Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)
2004-09-27 / 265. szám
2004. SZEPTEMBER 27., HÉTFŐ - DUNÁNTÚLI NAPLÓ RIPORT 7 KULTÚRA Itt marad a szénbányairattár A klasszikus zene Szentpéteri-féle időzónái A Baranya Megyei Levéltárban 17 kilométer dokumentumot őriznek. Ez a mennyiség hamarosan közel három kilométerrel bővül. Dunai I. A közelmúltban megállapodás jött létre a Bányászati Szerkezet- átalakítási Központ (SZESZEK) és a Baranya Megyei Önkormányzat között arról, hogy a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. által jelenleg kezelt humán irattárat, 2749 folyóméternyi iratot a Baranya Megyei Levéltár veszi át Ezzel a Mecseki Szénbányák hajdani 20 ezer dolgozójára vonatkozó bér- és munkaügyi adatszolgáltatás helyben, a megszűnt vállalat egykori központjának székhelyvárosában személyesen is elérhető marad. A törvény szerint a SZESZEK jogutód nélküli megszűnésével a felszámolt bányavállatok humán irattáráról hosszú távon kell gondoskodni. A feladatra közbeszerzési pályázatot írtak ki. Dr. Kékes Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke azonban garanciát adott a SZÉSZEK-nek, hogy a Mecseki Szénbányák humán irattárának kezelése a Baranya Megyei Levéltár tevékenységi körében megoldható, és költsége nem lesz magasabb a közbeszerzési eljárásban előforduló legolcsóbb ajánlatnál. Az előzetesen kalkulált költségtérítés iratfolyóméterenként 20 ezer forint, ami összesen kb. 55 millió* forint lehet. A tevékenység október 26-án kezdődik és 2043 június 30-ig tart.- A törvény szerint a megyei levéltárnak ebben az esetben nincs iratátvételi kötelezettsége - mondja dr. Odor Imre igazgató. - A szakszerűség és jogszerűség jegyében csak úgy vállalhattuk a feladatot, ha pénzt, helyet és személyzetet is kapunk hozzá a megyétől, ugyanis a 10 százalékos leépítés és a levéltár telítettsége egyébként nem teszi lehetővé az iratanyag elhelyezését. Ezeknek az iratoknak számítógépre vitele 3-5 évbe telhet. A folyamatos és színvonalas adatszolgáltatás érdekében fontos, hogy addig lehetőleg a jelenlegi személyzet vigye tovább az ügyeket. Várhatóan a Nyírfa utcai telephelyünkön lesz elhelyezve a bányászati iratanyag.- Kik tekinthetnek bele ebbe az irattárba?- Ezek döntően munkaügyi iratok, nem történeti értékű dokumentumok, vagyis nem kutathatók. Az adatvédelmi törvényben, illetve a személyiségi jogok védelme miatt előírt 30 vagy akár 90 éven belül csak az érintett személyek, illetve köz- veüen hozzátartozóik juthatnak betekintéshez. Mészáros B. E. Bátran kijelenthető, a legszebb magyar zongoraművésznő ad ma este hangversenyt a Pécsi Nemzeti Színházban. A Zeneakadémiát végzett Szentpéteri Csilla ugyanis nemcsak előadóművészként, de szépségversenyek szereplőjeként is több díjat nyert már. A művésznő harmadik lemezét, az Időzónákat mutatja be. Amikor elkezdte ezt a stílust, kísérletnek szánta, mondja.- Mi volt a célja ezzel az új formával?- A zeneakadémiai éveim meghatározzák a hovatartozásomat, visszalépni soha nem szeretnék. Ám azt az elvont, megporosodott világot, amit nekem a komolyzene adott, megpróbáltam felfrissíteni, és magam is igyekszem megújulni.- Milyen a stílus fogadtatása?- A kontinensen mindenütt óriási az érdeklődés az iránt, hogy van egy zongoraművész, aki átírja az eredeti műveket, hozzáteszi a saját gondolatait, majd levezényli és lejátssza mindezt.- Az indítékok a dzsessz felé terelik, mégsem azon az úton halad.- Amit nem ismerek, amit nem tudok magamból kifejleszteni, azzal nem foglalkozom. A dzsesszhez más alapképzés kellene. Ez a műfaj adja mégis a fellépéseimhez a körítést.- Mit hall a pécsi közönség ma este?- Az Időzónák cím azokra az időkre utal, amikor az idézett zeneszerzők éltek, a zónák pedig a helyszínek, ahol léteztek. Az én időm és zónáim jelentik a másik sávot. A zenéje minden érzékszervre hat " 1 • * Érzelmi kötődés is indokolta, hogy maradjon a bányász iratanyag EZ A CÍME Bozsits József ékszertervező iparművész és Horváth Gábor fotóművész kiállításának, amely a Pécsi Galéria Pincegalériájában október 10-ig tekinthető meg. fotó: löffler péter FEMKEP Egy híd tizenkét éve Méhes K. Reprezentatív albummal tekint vissza a Duna Televízió fennállásának tizenkét esztendejére. A Csillagösvényen című kötetben minden és mindenki megtalálható, illetve megszólal, ami és aki fontos volt az 1992-ben alakult csatorna életében. A műholdról sugárzott Duna Televíziós műsorok voltaképp a világ bármely csücskében foghatók, de igazán komoly küldetést a Kárpát-medence magyarságának jelentenek. Ahogy Csoóri Sándor a Csillagösvényen című album előszavában írja: a Duna Televízió egyedi és sajátos autonómiájával nemcsak a szétszóratásban élő magyarság segítsége, hanem a televízió műfajának egyik megújítója is. Az, hogy mindez miképp ment végbe 1992-től kezdődően, a könyv lapjain színesen, képpel és szöveggel elevenedik fel. Megszólalnak a csatorna alapítói, elnökei, jeles személyiségei, attól függetlenül, hogy esetleg már nem a Duna TV a munkahelyük, és persze azok is, akiknek az arcát a képernyőről a leginkább ismerjük. Emlékek, történetek, már-már legendák, hiszen egy mára intézménnyé vált tévécsatorna hőskoráról van szó. És olyan nevek fémjelzik ezt a történetet, mint Sára Sándor, Janko- vics Marcell vagy Kulin Ferenc. A kötetben természetszerűleg nagy hangsúlyt kap a Duna Televízió tudatosan vállalt küldetése, a világ magyarságáért való munkálkodás. Nehéz lenne összeszámolni, miféle elvégzett nagy feladatok állnak már mögöttük (csak egy példát: közvetítés a csíksomlyói búcsúból), kikkel és hol készült riportfilm és interjú. A könyv mellékletében fényképek segítségével megismerkedhet az olvasó a Duna TV műhelyeinek munkatársaival, és természetesen helyet kaptak mindazok a díjak, kitüntetések is, amikkel a hazai és nemzetközi porondon ismerték el a tévések erőfeszítéseit. Kívülállóknak nehéz a kisebbségi számtan A rendszerváltás, illetve az identitás mind gyakoribb vállalásának hatása meghökkentően megváltoztatta a baranyai kisebbségek súlyát a megye össznépességében. Dunai Imre A 2001-es népszámláláskor Baranyában közel 21 400 nem magyar anyanyelvű személyt regisztráltak. Az össz- népességen belüli arányuk 5,2 százalék volt Ugyanakkor 28 371-en vallották magukat valamelyik kisebbséghez tartozóknak, miközben 1960-ban csak alig 9000-en, és 1990-ben is csak mintegy 22 600-an. A népességen belüli arányuk a négy évtizeddel ezelőtti 2,3-ról 2001-re 7 százalékra nőtt, miközben a megye lélekszáma 1980 óta csökken. A kisebbségek 96 százaléka németnek, líorvátnak vagy cigánynak vallotta magát Egymáshoz való arányuk is változott az utóbbi évtizedekben. Az 1960 óta eltelt időszakot tekintve a nemzetiségiek száma a statisztikákban mintegy háromszorosára nőtt, bár kisebbségenként eltérő mértékben. Az 1960-ban a magukat cigánynak vallók az akkori kisebbségek 45 százalékát tették ki, 1980-ban az arányuk nem érte el a 10 százalékot sem, majd a legutóbbi két népszámláláskor egyaránt 30 százalék volt az arányuk, miközben a számuk négy évtized alatt több mint duplájára emelkedett. Hasonló mértékben gyarapodott a horvát nemzetiségűek száma is. A németek száma viszont négy évtized alatt közel kilencszeresére nőtt, és a legutóbbi két népszámlálása között is több mint egyharmadá- val emelkedett. 2001-ben ezért a kisebbségiek mintegy fele német volt, 30 százalékuk cigány, 16 százalékuk horvát, és 4 százalék egyéb. Az elmúlt héten Magyarországon tartózkodott az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének Szakértői Bizottsága, hogy tájékozódjon a kisebbségek helyzetéről. A négytagú delegáció azért jött a megyébe, mert itt az arányokat tekintve a legtöbb kisebbségi él az országban. Elcsodálkozhattak néhány dolgon.- Megismerkedtek azzal is, hogy a Magyarországnak sokszor felemlegetett roma probléma messze nemcsak kisebbségi, hanem nagyon összetett szociális és kulturális gondhalmaz is. IJgy tűnt, elfogadták, hogy a roma foglalkoztatottsági helyzetet - a tagadhatatlan, de javarészt bizonyíthatatlan előítéleteken túl - döntően az határozza meg, hogy a roma kisebbség kevéssé képzett, ráadásul az átlagosnál nagyobb arányban élnek kevés munkalehetőséget kínáló kistérségekben - mondja Tasnádi Péter, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke. Ez arra utalás, hogy a cigány kisebbségen belül azoknak az aránya, akik érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, együttesen nem éri el a 2 százalékot, az általános iskolát pedig 46,8 százalékuk nem végezte el. A megyei átlag ehhez képest 8,5, illetve 19,6 százalék. A lengyel, angol, finn, moldáv tagokból álló szakértő csoport ellátogatott a Gandhi Gimnáziumba is. Nagyon tetszett nekik. Egy baj van vele csak - mondták -: az, hogy egyedüli az országban, sőt egész Európában. Ha a Gandhi Gimnázium révén kinevelődő roma értelmiség visszamegy kisebbsége körébe, ott hiteles példák, ösztönzők lehetnek, és ennek idővel biztosan lesz hatása. Nem igazán értették viszont, hogy Magyarországon a bevalláson alapuló népszámlálási adatok nem feltétlenül adtak pontos képet a kisebbségek számáról. Kérdezték: miért nem merték, ü- letve merik kisebbségi voltukat bevallani az állampolgárok, miért vannak ellenérzések ma is a nyilvántartásba vétellel szemben? Hogy miért is, annak megértéséhez a Kárpát-medencei történelmet kellene jobban ismerni Európának. Mindennek statisztikai vonatkozásairól dr. Hoóz István demográfus azt mondta, hogy nemzetiségi szempontból az 1910. évi népszámlálást tartjuk az utolsó olyannak, amelynek az adatai egyértelműen megbízhatóak. 1920 után mindig beleszólt a nagypolitika is, és az adatokat rendre meg lehet kérdőjelezni. AII. vüágháború után a nemzetiségiek nagy része az anyanyelvét nem merte bevallani, csak az írta be, hogy beszél németül, horvátul vagy szerbül. A 2001-es nép- számlálás adatai azt igazolják, hogy a nemzetiségükhöz azok is ragaszkodnak, akik őseik nyelvét már nem ismerik, de a nemzetiségi identitás megmaradt a tudatukban. Hogy vállalni merhetik, az örvendetes fejlemény. Jellemző demográfiai adatok a legutóbbi népszámlálás alapján 0-14 év közötti népesség aránya: Baranya össznépességében 16,2% a német kisebbség körében 8,4% a horvát kisebbség körében: 9,6% a cigány kisebbség körében: 24,7% A 60. életévüket betöltötték aránya: Baranya össznépességében: 20,3% a német kisebbség körében: 32,4% a horvát kisebbség körében: 26,6% a cigány kisebbség körében: 6,9%
