Új Dunántúli Napló, 2004. október (15. évfolyam, 269-298. szám)

2004-10-09 / 277. szám

2004. OKTÓBER 9., SZOMBAT - DUNÁNTÚLI NAPLÓ 9 HITÉLET Ha megszólal az orgona tíz Év Jubilál Szamosi Szabolcs, az egyházzene pécsi megújítója A kántorképző megújítója, a Bazili­ka és a belvárosi templomok orgo­nakoncertjeinek megszervezője, a Mozart kórus karnagya, a zenés szentmisék létrehozója ugyanaz a személy - Szamosi Szabolcs, a Szé­kesegyház orgonaművésze. Az idén jubilál, 10 esztendeje tevékeny ré­szese Pécsett az egyházzenének. Mészáros B. Endre Matematikatanárnak készült, a pécsi főis­kolát elvégezve tanított is egy esztendőt a Nevelési Központban. Igaz, karvezetésből is diplomát szerzett, aztán a zenei vonal bi­• zonyult meghatározónak. A Ikarnagyi szárnypróbálga­tás ugyancsak az ANK-hoz kötődik, az iskolában alapí­tott kórus ma is működik. Szamosi Szabolcs az iskolai évei során mindvégig zongorázott. Pannonhalmán a gimnáziumban Áment Lukács útmutatása szerint kezdett orgonálni. Később a Szege­di Dómban játszott, a Zeneakadémián pe­dig Kolos István tanította.- Mai napig ő a kedvenc tanárom. Bará­tomnak is mondhatom és zeneszerzőként is kedvelem - emlékezik Szamosi Szabolcs, aki a Mozart kórussal egy vadonatúj Kolos István-művet mutat be az október 22-i Bazi­lika-hangversenyen. Grazban orgonaszakon is kijárta az egye­temet, sőt, az osztrák kulturális miniszter kitüntetését is megkapta.- 1994 december elsején nevezett ki Ma­yer Mihály megyés püspök úr a Bazilika orgonistájának. Egyik elképzelésem az volt, hogy a kántorképző tanfolyamot új alapokra helyezzem, mert ennek a kurzus­nak 40 éven át bujdokolnia kellett. Há­romhetes nyári gyorstalpalót jelen­tett a baranyai, tolnai jelent­munkájukat. Álmom, hogy ez a diploma le­gyen a feltétele mindenütt az egyházzenei tevékenységnek.- Ha már az orgona szóba került, 1995- től szerveztem az első hangversenysoroza­tot a Bazilikában, bár ez még csak a nyári péntek estékre korlátozódott. Ez kibővült húsvéttól karácsonyig tartó programmá. Majd további templomokat, négy belvárosi helyszínt (Pius, Lyceum, Ferences és Belvá­rosi templom) is bevontunk. Jelenleg éven­te minden második hétvégén hallható a vá­rosban valahol orgonakoncert. Időközben létrehívta a Püspökvári esté­ket is. Az orgonaművész sem tétlenkedett, a hangszer minden lehetőségét igyekezett ki­használni, szólóban és zenekari'kiegészí­téssel, oratóriumok kísérőjeként és új meg­oldásokkal - például Dés László szaxofonos bevonásával, máskor hárfával vagy vonós együttessel. A 2005-ös tavaszi fesztiválra egy újabb meglepetés várható.---------------------------------------------­---------------------- A jubileum „B artók Béla megjegyezte egyszer: Pécs a magyar Salzburg lehetne. Hát azon munkálkodom, hogy ez egyszer valósággá váljon, hiszen az Európa Kulturális Fővárosa címhez a jól működő egyházzenei élet is sokat hozzá tehet.” Budapesti egyházzenei karnagyképző következett, onnan Grazba vezetett az út. Magyarországon ugyanis egyházzene csak kiegészítő szakként sajátítható el a Zene- akadémián, önálló diplomát nem ad. Auszt­riában viszont egyetemi szinten is folytat­hatók tanulmányok. kezőknek. A mintegy három tucatnyi résztvevő napjainkra már heti rendszeres­séggel tanulhat a Szent Mór Iskolaközpont zenei oktatási rendszerében, korhatár nincs. Kellő zenei alapokkal más egyház­megyéből is fogadunk jelentkezőket. Innen kikerülve kántori oklevéllel végezhetik a kapcsán eb­ben az évben 10 alkalom­mal ad hang­versenyt a vá­rosban Sza­mosi Szabolcs, és az évfordu­lón Dés Lász­--------------------------------- lóval közösen lép fel: improvizációkra épülő közös anyagu­kat hallhatjuk. A karmesteri munkát illetően két nemzet­közi fellépést tudhat maga mögött, elkészült a bemutató CD-jük, állandó szereplők a ze­nés szentmiséken a Ferences templomban, valamint a Bazilika ünnepi programjain. Csonkaréti Károly kiállítása A Bazilika Kocsis László termében október 30- ig tekinthető meg Csonkaréti Károly festőmű­vész kiállítása. A piuszista kisdiákban rajzta­nára, P. Adamszky fedezte fel a rendkívüli te­hetséget. Alkotásaiban az érett művész hitval­lásával találkozunk. Ahogyan méltatásában Benyovszky Imre J. Maritaint idézve mondotta: Az értelem élvezi a szépet, mert benne magára talál, magára ismer és kapcsolatba lép saját fé­nyével. A szépség megélésénél az értelem és a dolgok közötti teljes egybehangzás és a boldog egyezés csordul át örömbe. * j. &> iinii európai Értekek xiv. Értékek és jogok Goják János Első írásomban azt állítottam, hogy azért tartunk valamit ér­téknek, azért törekszünk meg­szerzésére, mert úgy véljük, hogy általa szebb, jobb, boldo­gabb lesz az életünk. Követke­zőleg az élet a legfőbb érték. Ám az emberi életet, magát az embert csak akkor tudjuk meg­érteni, ha az evolúcióba ágya­zottan vizsgáljuk - állítom. Igyekeztem a tudomány köve­telményei szerint eljárni, ezért a reflexió, a rákérdezés mód­szerét alkalmaztam. Egyszerű­sítve, a tények, tapasztalatok, jelenségek esetében azt kérde­zem: ez mi és azután azt: mitől van, miért van. Ez utóbbi kérdé­sek már a tények, jelenségek értelmezéséhez vezetnek. Az emberi értelem ugyanis meg akarja érteni a valóságot, amit azzal er el, hogy a tényékét, je­lenségeket okozati összefüggé­sükbe rendezi. Ez pontosan megfelel a tudomány követel­ményeinek, hiszen a világ, a va­lóság egy logikusan összefüg­gő, tehát számunkra értelmes rendszert alkot. Ezzel a módszerrel vizsgáltuk az evolúciót és benne az ember­ré válás folyamatát. Megállapí­tottuk, hogy az egész folyamat az élet logikus kibontakozása mentén zajlott, vagyis egy éssze­rű rendszert alkot. A rendszer megalapozója az az állítás, ha tetszik tény, hogy az élet dinami­kus és kreatív (teremtő) erő, amely az ember felé tör. A rend­szer pillérei: az egyedi lét megőr­zése, az élet továbbadása és a csoportalakítás, ha az életben maradás ezt szükségessé teszi. Mivel az ember is benne áll az evolúció folyamatában, lé­vén, hogy az evolúció hozta lét­re és az evolúció, a fejlődés ben­ne és általa marad tovább, nyil­vánvaló, hogy az élet kibontako­zása törvényszerűségeinek ő is alá van vetve. Azzal a különb­séggel, hogy nem az ösztönök és a feltételes reflexek szabják meg cselekedeteit, hanem az ér­telem, a belátás és az ebből ere­dő szabad döntés. Benne az élet személyes létté vált, melynek megőrzése, ki­bontakoztatása a létezés min­den síkján tudatos feladatot ké­pez. Ugyancsak személyes mi­nőséget kap az élet továbbadá­sát és az utódok felnevelését célzó tartós párkapcsolat, a csa­lád. Végül, mivel az ember egy­magában életképtelen, elenged­hetetlen a közösség. Szellemi­lelki kibontakozódása, önmeg­valósítása pedig szükségessé teszi a nyelvi-kulturális közös­séget, melyet népnek, nemzet­nek nevezünk. Mindezt azért idéztem fel új­ból, mert egy igencsak fontos kijelentést szeretnék tenni. Ne­vezetesen: ha a vázolt levezetés helytálló, a tudományos gondol­kodás követelményeinek meg­felel, akkor valami baj van az Európai Unió emberképével, emberszemléletével. Hogyan lehet ezt tetten érni? Egy éve a volt belga miniszter- elnöknek, aki az alkotmány előkészítő konvent alelnöke, röviden vázoltam elgondoláso­mat, majd feltettem a kérdést: beszélünk emberi jogokról, sürgetjük a nők jogainak, a gyermekek jogainak érvénye­sítését? Igaz? Igaz. Akkor tes­sék nekem megmondani, hol van a család? Neki nincsenek jogai? Vajon mi volt a válasz kérdésemre? KERESZTÉNY SZEMMEL Természetes? Varsányi Ferenc pécsi evangélikus lelkész Családommal vásárolunk egy nagyáru­házban. Szé­pen telik a ko­csi, bár semmi feleslegeset, vagy annak tűnőt nem rak­tunk bele. A pénztárnál szalag­ra kerülnek az áruk. Cukor, liszt, só, gyümölcsök, zöldsé­gek, hús, tej, kenyér. Amíg az előttem lévő vásárló fizet, el­mélázom. Mennyi, ha akarom, sors sorjázik a futószalagon. Dél-Amerikából jött a banán, a kiwi Olaszországból, a tej, sajt, vaj állítólag garantáltan ma­gyar termék. A kiflit, kenyeret itt sütötték, talán az Alföldön ringott a kalász, amelyből ki­pergett a mag. A tej, a zacskó felirata alapján a szomszédos megyéből való. Panaszkodósan szegénynek gondoljuk magun­kat, hosszasan soroljuk a hiá­nyainkat. Mégis mennyi min­denünk megvan. A keresztények milliói imád­koznak a mindennapi kenyé­rért. Olyan természetesnek vesszük, hogy a föld megadja a termését. Egyszer becsülete­sen gondoljuk végig. Egy átla­gos lakótelepi lakásban lakó magyar család nagyobb kom­fortban, (luxusban) él, mint egy középkori uralkodó. Vil­lany, víz, csatornázás, központi fűtés, nem sorolom tovább. Az asztalon a fél világ terméke és terménye. Mindez olyan na­gyon természetes? Egyre in­kább hajlok arra, hogy nem. A másik érzés, ha már megvan mindez, megbecsüljük? Tu­dunk hálát adni mindazért, ami van? Gyerekkori élmé­nyem. Nagyapám szőlőjében szüreteltünk. A nagy igyeke­zetben egy szem szőlő a földre pottyant. Reflexes mozdulattal még bele is rúgtam, hadd re­püljön. Nagyapám fölvetette velem a szőlőszemet, mond­ván, nem az értéke miatt, ha­nem azért, mert egy évet kel­lett rá várni. Azt gondolom, ott tanultam meg a kicsi értékét. Az aratás, a szüret után megta­nuljuk-e, értéke van a morzsá­nak, a cseppnek, a falatnak? Egy évet várunk a következő gyümölcsre, zöldségre. Jézus nem véleüenül tanította imádkozni a tanítványait: „Min­dennapi kenyerünket add meg nekünk ma..." (Mt 6,11) Olyan nagyon nem természetes, hogy mindenünk megvan. Kérni kell, és szabad érte hálát adni! EMLÉKEZTETŐ Magyar kápolna ma szentelik FEL Krakkóban az Isteni Irgalmas­ság Bazilika magyar kápolnáját. Az ünnepi szentmise 10 órakor kez­dődik, főcelebráns Erdő Péter bí­boros, Magyarország prímása. Az ünnepi eseményen részt vesz Ma­yer Mihály pécsi megyés püspök. A szentmise végén Franciszek Ma- charski bíboros, krakkói érsek át­adja Erdő Péternek azt a lengyel ferencesektől kapott Szent István- ereklyét, amelyet a kápolna oltára előtt helyeznek el. A bíboros - a Magyar Egyház fogadalmi adomá­nyaként - felajánlja a kápolnát az Isteni Irgalmasságnak. Székely templom bíró László püspök mutatja be holnap, vasár­nap fél 10 órakor a szentmisét Kismányokon. A római katolikus székely templom felszentelésé­nek tizenötödik évfordulóját ün­nepli a Magyarok Nagyasszonya búcsúnapján. Koipillg BÚCSÚJÁT TARTJA ma és holnap a pécsszabolcsi Magyarok Nagyasszonya templom. Ma 18 órakor lesz az ünnepi mise. A szentbeszédet dr. Bolberitz Pál protonotárius, a Kolping Szövetség országos prézese mondja. Mise után virrasztás. Az éjféli szentmi­sét Lőrincz Sándor esperes mutat­ja be. Holnap, vasárnap 9 órakor rózsafüzér, fél 10-kor szentmise. Búcsú Máriagyudön a magyarok NAGYASSZONYA búcsúját tartják holnap. Szentmise ünnepi rend szerint vasárnap 8-kor és 10-kor. ESZék ZARÁNDOKLAT INDUL autó­busszal holnap, vasárnap 7 óra­kor Szalántáról Eszékre és Ajmás- ra a horvát kisebbségi önkor­mányzat szervezésében. A mária- gyűdi kegyszobor Eszékre mene­kítésének 300. évfordulóján 10 órakor szentmise az eszéki Vár­templomban, 15 órakor litánia Aj- máson a vadonatúj templomban. Lelki vezető Zagorácz István es­peres-plébános. Academia Aperta a püspöki Hit­tudományi Főiskola tanárainak nyilvános előadássorozata kereté­ben október 20-án, szerdán este 18 órakor dr. Cziglányi Zsolt Pa­nasz és dicséret a zsoltárokban, 19 órakor Dobos László Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa cím­mel tart előadást a főiskola 5-ös előadójában (Papnövelde u. 1). JÓ Hír MEGÉRKEZETT a plébániákra a Jó Hír októberi száma a már ha­gyományosan gazdag tartalommal és először melléklettel, a Pengetővel. Közli Mayer Mihály megyés püspök­nek a vajdahunyadvári konferencián elhangzott beszédét IV. Károlyról. Ke- le Pál esperes a rózsafüzér keletke­zéséről ír. A magyar igazolványról dr. Schmidt Pál fejti ki véleményét 101. születésnapját ünnepelte Pákolitz Gyuláné a Sásd melletti Skóciai Szent Margit gondozóotthonban. Négy gyermeke, hat unokája, tizenöt dédunokája és öt ükunokája van. Testvérgyülekezeti látogatás EGY­HETES LÁTOGATÁSRA érkezik va­sárnap Kozármislenybe az Észak­nyugat-Németországi Terület test­vérgyülekezete, akik adományaik­kal támogatják az új templom-épí­tését. A vendégek tiszteletére 12- én, kedden 18 órakor Pécsett, a Református Kollégium sportcsar­nokában hangverseny lesz, melyen a kozármislenyi fúvószenekar és a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola Mamba ütőegyüttese is fellép, (a) Új kolostor A DOMONKOS NŐVÉ­REK új kolostorát Budakeszin októ­ber 6-án szentelte fel Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök. 1950-ben Kőszegen, Szombathe­lyen, Vasváron, Hódmezővásárhe­lyen, Szegeden, Budapesten, Velem- ben és Szarvaskenden voltak do­monkos nővér közösségek. Jelenleg Budakeszin, Kőszegen és Ungváron működnek. A nővérek hittant világi tantárgyakat tanítanak az óvodától a főiskoláig. A kongregáció tagjainak száma meghaladja az ötven főt Az új kolostor egy év alatt készült el. I >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents