Új Dunántúli Napló, 2004. november (15. évfolyam, 299-327. szám)
2004-11-08 / 305. szám
2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. NOVEMBER 8., HÉTFŐ VILAGTUKOR HIRSAV Az angol kormányfő hiába kérte Orbán Viktort A MAGYAR CSAPATOK iraki szerepvállalása ellenkezik a magyarok többségének véleményével - állította a Fidesz elnöke. A párt szóvivője megerősítette, hogy az angol miniszterelnök, Tony Blair telefonon kérte Orbán Viktort, támogassa a magyar katonák iraki mandátumának meghosszabbítását, de Orbán Viktor ezt megtagadta. Újabb rakétakísérlet az indiai hadseregnél A dhanus (íj) típusú, 250 kilométeres hatótávolságú rakéta 500 kilogrammos töltetet képes célba juttatni. A kísérlet során egy hadihajóról indították Orissza állam partjai mentén. Az atomfegyverrel rendelkező szomszédos országok, India és Pakisztán rendszeresen hajtanak végre katonai célú rakétakísérleteket. Megemlékezés, tüntetés a forradalom napján Oroszország kommunista és más baloldali szervezetei felvonulásokkal és nagygyűlésekkel ünnepelték vasárnap az 1917-es forradalom évfordulóját számos nagyvárosban. A résztvevők hevesen tiltakoztak a már amúgy is a megbékélés napjává átkeresztelt ünnep tervezett megszüntetése ellen. Az európai összefogást szorgalmazta Szájer AZ EURÓPAI szolidaritás erősítése, az EU-hoz frissen csatlakozott országok felzárkóztatásának elősegítése mellett érvelt Szájer lózsef, az Európai Néppárt Európai Demokraták csoportjának alelnöke. A politikus azon a nemzetközi tanácskozáson fejtette ki álláspontját, amelyre majd száz kelet- és nyugat-európai politikust, üzletembert, újságírót hívtak meg Bécsbe. Ellenzéki pártok sikere a csehországi választáson az ELLENZÉKI Polgári Demokratikus Párt (ODS) nagyarányú sikerét hozták a hétvégi megyei és részleges szenátusi választások Csehországban. A 13 csehországi megyéből 12-ben az ellenzéki polgári demokraták győztek. A négy évvel ezelőtti megyei választásokhoz viszonyítva ezúttal erőteljesen feljöttek a cseh kommunisták is. Előzetes egyezség az irán atomprogramról A KÉT NAPON át folytatott eu- rópai-iráni tárgyalások után az iráni szakértő elmondta: a francia, a brit és a német kormány képviselőivel sikerült megegyezni. A tárgyalóküldöttségek tájékoztatják kormányaikat, mielőtt a megállapodást hivatalosan is kihirdetik. Súlyos vasúti baleset Nagy-Britanniában az utóbbi évek legsúlyosabb, több halálos áldozattal és számos sérüléssel járó vasúti balesete történt szombat este Angliában. Öt utas és a mozdonyvezető meghalt a szerencsétlenségben, a sebesültek száma megközelíti a 150- et. Az expresszvonat nyolc kocsija kisiklott, miután egy automata félsorompókkal felszerelt kereszteződésben, 160 kilométeres sebességgel személyautóval ütközött. Keresné a közös hangot a NATO-szövetségesekkel KÖZÖSEN a szövetségesekkel kell erőfeszítéseket tenni a globális terrorizmus ellen. így fogalmazott George Bush rádióüzenetében. Az elnök szerint minden civilizált országban tétje van annak, hogyan alakul a terror ellenes háború. Ezért különösen fontosnak tartja, hogy újra megtalálja a hangot a NATO- val, és azokkal az európai nemzetekkel, amelyekkel éppen az iraki háború miatt romlott meg a viszony. Halálra gázolt a vonat egy odaláncolt tüntetőt A 23 éves francia férfi a lotharingiai Avricourt város közelében láncolta magát a sínekhez, hogy megállásra kényszerítse a németországi Gorleben felé tartó, nukleáris fűtőelemeket szállító szerelvényt. A vonat a férfi mindkét lábát levágta, a tűzoltók és mentők hiába próbálták meg újraéleszteni a szerencsétlenül járt férfit. Franciák utáni hajsza Elefántcsontparton GYÚJTOGATÓ és fosztogató csőcselék vonult végig Elefántcsontpart nagyvárosain. Valóságos hajtóvadászatot indítottak az ott élő francia családok után, miután a francia légierő, egy béke- fenntartókat ért légitámadásra válaszul, megsemmisítette a nyugat-afrikai ország katonai repülőgépeit, s elfoglalta a repülőtereket. Lázítja a keresztényeket a volt olasz biztosjelölt egyre NAGYOBB hátrányos megkülönböztetés érvényesül Európában a keresztényekkel szemben - nyilatkozta egy lapnak Rocco Buttiglione olasz Európa-ügyi miniszter. Arra buzdította a keresztényeket, hogy ne hagyják válasz nélkül az ellenük irányuló diszkriminációt. Európa fél saját értékeitől - jelentette ki az Európai Bizottságból kihagyott politikus. Kilépni ma még nem lehet kockázatok Csak akkor emelkedik törvényerőre az Európai Unió alkotmányos szerződése, ha valamennyi tagország elfogadta A közösség tizenegy tagállamában népszavazást tartanak a közösség alaptörvényéről, ám a többi tizennégyben, így Magyar- országon, nem. Toronyi Attila Még nem rendeződtek az unió kormányaként működő bizottság körüli bonyodalmak, de máris újabb gondok okoznak fejtörést a brüsszeli illetékeseknek. Köny- nyen megeshet, hogy egyik-másik tagállamban - például Nagy- Britanniában vagy Lengyelországban - a nép elutasítja az EU alkotmányos szerződését. A népszavazást mellőző országokban viszont a parlament iktatja törvénybe az uniós alaptörvényt. A két említetten kívül Franciaországban, a Benelux-államokban, Írországban, Dániában, a két ibériai tagállamban, valamint Csehországban rendeznek referendumot. A helyzetet bonyolítja, hogy a felsorolt országok egy részében ügydöntő, másik részében „csak” véleménynyilvánító népszavazást írnak ki. Spanyolország kezdi a sort február 20-án, majd május 8-án Franciaország következik. Ha a két népes tagországban elsöprő többségben lesznek az „igen”-szavazatok, ezt pozitív jelzésként értelmezhetik a többiek. Népszavazás az új EU-alkotmányról A népszavazás időpontja Nagy-Britannia 2006. elején ^0 Írország nincs eldöntve Dánia várhatóan 2005 Hollandia 2005. tavasz Belgium 2005. tavaszára tervezi Luxemburg várhatóan 2005 Franciaország 2005. május *0 Spanyolország 2005. február ^0 Portugália 2005. elején Lengyelország 2005. október Csehország 2005. június Népszavazást terveznek Népszavazást jelenleg nem terveznek 400li FORRÁS: DIE PRESSE Schüssel osztrák kancellár azzal a javaslattal állt elő, hogy tartsanak valamennyi uniós országban, éspedig ugyanazon a napon népszavazást A jó ötlettel azonban elkésett. Jogászok most azt vizsgálják, mi a teendő az alkotmány elutasítása esetén. Megoldás, ha az érintett országban megismétlik a népszavazást. Ám ha másodszor is győzne a „nem”, akkor meg kell teremteni az unióból való kilépés feltételeit. A tagállamok gyors megoldást szeretnének túlóra Az ad& és vámügyi EU-biztosjelölt, Kovács László európai parlamenti (EP) meghallgatása november 15-én lesz Stras- bourgban. A Le Soir című lap szerint a két másik biztosjelölt, Franco Frattini és Andris Piebalgs meghallgatását másnap tartják. Az Európai Parlament november 18-án szavaz majd az új Európai Bizottság elfogadásáról vagy elutasításáról Ezt követé en várhatóan a tagállamok gyorsan jóváhagyják majd a testületet (ez egyébként csak formalitás), s a Barrvso-bizottság átveheti a munkát, a „ túlórázó ” Prodi-bizottságlóL Magyar párt Ukrajnában „KMKSZ” Ukrajnai Magyar Párt néven pártot alapított és Viktor Juscsenko ukrán elnökjelölt támogatása mellett döntött a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungváron. A tanácskozáson Kovács Miklós kifejtette: mivel a választások második fordulójába bejutott két jelölt majdnem döntetlenre áll, felértékelődtek a kárpátaljai magyarok szavazatai. Ezt az is jelzi, hogy a Mi Ukrajnánk ellenzéki tömörülés jelöltje a KMKSZ támogatását kérte. Viktor Juscsenko a több mint 40 ezres tagságú magyar szervezet segítsége fejében vállalta, hogy elnökké választása esetén támogatja a Tiszamelléki járás és a magyar tankerület létrehozását. Egyetért a kárpátaljai magyarság nyelvi jogainak kiterjesztésével is. Kovács hangsúlyozta: az elnökválasztás második fordulójában meg kell szüntetni azt a visz- szás helyzetet, hogy eddig a kárpátaljai magyarok az Ukrajnát Oroszország felé húzó elnökjelöltet támogatták voksaikkal. Kovács Miklós elnök TÖRTÉNÉSZ 1967-ben született Szürtében. Tanulmányokat folytatott Budapesten, az ELTE politológiai tanszékén, a Századvég iskolában és az Egyesült Államokban. Két alkalommal választották meg az ungvári járási tanács képviselőjévé. 1996-tól a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. 1998-tól az ukrán parlament képviselője. Rendkívüli állapotot vezettek be Irakban rendcsinálás A választásokat készítheti elő az intézkedés Bagdadban újabb robbantások közepette hatvannapos rendkívüli állapotot hirdetett ki a kormány. Az intézkedés a kurdok lakta északi térségre nem vonatkozik. Ijád Allávi miniszterelnök szóvivője arról nem szolgált részletekkel, hogy mit is jelent konkrétan a rendkívüli állapot. Mint mondta, a döntést bővebb formában hétfőn maga a kormányfő fogja ismertetni. A kormány képviselője arra a kérdésre sem válaszolt, hogy vajon a rendkívüli állapot meghirdetése a szunnita felkelők fellegvárának számító Fallúdzsa elleni támadás megindítását jelenti-e. Kijelentette, hogy a térségben romlik a helyzet. A kormány Pokolgép a városközpontban azonban elszánt arra, hogy a jövő évre tervezett választások megrendezése érdekében helyreállítsa a rendet Irakban. A döntés bejelentésével egy időben erős robbanás hallatszott az iraki főváros, Bagdad központjában. Helyszíni jelentések szerint vasárnap reggel már legalább négy detonáció döreje verte fel a főváros központját. A robbanások oka nem vált ismertté. Az Irakba vezényelt amerikai haderő nem fűzött megjegyzést a történtekhez. Az amerikai légierő tegnapra virradóra több alkalommal lőtte a lázadók állásait Fallúdzsában, és több titkos fegyverraktárat is megsemmisített Bagdadtól 50 kilométerre. Kemény lapbírálat Magyarországnak Bírálja Magyarországot az Irakban szolgáló magyar katonák tervezett márciusi kivonása miatt a The Washington Times. A konzervatív napilap szerkesztőségi cikke leszögezi, hogy a „hajlandók” koalíciója nem távozhat Irakból, - legalábbis addig nem, amíg nem lesz Irakban demokratikusan megválasztott kormány, amely képes megvédeni önmagát. Magyarország minapi bejelentése katonáinak kivonásáról azt mutatja, hogy egyes, a hazai politikai nyomásra érzékeny kormányok fokozatosan felszámolják iraki kötelezettség-vállalásaikat. Nagy kár, hogy Magyarország arra készül, hogy kiválik az iDjcfitoriiiucyim Kiuid? iraki rendezésből. A koalícióból való kilépés egyáltalán nem a demokrácia és a jólét megteremtését célzó, Amerika vezette erőfeszítések melletti elkötelezettségre vall - írta az újság. A lap értesülései szerint kulcsfontosságú politikai személyek nyomásgyakorlása és az iraki háború általános népszerűtlensége hozták kényszerhelyzetbe Gyur- csány Ferenc miniszterelnök szocialista-liberális koalícióját. A jó hír az, hogy Magyarország kivonulása valószínűleg nem lesz nagy hatással az iraki helyzetre. A rossz hír az, hogy Hollandia, amely - mint a lap írja - a hetedik legnagyobb kontingenssel van jelen Irakban, ugyancsak bejelentette, hogy kivonulásra készül. A cikk emlékeztet egy kiszivárogtatott kül- ügyminisztériumi memorandumra, amely a lengyel kontingens csökkentéséről megállapította, hogy az a jelentős európai részvétel végének a kezdetét jelezheti. Ha így lesz, az Egyesült Államok pótolja a hiányt. De annál rosszabb lesz Európa általános törekvéseinek és a nemzetközi lehetőségeknek, amelyeket az olyan új demokráciák, mint Magyarország élvezhetnek - írta a washingtoni újság. / * A
