Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)

2004-09-04 / 242. szám

14. OLDAL AG BEMUTATKOZ I K 2004. Szeptember 4., szombat - ||| Ag Meződ 0 Baranyajenő >'" «0^ Tékes.; •áS ^OTa-rós ' 0Kis /Vázsfiok A község vezetői A 210 lakosú település polgár- mestere Szekeres Istvánné. Al­polgármester: Stollmayer Dá- nielné. A képviselő-testület tag­jai: Bakony szegi Péter, Altfater Imréné, Szabó Ferenc, Kcdányos Sándor. A Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke: Orsós György. Képviselők: Gál Józsefné és Tor- da Elek Imre. A község a vásárosdombói körjegyzőséghez tartozik, kör­jegyző: Jónás István. Háziorvos: dr. Szandtner Gábor. Az önkormányzat címe: 7381 Ág, Alkotmány u. 16. Telefon: 72/453-202. ■ Elszármazottak fogadása A község önkormányzata szep­tember 26-án Németországból érkező elszármazottakat fogad, akik szeretnének találkozni még elő régi ismerőseikkel, esetleg rokonaikkal, és megtekintik a község nevezetes, neogót evan­gélikus templomát is. ag. dunantulinapb. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Önkormányzat és a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készük. Összeállította: Bóka Róbert Ág néha ünneplőbe öltözne Az apró hegyháti település lélekszáma gond­jai, zártsága ellenére sem csökken, sőt vala­melyest emelkedik. A tájék csendes szépsége mellett az itt élők „fogvatartásában” nagy sze­repe van a jelképes árért kínált önkormányza­ti telkeknek és a fejlődés kétségbe vonhatatlan jeleinek is.- Jelenleg 210-en vagyunk - mondja Szekeres Ist­vánné polgármester asszony -, nemrégen készült el egy ház a faluban, két családos házaspár is épít­kezik, az 1 forintért kínált önkormányzati tel­künkre is van újabb igénylő. Ha lassan is, de nö­vekszünk. A gázvezeték és a szennyvízcsatorna egyelőre hiányzik. Vásárosdombó és Kaposszek- cső között van ugyan egy tisztítómű, de Gennyes­nek, Tékesnek, Kisvaszarnak és Ágnak egy közös, saját tisztítóműben kell gondolkodnia. Egy ekkora beruházás megvalósításához négy falu összefogá­sa is nagyon-nagyon kevés, nem szólva arról, hogy milyen szegények az emberek... Nagy gondunk a szeméttelep „eltakarítása” is. A lerakóhelyet - amit még mindig használnak egyesek illegálisan - még a tanácsrendszerből örököltük. Többször kértünk segítséget az ebben illetékes kaposvári cégtől is - a falu nem képes több százezer forintot fordítani a felszámolására.- Sajnos az aktív dolgozók száma talán a tizet sem éri el, és mintegy húszán részesülnek rendsze­res szociális segélyben, de minden gondunk ellené­re lépéseket tettünk és teszünk azért, hogy a falu él­hetőbb, komfortosabb, szebb legyen. Nagyon szé­pen rendbe hoztuk a faluházat, elkészült az út asz­faltozása a Béke utcában, és sokat jelent számunk­ra az a kis magántulajdonú ve­gyesbolt, amely tavasszal nyílt. Szerencsére olyan emberek az üzlet gazdái, akik mindent meg­tesznek a lakosság ellátásáért. Ta­valy októberben nyert az önkor­mányzat számítógépeket, most szeretnénk pályázni újabbakra és egy „telekuckó” kialakítására. A Zolnainé Pozsonyi Gabriella irá­nyításával működő kis számító- gépes parkunkat főként középiskolások látogatják. Terveink között szerepel egy játszótér létesítése is, amihez 2-3 milliós pályázati támogatásra lenne szükségünk. Régi várakozásunk teljesülne, ha ősz­szel idetelepülne az átjátszóállomás. A szerény bér­leti bevételnél is fontosabb, hogy itt nincs térerő, márpedig mobiltelefonnal könnyebben elérhető az orvos, könnyebb a kapcsolatteremtés. Az autógu­mikban is szépen virítanak a virágaink, de a község virágosítására is szeret­nénk pályázni. A rava­talozóban szükség len­ne hűtőre - egyelőre er­re sincs elegendő ön­erőnk. A templomunk tornya az önkormány­zati pályázatból új sisa­kot kapott, és az egyház is adott be pályázatot további - külső-belső - felújítására, az orgona rendbehozatalára. Az emberek akarják a templomot: szeretnék szépnek, újnak látni. Ha ünneplőbe öltözve elmennek a templomba vasárnap, akkor a nap­juk is más lesz, másho­gyan - több hittel és szeretettel - fordulnak egymáshoz is. Az evangélikus templom tornya községi segítséggel már új sisakot kapott. A további rekonstrukcióra az egyház adott be pályázatot. Szekeres Istvánné SZÉPSÉG a részletekben Akácvirágzásra várva Paraszti munkával telik a 48 éves Szabó István élete. „Épp hogy a felszínen tudok ma­radni” - fogalmaz „de bár­hova mennék, másutt se len­ne könnyebb.”- Még 1969-ben költöztünk ide a szüleimmel, nem is kívánkozom el innen. Kőműves a szakmám, jó ideig a kaposszekcsői önkor­mányzatnál voltam köztisztvise­lő. Most őstermelő vagyok. Álla­tokat tartunk, hat-hét éve mé- hészkedek. Munkatársam mindig örömmel beszélt a méhészetről, így kaptam kedvet hozzá. Kocká­zatos vállalkozás. Nemrégiben 30 családot kellett elégetni betegség miatt - húsz családom maradt. Ez a hobbiszintnek felel meg, de szeretném legalább százra fölfej­leszteni. Elváltam, a szüleimmel élek. A lányom húszéves, Szé­kesfehérváron nemzetközi szál­lítmányozási és logisztikai sza­kon tanul, őt is segíteni kell. Van másfél hektár földünk, otthon gó­béink - még győzőm egymagám a munkát. Az árakat a piac moz­gatja, semmire nincs garancia - épp hogy a felszínen tudok ma­radni. De bárhova mennék, má­sutt se lenne könnyebb. A pa­raszti munkához meg ragaszko­dom - abban nőttem fel. Édes­apám is téeszben dolgozott, ahogy anyu is. Édesanyám kacsa­töméssel is foglalkozott - azzal, amivel érdemes volt. Most elég bizonytalan bármibe is belekez­deni. Az idei év valamivel köny- nyebb, alacsonyabb áron tudom megvenni a kukoricát, de a kü­lönböző koncentrátumokhoz most is csak drágán jutok... Van egy húszéves Hondám, azzal sza­ladgálok. Sajnos már a legkisebb falvakban is farkastörvények uralkodnak, az emberek a pénz utáni hajszára vannak berendez­kedve. ■ GERENYES BEMUTATKOZIK Gerényes Mekényes * Mágocs Egyházas­RkaTo QMRÉfi.YES -Alsómocsoiád Hegyhátmaróc Tékes^X0*9 Satatako oKÖ»V oTarrós Tavasza Sited .j. . Kárász’ ....ö / > PVázsnok Vékérry ><; Felsőegerszeg Magyaregtegy A község vezetői A 280 lakosú település polgármes­tere Léder Szilveszter. Alpolgár­mester: Schön János. A képviselő- testület tagjai: Kovács Oszkár, Brandt István, Csordás Sándomé, Szilágyi Gyula. Kisebbségi önkor­mányzata nincs. Gerényes a Vásá­rosdombói Körjegyzőséghez tar­tozik, körjegyző Jónás István. A gerényesi gyerekek többsége a Vá­sárosdombói óvodába és általános iskolába jár. Az önkormányzat címe: 7362 Gerényes, Petőfi u. 21. Telefon: 72/453-221. Hattoronytúra Gerényes és a csatlakozó öt telepü­lés - Vásárosdombó, Tarrós, Tékes, Kisvaszar és Ág - hagyományos közös rendezvénye a Hattoronytú­ra, amely egy kiadós, 34 kilométe­res gyalogostúrát jelent a Hegyhá­ton. Az eseménynek, amely az idén már országossá vált, 150-160 résztvevője is van. A gerényesi An­tal János legutóbb, hetven évesen is végigment az útvonalon. ■ gerenyes. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Önkormányzat, valamint a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Csendes nyárvég Gerényesen r ...........i_______I............................ A háborús emlékművet és környezetét helyi alapítvány gondozza A 280 lelkes hegyháti település most még nehezen tudja megtartani fiatal­jait Az okok főként a munkaerő-piaci körülményeikben keresendők, rész­ben a közlekedésben, amely két mű­szak vállalását semmiképp nem teszi lehetővé. Léder Szilveszter polgármes­ter szólt azokról az önkormányzati erőfeszítésekről is, amelyek a község fejlesztését, vonzóvá tételét szolgálják. A volt iskolaépület tornáca klinkerezett tég­lával kirakott bolthajtástól díszes, vadonat­új, szépen pácolt ajtókon kopogtathat, aki a polgármesteri irodába érkezik. A felújítás alatt álló épület utcára néző traktusa már csaknem elkészült, rövidesen sor kerül egy szép, kulturált orvosi rendelő kialakítására is. Az uniós előírásoknak megfelelő vizes­blokk, amely a mozgássérültek igényeit is messze tekintetbe veszi, már készen áll. Léder Szilveszter polgármester és helyette­se, Schön János alpolgármester szívesen elkalauzol az épület mögötti házba is, amelybe - ha minden szerencsésen alakul - egy csomagolóanyagokat gyártó kis cég költözhetne. Első lépésként 5-8 embert tudna alkalmazni, a piac alakulása szerint növekedő létszámmal. Természetesen ez egyelőre csak re­mény, de reménynek annál makacsabb, te­kintettel a jövedelempótló támogatásban részesülők és a rokkantnyugdíjasok magas számára. A község lélekszáma jelenleg 280 fő körül ingadozik, körülbelül 70-en lehet­nek nyugdíjas korúak, a 18 éven aluliak száma most 74. A 140 aktív korú között is számosán vannak rokkantnyugdíjasok - 42-en kapnak rendszeres támogatást, míg az állandó munkahellyel rendelkezők szá­ma nem éri el az 50-et. Legtöbben a sásdi Agro Rt.-hez járnak át dolgozni, és vi­szonylag magas az építőiparban dolgozók - köztük a kőművesek - száma. A vállalko­zások közt helyben csak egy borozót és egy italboltot lehet említem. A kilencvenes évek első felében még több családi jellegű vállalkozás jelezte, hogy itt komoly múltja volt a mezőgazdaságnak.- A hetvenes-nyolcvanas évekig még hatvan-hetven kijáró marha, sok növendék borjú volt a faluban, és aki csak tehette, disznót tartott - mondja Schön János alpol­gármester, akinek az édesapja az egykori marhafogaton nyomta a kezébe először a gyeplőt. - Abban az időben még veszeke­dés folyt a kaszálókért... Később a nagyon jól működő Gerényesi Termelőszövetkeze­tet a dombóihoz, majd a sásdihoz csatolták. Akko­riban váltottunk: csirkét tartot­tunk, amit aztán 1994-ben vég­képp föl kellett számolni.- Nekünk is 1300 tojótyú­kunk volt - teszi hozzá a polgár- mester -, de egy­re kockázatosabb lett a baromfitar­tás, majd a takar­mányárak is emelkedtek, pe­dig a kilencvenes években még három ba­romfitartó is volt a falu­ban. A mai állástalan- ságnak csak részben oka az emberek képzet­lensége: együttműködve a munkaügyi központ­tal, többen kivárták, hogy rendszeres szociá­lis segélyt kapjanak - az állástalanok háromne­gyede így él. Persze a közlekedés se segít az emberek munkába állá­sán - második műszakot senki nem tud vállalni. Kimondottan gazdag ember nincs is a falu­ban, és ugyan akadtak, akik építkeztek, de leg­többen csak araszolva, többnyire szociálpoliti­kai támogatással. Á por­tákhoz átlag 400 négy­szögöles kertek tartoz­nak - ha legalább azokat megművelnék, azzal is olcsóbb lenne az élet. Bár hozzáteszem: a szántás, a tárcsázás is drága. Az önkormányzat a csekély pénze szerint próbál minél többet tenni azért, hogy Gerényes lakható, szépülő község le­gyen. Jelenleg 4 közcélú munkásunk van - egész évre elosztva igyekszünk minél több rászorulót alkalmazni, hogy a közterülete­ink megszépüljenek, az idén az árkokat sze­retnénk mindenütt kitakarítani. Még 1995- ben újítottuk fel a kultúrházat, a következő évben háborús emlékművet avattunk. A kivitelezőkkel való huzavona, tárgyalások után sikerült elérni, hogy az iskolaépület teljes rekonstrukciója - hivatal, orvosi ren­delő kialakítása 20 millió forinton felüli összeg helyett 17 millió körüli legyen... A szennyvízcsatorna építése a környező községekkel - Ággal, Tékessel, Kisvaszar- ral - közös gondunk. Számunkra már az nagyon sokat jelentene, ha egy olyan helyi szennyvíztisztító építésére pályázhatnánk, ahová a szippantó olcsóbban elvihetné a szennyvizet. Távolabbi tervünk egy kis tó létrehozása a község délkeleti határában, és van egy 1920-as években épült tejcsar- nokunk, amelyben falumúzeum létesül­hetne; a német paraszti élet eszközei, em­lékei - a gerényesi szövőhagyományok - kapnának helyet. Van egy jól működő szervezetünk, a Gerényesi Emlékparkért Alapítvány, amely nemcsak az emlékmű­vet és környékét gondozza, de hatásukra indult el egy folyamat a közterületek közös rendben tartására is. Községünkben elég magas a roma lakosság aránya, de cigány kisebbségi önkormányzatot nem tudtunk tartósan megalakítani. Bomlékony volt az az egység, ami a nyugodt munkához kelle­ne. En ezt azért is sajnálom, mert javaslata­ikkal, közös pályázatok készítésével a lehe­tőségeink köre is bővülne. Lendületesen halad az orvosi rendelőt magában foglaló épületrész átalakítása i. k V 4 \

Next

/
Thumbnails
Contents