Új Dunántúli Napló, 2004. október (15. évfolyam, 269-298. szám)
2004-10-19 / 287. szám
Szabadfogás Dunántúli Napló KRIMI Megütötte az idős asszonyt, majd rabolt 10. oldal SPORT Háromhetes szünet után folytatódik a BL 15. oldal SPORT Elégedetlen a vezetőség a PMFC teljesítményével 16. oldal ELET & STILUS Ismét gyanúsított a mobil, árt az agynak a sugárzás? ga között. Ők azonban jóval kevesebb személyt vizsgáltak, és elismerték, hogy a két vizsgálat eltérő eredményei ezzel magyarázhatók. 2005 elején a többi országból is várhatók a végleges eredmények, amelyeket aztán még nagyobb, több százezres vizsgálatok követnek. Hogy az adatok mennyire nem egyértelműek, azt mutatja egy néhány évvel ezelőtti vizsgálat is: Amerikában a Nemzeti Rákkutató Intézet munkatársai két felmérést végeztek el mintegy 800 ember bevonásával. Olyan embereket vizsgáltak, akik hasonló korúak, képzettségűek, foglalkozásúak és közel azonos ideje használnak mobilt. Az emberek fele agydaganatban szenvedett, a másik fele egészséges volt. Az eredményekből kitűnt, hogy egyáltalán nincs bizonyíték arra nézve, miszerint megnő az agydaganat kialakulásának kockázata azoknak a személyeknek a körében, akik naponta hatvan percen át vagy annál is hosszabb ideig használják maroktelefonjukat, illetve legalább öt évig rendszeresen használnak mobiltelefont Eközben a svéd Örebro Egyetem rákkutatója, Lennart Hardell hosszas kutatómunka után arra az eredményre jutott, hogy azoknál az embereknél nagy az agydaganat kialakulásának esélye, akik az elmúlt évtizedben napi átlag két órát, vagy ennél többet beszélgettek mobiljukon. Hardell professzor kutatásai szerint akik 5 éve használnak mobilt, azoknál az agydaganat kialakulásának esélye 26 százalékkal nő nem mobilozó társaikhoz képest. Akik 10 éve használnak ilyen készüléket, már 77 százalékkal nagyobb eséllyel indulnak az agydaganatért. SZÉP LÁNYOK A DOLGOZÓK GIMNÁZIUMÁBAN VILÁGSZÉPÉK. Megrendezték a 44. Miss International Beauty választást, mégpedig furcsa helyszínen, a pekingi dolgozók gimnáziumában. Az első udvarhölgy Miss USA lett, vagyis Amy Lynne Holbrook, míg a második befutó a görög Olga Kyprioto. A győztesnek járó ízléses, szőrmés koronát Miss Columbia, vagyis Jeymmy Gomez köthette helyes kis masnival a fejére. fot& epa Új fejlemény egy ellentmondásos kutatási területen: a hosszú távú mobil- használat megduplázhatja egy ritka agydaganat előfordulását. Az adatok szerint az extra esetek csak azon az oldalon alakulnak ki, amelyen a páciens a telefont használja. Az agydaganatok kialakulásában a legfontosabb szerepet a genetikai és a környezeti tényezők játsszák, illetve az életvezetési problémák és az elektromágneses mezőkben való hosszabb tartózkodás. A svéd Karolinska Intézet kutatói szerint a 10 évig tartó vagy ennél hosszabb mobiltelefon-használat megduplázza egy jóindulatú agydaganat, az úgynevezett akusztikus neuróma kialakulásának kockázatát Ez a betegség ugyan nem rák (vagyis nem rosszindulatú daganat), azonban a koponyaüregben való elhelyezkedése miatt veszélyes. A növekvő sejttömeg hatására ugyanis fontos területek elhalhatnak. Az akusztikus neuróma a fül és az agy közötti kapcsolatot biztosító VlII-as agyidegen (hallóhelyzetérzékelő ideg) fejlődik ki, és áüagos előfordulási aránya egy a százezerhez. Úgy tűnik, a telefonhasználat következtében létrejövő esetek mindegyike azon az oldalon alakult ki, amelyen a páciensek általában használták a készüléket. Bár a vizsgálatba bevont személyek száma viszonylag kevés volt (148 beteg és 604 egészséges kontrollsze- mély), mégis ez az első eset, hogy világos bizonyíték született arra: a mobilhasználat fokozhatja a daganatok kialakulásának kockázatát. 1998 óta, amikor az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szervezésében 13 országban elindult a mobiltelefonok hatásait felmérő vizsgálatsorozat, számos ellentmondásos eredmény született ezzel kapcsolatban. Idén januárban azonban dán kutatók a fentiekkel ellentétében arra jutottak, hogy nincs összefüggés a telefonhasználat és az akusztikus neuróma gyakorisáSzédülés, memóriavesztés, fájdalom ■ Az északi féltekén 5000 norvég és 12000 svéd mobilhasználót vizsgáltak és kérdeztek meg, s ennek eredményeit egy Bioelectromagnetics Society elnevezésű konferencián hozták nyilvánosságra. ■ A norvég alanyok egynegyede különös melegséget érez fülén, vagy füle mögött miközben telefonál. Ami még aggasztóbb: 20 százalékuk gyakori fejfájást és visszatérő fáradtságot érez mobiltelefon-használat közben. A felmérés szerint Svédországban is hasonló a helyzet. ■ Azon emberek körében, akik 1 vagy több órán keresztül beszélnek naponta mobiltelefonjukon, 47 százalékos az olyan tünetek megjelenése, mint a szédülés, koncentrációs zavar, memóriavesztés és érzékszervi fájdalom. ■ A legszenvedélyesebb mobilozók a tizenévesek. Teljes agyi érésük még nem következett be, s immunrendszerük is sérülékeny, ráadásul hajlamosabbak a felesleges, hosszú csevegésekre, ezzel nagyobb rádiófrekvenciás hatásnak tehetik ki magukat. Csökkenti a középiskolások veszélyeztetettségét, hogy leginkább sms-t használnak, és az írásos mobilüzenet nem ingeríi az agyukat. VARÁZSLATOS SZEMPILLANTÁS FÉLOLDALI SZEMFESTÉS. Az aszimmetria megjelent a sminkdivatban is. Féloldalas szemmel hívta fel modelljére a figyelmet például Katty Xiomara a lisszaboni divathéten. A hölgyről egy régi átok is eszünkbe jut, amely szerint ellenfelünknek „nőjön össze a szemöldöke!” Még nagyobb az ártó hatás, ha azt is hozzátesszük: a tarkóján. fotó: epa Mt V . I . >Í| Cá Műkebleket rendelhetnek a rászoruló férfiak Műhaj és különböző protézisok után még férfiasabbá tehetik magukat a teremtés koronái. Már melleket is vehetnek maguknak. A férfiak is kezdenek rákapni a mellnagyobbításra Kínában, de nem formás melleket kérnek magukra a plasztikai sebészektől, hanem dagadó mellizomza- tot. A sanghaji Renai Kórháznak tavaly még csak két-három ilyen igénnyel akadt dolga, az idén eddig már vagy negyven mérsékelten izmos férfi fordult hozzájuk problémájával, lgag, közülük csak tízen távoztak műizmoktól dagadó kebellel. „A legtöbbjük lelki bajokkal küszködik, és azt hiszi, hogy nyápic volta miatt boldogtalan az életben”, mondta a kórház egyik megértő orvosa, hozzátéve, hogy a férfiúi mellizom-imp- lantáció teljesen felesleges, mert testedzéssel ugyanolyan eredmények érhetők el, ráadásul az egészségügyi kockázat is kisebb. Az implantátumok amúgy hasonlók a nők néz, csak más alakúak és keményebbek. Aki szegény, betegebb A szegényebbek körében gyakoribb az alvászavar, a fejfájás, a krónikus megbetegedésekre való hajlam, mint a tehetősebbeknél. Ezt az osztrák statisztikai hivatal adatokkal bizonyította. A 14. életévnél fiatalabb korosztálynál a 190 ezer forint eurónyi alatti jövedelmű rétegeknél 9 százalékos az alvászavarokkal küszködök aránya, míg a 390 ezer forintot kitevő jövedelműeknél csak 5, az e fölötti jövedelemkategóriában pedig csupán 3 százalékos. Hasonló összefüggés van ugyanezen életkori és jövedelmi kategóriák alapján a fejfájással küszködök esetében is. így például a 14. életévnél fiatalabbak körében a legszegényebb kategóriában a legnagyobb a fejfájásra panaszkodók aránya. ízületi gyulladások az idős osztrákok egyharmadát kínozzák a legalacsonyabb jövedelmi kategóriában, míg a legmagasabban csak negyedüknél jelentkeznek. A felmérés szerint minden életkorban az alacsonyabb jövedelműek körében magasabb a betegségekkel küszködök, illetve az ápolásra szorulók aránya. A szakértői magyarázat: a szűkös anyagi körülmények közötti élet stresszt okoz, ami viszont sérülékenyebbé teszi az emberi szervezetet, s ez felerősíti a megbetegedések kockázatát. A szerényebb jövedelemmel rendelkezőknél így nem csak rövi- debb a születéskor várható élettartam, hanem megnő annak a lehetősége is, hogy nyugdíjas éveikben többet küszködnek betegségekkel. Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó Gy. I * t I 4
