Új Dunántúli Napló, 2004. október (15. évfolyam, 269-298. szám)

2004-10-18 / 286. szám

2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. OKTÓBER 18., HÉTFŐ VILAGTUKOR mmmm A pápa megköszönte az évfordulós jókívánságokat TOVÁBB SZOL­GÁL Köszöne­tét és háláját hangoztatta a vasárnapi Úr­angyala imád­sága során /P ’ / II. JÁNOS PÁL, a pápává válasz­tásának 26. évfordulójára küldött jókívánságokra vála­szolva. A 84 éves szentatya ezúttal is megerősítette, hogy tovább szolgálja egyházát. Észak-Koreának van plutóniumbombája atomverseny Észak-Korea már rendelkezik plutónium­bombával, és közel áll ahhoz, hogy pakisztáni segítséggel uránium tartalmú fegyverek­kel szerelje fel hadseregét - írta a Szánkéi Simbun című japán újság tokiói kormány­forrást idézve. Japán az egyik résztvevője azoknak a hatoldalú tárgyalásoknak, amelyek célja, hogy Phenjant a nukleáris fegyverekről való lemondásra bírják. Gyanús borítékok szlovák politikusoknak fehér por Újabb szlovák po­litikusok kaptak gyanús fe­hér port tartalmazó postai küldeményt Pozsonyban. Egy hete Mikulás Dzurinda miniszterelnök, majd Bugár Béla, a Magyar Koalíció Párt­jának elnöke, a parlament al- elnöke, utána Csáky Pál mi­niszterelnök-helyettes kapott antraxnak színlelt fehér port tartalmazó levelet. Fontos támogatás a demokrata elnökjelöltnek SEGÍT A SAJTÓ JOHN KERRY amerikai de­mokrata párti elnökjelölt mögé állt va­sárnapi szer­kesztőségi cikkében a The New York Times. A lap sze­rint képességeivel Kerry „nagy főnökké” válhat. Ve- télytársának, George Bush- nak az elnöki működését ez­zel szemben „katasztrofális­nak” ítéli az újság. Marko Krstin, a G17 nevű párt listavezetője ismertette az új­vidéki községi bíróság dönté­sét, amelynek értelmében a vá­rosi választási bizottságnak 31 újvidéki szavazóhelyen meg kell ismételtetnie a szeptembe­ri helyhatósági választásokat - írja az újvidéki Magyar Szó. A bíróság elfogadta a párt városi bizottságának óvását és ér­vénytelennek minősítette a szavazás eredményeit 31 sza­vazóhelyen. A bíróság megálla­pította azt is, hogy október 6- án nem az általa elrendelt mó­don számlálták újra a szavaza­tokat, továbbá, hogy a szavazó­bizottságok nem jelentek meg teljes létszámban a számlálás­kor, és hogy a szeptember 19-e után zsákokba csomagolt sza­vazócédulákhoz az október 6-i újraszámlálásig illetéktelen személyek is hozzáférhettek. A megismételt szavazást októ­ber 23-án tartják meg. ■ Gy. Z. Maffialeszámolás az újvidéki Dnevnik című lap írja, hogy negyedóra elté­réssel két fegyveres támadás történt a vajdasági székvá­rosban. Szemtanúk szerint este negyed kilenckor egy is­meretlen személy tüzet nyi­tott a belvárosban található Freska kávéházra, majd el­vitt magával egy pincért, aki állítólag a tulajdonos fivére. Negyedórával később lövöl­dözés tört ki egy belvárosi la­kásban, s ezután egy gép pisztolyos férfi futott ki az épületből A lövöldözésben három személy életét vesztet­te. A támadó állítólag az Új­vidék melletti Vetemikbó'l va­ló, amely a Vajdaság-szerte ismert, hírhedt vetemiki bűn­banda székhelye. Az újvidéki lap összefiggést lát a két bűntény között. Az izraeliek rakétatámadásai után lakóhelye romjait bánatosan szemléli egy palesztin menekült Bombázták a táborokat rakétacsapást mért az izraeli légierő péntek hajnalban a Gázai övezet északi részén lévő Dzsabalíja palesztin menekült- táborra. Száeb Erakat szerint összesen több mint 140 halá­los áldozata van az izraeli had­sereg hadműveletének. A palesztin kabinetminiszter nemzetközi vizsgálatot követelt az izraeli hadművelet ügyében. Az életben maradottak meg­próbálnak a támadások között normálisan élni. Újra szavaznak Újvidéken bírósági ítélet Harmincegy körzetben érvénytelen az eredmény Ankara megelőzheti Zágrábot a csatlakozásban csatlakozás Horvátország nem kutatja föl a háborús bűnösöket, ezért decemberben a kispadra kerülhet a tárgyalásokat megkezdő országoknál Zágráb csekély együttmű­ködése a hágai Nemzetkö­zi Törvényszékkel veszé­lyezteti Horvátország EU- felvételének menetrendjét. Gyulay Zoltán Horvátországnak az Európai Unióba vezető útját akadályok nehezítik A csatlakozási tárgya­lások felvételéről a december 17-i EU-csúcsnak kell döntenie. A kimenetel eddig nem volt két­séges. Az utóbbi időkben azon­ban mind több kérdőjel tornyo­sul. Elképzelhető, hogy az ál­lam- és a kormányfők Törökor­szággal kapcsolatban elsütik a rajtpisztolyt, miközben Horvát­országot kispadra helyezik. Mindez főként egyetlen sze­mély miatt. A horvát hatóságok ugyanis késlekednek a szökés­ben lévő Ante Gotovina volt tá­bornok felkutatásával és kiada­tásával. Gotovina a szerb civi­lek ellen a Krajinák 1995-ben történt visszafoglalása során súlyos háborús bűncselekmé­nyeket követett el. Az Európai Unió Carla del Ponte, a Háborús Törvényszék fővádlója mögött áll. Mindad­dig tehát, amíg Zágrábot el lehet marasztalni az ügyben, a csat­lakozási tárgyalások késedel­met szenvednek. Néhány tagor­szág - mindenekelőtt Nagy-Bri- tannia - ezt alapvető feltétel­ként fogalmazza meg. Ugyan­akkor Günter Verheugen távozó bővítési biztos' nem tart megle­pő fordulattól Horvátországgal kapcsolatban. Horvátország az EU-csatlakozási tárgyalások felvétele előtt r ] EU-tagorszagok 20044>en | ■ Bécs ■ Pozsony AUSZTRIA SZLOVÉNIA SZLOVÁKIA ■ Budapest MAGYARORSZÁG ■ Zágráb HORVÁTORSZÁG Gianfranco Fini „történelmi" kijelentései Horvátországban teljesen „kibuktak” Gianfranco fini olasz miniszterelnök-helyettes kijelentésétől. A Szlobodna Dalmacija című hor­vát napilapnak azt nyilatkozta: „A horvát ten­gerpart - Dalmácia, Isztria és Fiume - mindig is olasz volt, és ma is az. Nem csak azért, mert népcsoportjaink egy történelmi időpontban ott telepedtek le. Ez a terület egykor Velencéhez tartozott, előtte pe­dig a Római Birodalomhoz. ” GDP-növekedés 3,2% 12,0% Infláció Munkanélküliség 14% | Osztrák előrejelzés H EU-előrejelzés Lakosság: 4,5 millió Terület: 56,542 km2 Államfő: stjepan Meslc Kormányfő: Ivó Sanader (HDZ - nemzeti-konzervatív) Horvátország és az EU 2003: a csatlakozási szándék bejelentése 2004 áprilisa: az Európai Unió Bizottsága határoz a tárgyalások felvételéről 2004 vége/2005 eleje: a tárgyalások várható kezdete 2007: a belépés kitűzött időpontja FORRÁS: EU BIZOTTSÁGA Pirosat jeleznek a zöldek feljövőben Egyre többen választják a környezetvédő politizálást Európában Az Európai Bizottság hat­hét biztosjelöltje nem ren­delkezik megfelelő képes­ségekkel - nyilatkozta a zöld frakció egyik vezetője. Toronyi Attila Bár a képviselőcsoport az unió parlamentjében csak a negyedik legnagyobb, a zöldek befolyása mégis számottevő, daniel cohn- bendit rakcióvezető azt javasol­ta: az Európai Parlament szavaz­za le mind a 24 jelöltet. Közöttük Kovács Lászlót, aki „annyit ért az energiaügyekhez, mint hajdú a harangöntéshez”. A zöldek nem először kavar­ják föl a politika állóvizét. Míg az EU új tagországai közül csak Lettország küldött egy képvise­lőt a frakcióba, a politikai mozga­lom a földrész számos országá­ban évtizedek óta meghatározó. Maga Cohn-Bendit a jelenlegi német külügyminiszterrel, Joschka Fischerrel együtt a hat­vanas évek diáklázadásának ve­zéralakja volt. A zöldek az igazsá­gosabb, környezettudatos világ megteremtésének jelszavával igen hamar sok hívet szereztek. Németországban először néhány tartományi parlamentbe kerültek be, 1983-ban pedig a szövetségi gyűlésbe. A pulóveres, kerékpár­ral közlekedő honatyák nagy fel­tűnést keltettek szókimondásuk­kal. A nyolcvanas években szá­mos nyugat-európai országban juttatták be a szavazók a zöldeket a parlamentekbel. A természettel harmóniában élő, emberközpontú társada- j lom jelszava nagy hatást gya­korolt a hagyományos politi­kai mozgalmakra. A pártok mindinkább „bezöldültek”, magukévá tették a környezet- védelem, a békepolitika céljait A legutóbbi Nobel-békedíjat a ke­nyai Wangari Maathainak, a „fák anyjának" ítélték oda, ami szin­tén jelzi a környezettudatos szem­pont erősödését. Népszavazás és választás lukasenko A hatalom megtartása a tét 2011-ig államfő maradhat Fehéroroszországban Alekszandr Lukasenko, ha a vasárnapi népszava­zás hozzájárul az alkot­mány módosításához. Csák Elemér A parlamenti képviselők megvá­lasztása mellett hétmillió fehér­orosznak arról is kellett döntenie, támogatja-e az egyeduralmi tö­rekvésekkel vádolt elnök har­madszori újraindulását, luka­senko megbízatása 2006-ban le­jár. Ismételt jelölése az államfői posztra csak az alaptörvény meg­változtatásával lehetséges. Az egyszemélyes elnöki diktatúra meghosszabbí­tásához a szava­zók felének tá­mogatása szük­séges; lapzártáig erről nem voltak végleges adatok. Pártatlan megfigyelők az elnök győzelmének egyik fő feltétele az volt, hogy a jogosultak háromne­gyede vegyen részt a népszavazá­son. Ha ez nem történt meg, Lukasenko táborának csak a vá­lasztási eredmények meghamisí­tása marad megoldásként. Az egyszemélyes elnöki uralom meghosszabbítását leginkább az idős, nyugdíjas állampolgárok tá­mogatják, akik visszasírják a szovjet időket. Az ellenzék főleg a fiatalok köréből kerül ki. i > ft

Next

/
Thumbnails
Contents