Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)

2004-09-25 / 263. szám

2004. SZEPTEMBER 25., SZOMBAT - DUNÁNTÚLI NAPLÓ RIPORT 7 KULTÚRA ­Lúdas Matyi és a Kis Herceg az Unióban M. B. E. Új mesemusical bemutatója lesz vasárnap 10 órakor a Pécsi Har­madik Színházban: a Steiner Zsolt rendezte Meseurópa az uniós tag­országok ismert mesehőseit állítja egymás mellé, a nemzeti sajátos­ságokat is kiemelve. Mary Poppins elnököl azon a tárgyaláson, ahol többek között Bambi, Pinocchio, Don Quijote, a Kis Herceg és Nils Holgersson ar­ról vitatkozik, hogy Lúdas Matyi mi módon torolja meg Döbrögin hidjai elvételét Az Unió 15 tagor­szágából válogatták össze a mese­hősöket, akik jellegzetes táncok­kal és dalokkal népük szokásait, kultúráját is bemutatják. A humorral tűzdelt jelenetek­ben a figurák eredeti jelmezekben láthatók, a zenét az InterMagyar együttes élőben adja hozzá, kizá­rólag akusztikus hangszereken. A táncház jellegű színpadképet igazi csapatmunka alakítja, ahol a szür­reális, XXI. századi fémes hátteret a szereplők töltik meg melegség­gel, emberi tartalommal, és a szí­nes jelmezek revüszerű összha­tást eredményeznek. Szűkebb mederbe terelt bordalfesztivál Térdharisnyában és mamuszfélében emel­getik a poharakat a zsabós, piroskabát- kás férfiak Villány- kövesden, de az öltö­zék csöppet sem za­varja abban a jó tor­kú francia társasá­got, hogy a hangját nekieressze az ugyancsak öblös Bat- thyány-pincének. Mészáros B. E. A szlovénok, a franciák! Azok aztán tudnak múlatni, számol be a nagyharsá nyi összevont találkozóról Lakner Ta­más, a bordal-világfesztivál főszerve­zője, a Bartók Férfikar vezetője. Ragyogó „italos” nótákkal jött a 125 esztendős gall hegyvidéki kórus, a né­pi többszólamú- ság köszön vissza műsorukból. A svédeket sem kell félteni, pedig nem bortermelő a nemzetük, de félszáz énekesből álló együtte­sük egy XVIII. században élt vagabund szerző­jüknek, Belhmannak köszönhetően remek bor­dalokat vonultat föl, igazi borissza megkö­zelítésben. Ami változott: az eredeti prog­rammal ellentétben Peruból nem a Mez- la érkezett, hanem egy gitáros, pánsípos énekes, J. Castillo, és mellette egy ar­gentin hölgy játssza a ritmusszekciót. Az indiaiak vízumproblémák miatt nem jöttek, és Gulyás Dénes is le­mondta a vendégjátékot az utolsó pillanatban. Helyette Hormai József, az Operaház magánéne­kese érkezik a gálára. Mindezzel együtt idén négy­napos a fesztivál, egyrészt a vi­lági jelző bizonyítására, vala­mint azért, hogy a pécsiek két alkalommal, pénteken és szom­bat este is megtekinthessék a nagyszínházban a gálát. A nyitott pincék­hez hasonlóan új­donságként a „nyi­tott üzletek”-soro- zat is elkezdődött, az Árkádban csen­dülnek fel szombat délután a népek bordalai. Ugyancsak új dolog, hogy a Villány-Siklósi Borút hétvégi borversenyének győztese a fesztivál bora címkét is megkapja egy eszten­dőre. NYUGDÍJAS pedagógusok köszöntése VOLT, AKI HETVEN ÉVE VÉGZETT. A pécsi önkormányzat minden évben rubin-, vas-, gyémánt-, illetve aranydiplomával jutalmazza azokat a pedagó­gusokat, akik nemzedékek sorát oktatták az elmúlt évtizedekben. Tegnap nyolcvanketten voltak közülük hivatalosak a Kodály Kollégiumban tar­tott ünnepségre. FOTÓ: TÚTH L FUTNAK A KÉPEK Éjszakánk erdejében... Nagy Imre A falu (The Vil­lage) azt az igen érdekes filmtípust kép­viseli, amely egyesíti a mű­vészfilm eszkö­zeit a népszerű mozi tematikájá­val. Kockázatos vállalkozás az ilyen, mert a „vájtszeműek” flny- nyásan elfordulhatnak, mond­ván, kilóg a lóláb, az igénytele­nebb nézőket viszont könnyen zavarba ejthetik a választéko­sabb képfutamok és a látvány iz­galmas többértelműsége. Mégis azt gondolom, az efféle filmnek küldetése van: közvetítő szerepet játszik az esztétikum és a széle­sebb publikum között. Talán nem reménytelenül. Covington kicsiny, alig száz lelket számláló község. Itt játszó­dik a történet első kétharmada. A miliőrajz kiváló. Minden kép ar­ról tanúskodik, hogy a rendező, M. Night Shyamalan mestere a hangulatteremtésnek és az izga­lomkeltésnek. Ez a falu olyan, mint egy ostrom­lott vár. A határ­ban cölöpök áll­nak sárga zászlók­kal, és őrtorony emelkedik. A mezsgyén túl - ott van a titok. Egy er­dő, ahol ismeret­len és felettébb ve­szedelmes lények laknak, akiket a falu lakói a „Meg- nevezhetetlenek”- ként emlegetnek. Ha ezek beláto­gatnak a faluba, pusztítást és ijesztő jeleket hagynak maguk után. Különösen a vér színére ér­zékenyek, az messziről odavonz­za őket Ezért ha akár csak egy piros virágot vagy bogyót lát va­laki, tüstént letépi és elássa. A falu végén pedig ott áll egy bezárt csűr, ahová nem szabad belépni, legfeljebb az időseknek, kivételes pillanatokban. A fiata­loknak soha, mert eszméletüket vesztenék attól, ami odabent van. Ahogy ez a különös világ képileg fel van építve, hajszálpontosan elhelyezett effektusokkal, az dra­maturgiai szempontból első osz­tályú. A néző hátán futkos a hi­deg, amit jócskán elősegít James Newton Howard plasztikus, a lát­vány erejét fokozó kísérőzenéje. Az sem mellékes, hogy a rendező jó színészekkel dolgozik: Wil- liam Hurt, Sigourney Weaver és a többiek tökéletesen értik a mű­faj követelményeit Úgy tűnik, az első óra után a feszültség tető­pontra ér. Pedig a java még hátra van. Gyilkossági kísérlet történik. Egy fiatalembert életveszélyesen megsebesítenek. A kedvese elha­tározza, hogy a városból életmen­tő orvosságot hoz számára. Eh­hez azonban át kell vágni az er­dőn. Erről az útról szól a film be­fejező harmada. Az operatőr Ro­ger Deakins remekel a halottnak látszó, lombtalan fák, a fenyegető­en felmeredő ágak és reccsenő gallyak fényképezésekor. Persze, hatott rá az Ideglelés című film, de ez nem baj, sőt elkerülhetet­len. Az pedig kifejezetten plusz­tényező, hogy Ivy, az önfeláldozó lány, akit a tehetséges és igen fo­togén Bryce Dallas Howard ala­kít, vak - vagyis ő nem látja azt, amit mi, nézők, látunk. Nehéz el­dönteni, ki van jobban megijedve. Ha azonban utólag visszate­kintek, nyüvánvalónak látszik, hogy a nézőre gyakorolt hatás szempontjából nagyobb ereje van a sejtésnek, mint a látásnak. Pláne, ha ez utóbbit még meg is magyarázzák. Ennek a filmtípus­nak éppen itt van a gyengéje: a befejezés. A titok megfejtése. Ezt megköveteli a műfaj (meg a néző is), ám valamit tudni mindig ke­vésbé izgalmas, mint csupán sej­teni. El lehet engedni a szék ad­dig görcsösen szorongatott karfá­ját Már nem kell félni, remegni. Milyen kár. Vak - vagy csak másképpen lát? Ivy Walker sze­repében Bryce Dallas Howard. Kiszaladt alóluk az élet Balogh Zoltán Vereséknél a „fiúk" - a családfő és az öt gyerekből a legnagyobb, aki éjszakás műszakot húzott le az Elcoteqnél - alszanak délután negyed háromkor. Veresné, aki­nek kissé riadt szemén látom, hogy szívesebben beszél velünk a szabadban, nem részletezi, miért alszik ebben a hétköznapi időben az ura. Általában mondja: éjjel­nappal dolgozik. Feketén. Már ha akad munkája. S családfőt kell ír­ni családfenntartó helyett. Mert Veres János egyelőre megszűnt családfenntartó lenni, ugyanis au­gusztus 23-án, hatvanadmagával, két cég óvódása nyomán, kisza­ladt alóla és a szerettei alól az élet Pedig most jöttek volna egye­nesbe, végre befejezhették volna a hat éve kezdett építkezést, itt Pécs-Somogy olaszos domboldal­ra néző utcácskájában. Ehelyett Veresné az önkormányzat 100 ezer forintos büntetését várja, mert nem kértek újabb haladékot a ház végleges használatba vételé­re. Gyakorlatilag már csak a vako­lás van hátra, amit tud, Veres úr - mert kőműves a szakmája - ap­ránként megcsinál a maradék anyagból. Veresné továbbá azt várja, mikor értesíti a bank, hogy fizesse vissza egy összegben és kamatostul a felvett 300 ezer fo­rintos hitelt Mert fizetnie kell, ha három hónapig nem érkezik munkabér a folyószámlára. Várja továbbá az újabb közüzemi szám­lákat, és azt, hogy leszakadjon az a szégyentelen csillagos ég, ami­kor azt kell majd mondania a kis­gyerekeknek a vacsoránál: Nincs! Vagy ő nem eszik. Senki nem készített helyzetta­nulmányt - fogalmaz szakszerű­en Veresné -, mielőtt kimondták volna a verdiktet a porcelánszige­telőket gyártó Cerins Kft és a Zsolnay-gyár közti ügyben. A kft telephely-engedélyét 90 napra fel­függesztette a jegyző, a cég 40 em­bert végkielégítéssel küldött el, 60-at pedig elbocsátás nélkül gya­korlatilag az utcára tett. Senki nem gondolta végig, mondja Ve­resné, hogy az így kirúgottak se­honnan nem juthatnak jövede­lemhez. Sem a kft-től, és miután a papírjaikat visszatartották, munkanélküliként sem regiszt­rálják őket Nincs táppénz, segély, családi pótlék is talán októberre lesz, külön kérvény alapján. A két vállalkozás közti ügy fe­lülvizsgálati kérelmét október 11- én tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság. Az időközben munkaügyi bíró­sághoz fordult dolgozók első tár­gyalása tíz nappal később lesz. Ez az, ami most biztos. Papíron. Biztos továbbá, mondja Farkas József, az utcára kitettek képvise­lője, hogy a kft az engedély hiá­nyában is működik: tud arról, hogy nem egy, valószínűleg na­gyon rászorulót sikerült vissza­csábítani. Biztos az is, hogy teg­nap félig kész porcelánszigetelők­kel megrakott teherautók tartot­tak valahová Pécsett S az is biz­tos, hogy nem a gyárba mentek. Már majdnem egyenesbe jöttek Először az önkormányzati büntetést várják FOTÓK: TÓTH L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents