Új Dunántúli Napló, 2004. október (15. évfolyam, 269-298. szám)

2004-10-16 / 284. szám

2004. OKTÓBER 16., SZOMBAT - DUNÁNTÚLI NAPLÓ 13 HITÉLET Építkezik a Pálos Rend adományokból Tető alatt a petőfiszállás-szentkúti kolostor A rendszerváltás időszakában a töb­bi szerzetesrenddel együtt a Pálos Rend is újraindulhatott: négy kolos­torban - Pécsett, Budapesten, Mária- nosztrán és Petőfiszállás-Szentkúton - kezdte meg a működését. A diktatúra alatt titkos pálosként Üt hősiesen helyt állt idős és közép­korú atyák mellé egyre több fiatal jelentkezett, hogy életét az fey imád- sie­ben beilleszkedjék a körülötte található ta­nyavilágba, annak jellegzetes épületei közé. Nagyon sok egyeztetést követően készültek el a végleges tervek, és ez év május 9-én ke­rült sor az ünnepélyes alapkőletételre. Az új kolostor alapkövét dr. Bábel Balázs kalocsa- kecskemétí érsek áldotta meg. Már az alapkőletételt megelőzően elké­szült több járulékos munka, így a tűzivíz- tároló és az ivóvízvezeték. Az alapok a nyár derekára, a falazás a nyár A lendő kolostor kerengője Ságnak, a szemlélődésnek és a lelkipászto­ri munkának szentelje. A Pálos Rend létszámának gyarapodása egy új, az újraindulás óta a legnagyobb feladat elé állította a pálosokat: kolostor építése vált szük­ségessé a fiatalok nevelése számára. Ehhez a megfelelő helyet kellett megtalálni. A négy pá­los kolostor közül Petőfiszállás-Szentkútra esett a választás. Részben azért, mert ott a plé­bániaépületet használták kolostorként a szer­zetesek, részben pedig azért, mert Szentkút Petőfiszállás lakott területén kívül, nyugodt ta­nyasi környezetben található, mely megfelelő helyet biztosít a pálos fiatalok nevelésének. Az új épülettel kapcsolatban a legfonto­sabb szempont az volt, hogy az teljes mérték­vegere készült el, a il tető felrakása pedig a közelmúltban fejező­dött be. Időközben folyamatosan zajlottak az épületgépészeti, villanyszerelési munkák, és a helyükre kerültek a nyílászárók. Az új kolostorban 13 egyszerű szoba lesz, kápolna, közös helyiség, étkező, konyha és kiszolgálóhelyiségek. A kolostor egy belső udvart körülölelő négyszög alakú épület A belső udvar felőli oldalon egy kerengő - kör­bevezető folyosó - található, mely hagyomá­nyos helye a szerzetesi magányban végzett imádságnak. Az építkezés elindulását megelőzőleg kel­lett előteremteni annak anyagi forrásait Eb­ben fontos szerepe volt és van a téglajegy for­májában meghirdetett adománygyűjtésnek. Minden jószándékú és segítőkész embert ar­ra kértünk, hogy legalább egy tégla jelképes árával, 100 forinttal támogassa az építkezé­sünket Ez az adománygyűjtés egészen az építkezés befejezéséig folytatódik, hiszen az újra és újra felmerülő váratlan kiadások nagy nehézség elé állítják az építkezés amúgy is szoros költségvetését Az, hogy a Pálos Rend belekezdett ebbe a hatalmas vállalkozásba, jelzi azt a bizalmat, melyet a Gondviselésbe vetett. Ugyanakkor kifejezi azt is, hogy a pálosok véglegesen sze­retnének szülőföldjükön maradni és imádsá­gaikkal, engeszteléseikkel, lelkipásztori munkájukkal magukat a magyarság szolgá­latába is állítani. „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete szent Fái rendjére” Pázmány Péter Minden szerzetesrend jövőjét a hivatá­sok, a fiatalok adják. A Pálos Rend a saját jövőjét is építi az új kolostorral, ahol éppen a fiatalok nevelése, a szerzetesi életre törté­nő felkészítése történik majd. Mindezt ab­ban a reményben teszi, hogy ha a Pálos Rend megerősödik, az az egész országnak a javára válik. így beteljesedhet Pázmány Pé­ter sokat idézett jóslata: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete szent Pál rendjére. Ha számukat fogyni lá­tod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája. De4 ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedő­ben van.” Dr. Szentirmay Tamás Ünnepelt a pécsi baptista gyülekezet Missziójának 120 éves történe­tére emlékezett ebben az esz­tendőben a pécsi baptista gyü­lekezet. Százhúsz év alatt több helyen is működött imaházuk, míg 1984-ben elkészült a Bokor utcai gyülekezeti ház, közép­pontjában egy közel 500 férőhe­lyes templommal. A 120 évre ugyanúgy, mint a 20 évre emlékezés hálára készte­ti a gyülekezeti tagokat A szoká­sosan októberben tartott évi há­laadási napot a két fenti esemény mellett egy sajátos esemény tette különlegesen széppé vasárnap, október 10-én. Nyolcvan éven át ugyanis a Bástya utca - Nagy Flórián utca saroktelken álló ob­jektum adott otthont a gyüleke­zetnek. Most, hogy a régi formá­jában megújult ez a szép vonalú épület, emléktáblát kívántak azon elhelyezni. Az emléktábla leleplezésére vasárnap délután került sor. Imával kezdték, majd az énekkar énekével folytatták az ünnepséget. Elhangzott egy aktuális vers „Ezerízig” címen. Emlékbeszédet dr. Mészáros Kálmán, a gyülekezet korábbi lelkipásztora mondott. Az emléktábla a gyülekezeti ház falán EURÓPAI ÉRTÉKEK XV. Két értékrend Eddigi írásaimban a hagyomá­nyos európai emberképet és a hozzá kapcsolódó alapértékeket vázoltam. Mégpedig úgy, hogy ezeket a biológiai létezés szerke­zetéből, az élet logikájából vezet­tem le. Állítva és elfogadva, hogy a természet értelmünkkel felfog­ható összefüggő rendszert alkot. Nyilvánvaló tehát, hogy ezek az alapértékek és ez az ember­kép a reflexió módszerével, te­hát a tudomány követelményei szerint igazolhatók. Okfejtése­met, levezetésemet - többször is említettem - csak az tudja kö­vetni, csak annak számára meggyőző, aki a tényekre kér­dez rá és képes a saját értelmét használni. Azaz nem befolyá­solják sem ideológiai, sem filo­zófiai, sem vallási képzetek, eszmék. A tudományos gondolkodás számára is nyilvánvaló hagyo­mányos emberkép és alapérté­kek mellett egy másik ember­kép és értékrend is létezik, amely az európai felvilágosodás eszméiből ered. A kettő csak nehezen, több pontban egyálta­lán nem egyeztethető össze. Ve­gyük tudomásul, hogy ma két emberkép és két értékrend üt­közik, vagy kíséreljük meg szintézist, harmóniát teremteni a kettő között? Ennél sürgetőbb és aktuálisabb probléma aligha létezik Európában. A felvilágosodás eszméi és benne a szabadság eszme hatá­rozták meg a modern európai gondolkodást. A felvilágosodás ki akarja vezetni az embert szellemi kiskorúságából. Ezt akkor éri el - mondja a 1700-as évek végén Kant, a kor kiemelkedő gondolko­dója -, ha képes lesz „saját értel­mét idegen értelem vezetése nél­kül használni.” A felvilágosodás jelszava Kant megfogalmazásá­ban: használd az eszedet Nyilvánvaló, hogy ezek a cé­lok egyáltalán nem állnak el­lentétben az általam vázolt em­berképpel. Említettem, hogy az én tudat megjelenésével vál­tunk emberré! Személyi mivol­tunktól elválaszthatatlan az ér­telem és a mérlegelésre hagyat­kozó szabad döntés. Azon azonban érdemes eltöp­rengeni, hogy létezhet-e egyálta­lán szabad gondolkodás. A szoci­ológiának egyik ága, a tudásszo­ciológia éppen azt bizonygatja, hogy gondolkodásunk, tudattar­talmaink mennyire függnek kör­nyezetünktől, ideológiáktól, kul­túránktól. Ha a média tudatfor­máló hatására gondolunk, fel­merül a kérdés: nem illúzió a külső befolyás elutasítását köve­telő kanti jelszó? Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a felvilágosodás eszméi az európai kultúra, az európai em­H bér korszakalko­tó teljesítménye. Meghirdette és elősegítette az emberi személy • szabadságát Ez­zel új lendületet adott a kreatív gondolkodásnak, a tudományok fejlődésének, a haladásnak. Kérdés, hogy ez a szabadság abszolút szabadság-e? Vagy pe­dig köti az élet ismételten emlí­tett logikája. Goják János KERESZTÉNY SZEMMEL A Nap jön velünk... Egy fárasztó budapesti nap után hazafelé robog velem a Mecsek InterCity. Olvasnék, de összefutnak előttem a sorok, megpróbálok zenét hallgat­ni, de most nincs türel­mem hozzá. Nézek hát kife­lé az ablakon, s közben végiggondolom a nap eseményeit. Nem csak úgy, ma­gamban tűnődök, hanem be­szélgetek Valakivel, aki figyel rám, aki velem együtt örül az örömeimnek, aki vigasztalgat, amikor a kudarcokat panaszo­lom neki. Közben szó esik a ba­rátaimról, az ismerőseimről, a világ dolgairól, meg a kettőnk kapcsolatáról is. Elmondom ne­ki, hogy mennyire szeretek vele lenni, ő meg biztosít róla - ki tudja, hányadszor -, hogy min­dig számíthatok rá. Ez a párbeszéd persze a fan­táziám játéka is lehetne, amo­lyan dialogizált belső monológ, én azonban egészen biztos va­gyok benne, hogy nem az. Ér­zem a jelenlétét, és tudom, hogy ami az ő szavaként felbukkan a tudatomban, nem a saját gon­dolatom. Nem képzelődöm, nem vagyok valamilyen külön­leges, „elragadtatott” állapotban sem. Az ablakon át figyelem a tovasuhanó tájat, és látom-hal- lom a kocsiban beszélgető, újsá­got olvasó, vagy éppen eszegető útitársaimat is. Ahogy végigné­zek rajtuk, még az is eszembe jut, hogy lám, ezek a jó embe­rek nem is sejtik, hogy kivel be­szélgetek... Ennél a gondolatnál még elidőznék, de belép a kala­uz, és hivatalos, kissé éneklő £MLEKEZTETO Október 23, nemzeti ünnepün­kön, jövő szombaton este 6 óra­kor ünnepi szentmise lesz a Bazili­kában. A szentmisét Garadnay Ba­lázs általános helynök mutatja be. Vára szülőfalu, falunap lesz Szentlászlón október 23-án, a ren­dezvényekre hazavárnak minden egykori szentlászlóit. Az esemény­sor egy órakor a szigetvári fúvós- zenekar térzenéjével kezdődik, fél kettőkor koszorúzás, utána ünnepi szentmise. Restaurálták a temp­lom Szent László-képét és meg­szólal a felújított orgona. Este tűzi­játék lesz, a templom díszkivilágí­tást kapott, azt minden este be­kapcsolják. A találkozóra felújítot­ták a paplakot. A Bazilikában, boldog mórra, Pécs második püspökére, az egy­házmegye társvédőszentjére emlé­keznek október 25-én, hétfőn. A Bazilikában 16 órakor Várszegi Asztrik, pannonhalmi főapát, püs­pök tart előadást a hitoktatóknak. 18 órakor Várszegi Asztrik és Ma­yer Mihály koncelebrációs főpapi miséjére várják a híveket. Tadeusz Kondrusiewicz érsek, az Oroszországi Katolikus Püspök­kari Konferencia elnöke hivatalo­san kérte Vlagyimir Putyin elnököt, hogy bővítsék ki az oroszországi Vallásközi Tanácsot, amelyhez je­lenleg nem tartozik hozzá a katoli­kus és a protestáns egyház. A ka­tolikus érsek szerint a vallások és felekezetek közötti párbeszéd csak akkor lehet eredményes, ha minden vallás képviselői részt vesznek munkájában. Ősbemutató, a mágocsi Kodály Kórus utóda énekel holnap fél 10 órakor a pécsi Belvárosi templom német miséjén. Először hangzik el kórusalapító karnagyuk, Balatoni Mátyás a mágocsiaknak dedikált Ave Mariája. A Regionális Rádió Nemzetiségi Szerkesztősége a mi­sét 10 órától élőben közvetíti. Bérmálás. MAYER MIHÁLY megyés püspök ma délután 4 órakor Kö­kényben, holnap, vasárnap fél li­kőr Palotabozsokon, délután 4 óra­kor a mohács-külvárosi templom­ban bérmál. Jövő szombaton fél li­kőr Dunaszekcsőn lesz bérmálás. Baleset dr. erdő péter bíbo­ros, Magyarország prímása Krakkóból a Magyar Kápolna fel­szentelése után Chestochowába látogatott a pálosokhoz. Pécsről pálos kispapok indultak a találko­zóra. Szlovákiában egy autó a mikrobuszukba rohant, ketten sú­lyosan sérültek meg. Egyikük már Magyarországon van , a másikat ma hozzák haza. Győrfi Szabolcs örökfogadalma és diakónussá szentelése ezért november 7-én, vasárnap lesz a 18 órai szentmi­se keretében. A szentelést Bosák Nándor deberecen-nyíregyházi megyés püspök végzi. A Pálos templomban október 22-ÉN, pénteken 18.00 órakor lesz a Pálos Baráti Kör találkozó­ja. A szentmisét követően dr. Völ- gyesi Levente tart diavetítéssel egybekötött előadást Virág Bene­dek pálos költőről. Ebben az év­ben ünnepeljük Virág Benedek születésének 250. évfordulóját. hangon ezt mondja: „Új felszál­lók...” Hangja egy régi emléket ébreszt fel bennem. Nagyobbik fiammal, aki ak­kor ötéves lehetett, ugyanígy, az esti vonattal jöttünk haza Buda­pestről. Az érdeklődő, mindenre kíváncsi kisfiú elbűvölten né­zett ki az ablakon, figyelte az el­suhanó fákat, épületeket, és mö­göttük a lenyugvó, vörösen izzó napkorongot Egyszer csak vá­ratlanul felkiáltott: „Nézd, apu, a Nap jön velünk! Hazajön ve­lünk, Pécsre!” Az utasok ránk néztek és mosolyogtak, én meg valami nagyon okos, felnőttes magyarázatra készültem, de ak­kor belépett a kalauz, és hivata­los, kissé éneklő hangon azt mondta: „Új felszállók...” Ülök az InterCityn, és ahogy elmegy a kalauz, azon tűnő­döm, hogy vajon mit mondtam volna akkor régen a fiamnak, ha a kalauz meg nem zavar. Míg ezen töröm a fejem, a kis­fiáméhoz hasonló, gyerekes gondolatom támad. Arra gon­dolok, hogy Isten most velem utazik a vonaton. Hiszen itt volt, míg átrobogtunk Puszta- szabolcson, Sárbogárdon, Dombóváron, és itt van most is, jön velem haza, Pécsre. Va­lahogy úgy, mint az izzó nap­korong... Vagy mégsem egé­szen úgy? Kinézek az ablakon, kint már sötét van. A Nap le­nyugodott, magunkra hagyott bennünket. Isten azonban so­ha nem nyugszik le. Velünk van éjszaka is... a gondok, a megpróbáltatások, a szenvedé­sek éjszakáiban is. Dobos László, a Hittudományi Főiskola adjunktusa

Next

/
Thumbnails
Contents