Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)

2004-09-22 / 260. szám

8 DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. SZEPTEMBER 22., SZERDA GAZDASÁGI TÜKÖR fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház Rt. elemzője. Forgalma alapján a hatodik legna­gyobb brókerház hat magyar tulajdona. BUX-esés, Mol-csúcs Továbbra is az idegesség jellemző a banki papírokra, az OTP még nem tudja, hogyan védheti ki a tervezett adóemelés hatásait. A Mól a már megszokott történelmi csúcsot produkálta, de érdemes meg­fontolni a részvények eladását. Az Antenna árfolyam-emelkedése Spekulatívnak bizonyult, papírjait kockázatkedvelőknek ajánljuk. A BUX-index 2004. szeptember 21-én Változás: -0,17% 12450 12430 12410 12390 12370 12350 12330 12310.­0 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BfiT NYERTESEK \ U&i&ti | FHB 9260 2 129 Matáv 803 1,6 928 Globus 750 1,6 3 Phylaxia Pharma 74 1,4 13 PaRRonplast 12bU 0,4 53 VESZTESEK FORRÁS: BUDA-CASH [ MAmm ÜltHNUÁKíH) VAU QMS (X) Muiión| Pannoplast 1155-8,7 431 Hűmet 30-11,8 2 Antenna Hungáriád t>yo-2,3 150 Dérnisx 11715-1,6 82 OTP Bank 4311-0,9 2300 Richter 23155-0,9 611 MNB árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2004. szeptember 21-én €/Ft $/Ft €/$ l i 246,52 201,95 1,22-0,780 Ft-1,460 Ft 0,00cent A Budapesti Értéktőzsde indexe az elmúlt héten Menekül tőlünk az OTP? BANKADÓ Holnap a miniszterelnök-jelölttel egyeztetnek a bankok képviselői CSÁNYI SÁNDOR A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán 1974-ben, a Buda­pesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1980-ban szerzett diplomát, 1983-ban doktorált. 1992-től az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója az adóemelés helyett a kamatadó bevezetését javasolja. Ez nagyjából ugyanazt a 30 milliár­dos bevételt hozná az államnak, ám az ügyfelek többségét nem érin­tené. S bár a bankok a kamatadót sem szeretik, mert a megtakarítá­sokat csökkenti, Csányi szerint közgazdaságilag lényegesen indokol­tabb, mint a szektorok között különbséget tenni a társasági adóban. A kamatadó a bankvezér szerint nemcsak banki megtakarításokra, hanem az állampapírokra is vonatkozna. DRASKOVICS TIBOR 1955-ben született, 1979-ben szerzett diplomát a jogtudományi egyetemen, 1994-től közigazgatási államtitkár, 2003 óta pénzügyminiszter. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint a bankok nyereségük jelen­tős részét nem saját erőfeszítésükből, hanem jórészt az adófizetők pénzéből érték el. Hisz amikor az állam a lakáskölcsönök kamatait tá­mogatja, akkor az adófizetők pénzét használja. Ezt a többletjövedel­met kell most a bankoknak visszafizetni magasabb adó formájában. Az elmúlt években a bankoknál keletkezett jelentős nyereség egy ré­sze a magas jegybanki kamat, a lakáshitelezési rendszer és a magas kamatszint eredménye - véli. I MIT JELENT A BANKI TEVÉKENYSÉGEK KÜL- ■ FÖLDRE TELEPÍTÉSE? Informatikai központok, tele­fonközpontok, s minden egyéb, helyhez nem kötött, adminiszt­ratív munkafolyamat áthelye­zését egy másik országba. 2 MELY ORSZÁGOK JÖHET­NEK SZÁMÍTÁSBA AZ ■ OTP-NÉL? Egy tegnapi hírnek, miszerint az OTP 10 millió euróval növel­te romániai leányvállalatának alaptőkéjét, nincs köze ahhoz, hogy a legnagyobb magyar pénzintézet a társasági adó ter­vezett emelése miatt bizonyos tevékenységeit külföldre telepít­heti. Ez Románia esetében azért sem lenne indokolt, mert keleti szomszédainknál 25 százalék a társasági adó mértéke. Maga­sabb tehát, mint a pénzügymi­niszter által bejelentett 24 szá­zalékos mérték. Szlovákiában azonban, ahol az OTP szintén jelen van, csupán 19, míg Bulgá­riában 19,5 százalék a társasági adó. Ez tehát indokolttá teheti, hogy a bankcsoport a fiókok­hoz, tehát helyhez nem kötött tevékenységeit az említett két országba tegye át. Ahol ráadá­sul a munkaerő is olcsóbb. 3 MILYEN TEVÉKENYSÉGET HELYEZNE KI A BANK- ■ CSOPORT? Erről egyelőre hivatalos nyilat­kozat nem látott napvilágot, bár az OTP vezére a telefonközpont Szlovákiába helyezéséről már tett említést. Nyilván szóba jö­hetnek a bankcsoporton belüli ügyletek, a bank és a biztosító- társaságok együttműködésén alapuló tevékenységek is. 4 MILYEN ELŐNYÖK SZÁR­MAZNAK EBBŐL A BANK ■ SZÁMÁRA? Egy multinacionális bankcso­port esetében a nyereség na­gyobbrészt ott szokott megje­lenni, ahol leginkább érde­mes „felbukkannia”, vagyis ahol a legkisebb az adó mérté­ke. Ha Szlovákiában jövedel­mezőbb valamit elvégezni, ak­kor ott. _______ A társasági adó mértéke az Európái Unióban / mml sfV'í'Mgy ÉH Svérlorsíáu ?! •Ä* □ 0- 8%-ig P3 9-17%-ig U 18-26%-ig ■ 27-35%-ig ■ 36%-tól Írország Finnország ' Svédország 29,o ­i,. 28,0 TO” t? 12,5 -"•annia 30l£ p. i ' 4M VF&L " - i r f J5.0 Dátfr" mm ­Észtország Lettország Hollandia ' 34,yf .......... 34.0 ,. : Németország Lu xemburg 30.38 38,3 Franciaország ; 34,0 Portugália /27,5 /, Spanyolország 35'° _ 15,0 Litvánia Lengyelország Csehország ’T*. .» 10,0 Málta 35,0 FORRÁS: FRANKFURTÉ ALLGEMEINE ZEITUNG A NAP KÉRDÉSÉ Hol van a legtöbb üdülő az országban? Pest megye Somogy megye Veszprém megye Fejér megye Baranya megye Zala megye 111 4% FORRÁS: GKI, KSH, VG Növekvő igény az Európa hitelre Bán Károly A kormány húszmilliárddal nö­velte meg az Európa beruházási hitelprogram keretét, amely így százmilliárdra emelkedett. A programot, amelynek célja a magyarországi székhelyű vál­lalkozásoknak az Európai Unió piaci viszonyaihoz történő mi­előbbi felzárkózása, a verseny- képességük növelése, 2003 ta­vaszán hirdette meg a Magyar Fejlesztési Bank Rt. A hitelprog­ram segítségével 1200 vállalko­zás 115 milliárd forint értékű beruházásának megvalósítása kezdődött el. A fejlesztések több mint 70 százaléka új technoló­giákra és kapacitásbővítésre, míg több mint 10 százaléka munkahelyteremtésre irányult. 5 Ml A KOCKÁZATA ENNEK MAGYARORSZÁG SZEM- ■ PONTJÁBÓL? Réczey Zoltán pénzügyi elemző lapunknak úgy nyilatkozott, előfordulhat, hogy a magyar költségvetés annyi adóbevételt sem lát a legnagyobb pénzinté­zettől, mint a 18 százalékos adó esetén. Ez a folyamat ráadásul nyilvánvalóan elbocsátásokkal is járhat az OTP-nél. 6 MELYEK A NYUGAT- EURŐPAi TAPASZTALA­ITOK? A kiszervezés divatját éljük. A multinacionális vállalatok, köztük nagy bankok is olyan országokba viszik helyhez nem kötött tevékenységeiket, ahol olcsóbb a munkaerő, illet­ve alacsonyabbak a bérek után fizetendő közterhek. Jó példa erre a svájci Credit Suisse, amely kihelyezte Indiába az információs technológiai rész­legét, a telefonközpontját pe­dig Lengyelországba. Az IBM pedig Budapestre hozta teljes személyzeti ügyeket intéző részlegét, és innen fizetik a multinacionális óriás vala­mennyi szállítóját, itt tartják nyilván a céggel szembeni kö­veteléseket. (Bán Károly) I A

Next

/
Thumbnails
Contents