Új Dunántúli Napló, 2004. október (15. évfolyam, 269-298. szám)
2004-10-30 / 297. szám
8 DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. OKTÓBER 30., SZOMBAT POLITIKAI VITAFÓRUM A megoldást várjuk Tovább romló munkaerőpiaci kilátások Baranya megyében 2002-ben az MSZP-SZDSZ-kor- mány 400 000 új munkahelyet ígért, ezzel szemben a statisztikai adatok azt mutatják, hogy 33 000-rel csökkent a foglalkoztatottak száma. Az elbocsátások, gyárbezárások folytatódnak. Fokozottan hátrányos helyzetbe kerültek a közlekedéssel nehezen elérhető régiók, köztük Baranya megye és Pécs városa is. Baranya megyében 19 000 a regisztrált munkanélküli. Ezzel szemben körülbelül 3000 a munkaajánlatok száma. A létbizonytalanság elérte a közszférát is. Pécsett felszámolták a tüzérdandár laktanyát, ahol 900 munkahely szűnt meg és 200 embernek nem oldódott meg a sorsa. A Pécsi Dohánygyár 90 dolgozójától vált meg, vélhetően a gyár teljes bezárására is sor kerülhet A Sir Konfekció Kft. megszűnésével 230 dolgozó került az utcára. A Pécsi Tömegközlekedési Rt. autóbuszainak javítását az általa megvásárolni kívánt állami ___ tula jdonú Volán Rt.-től átvette és ezzel 100 Volán dolgozó autószerelő szakember veszítette el munkáját A Pannon Hőerőmű Rt-nél, a Kőszén Kft-nél, valamint a vállalat karbantartó cégénél is több száz munkahely szűnik meg a tüzelőanyagváltás és technológiai fejlesztés miatt Mohácson a Farostlemezgyár a környezetvédelmi előírások megszigorítása miatt jogutód nélküli felszámolás alá kerül - 450 ember veszíti el a munkáját A kiszolgáltatottság és a bizonytalanság az élet szinte minden területén felüti a fejét A szocialista és SZDSZ vezette kormány - úgy tűnik - teljesen teÄ kiszolgáltatottság és bizonytalanság az élet szinte minden területén felüti a fejét heteden, nem tud segíteni ezeknek az embereknek. A Pannon Hőerőmű és a Mohácsi Farostlemezgyár több-kevesebb sikerrel, de megpróbál megoldást találni munka nélkül maradt alkalmazottjai részére. Ez a hozzáállás ma még egyáltalán nem nevezhető általánosnak. A magyar kis- és középvállalkozások sem képesek az egyre nagyobb számban felszabaduló munkaerőt alkalmazni. A polgári kormányzás idején éppen az ő __ megerősítésükkel - lásd Széc henyi terv - sikerült megvetni a biztonság alapjait Időleges, átmeneti megoldások születnek, amelyek újabb problémákat szülnek. Csak egy dolgot kapunk, de azt vége- láthatatlanul: ígéreteket A felsorolt munkahelyek megszűnése elszomorító képet mutat A megoldást várjuk. Bánkuti Ferenc hőerőgépész a Fidesz - MPSZ Munkástagozatámk Baranya megyei elnöke Liberális adópolitika: alacsonyabb jövedelemadó A kormányváltás hangzavarában talán kevesebb szó esett róla, de nekünk, liberálisoknak nagyon fontos eredmény, hogy akárcsak tavaly, idén is sikerült kiharcolnunk a személyi jövedelemadó csökkentését. Választási programunk legfontosabb eleme ugyanis az volt, hogy fokozatosan, ám érzékelhető mértékben csökkenteni kell az emberekre háruló adóelvonás mértékét. Mi Az idén is sikerrel 9 jártunk, adóemelés helyett adócsők- « kenés következik. WELLER JÁNOS nem ígértünk tejjel-mézzel folyó Kánaánt, ám amit ígértünk, azt be is tartottuk. A 2002-es választások után a „100 napos program” elsodorta az azonnali adócsökkentést, viszont a parlament törvényben tett ígéretet az embereknek arra, hogy a 2004-es költségvetési évre csökkenteni fogja az szja-t. 2003 nyarán a szocialisták módosítani akarták a már elfogadott adótörvényt, de hosszas küzdelem után végül elértük, hogy a koalíció állja a szavát. Akkor az alsó és a felső adósávban 2-2, a középsőben 4%-kal csökkent a személyi jövedelemadó mértéke, vagyis az adókulcsok 20-ról 18, 30-ró 26 és 40-ről 38%-ra csökkentek, miközben az adósávok alsó határai is jócskán emelkedtek. Idén megint csak nehéz helyzetben kezdtük meg az adóvitát, hiszen a kormányváltás zaja minden mást túlharsogott. Már tavasszal jeleztük azonban, hogy a magunk részéről adóstopot hirdettünk: nem szavazunk meg adóemelést. A szocialisták idén egy újabb, negyedik adósáv bevezetésével kísérleteztek, de mi nem támogattuk az elképzelésüket. Végül - kemény viták után - idén is sikerrel jártunk, és adóemelés helyett ismét adócsökkentés következik. Ezzel megvalósítottuk egy újabb választási ígéretünket, a kétkulcsos adósávot: 2005-től a középső sáv eltörlése révén 1,5 millió Ft-os éves jövedelemig már mindenki 18%-ot adózik. 2002-ben azt ígértük: a kétkulcsos adósáv 18 és 36%-os kulcsokat tartalmaz majd. Ma tehát már csak 2%-ra vagyunk az adózással kapcsolatos választási ígéreteink maradéktalan teljesítésétől. Miért lesz jobb jövőre adófizetőnek lenni? Azért, mert a mostani adócsökkentés: 1. egyszerűbb adórendszert teremt, hiszen csak két sáv lesz a három helyett; 2. az emberek számára kedvezőbb adórendszert teremt, hiszen átlagosan fejenként havonta ötezer, éves szinten hatvanezer Ft-tal, összességében pedig 100 milliárd Ft-tal több jövedelmet hagy meg az adófizetőnek; 3. igazságosabb, méltányosabb adórendszert eredményez, hiszen például egyévi 1 millió 400 ezret kereső tanár a konzervatív kormány idején a 40%-os adósávba esett, jelenleg a 26%-os sávba esik, jövőre viszont már csak a 18%-osba fog. A mostani eredmény tehát nagy öröm nekünk, liberálisoknak - és főként azoknak, akiknek kevesebbet kell majd befizetniük adó formájában. Azt akarjuk, hogy jövőre megvalósuljon, amit ígértünk az embereknek: a 18-36%-os kétkulcsos adótábla. Ez azonban még mindig nem elég: azt akarjuk, hogy a mainál csak jóval magasabb jövedelemnél essen valaki a felső adósávba, vagyis hogy az átiagkeresetűek ne a 38, hanem a 18%-os sávba essenek. A felső adókulcs pedig maradjon a valóban magas jövedelemmel rendelkezők „kiváltsága”. A mostani adócsökkentéssel elsősorban az átlag alatti jövedelemmel rendelkező emberek jártak jól, hiszen ők nehezebben viselték az ugyanolyan arányú elvonást Jövőre azonban már az átlagkeresetűeken a sor. Ezt ígérjük most - tessék rajtunk számon kérni egy év múlva! Weller János önkormányzati képviselő (SZDSZ) Hittel, bizalommal, őszintén Szociálpolitika 1. Szociálpolitika a társadalmi integrációért Az elmúlt másfél évtized számos új, korábban nem létező ellentmondást hozott létre. Megjelent a nyomor, a nagytömegű munkanélküliség, a hajléktalanság. Korábban már felszá- moltnak hitt betegségek jelentek meg újra. Tisztában vagyunk azzal, hogy csak bővülő nemzetgazdaság mellett lehet a szociális kérdéseket megoldani. A tömeges elszegényedés pártunk számára elfogadhatatlan. Ezért programpontjainkban ez ellen a rendkívül káros társadalmi folyamat ellen lépünk fel. Ugyanakkor támogatni kívánjuk a kemény munkával tisztes vagyonhoz jutó vállalkozók anyagi gazdagodását. Társadalompolitikánk fő sarokkövei:- a társadalmi integráció erősítése: a társadalom részekre szakadási folyamatának megállítása (kötelező társadalombiztosítás és munkanélküliség elleni biztosítási rendszer);- a már leszakadt rétegek, családok felemelése (aktív foglalkoztatáspolitika, családsegítő szolgálatok stb.);- a demográfiai csapdahelyzetből való hosszú távon is tartós kitörés megalapozása (a családok és a gyereknevelés erkölcsi és anyagi elismerésének növelése);- hatékonyság: az említett célokat minél kisebb működési költséggel, minél eredményesebben kell teljesíteni. Az állami szociális kiadások egy részét rásegítő célprogramok támogatásárra kell fordítani. E programok alkalmasak arra, hogy segítsék az egyént önálló feladatvállalásában. 2. Elsődleges prioritás a munkahelyteremtés A KDNP foglalkoztatáspolitikáját gazdaságpolitikai, szociálpolitikai célkitűzéseivel szoros összhangban alakítja ki. Ennek megfelelően ösztönzi az új munkahelyek létrehozását, elsősorban a kisvállalkozói szektorban. Különös fontosságot tulajdonít a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésének, a leszakadó térségek és rétegek munkalehetőség juttatásán keresztül történő segítésének. A környezet és természetvédelem, valamint a szociális ellátás területén szervezett közhasznú munkavégzési programokkal és az értelmes helyi munkalehetőségek feltárásával tartalmasabbá és széleskörűvé tesz- szük a tartósan munkanélküliek átmeneti foglalkoztatását, amelynek részét képezi majd a civil közösségek és az egyházak önkéntes segítő tevékenységébe történő bekapcsolódás is. Azokon a területeken, ahol piaci feltételek mellett a magán- gazdaság nem teremt új munkahelyeket közmunkaprogramokat kell indítani. Ursprung János KDNP. OE. tagja Emlékezzünk a hősökre november 4-én Az alábbi két idézet Rácz Sándornak, az 1956. november 16-án megválasztott Központi Munkástanács elnökének „Dicsőség neked, Magyar Nép!" címmel október 5-én írott leveléből való. „Az eltelt negyvennyolc év alatt sokszor és sokféleképp fogalmazták meg azt a történelmi eseményt, mely 1956. október 23-án indult és a világ figyelmét Magyarországra irányította. Különféle érdekek szerint próbálják meghatározni a történelmi folyamatot, pedig a folyamatban csak egyetlen érdek működött, a magyar nemzet érdeke." „... az egész ország területén megerősödnek a munkástanácsok, és politikai eszközökkel folytatják a harcot a szovjet fegyveres erővel hatalomra segített Kádár-kormánnyal szemben, figyelmen kívül hagyva a szovjet jelenlétet. Ez az időszak november 14-től számítható, ettől kezdve ismét forradalom zajlik Magyarországon, illetve a munkástanácsok azért küzdenek, hogy a forradalom értékei megmaradjanak, helyükre kerüljenek, és a magyarság gyalá- zása soha többé ne térhessen vissza. Visszatért! Ez a második forradalmi szakasz addig tart, amíg a szovjetek és Kádárék le nem fejezik a munkástanácsokat. Ez a lefejezés azzal kezdődik, hogy 1956. december 11-én Báli Sándorral együtt letartóztatnak a Magyar Parlament épületében, ahová Kádár tárgyalni hívott bennünket. De a munkástanácsok tovább küzdenek 1957. közepéig, amikor törvényben tiltják be működésüket." A Jobbik Magyarországért Mozgalom az '56-os forradalom hőseit idéző megyei rendezvényét Pécsett, a Csontváry Múzeum különtermében tartja 2004. november 4-én 17.00 órakor. Emlékező és iránymutató beszédet mond Rácz Sándor, az 1956-os Nagybudapesti Központi Munkástanács elnöke, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke. Vendégünk lesz Nagy Ervin, a lobbik Magyarországért Mozgalom országos választmányának vezetője. A rendezvény után, 18.00 órakor átsétálunk a kopjafához, ahol gyertyát gyújtunk a független demokratikus Magyarországért életüket és személyes jövőjüket feláldozok emlékére. A megemlékezésre mindenkit szeretettel várunk. Körömi Attila országgyűlési képviselő Csak nyerhetünk! A produkció és a minőség számít Kenyérrel élünk - tartja a mondás. Amikor azt állítom, itt és most elsősorban a kultúra, az életünk minősége a döntő, azt is ki kell mondanom, hogy másodsorban és nem elhanyagolhatóan a gazdaságról is szó van természetesen. A kultúra is pénzbe kerül, viszont pénzt is képes termelni. Nem egy győztes város az Európa Kulturális Fővárosa címet felhasználva teljesen átalakította kulturális életét, hazai és nemzetközi megítélését. Általános tapasztalat, hogy a nyerteseknél fejlődött az infrastruktúra, a turizmus mintegy 10-12%-kal nőtt, de volt olyan város ahol a növekedés 80%-ot is elért. A konferenciaturizmus fellendülésével, az új bel- és külföldi művészeti koprodukciókkal, kulturális kooperációkkal mindenütt új munkahelyek teremtődtek. Új pezsgés indult az építőiparban, a kulturális szektorban, az idegenforgalomban és vendéglátásban, általában a kereskedelem és szolgáltatások teljes skáláján. Több kulturális fővárosban az elmúlt 20-30 évben - Pécshez hasonlóan - leépült a korábbi ipari struktúra, és a gazdasági szerkezetváltás a város fejlődésének alapkérdésévé vált. A 127 ezer lakosú írországi Cork városa 2005-re nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet. Ebben a városban is az 1980-as évekre szinte teljes korábbi ipar leépült. A sikeres szerkezetváltásban az informatikán, a gyógyszerészeti szektoron kívül a műszaki főiskolának, az egyetemnek és a kulturális központ funkció tudatos felvállalásának döntő szerepe volt. Ne szemérmeskedjünk tehát. Pénzről is szó van. Új munkalehetőségekről munkásnak, soksok kulturális területen, szolgáltatásokban tevékenykedőnek, fiatal diplomásnak, művészeknek. Kereskedelemről is szó van. Túl a megnövekvő idegenforgalom ellátásán, produkciók, alkotások cseréje, adás-vétele lendülhet fel. Természetesen ahhoz, hogy a „kulturális nagyüzem” beinduljon energiát és pénzt kell befektetni. A finanszírozásban a kormányzat, a régió, a megye, a város és a magánszféra szerepe egyaránt nagyon fontos, de mindezek előtt programokra, „európai léptékű” szellemi munkára van szükség. Túl kell tudni lépni minden provincializmuson, kisszerű ön , vagy a „mi körünk” típusú érdek-érvényesítésen. Pártvitáink'kevéssé érdekesek Európa és a világ kultúrája számára, itt kizárólag a produkció és a minőség számít. Teret kell adni a fiatalok friss dinamizmusának, nem felejtve városunk hagyományos kultúrkincseit. Van, miből meríteni. A világ- örökség részét képező ókeresztény emlékek, a Zsolnay porcelán, egyetemünk, a színházaink, római és török kori emlékeink, soknemzetiségi kultúránk, gazdag zenei életünk, nemzetközi fesztiváljaink, itt élő és alkotó kiváló művészeink, a dóm és a püspöki palota, a zsinagóga, a tettyei városrész ódon kis utcái, a mediterrán hangulatú Széchenyi tér. Akkor még nem beszéltünk a Mecsek, és a régióban a Duna-Dráva Nemzeti Park, Villány és a Gemenc , vagy éppen Belső-Somogy érintetlen, szetid szépségeiről. A sor hosszan folytatható, nincs ok tehát a kishitűségre. Dr. Sós Csaba
