerésében, külön hang­súlyt fektetve a fogyatékos, a ko­ruk és állapotuk miatt különle­ges ellátást igénylő gyerekek jo­gai elismerésének és érvényesü­lésének problémáira. Komoly gondot okoz, pana­szolja Kálmándy Pap Ágnes, hogy a törvényi kötelezettség ellenére az oktatási, nevelési és gyermekvédelmi intézmé­nyek jó része nem teszi ki az intézmény falára a gyermekjo­gi képviselők nevét és elérhe­tőségét. Sok helyütt attól tarta­nak, hogy kiderülhetnek, mik azok, amiket nem tettek meg a gyerekek érdekében. Az sem ritka eset, hogy a fenntartó és az intézményvezető nem enge­di be őket az épületbe, pedig ezt a törvény biztosítja szá­mukra. Ennek ellenére reméli, hogy végül belátják, munká­jukra szükség van. A levegővé vált főnyeremény Kit ne dobna fel egy olyan helyzet, amikor közlik vele, főnyereményt nyert. A ház­hoz szállításakor azonban kiderül, hogy fizetni is kell. Elég sokat. Ilyenkor az lesz az igazán nyerő', aki nemet tud mondani. Bebessi K. Ha megszólal a kapucsengő, az már eseményszámba megy az egyedüli idős ember életében. A magány nem különlegesség, itt lakik a folyton fakuló falak között kiűzhetetlenül. Egyik délután, úgy szürkület felé megcsörrent Irénke néni csengője. Kaputele­fon nincs. Az ablakból nem lehet kilátni a főbejáratra. Ki kell tehát menni, kinyitni a kaput, hogy ki­derüljön, ki a csengető. Az idős asszony így is tett. Ötven körüli férfi állt az ajtóban, a néni nevét mondta, majd a címet, és röviden közölte, hogy meghozta a nyere­ményt. A keskeny utca túloldalán álló személygépkocsiból nagy do­bozokat kezdett kipakolni, ezeket az idős asszony növekvő csodál­kozása mellett behordta a házba. Ott aztán csülogó-villogó rozsda- mentes edénykészletek kerültek ki a legnagyobb dobozból, a ki­sebb egy 12 személyes étkészle­tet tartalmazott, ami szétrakva ugyancsak tetszetős volt - Hát ezt én nyertem? - kérdezte az asszony. - Igen, mondta az úr, aki átlagos öltözetű volt, és bizalom- gerjesztő gesztusokkal magya­rázta, hogy éppen most volt a Lauber Dezső Sportcsarnokban egy sorsolás, ott a néni nevét és címét húzták ki. A harmadik, vi­szonylag kisebb doboz képezte a problémát. Időközben ezt is ki­csomagolta a férfi. Egy eléggé sok darabból álló különféle méretű vágóeszközöket tartalmazó, ugyancsak csillogó-villogó kés­készlet került elő. A nyeremény házhoz szállítója fejét vakargatva mondta el, hogy ez a nyeremény­hez jár, viszont ezt a készletet kü­lön ki keli fizetni. - 100 vagy 150 eurót mondott, emlékezik vissza a néni. - Nekem nincs euróm - mondta. - Az megoldható - így a férfi. - Kell kérni valakitől kölcsön a szom­szédban. A néni gyorsan áttelefo­nálta egyik nála jóval fiatalabb szomszédnőjét, aki mindjárt átlá- tott a szitán. * * * Sok idős él Pécs eme városré­szében. Vakolathíjas épületek és minipaloták váltják egymást Az egyik kis görnyedt tetőgerincű házikóban lakik Irénke néni, aki mindezt megélte és elmondta. A közelmúltban özvegyült meg. A 78 éves asszony súlyos mozgás- korlátozott, a közeli boltba is alig tud átmenni. Szerencsére, ki-ki segíti kicsit a környéken. Ezt-azt hoznak neki a boltból. Rokonsága is van, fia, unokái. A mindenna­pokat azönban nagyrészt egye­dül tölti, háziorvosa rendszere­sen felügyeli. Gy. L.-né teljes ne­vének és címének elhallgatását kérte, mert nem akar senkivel semmilyen viszályt Még sokáig sorolja, lók csön­getnek be hozzá nap mint nap. - A vallási ügynökök még csak olyanok, amilyenek. De a háza­lókhoz sokszor férfi kellene - mondja. Kinyittatják velem a ka­put, hatalmas szőnyegeket dug­nak be a nyíláson, kénytelen va­gyok beengedni őket Hiába mon­dom, nem kell szőnyeg. Féláron adják, válaszolják. Van, aki bete­szi a lábát az ajtórésbe. Sokszor késő este is fölzavarnak. Erősza­kosak, kiverik az álmot a sze­memből. * * * Kérdésünkre a lakosság köré­ben nem igazán ismert Fogyasz­tóvédelmi Felügyelőség munka­társa, Nagy Béláné elmondta, hogy házalással kapcsolatos pa­nasz évek óta nem érkezett be hozzájuk. Ami esetünkben az idős nénivel történt nem háza­lás, hanem csalás, így a rendőr­séghez tartozik. A házaló kereskedést és szol­gáltatást a 44/1998. számú kor­mányrendelet egyik fejezete sza­bályozza, szigorú előírásokat tar­talmaz, egyben a már esetleg megkötött „üzlet” felbontását is lehetővé teszi. A balekok gyakran annak esnek áldozatul, hogy a házalók erdélyieknek mondják magukat. Esetünk nyeremény­szállító embere viszont töröknek mondta magát. A civil szféra önvédelmi szer­vében, a hatósági jogokkal nem rendelkező Fogyasztóvédelmi Egyesületben jelenleg 61 aktivis­ta dolgozik zömmel Pécsen. Az egyesület vezetője, Horváth Lász- lóné (képünkön) elmondta, hogy aktivistáik Mohácson, Bolyban, Pécsváradon, Komlón és Sellyén is jelen vannak. Számos házalói panasszal fordultak hozzájuk 1989-es megalakulásuk óta. Saj­nos, az időseket nem tudják meg­védeni. Ez egy igen kényes terü­let, legjobb, ha az idősek eleve el­kerülik az üyen vásárlásokat - Ami a nyereményt illeti, annak nincsenek feltételei - mondja Horváth Lászlóné. A nyereményt azonban mindig postai értesítés kell, hogy megelőzze, különben az érintettek akár a szélhámos­ságnak is kiteszik magukat Külön kategóriát képeznek a közismert árubemutatók. Min­den esetben ajánlott a szerződés alapos tanulmányozása, a körül­tekintő mérlegelés. Ha erre nincs idő, el kell tekintem az üzlettől. Az idősek, a nyugdíjasok pedig - bár érthetően keresik a pénzkí­mélő megoldásokat - legjobb, ha eleve elkerülik, és nem teszik ki magukat az üyen helyzeteknek. Irénke néni vendége lassan ci­pelte be, csomagolta ki a „nyere­ményt”. Távozása azonban vü- lámgyorsan történt Mintha csak levegővé vált volna.

Next

/
Thumbnails
Contents