Új Dunántúli Napló, 2004. október (15. évfolyam, 269-298. szám)
2004-10-17 / 285. szám
2004. október 17., vasárnap Közélet, gazdaság, politika 5 wmmmmmmmmmmmmmmmmmummmmmm Ki hisz a zsaruknak? Magyarországon csak MINDEN HARMADIK BUNCSELEKMENYT jelentenek be az áldozatok. Az emberek a leggyakrabban a kisebb súlyú eseteket hallgatják el és leginkább azért, mert kevéssé bíznak abban, hogy az ügyet a rendőrség számukra megnyugtató módon deríti fel. Bajor Imre azt mondja, őt nem zavarja, ha igazoltatják, mert legalább tudja, hogy vigyáznak rá. Igaz, ót rögtön felismerik, így aligha szokták vegzálni A hivatalos statisztikák nem adnak pontos képet a hazai bűnözésről. Erről árulkodik egy mostani felmérésben: a megkérdezett 10 ezer ember 2276 bűneset elszenvedője volt, de ebből csak 739 ügyben tettek feljelentést. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok előtt rejtve marad a bűnügyek kétharmada - mutatott rá Barabás Andrea Tünde kriminológus. Dunavölgyi Szilveszter kriminológus felidézte, hogy a válaszadók többsége a rendőrséget hibáztatja a közbiztonság állapota miatt, az emberek csaknem négyötöde szerint a testület közepes vagy ennél is kisebb mértékben képes garantálni a köz- biztonságot. ' - Ennek oka a kellemetlen tapasztalatokban keresendő - jelentette ki Barabás Andrea Tünde. - Azok, akik nem bíznak a rendőrökben, többnyire korábban már voltak áldozatok, s akkor sem sikerült a hatóságoknak megtalálni az elkövetőt. Hasonlóképp vélekedik Csé- csei Béla, Budapest VIII. kerületének polgármestere is. Mint mondta, szerinte az emberek biztonságérzete közvetlen összefüggésben áll azzal, hogy a rendőrség bizonyos esetekben hogyan reagál. A polgármesternek erről közvetlen tapasztalatai is vannak, hiszen a Józsefváros korábban meglehetősen rossz hírű környék volt - ám amióta működik a térfigyelő rendszer, az emberek biztonságérzete megnőtt.- Ezt onnét tudjuk, hogy még az ingatlanárak is följebb kúsztak - jelentette ki a kerület első embere. - Persze, a technika nem mindenható, ahhoz, hogy a közbiztonság javuljon, szükség volt a képzett és felkészült rendőrökre is. Csécsei nem titkolja, ő is találkozott már olyanokkal, akik - bár áldozatok voltak - el sem mentek a rendőrségre, mondván: Rékasi falujában, Telkin, amikor megunták, hogy állandóan fosztogatják az építkezéseket, polgárőrség alakult.- Az emberek tudják, hogy az igazságszolgáltatás karja olykor rövid - mondta Rékasi.- Ezért önszerveződéssel próbálják megvédeni magukat. úgyis csak megszüntetnék a nyomozást. Ugyanakkor szerinte a lakossági bizalmatlanság táplálkozhat más, nehezen kivédhető tapasztalatokból is.- Ott, ahol az emberek kénytelenek együtt élni egy folyamatos rendzavaróval, kedvezőtlen a rendőrség megítélése. Sajnos, ezen nem lehet sokat javítani, hiszen a hatóság nem tud naponta többször is kimenni egy-egy randalírozó családfőhöz vagy hangoskodó famíliához. S hogy mit szólnak mindehhez a rendőrök? Nos, szerintük a nagyobb felderítési hatékonysággal csak részben lehet javítani a megítélést. Lázár János tábornok, az ORFK bűnügyi főosztály- vezetője úgy véli, ugyanilyen súllyal esik a latba az is, hogy a bejelentést tevő állampolgárt miként fogadják.- Nem mindegy, hogy az első rendőr, akivel a károsult találkozik, hogyan intézkedik. Más ugyanis az állampolgár megítélése, ha azt mondják neki, hogy felveszik ugyan a jegyzőkönyvet, de sok reményt ne fűzzön az ügyhöz, és megint más, ha kijelentik: mindent megtesznek az eset megoldásáért. Ezen is rengeteg múlik - állítja a tábornok. Rékasi Károlyékhoz öt-hat évvel ezelőtt betörtek, a rendőrök nyomoztak, ám semmit sem találtak. A színész azóta a szkeptikusok táborába tartozik. Mint mondta, az eset helyretette az igazságszolgáltatással kapcsolatos hiedelmeit.- Valószínűleg sok bűnügyi filmet nézünk, ezért hisszük azt, hogy ha valakivel valami történik, akkor a hatóság azonnal kiszáll, forró nyomok után kutat... Sajnos, ez a valóságban egészen másként van. Rékasi ezt nem csupán az egykori betörés miatt mondja, hanem a hétköznapi tapasztalatok is ebben erősítik meg. Mint mondta, hiába próbál ő együttműködni a hatóságokkal, ha a jelzéseire csak hárítás a válasz.- A Budapest felé vezető úton néha egészen elképesztő, amit néhány autós művel. Előfordult, hogy egyiknek felírtam a rendszámát, ám amikor át akartam adni a körzeti megbízottnak, ő csak széttárta a karját, és azt mondta: semmit sem tud tenni. Bajor Imre szerint semmilyen szkepszis nem indokolhatja, hogy olyan bűncselekmények, amelyekből becsületes embereknek kára származik, ne legyenek megtorolva.- Én annak a híve vagyok, hogy mindent jelenteni kell. Nincs olyan, hogy kis bűn meg nagy bűn. Ha engem kár ér, én sem tűrném, hogy más minősítse az engem ért veszteséget. Hisz lehet, hogy az anyagi veszteség nem nagy, de valamiért mégis pótolhatatlan. Bajor elmondta: ő hisz a magyar rendőrségben, de nem is tehet mást, mivel ennek a bizalomnak nincs alternatívája.- Ha már a rendőrségben sem bízunk, akkor ki marad? - tette fel a kérdést Bajor. - Az önbíráskodás nem lehet reális esély. Jómagam úgy vagyok vele, hogy inkább állítsanak meg az úton az egyenruhások tucatszor, mert akkor érzem, hogy vigyáznak rám, biztonságban vagyok. 1 __TI3 im n FONTOS MONDAT Kóka János gazdasági miniszter „Nem zavar, ha a zsebemben turkálnak.” Elfriede Jelinek harcostársai az osztrák írónőnek odaítélt Nobel-díjról „Ez a díj a másik Ausztriáé, a hivatalosnak semmi köze hozzá. Olyan művészeké, akik folyamatos elszenvedői a kispolgári törpeállam meg nem értésének.” Havas Henrik a TV2 Mokka című műsorában Torgyán Józsefnek „A drága magyar anyaföld tele van gyomokkal, parlagfűvel. Nem restelled magad, hogy semmit sem tettél parlagfűfronton?” Pető Iván, az SZDSZ országos tanácsának elnöke „Ha Kulcsár Attila vallomásaiból minden héten épp a Magyar Nemzetben jelennek meg olyan, zárt ügyészi tárgyaláson elhangzott részletek, amelyek MSZP-s politikusokat kevernek gyanúba, akkor az ügyészség nagyon nehezen tudja bebizonyítani, hogy nincs politikai susmus a dologban.” Esterházy Péter író Kertész Imre Nobel-díjáról „Most ötven évig fű nem terem a magyar íróknak, nem kell ácsingózni, lehet alkotni, gyarapítani.” turMIX PARKOLÓSDI. Elképzelhető, hogy a hol Budakeszin, hol Horváthonban lakozó, Brüsszelbe azonban csakis turista- útón megforduló főpolgármester és csapata eléri, hogy az általuk vezetett (?) önkormányzat öt-hat éven belül a lakhelyükön parkolókat is megadóztatja majd. Pontosabban: egy terv szerint a jövőben rendes parkolási díjat kémének, nem csak költségtérítést. A plusz bevételekből azután parkolási alapot hoznának létre, amelyből a garázsok, parkolóházak építéséhez járulnának hozzá - ígérik. A kérdés csak az, hogy Demszky és tsai. eddig miért késlekedtek annyit a parkolda-projekttel? Mert a vele eltöltött megannyi év alatt főként a kátyúk szaporodtak Budapesten, a rábízott település úthálózata azonban megérdemli a balkáni jelzőt. * POÉN. A szocialisták feltörekvő politikusa, Zuschlag János nagy mókamester hírében áll. A napokban ennek bizonyítékát is adta, amikor a Terror Házánál tartott sajtótáj előtt a vészkorszak áldozatairól kijelentette: „Á, nekik már nem volt hideg!” Citrom-díjnyertes poénjáért remélhetően kirúgják majd pártjából. Ha nem, legalább egy tanár úri pofont lekeverhetne neki az MSZP távozó elnöke, Kovács László. * ERTEKELES ***** Ez már döfi **** Elmegy .*** Átlagos ŐRIZETBEN. Nem akármi, ami nálunk Gvenaus folyik igazságszolgáltatás címén. A nem éppen értelméről elhiresúlt énekesnőn el- verik a port és bebörtönzik, míg a magyar pénzmosoda műveletlen guruját, Kulcsár Attilát igyekeznek menteni szorult helyzetéből. Esetében ugyebár a házi őrizet sem tartozik a teljes képtelenség kategóriájába. No, persze exfőnöke, Rejtő E. is úgy van házi őrizetben, hogy otthon sincs. Nemrégen egy puccos mozipremieren is ott pózolt, jött s ment szabadon. ** BÉRLET. Meglehet, hogy jövőre már 6 ezer forintba kerül egyetlen BKV-bérlet Budapesten. Mostantól nem szégyen a bliccelés! ***** Élni sem olcsó, de a halál mindig drága Egyre több A KÖZTEMETÉS, illetve nö azoknak az elhunytaknak a száma, akiknek az elhelyezéséről a kórházaknak 30 nap elteltével is gondoskodniuk kell. Mindkét jelenség oka ugyanaz: a hozzátartozóknak nem telik a temetésre. Egy fővárosi sírhely ára a vidékinek többszöröse is lehet R égi közhely, hogy az élet sosem olcsó, de úgy tűnik, ma már a halál is sokszor elviselhetetlen anyagi terhet jelent a hozzátartozók számára. Ezt bizonyítja, hogy a Fővárosi ÁNTSZ nemrég lefolytatott vizsgálata szerint egy év alatt 10 százalékkal nőtt a budapesti kórházakban a 30 napnál résírhelydíjak (* 2 siemély felett) Szekszárd Budapest |U| köztemető) 1 személyes sírhely 1344 Ft 43 471 Ft 2 személyes sírhely 2688 Ft 73 991 Ft 2 személyes kriptahely 6160 Ft £07 219 Ft 4 személyes kriptahely 11 200 Ft 302 427 Ft* 6 személyes kriptahely 16 800 Ft 302 427 Ft' gebben elhelyezett elhunytak száma. Van olyan intézmény, ahol egy holttest csaknem 300 napja vár a végtisztességre, de nem ritka a 100-150 napos „várakozási idő” sem. Csaba Károly fővárosi tisztifőorvos szerint az elszállítás és a temetés halasztásának két oka lehet.- Az első verzió, hogy a halottat valamilyen hatósági eljárás, például igazságügyi szakértői vizsgálat elhúzódása miatt nem lehet eltemetni - mondta. - Ez főleg a Semmelweis Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének a tipikus gondja. A másik ok még ennél is prózaibb: a kórház illetékesei nagyon sokszor nem találják a rokonokat. Előfordul, hogy a hozzátartozók megjelennek, magukhoz veszik a szükséges iratokat, majd többé nem látják őket. A szakember elmondta: feltételezhető, hogy a családtagok eltűnése mögött anyagi indokok húzódhatnak meg. Egy temetés ugyanis igen költséges: a legolcsóbb, hamvasztásos és szórá- sos ceremónia is legalább 100 ezer forintba kerül. Ha az elhunytért nem jelentkeznek, a kórház egy idő után felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjével, aki megteszi a szükséges intézkedéseket a hivatal költségére történő köztemetéshez. A jogszabály szerint ezt az eljárást már 8 nap elteltével megkezdheti a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító ügyeletes orvos, ám a gyakorlatban ezt a határidőt sehol sem veszik komolyan. Az orvosoktól ugyanis nem lehet elvárni, hogy minden, általuk megvizsgált elhunyt sorsát számon tartsák, s a 8 nap is elég kevés, hisz lehet: a hozzátartozók jelentkeznek, de csak két vagy három hét után. így alakulhat ki az a helyzet, hogy egyes elhunytak több száz napig fekszenek a kórházak patológiáin. Azt, hogy az embereknek nincs pénzük temetésre, Somogyi Tibor, a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. szolgáltatási főosztályvezetője is megerősítette. Mint mondta, érzékelhető, hogy a hozzátartozók többsége mindenből a legolcsóbbat szeretné.- Egy temetés költségei a helytől és a kiegészítőktől függően 100 ezer és félmillió forint között mozognak - mondta. - A legolcsóbb a ham- vasztás, s ez az arányokon is látszik: a hozzátartozók 72 százaléka ezt igényli, s csak a fennmaradó hányad a koporsós temetés. Persze, vannak megkerülhetetlen költségek, mint például a ravatalozás, de például búcsúztatót már nem mindig kémek, inkább a családból mond valaki beszédet. A temetkezési intézet szakembere elmondta: egy-két éve ugyan létezik temetkezési kölcsön, ám ezt csak nagyon kevesen veszik igénybe. Ennek oka egyrészt a temetkezési kultúrában keresendő - az emberek nemigen tartják összeegyeztethető- nek a végtisztességet egyfajta áruvásárlási hitelhez hasonlító konstrukcióval -, másfelől nem is tudnak erről a lehetőségről. A temetkezési törvény ugyanis kifejezetten tilt bármiféle reklámozást, így a kölcsön lehetőségét sem szabad hirdetni.
