Új Dunántúli Napló, 2004. október (15. évfolyam, 269-298. szám)
2004-10-29 / 296. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. OKTÓBER 29., PÉNTEK BEMUTATKOZIK A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT f p|! Az egészségesebb W régióért A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar tanácstermében október 12-én megalakult a Dél-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács. Baranya, Somogy és Tolna 2003- ban pályázatot nyújtott be az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz a Déldunántúli Regionális Egészség- ügyi Tanács létrehozása és működési feltételeinek biztosítása érdekében. A régió 10 millió forintot kapott.- A Dél-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács (RET) célja, hogy a multilaterális szakmai és érdekegyeztetés módszerével, valamint a koordináció és kooperáció demokratikus döntéshozatali eljárásban kialakított ajánlásaival a lakosság érdekében közreműködjön a regionális egészségpolitika alakításában - kaptunk tájékoztatást dr. Kékes Fe- renctől, a Baranya Megyei Ön- kormányzat elnökétől. A RET számára kiemelt munkaterület a lakosság egészség- ügyi állapotának megismerése, figyelemmel kísérése, értékelése, és elvi döntés a beavatkozásokról, célokról és eljárásokról az egészségi állapot javítása érdekében; az egészségügyi ellátás megszervezésének, valamint a színvonala javításának kérdéseiben, továbbá minőségbiztosítási témákban ajánlások kidolgozása; a népegészségügyi adatok elemzése, értékelése, javaslat kidolgozása a szükséges beavatkozásokra; a betegségmegelőzés tényeinek és eredményeinek megismerése, figyelemmel kísérése, értékelése, elvi döntés a szükséges célokról, beavatkozásokról és eljárásokról; a működés-finanszírozási kérdések, továbbá közös üzemeltetési és fejlesztési ajánlások, illetve régiós pályázati projektek kidolgozása, benyújtása, és a programok végrehajtásának szervezése. A RET-hez csatlakozhatnak képviselettel a megyei közgyűlések, illetve a megyei jogú városok közgyűléseinek egészségügyi bizottságai, a fekvő- és járóbeteg-intézmények, az alapellátást, az ápolási és rehabilitációt végző egyetemi intézetek képviselői. Részt vehetnek a tanács munkájában a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Gyógyszerész Kamara, az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara képviselői, a reprezentatív szakszervezetek, a betegszervezetek delegáltjai, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár és a Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatalok képviselői. így a RET közgyűlése kb. 77 tagú lesz. A közgyűlés elnöke hangsúlyozza: a megyei önkormány részvételét a Dél-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács munkájában hatékonyabbá teheti, ha a Pécsett működő legnagyobb egészségügyi szolgáltatók, vagyis a PTE, Pécs Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat együttműködése konzorciumi megállapodás formájában is megvalósul. „Európában a megye" A mai közigazgatási reformfolyamatoknak fontos eleme lehet a megyék megerősödése. Október 21-22-én a Pécsett 12. alkalommal megrendezett megyekonferencia jelentős újdonsággal szolgált abban a tekintetben, hogy a korábbi évek értetlensége, reményvesztése, feladatkeresgélése után kifejezetten az új kihívásokra koncentrált A közel 200 magyar, és több külföldi résztvevő száma is azt mutatja, hogy szakmai körökben újfent nagy az érdeklődés a középszint problematikája iránt. Az elhangzott előadások, a szekciókban folyt viták az uniós csatlakozáshoz, az elképzelt közigazgatási reformhoz, az eljárási törvény újraalkotásához, a terület- fejlesztési tevékenységhez kapcsolódtak. A szekciók záró kommünikéi összegezték: Meg kell találni az EU területpolitikája és Magyarország területi beosztása közötti összhangot a kisegítés elvére is figyelemmel. Felmerült a közigazgatási szintek kialakítására, a régióhatárok megállapítására vonatkozóan a népszavazás lehetősége. A hangsúly most az uniós normák nemzeti végrehajtásán van, melyben kiemelkedő szereplők az önkormányzatok. Az uniós források - mint közpénzek - tervezése és elosztása ma még nem felel meg teljes egészében a jogállamiság követelményeinek. A csatlakozás folyamatában az ön- kormányzati finanszírozási rendszer korszerűsítésre szorul, különös figyelemmel az áfa-alanyiság problematikájára, a közérdekű szolgáltatások működtetésére, az iparűzési adó dilemmáira. Az uniós tagságunk kiváltképp fontos eleme a partnerségi hálózatok kialakítása és működ- tetése, a civil J li mechanizmusokba, az önkormányzati érdek- szövetségek érdekérvényesítésének fokozása, bekapcsolásuk az új Nemzeti Fejlesztési Tervbe. A közigazgatási reform részeként a kistérségi rendszerrel párhuzamosan ki kell alakítani és újra kell gondolni a megyei szervezetekkel kialakítandó együttműködési formákat. A megyei és a kistérségi - döntően fejlesztési kapcsolatrendszer - igényli a megyei önkormányzat-területfejlesztési tanács; megyei kistérségi fórum, illetve annak képviselői; több célú kistérségi társulás, illetve területfejlesztési tanács; mikrotérség szerveződései, céltársulások, települések közreműködését. A rendszerváltás óta eltelt 15 év teljesen új helyzetet teremtett a megyék életében, a mai reformfolyamatoknak fontos eleme lehet a megyék megerősödése - állítja Lászlóné dr. Kovács Hona megyei főjegyző (képünkön). - Kialakult egy teljesen újszerű megyei önkormányzati tevékenységi kör, amit meg kell becsülni. Elismerést érdemel például, hogy az önkormányzatok a legnagyobb foglalkoztatók a megyékben, de ez komoly felelősség is, mert azokért az emberekért kell helytállni, akik önmaguk érdekeit nem tudják képviselni. Hagyomány és összművészet A Határon Túli Magyarok Fesztiváljában a hagyományőrzés változatlanul központi helyet foglal el, ám egyre szélesedik a kínálat az összművészet felé. Alig fejeződött be Baranyában a Határon Túli Magyarok Fesztiválja, a szervezők, a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ, valamint a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány már a jövő évi, sorrendben a 14. megrendezésére készül. A napokban küldik el a felkérő leveleket Pécs és Baranya intézményeihez, ezekben a csatlakozás lehetőségét kínálják fel. Annál is inkább indokolt a bővülés, mert a fesztivál programja is szélesedik évről évre. Tizenhárom évvel ezelőtt néhány napra érkeztek Baranyába a határon túli magyarok képviselői és a hagyományőrző együttesek. Azóta minden évben bővült a kínálat. Az időtartam is kitolódott. Idén október 1-17. között szinte minden napra jutott valami, ami felhívta a figyelmet a Kárpát-medence magyarságának kultúrájára. Kiállítások a Pannon Magyar Házban, Mind többen Jönnek, a program egyre szélesedik a Kulturális és Idegenforgalmi Központ galériájában és a pécsváradi várban. Könyv- bemutató is rendszeresen szerepelt a programban, az ideinek szomorú aktualitást adott az újvidéki vérengzés hatvanadik évfordulója, amelyről Teleki Júlia, Matuska Mihály és dr. Ribár Béla írt könyvet, és találkozott az anyaországi olvasókkal. Az MTA Pécsi Területi Bizottságának székházában műhelyvitát rendeztek a bizottság régiójához tartozó határon túli magyar tudományosság legfontosabb kérdéseiről. Hagyományosan, hiszen évek óta sor kerül a határon túli magyar politikusok fórumára, ahol közös dolgaikat beszélik meg. Idén újdonság volt, hogy a tanácskozáson diplomaták is részt vettek. Őket is, más vendégeket is fogadott a Márton Áron kollégium, ahol határon túli magyar diákok laknak. Az összetartozás érzését erősíthette bennük az is, hogy vendégük volt Pávai István erdélyi származású zene- és néprajzkutató. A legnagyobb attrakció minden évben az a hétvége, amikor megérkeznek a csoportok az őket fogadó településekre, és az együtt eltöltött nap után közösen vonulnak fel Pécs belvárosában és lépnek fel a gálán. Új programként idén a Belvárosi templomban közös istentiszteleten vettek részt a fogadó települések és a vendégek, valamint a Pécsváradi Leányvásár műsorában több határon túli csoport s fellépett.- Mindez bizonyítja, hogy a program egyre szélesedik - mondja dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke (képünkön). - A fesztivál kísérő rendezvényeként a Művészetek Házában fórumot tartottak a fesztivál gazdái, szervezői arra törekedve, hogy a részvevő intézmények köre bővüljön és a rendezvény valóban összművésze- tivé váljon. Erre a tapasztalatok alapján minden esély megvan. De legalább olyan fontos az egyre szélesedő kapcsolat, amely mind több baranyai és határon túli település között kialakult, és nem csupán a fesztivál ideje alatt él, hanem barátsággá, illetve hivatalos testvértelepülési együttműködéssé vált. II. Baranyai Esélyegyenlőségi Nap A megyei önkormányzat közgyűlése 2003-ban döntött arról, hogy hagyományteremtő szándékkal évente megszervezi az Esélyegyenlőségi Napot. Az idei ezen a héten Komlón zajlott. Ez a fórum a jelentős hátránnyal küzdők számára találkozási, élménygyűjtési lehetőséget ad, ugyanakkor a házigazda település vezetésének, a rendező intézmény környezetének figyelmét ráirányítja a problémakörre, és segíti a szemlélet formálását - A rendezvényen konferencia keretében a megyei önkormányzat arra is lehetőséget kívánt teremteni, hogy a hatékonyabb cselekvés érdekében a különböző ágazatokhoz tartozó, de azonos célért dolgozó intézmények, szervezetek, civil közösségek képviselői együtt gondolkodjanak, a tapasztalataikat kicseréljék, a módszereiket átadják egymásnak - öszszeg- zi a szervezők szándékát Tas- nádi Péter, a megyei közgyűlés alelnöke (első képünkön). Október 26-án Komlón, a Sportcsarnokban zajlott a II. Esélyegyenlőségi Nap, amelyen több, mint 160 fogyatékkal élő gyerek és felnőtt vett részt. Gazdag programban volt részük, melyekből az uszodai eseménysor vitte el a népszerűség pálmáját. Valószínűleg azért, mert erre van a legritkábban lehetőség, ugyanakkor az elmúlt két évben a Sportminisztérium pályázata révén valamennyi megyei intézmény tanulói részt vehettek úszásoktatáson. A rendezvényen dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke Hámor Ernőné pszichológusnak magas színvonalú szakmai munkája elismeréseként A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Elnökének Kitüntető Díját adományozta. A konferencia alapgondolata az volt, hogy az együttműködési lehetőségeket tárja föl a családok és a gyermekek koncentrált segítésében. A kérdéskör aktualitását mutatja megyénkben, hogy előzetesen 96-an jelezték részvételi szándékukat, de több, mint 100-an vettek részt. A II. Baranyai Esélyegyenlőségi Nap vendége és a konferencia előadója volt dr. Göncz Kinga (második képünkön), az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium minisztere. Elődadásában a helyzetelemzést követően a feladatokról és a megoldási lehetőségekről szólt, főként az EU-tagságunk révén megnyílt, illetve megnyíló programokhoz való csatlakozás összefüggésében. A bevezető előadást csaknem kétórás szakmai beszélgetés követte. A konferencia az ágazatok közötti együttgondolkodás er- jesztőjévé vált. A tanácskozás végén a résztvevők ajánlást fogalmaztak meg a különféle szervezetek tevékenységének összehangolásáról. Elfogadták továbbá a koncepcióját egy olyan modell kidolgozásának, amely a szolgáltató tevékenység hangsúlyozásával képes a koncentrált anyagi, életvezetési, mentális segítségnyújtásra, minden korosztály számára. Akadálymentesítö közmunka Az Esélyegyenlőségi Kormány- hivatal és a Munkaügyi Minisztérium pályázatot hirdetett „Akadálymentesítő közmunka mintaprogram” témakörben. A pályázaton Baranya megye is részt vett. A program gesztora a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács, partnerek pedig a Baranya Megyei Önkormányzat, Pécs, Komló, Mohács, Siklós, Sellye és Szigetvár városok önkormányzatai voltak. Településenként 5-5 millió forinttal járultak hozzá a 225 millió forintos projekthez, melynek keretében 209 munkanélkülit foglalkoztattak öt hónapon keresztül. Baranya Megye Önkormányzata 10 millió forinttal járult hozzá a program sikeréhez. A pro- J jekt szakmai megvalósítója a Baranya Megyei Közútkezelő Kht. volt. Az elvégzett munka tapasztalatait beszélték meg a helyszínek megtekintésével egyetemben az elmúlt héten a pályázat kiírói és az abban részt vevők. Az értékelés során megállapították, hogy a program hasznos volt, mert túl azon, hogy 209 embernek munkát adott, olyan beruházások valósultak meg, amelyek megkönnyítik a fogyatékkal élő, idős embertársaink közlekedését. A munka során az útkereszteződésekben lesüllyesztették a járdaburkolatokat, közintézményekhez vezető rámpákat alakítottak ki. Ugyanakkor az is megfogalmazódott, hogy feltétlen folytatni kellene a megkezdett munkákat, az akadálymentesítést, mert korántsem sikerült minden efféle helyzetet megoldani. Az oldal a Baranya Megyei Önkormányzat támogatásával jelenik meg Oldalszerkesztő: Dunai Imre I