Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)

2004-09-24 / 262. szám

2004. SZEPTEMBER 24., PÉNTEK - DUNÁNTÚLI NAPLÓ MAGAZIN 17 Tehénkolomp gyerekeknek Aggódó szülök „elektroni­kus tehénkolomp” segít­ségével rövidesen bármi­kor és bárhol ellenőrizni tudják gyerekeiket. A The Times című londoni lap hétfői jelentése szerint néhány hónapon belül az angol üzletekbe kerül egy karóra 150 eurós - mintegy 38 ezer forintos áron, amely mű­holdas úton néhány méte­res el­téréssel képes jelezni viselőjé­nek hollé­tét. Ráadá­sul a készü­lék csatja csak a számí­tógép segítsé­gével, távirányí­tással kapcsolha­tó ki, vagyis az ebadták nem is tudják levenni. Az angolok által „elektronikus tehénkolompnak” elnevezett ké­szülék öüete az Egyesült Álla­mokból származik, de ott inkább Alzheimer-kórban szenvedő idő­sek használják. A gyermeket megtaláló készülék alapjául a ma­roktelefon-technika szolgál. Ezért az óra mellett telefonálni is lehet segítségével, és egy úgynevezett pánikgomb is van rajta, amellyel segélyhívást lehet küldeni a rend­őrségre. A gyártó cég szerint elve­szett gyerekeket akár több száz kilométeres távolságról is perce­ken belül meg lehet találni. A ké­szüléket elsősorban gyermekét egyedül nevelő szülőnek, vagy olyan házaspároknak szánják, ahol mindkét szülő dolgozik. A The Times tudó­sítása szerint a készülék bí­rálói azon a véleményen vannak, hogy a túlságo­san ag- godal- m a s szülők ezzel a ké- szü­lékkel megakadá­lyozzák majd, hogy gyermekük felnőtté vál­jék, és leváljon róluk. Emellett a készülékkel nem lehet azt meg­akadályozni, hogy a pedofilok megközelítsék áldozataikat. Sártengerré válhat Szibéria A világméretű éghajlati változás hatására fölolvad- (hat) a Szibéria hatalmas területeit borító, minded­dig örökéletűnek vélt jég­takaró - derül ki az Orosz Tudományos Akadémia legjobb szakemberei által összeállított tanulmányból. A tudósok megállapították, hogy Szibéria két, óriás folyójá­nak, a Jenyiszejnek és a Léná­nak a vízszintje nagymértékben növekedett a múlt években. An­nak ellenére következett be ez a változás, hogy a folyamok térsé­gében tartós aszály volt, min­den eddiginél kevesebb csapa­dék hullott. A többlet víztömegek csakis a tundra talajából származhatnak - szögezték le a tudósok. Az örök­ké fagyod talaj, föld és jég keveré­ke a további légköri melegedés következtében fölolvad(hat), és földrésznyi területeket változtat- (hat) irdatlan nagyságú sársivata­gokká - vetítede előre a nem is olyan távoli jövő drámáját Peter Prokosch, a Word Wilde Fund sarkkör-programjának szakértő­je. A változás következtében telje­sen átalakul az élővilág életíere, emberi települések sokaságát kell majd föladni. Szibéria sok nagy folyójának megnövekeded édesvíz-hozama a sarki tengerek sótartalmának a hígulását okoz(hat)ja, ami ugyancsak beláthatatian követ­kezményekkel jár (hat) - állítják a WWF szakértői. Új tengeri áramlatok keletkez(het)nek, amelyek további éghajlati válto­zásokat okoz(hat)nak. A megvál­tozód tengeri áramlatok éghajla­ti hatásainak legismertebb pél­dája a Golf-áramlás. Ha a Golf le­állna, új jégkorszak következnék be Észak-Európában. Az emberiség fele él földrengésveszélyben Emberi akarattól független irdatlan erők munkálnak bolygónkon. Évente ötvennél több vulkán tör ki, forgószelek pusztítják el az emberi alkotásokat, változtatnak milliókat nyomorult földönfutóvá. Tartós szá­razságtól vagy éppen vízözöntől, árvíztől szenvednek, tizedelődnek tízmilliók rendszeresen. Az emberiség fele földrengésektől különö­sen veszélyeztetett övezetekben él. Egyálta­lán: van-e lehetősége az embernek a mind egyre sokasodó természeti katasztrófák el­leni védekezésre? A potsdami geofizikai kutatóközpontban évek óta dolgoznak tu­dósok a természeü csapások korai előrejel­ző rendszerének a megteremtésén, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a kataszt­rófák okozta károkat. „Nem törvényszerű, hogy a zabolátlan természeti események katasztrófává váljanak” - szögezi le Jochen Zschau professzor, a potsdami intézet tudo­mányos vezetője. Előrejelzéssel 350 ezer életet mentedek meg tíz évvel ezelőtt a Fü- löp-szigeteken, amikor az évszázad vulkán- kitörése elől még idejében sikerült bizton­ságba helyezni a környékbeli lakosságot. Sajnos máig nagyon nehéz viszonylag pon­tosan meghatározni egy-egy vulkán műkö­désének kezdetét. A szeizmikus aktivitás folyamatos méré­sének eredményeiből, a tűzhányó által ki­bocsátott gázok összetételéből, a környék domborzati változásaiból csak az állapítha­tó meg, hogy a vulkán még működik. „Csakhogy a körülmények igen rövid idő alatt drámai módon megváltozhatnak” - magyarázza a professzor. A földi események előrejelzésének nél­külözhetetlen eszközei a műholdak. Segít­ségükkel meghatározható a vulkánok inf­ravörös sugárzása, azáltal pedig a hőmér­séklete, melynek gyors emelkedése riasztó figyelmeztetés is. Remélhetőleg rövidesen már a Föld valamennyi tűzhányójáról szol­gáltatnak adatokat a műbolygók. A földrengések előrejelzése még ennél is nehezebb, mert elképesztő gyorsasággal bekövetkezhetnek. A földkéreg lemezeinek az elcsúszása folytán keletkező feszültsé­gek rengés formájában nyilvánulnak meg. „Belátható időn belül nincs mód arra, hogy a földrengésre az első mérhető jeleknél előbb figyelmeztessük a lakosságot, a ható­ságokat” - mondja Peter Bormann profesz- szor, a potsdami intézet geofizikusa. Az ok: nemigen vannak a rengésre figyelmeztető előzetes, egyértelműen azonosítható jelek. Legföljebb azt az igen rövid időt tudjuk ri­asztásra fölhasználni, amíg a földrengés- hullámok keletkezésük helyéről a felszínig érnek. E néhány perc alatt - ha az értesítés idejében eléri a veszélyeztetett térség lakó­it - esetleg kimenekíthetek a gyerekek az iskolákból, vagy a dolgozók a munkahe­lyükről. ■ A tudósok olyan korai előrejelző rend­szer megteremtésén dolgoznak, amellyel még idejében kikapcsolhatok a tűz- és rob­banásveszélyes berendezések, leállítható a közlekedés mindenekelőtt az összeomlástól fenyegetett hidak előtt. A különösen föld­rengésveszélyes Japánban szeizmográf-há­lózatot építettek ki; Törökországban vi­szont mindössze 25 rengésjelző állomás működik. A nagy árvizek előrejelzése már sokkal egyszerűbb - mondja William Alexander, a Pretoria Egyetem professzora. A csapa­dék-eloszlás elemzése révén igen nagy biztonsággal meghatározhatók azok a térségek, ahol egy-egy tar­tós vagy özönvízszerű eső után kiönt­hetnek medrükből a szelídnek látszó folyók is. Meghatározható az a kritikus men­nyiségű csapadék, amely igen nagy valószínűséggel súlyos áradásokat okoz, ekként a lakosság, az állatok, az ingóságok még idejében kimenekíthe­tek a veszélyes területekről. A műhol­das időjárás-előrejelzés ilyenkor is éle­tek ezreit, százezreit mentheti meg. Jól működik a csunami, a Csendes­óceán alatti földkéregben keletkező rengés előrejelző rendszere. A tenger­rengés következtében akár 40 méter magas és irtózatos gyorsasággal terje­dő hullámok is keletkezhetnek. A Chi­le partjai elől induló csunami 12 óra alatt elérheti Új-Zélandot, 16 óra alatt Hawaiit, egy nap elteltével Japánt. Ennyi idő elegendő lehet a lakosság fi­gyelmeztetésére, nagy tömegek kitele­pítésére a veszélyeztetett, part menti térségekből. A legfejlettebb a vihar-előrejelző rendszer, amellyel rendszeresen szá­zezreket figyelmeztetnek például pusztító forgószelek érkezésére. Az évek alatt gyűjtött adatok és a műhol­das, radaros, számítógépes észlelések alapján igen nagy pontossággal jelez- hetők a tornádók, ciklonok, tájfunok, hurrikánok. Csakhogy például a har­madik világ országaiban máig csak­nem megoldatlan a lakosság riasztása; ha helyenként megtörténik is, sokan csak akkor veszik komolyan, amikor már késő - mondja Edward Gross amerikai me­teorológus. A tömegtájékoztató eszközök és az előrejelző riasztó szervezet együttműkö­désének köszönhetően 1991-ben 600 ezer indiait menekítettek ki a ciklonövezetből. Tizenhárom évvel előtte még igen sok áldo­zatot követelt egy hasonló trópusi forgószél. Bár az aszályra és az azt követő éhínség­re utaló jelek a Föld műholdas megfigyelő- rendszere által közvetített felvételek alap­ján jó előre láthatók, sajnos, legtöbb helyen a politika nem fordít rá kellő figyelmet. Őszi ízek Burgenlandban A Martin-napi libasültre jólesik a bigala A konyhaművészet igazi ínyencségeit a helyi spe­cialitások jelentik a hatá­ron túli Burgenlandban. Egyszerű ízeket - házi lekváro­kat vagy kolbászárukat - ismer­hetünk meg, megkóstolhatjuk az itteni káposztalevest, babos hajdinakását és az üstben ké­szült pörköltöt Nem hiányozhat az étlapról a fogas, a burgenlan­di harcsa, a süllő, az angolna, a pisztráng és a ponty, s érdemes haltálat rendelni krumplis tész­tával vagy halpaprikást. Az olyan nevű ételek, mint djuvec (lecsós-krumplis rizses hús), raznjici (sült nyelv nyárson), tar­honya, csabai kolbász és „pör- költhuhn” (csirkepörkölt) a pan­non-burgenlandi konyhaművé­szet magyar, cseh, morva, szlo­vák és horvát gyökereiről tanús­kodik. Ne mulasszuk el megkós­tolni az almából, körtéből, bo­dzából, csipkebogyóból vagy kö­kényből készült gyümölcspálin­kát sem. Természetesen a no­vember 11-i borszentelés idején a burgenlandi asztalról sem hiá­nyozhat a Martin-napi libasült. Kukmirnben a tartomány leg­elismertebb pálinkafőzője - Kurt Lagler - Ausztria első „le­párló-hotelévé” alakította át a házát. A szállásdíj tartalmazza a gyógyfürdők, a golfpályák és a kulturális rendezvények látoga­tását, vezetést a pálinkafőzdé- ben, és kóstolást az égetett sze­szek kiállítótermében, amely polcain a régióból származó 30 különféle kiváló gyümölcspálin­ka, likőrök, valamint gyümölcs­levek és egyéb értékes termé­kek sorakoznak. Ezenkívül le­hetőség nyílik a pálinkamúze­um megtekintésére is. A kiállí­tási helyiségekben a környékről származó régi tárgyak tárják elénk a gyümölcstermesztés és termékfejlesztés történetét. Az idegenvezetés során sok érdeke­set megtudhatunk az egykori és a mai pálinkafőzés kultúrájáról. Láthatóak a cefrekészítés, az er- jesztési technológia, a tárolás és - a korábban elterjedt engedély nélküli szeszfőzés kellékei. A „bigala”, a dél-burgenlandi házi itóka régi hagyományokkal rendelkezik. A kipréselt direkt- termő szőlőt almalében áztat­ják, erjesztik, majd kipréselik. Az enyhén pezsgő ital kiváló szomjoltó. Sajátos ízét az alma illatának és a nem permetezett uhudler nevű szőlőfajta aromá­jának köszönheti. Készítéséhez kizárólag vegyileg nem kezelt almafák termését használják. Már a perui őslakosok is rúgtak Dél-Amerika őslakossága olyan kö- zelharci technikákat alkalmazott, amelyek eddigi ismereteink sze­rint csak Kelet-Ázsiában léteztek. A GEO című hamburgi magazin októbe­ri kiadásában beszámol róla, hogy a vi­rágkorát időszámításunk első évezredé­ben élő perui mochica kultúra harcosai­nak ábrázolásai olyan jeleneteket mutat­nak, amelyekben az ellenfelet lábukkal álion rúgják, vagy a koreai tékvondo harcmodort alkalmazzák. Ázsián kívül csak ritkán találtak olyan leleteket, fel­jegyzéseket, amelyek a lábak harcban való használatáról tanúskodnak. A rúgások Európában is csak alka­lomszerűen tartoztak a támadási tech­nika leltárához - legfeljebb a görög pankrációnál vagy a vívás középkori művészeténél. Még a vasszeget is megeszi Egy indiai asszonyra, Pampa Goshra szó szerint illik az a mondás, hogy még a vasszeget is képes megenni. A hölgy immár három hónapja leginkább csavarokkal, szegekkel, üvegcseréppel és kövekkel táplálkozik. A spártai étrend nem okoz különösebb gondot, legfel­jebb egy-egy „kalóriadúsabb" ebéd után érez néha egy kis gyomorégést. Mind ez idáig azonban sem a család, sem az orvosok nem tudták észhez téríteni az as­szonyt, aki állítja, hogy nem képes lemondani ezekről az „ínycsiklandó” csemegékről. Potyaebéd Dzsingisz utódainak Két londoni mongol étterem potyaebéddel kecsegteti mindazokat, akiket DNS-tesztjük alapján Dzsingisz kán leszármazottjának minősítenek. A DNS-vizsgálato­kat a Shish-hálózathoz tartozó éttermek számára a ro­konkutatására szakosodott Oxford Ancestors cég vég­zi el. A genetikai teszteléshez elég egy nyálmintát el­küldeni elemzésre, azonban maga a vizsgálat mintegy két hónapot vesz igénybe. Világszerte mintegy tizenhétmillió ember lehet jogosult a két étteremben ingyenes ebédre - körülbelül ennyire becsülik a tudó­sok a mongol világhódító ma élő leszármazottainak számát. \ i I í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents