Új Dunántúli Napló, 2004. október (15. évfolyam, 269-298. szám)
2004-10-02 / 270. szám
8 DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. OKTÓBER 2.. SZOMBAT POLITIKAI VITAFÓRUM Mi volt az MSZP célja? kozmetika Megmagyarázni a megmagyarázhatatlant? Ismét megszólalt az MSZP Mohácsi Elnöksége (DN - szeptember 18. „A munkanélküliség okairól”), illetve a párt mögé bújt néhány tévedésben lévő vagy inkább tartott aktivista, akiknek az a feladat adatott, hogy a hangjukat hallatva erősítsék a szervezet pozícióit az amúgy jobboldali többségű városban. Feladatukat igen buzgón végzik, annak reményében, hogy egy esetleges fordulat bekövetkeztekor közelebb kerülhetnek a várva várt pozíciókhoz. A jól megtanult lecke útmutatásai szerint most a Polgármester Úr lett a célpont - gondolhatnánk, de naivitás lenne azt feltételezni, hogy a város vezetőjének munkáját kívánták volna kritizálni gondolataikkal. A megjelent írásban ugyanis annyi a tárgyi tévedés, hogy a kritika komolytalanná vált még a laikus olvasó szemében is. Mi volt tehát a cél? Először is megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. Azt, hogy a munkanélküliség helyi szinten kezelhető, dacolva az országban végbemenő folyamatokkal, az állami szerep- vállalás hiányával, a kormány munkahelyromboló politikájával. Köztudott, hogy a befektetési szándékot nem segíti hanem gátolja az amúgy megígért, de elmaradni látszó infrastrukturális beruházások. Az M6-M56 autópálya építésének megkezdése, határkikötő beruházás megvalósítása (az ígéretek szerint 2004. évben 700 millió forintot kellett volna a kikötő építésére fordítani, a beruházás el sem kezdődött). Az MSZP mohácsi aktivistáinak célja tehát világos. Az el nem végzett munka felelősségének áthárítása és a kormánypártok politikai tisztára mosása. A térség képviselője az Országgyűlés elnöke és (volt) alelnöke, a MSZP országos vezetésének egyik meghatározó tagja, valamint a pártelnöki székre aspiráló pécsi polgármester. Nehéz magyarázni a bizonyítványt, és ezt a megjelentetett írás is hűen tükrözi. Sokáig kellett kutatni, amíg büszkén vállalható teljesítményre leltek az MSZP mohácsi szervezetének lelkes aktivistái, igaz, azt is kozmetikázni kellett. Kívánom, hogy a jövőben kevesebb energiát kelljen fordítani a magyarázkodásra és a „púderre”. Pávkovics Gábor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Mohácsi Szervezetének elnöke Mikor tudnánk mi, baranyaiak jobban lobbizni az esélyjavító fejlesztésekért, ha nem most? - Persze, ha az érintettek is így akarják. Esély az autópályán lendülettel Idézetek a kormányprogram országgyűlési vitájából Felelősség a nemzetért Gyurcsány Ferenc miniszterelnök; A politikus, ha tehetséges, ha ügyes, meg tudja szerezni a hatalmat, a jó politikus pedig le is tud róla mondani. Az előbbi szakmai, az utóbbi emberi erény. Azt megígérhetem, hogy soha nem leszünk döntésképtelenek, de azt nem, hogy mindig mindenkinek tetsző döntést fogunk hozni. Az erősek, tehetősek szövetségeseink, de nem ők politikánk kedvezményezettjei. Nem lehet győztesnek tekinteni egy olyan országot, ahol milliók tekintik magukat vesztesnek. Az esély autópályán érkezik - jelentette ki: el akarja érni, hogy Észak-Kelet-Magyaror- szágon, a Dél-Alföldön, valamint a Dél-Dunántúlon is jó utakon lehessen közlekedni. Olyan Magyarországot teremtünk, amely az elfogadás, a befogadás politikájára épül. Hungaristákkal, rasszistákkal nem alkuszunk. Az új kormány diplomáciájára sem lesz jellemző a történelmi frusztrációkból következő sérelmi politika, nem akarjuk, és nem fogjuk összetéveszteni a nemzeti érdek határozott képviseletét a feszültségteremtő szomszédságpolitikával. Nem fogjuk összekeverni a határon túli magyarság érdekeinek a védelmét a belpolitikai kampánytémákkal. Kuncze Gábor, a koalíciós SZDSZ elnök-frakcióvezetője: Azt akarjuk, hogy mindenki azonos esélyeket kapjon arra, hogy képességei, tudása és akarata alapján teremtsen magának olyan életet, amilyet élni szeretne. Ehhez azonban (...) biztos lábakon álló gazdaság kell. Azt akarjuk, hogy Magyar- ország minél előbb versenyképes, ne csak kultúrában, hanem gazdagságban is egyenrangú társa legyen a többi uniós országnak. Azt várják el a liberálisok, hogy a kormány legyen határozott és bátor a programjaiban, legyen gyors és következetes a döntéseiben, követelje meg a döntéseinek végrehajtását, kísérje figyelemmel a döntések megvalósulását, és ha szükséges, időben korrigáljon, és reagáljon érzékenyen az emberek problémáira. Áder János, a Fidesz-MPP frakcióvezetője: Csak nem arról van szó, hogy a zsákmánypárt aktivizálódik? Lehet, hogy létezik egy üzleti terv az ország kiárusítására? Ma Magyarország a lehetőségek országa. Gyurcsány Ferencnek mindenképpen! Dávid Ibolya, az MDF elnöke: Az igazságos közteherviselés ennek a kormánynak a programjában nem más, mint egy könyvelési trükk: a kormány néhol ad, máshol elvesz, de a kiadási és bevételi oldal egyenlege marad. Ez a szocialista logika. Ez a kormányprogram pontosan olyan, mint a hamis gulyásleves. Van benne zöldség, de nincs benne hús. Látszik, hogy a kormányprogram alkotói (...) abból főztek, amit az elődök hátrahagytak a konyhaszekrényben: nem jó az alapanyag. Egyetlen állami intézkedés sem képzelhető el személyi felelősség megállapítása nélkül. A felelősség - mint erkölcsi-jogi tényező - az ember társadalomhoz fűződő kapcsolatát a vele szemben támasztott igények megvalósítása függvényében jellemzi. Az ilyen szabályok birtokában arra kényszerülünk, hogy viselt dolgainkról számot adjunk, következésképp cselekedeteinkért, feladataink, kötelezettségeink nem vagy hiányos teljesítésének következményeiért - súlyától függően - jogi vagy erkölcsi úton helytálljunk. A mostani társadalmi viszonyaink, a farkas törvények érvényesülése és az emberi elidegenedés általános tendenciája kedvez a felelőtlenség újabbnál újabb vadhajtásainak. Persze, bizonyos felelősségi alakzatok az előző társadalmi rendszerben sem érvényesülhettek a jogi és erkölcsi követelmények szerint. A korabeli politikusok levi- tézlése után azonban még inkább romlott e téren a helyzet. Némely korifeusok számára egyféle engedmény lett a vezetői felelőtlenség, akik az állami tulajdont képező vagyontárgyakat, költségvetési, intézményi pénzeket Csáky szalmájaként, mindenki prédájaként kezelhetik. Általánossá válása már-már azt feltételezted velünk, hogy bizonyos foglalkoztatási szférák letéteményeseinek csak és kizárólag azért kell felelniük, amit a rájuk bízott értékekből nem kótyavetyéltek el. Ők azok, akik az irracionálisán felhasznált hányadok következményeit előszeretettel varrják a társadalom nyakába. A közelmúltban pedig az állami szintű felelősség fondorlatos elodázását kellett megtapasztalnunk. felesül a katonai szolgálatot ellátó állampolgárok életéért való felelősséget, mely á mundért viselő hazánk fiának Irakban történt eleste kapcsán került szóba. Illetékes állami vezetőink nem átallották fennen hangoztatni, hogy a magyar katona halálának nincs felelőse. Legföljebb a megszállók ellen hadakozó irakiak okolhatók miatta. De hát harctéri körülmények között ügyködőknél - úgymond - „ ez is benne van a pakliban”. Holott több hazai tényező együttes felelőssége vélelmezhető az ügyben. Mert azok a honpolgáraink, akik Magyarország NATO-ba lépését voksaik- kal támogatták, a magyar Országgyűlés tagjai, akik a hazai kontingens Irakba küldését megszavazták, illetve a támadás légből kapott indokait kritikátlanul magáévá tevő magyar kormányzat tulajdonképpen közvetett módon mondta ki a halálos verdiktet az Irakban szolgálatot teljesítő katonáinkra. S ez akkor is felelősségi tényezőnek tekinthető, ha egyenruhásaink hazai munka helyett kapott pénzért önkéntes alapon mutatkoztak hajlandónak az erőszakkal folytatott politika oltárán életük kockáztatására. Leszögezhető tehát, hogy egyetlen állami intézkedés sem képzelhető el személyi felelősség megállapítása nélkül. Különösen az emberekről történő gondoskodás dolgában nem illik a felelősséget „kollektív bölcsességre” vagy állami érdekekre hivatkozással elkendőzni. Egyébként is miféle államérdek fűződhetne egy szuverén állam ellen viselt katonai kalandorakcióhoz, amit az ENSZ Alapokmányának otromba megsértésével hajtottak végre. Dr. Südi Bertalan A kormányprogram címével ellentétben az ország nem lendületben, hanem lejtmenet- ben van. A Komlói Erdélyi Kör, A KOMLÓI KODÁLY ZOLTÁN ÉNEK-ZENE TAGOZATÚ általános iskola és a Jobbik Magyarországért Mozgalom az Aradi vértanúkra emlékezik október 6-án 16 órakor Komlón, a templom melletti kopjafánál. Beszédet mond Kiszely István antropológus, műsort adnak az iskola tanulói. Kérik a résztvevőket, egy szál virággal, gyertyával tiszteljék meg emléküket. 17 órakor a Közösségek Háza Kányádi termében a Polgári Kaszyió vendége lesz Kiszely István professzor, Petőfi-kutató. Én a bátor, eszményekre és értékekre építő, a jövőre koncentráló, cselekvő kormányzásban hiszek. Hittel, bizalommal, őszintén értelmes életcélt Oktatás a kölcsönös megbecsülés és tisztelet légkörében 1. Az oktatási rendszer a gyerekek, a családok és a társadalom javát szolgálja Az ember időben fejlődő, és tevékenysége által önmagát alakító élőlény. Számtalan képességgel megáldva jön a világra, ezek azonban kifejlesztésre várnak. A testet gyakorolni, edzeni kell, hogy erős és munkabíró legyen. Még fontosabb a lélek művelése. Az emberi léleknek több területe van. A tudomány elsajátításához tanulásra, az erkölcs elsajátításához nevelésre és önnevelésre, a művészet értékeléséhez tapasztalatra és műalkotásra van szükség. Az oktatáspolitikában is a természetjogból indulunk ki, azaz abból, hogy a gyermek neveléséért első helyen a szülő felelős. Az • Iskolai nevelés feladata az, hogy a közerkölcs és közjó érdekeit figyelembe véve támogassa a szülőt gyermeke nevelésében, ugyanakkor a gyermek számára lehetővé tegye, hogy képességei, a benne rejlő készségek lehető legmagasabb fokú kifejlesztésével korszerű és piacképes tudást sajátítson el. A jelenlegi oktatási rendszer ugyan látványosan bővült az elmúlt időszakban, de a kitűzött célokat egyre kevésbé képes megoldani. Az oktatás minden egyes szintjén súlyosbodó problémákkal nézünk szembe. Általános iskolásaink írni, olvasni, és számolni tudása romlik, középiskolásaink műveltsége hanyatlik. A felsőfokú oktatás látványosan bővült, de a hallgatók által elsajátított tudás csökken. Elősegítjük és elvárjuk, hogy a nevelési, oktatási intézményekben a gyermekek, szülők és pedagógusok a kölcsönös megbecsülés és tisztelet légkörében dolgozzanak együtt az intézmények pedagógiai programjában megfogalmazott elvek szerint. 2. Értékközvetítő iskolarendszert A nevelési, oktatási intézményekben a gyermekek, tanulók életkorának megfelelő módon az élet tiszteletére, az értelmes életre irányuló nevelést, és csak azt támogatjuk. A családi életre nevelés érzelmi megalapozásával, pozitív példák bemutatásával törekszünk a hagyományos család értékeire alapuló társadalom tekintélyének visszaállítására. A közoktatás minden intézményét drogmentes intézménnyé kívánjuk alakítani. A kábítószer- függővé vált, áldozattá tett tanulók számára lehetőleg a szülőkkel együttműködve megteremtjük á kivezető, az egészséges társadalomba visszavezető utat. A tanulóknak értelmes életcélt mutatva segítünk a szeretethiányból és egyéb hátrányokból megtalálni a kivezető utat. Kiemelten és kiszámítható módon támogatjuk a keresztény nevelési elvek érvényre juttatását, a gyermekek, tanulók nevelésére alapozva a nemzet erkölcsi megújulását. Segítjük, hogy a szülői igényeknek megfelelően újabb egyházi óvodák, iskolák létesüljenek, a Szentszékkel kötött egyezmény, illetve az ennek megfelelő megállapodások szellemében támogatjuk az egyházi intézmények működését. Lehetővé tesszük, hogy az egyházi fenntartású intézmények is részesüljenek a felújítási, beruházási állami támogatásokból. A fiatalok tartalmas szabadidő töltésének fórumait támogatni kell. Sport, az egészséges életmód támogatása a közösség feladata. 3. Tudásközvetítő oktatást Egyértelmű irányítással, áttekinthető elvárási rendszerrel segítjük, hogy a szétzilált iskolák halmaza ismét áttekinthető, az egyéni életutakat támogató, a közerkölcs és közrend megerősítését segítő iskolarendszerré alakuljon, a magyar közoktatás megtépázott hírneve visszakapja régi tekintélyét. Intézményeinkben a valódi értékeken alapuló tekintélyt visszaállítjuk, a pedagógusok tiszteletére, a család megbecsülésére, fegyelemre és szorgalomra nevelünk. A fegyelmezett közösségi élet érdekében mind a pedagógusok, mind a szülők számára gyakorlati kérdésekkel is foglalkozó rendszeres, de nem kötelező továbbképzési lehetőséget biztosítunk. Áttekinthető, kerettanterv alapján működő közoktatási rendszert kívánunk működtetni, amelyben a folyamatszabályozás és minőségbiztosítás rendszerét határozzák meg a vizsgák. Meggyőződésünk, hogy a gyermek, a tanuló érdeke az, hogy a problémák (személyi, intézményi) időben kiderüljenek, és ennek megfelelően orvosolhatók legyenek. Sem a gyermek, tanuló, sem a szülő, sem a pedagógus nem lehet kísérleti önmegvalósítás áldozata. Ursprung János, a KDNP Országos Elnökségének tagja i
