Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)

2004-09-18 / 256. szám

Szabadfogás Dunántúli Napló KRIMI Tizenöt kisdiák esett a vízbe Malomvölgyben 10. oldal ELET & STILUS CSALÁD SPORT Ádás vagy csapás a gyerek Kemény ellenfél vár a PMFC-re egy szerelemben? 11. oldal szombaton 16. oldal A nagy orrúak jobban kiszagolják? Szerelmet vonzanak Bottal ütött gatyanyom Hatalmas melltartóhoz keres belevaló hölgyet, továbbá jóko­ra alsógatyába passzoló urat a rendőrség Németországban. A keresett pár bűne, hogy Aa­chen városában éjszaka belo­pództak egy lakásba, ahol suttyomban használták az elektromos ruhaszárítót. Ott felejtettek azonban egy XXL-es melltartót és egy öles gatyát. A lakás tulajdonosa azután jelen­tette fel az ismeretlen ruha­szárítókat, hogy 125 ezer fo­rintnyi villanyszámlát kapott. AZ ISTENSÉGEK GONDOZÁSA HITÉPÍTŐ. A hindu vallás világában nagy figyelmet fordítanak a mitológiai istenségek jó közérzetének bizto­sítására. Ezúttal szép festett külsőt kapnak az istenszobrok, akikről a hívők úgy gondolják, valóban élnek. De hát ez is a lényeg: bizonyítékhajszolás nélkül is hinni az égi segítségben. fot&epa Oldalszerkesztő: Hoonw Ildikó Gy. Boldogtalan nagyvárosiaké megértő vigasztalót keres A lélek, úgy tűnik, sérü­lékenyebb, mint valaha. A középosztályra és a fel­ső rétegekre jellemző, hogy sokan már gyer­mekkorukban pszicholó­giai kezelésre szorulnak. Különösen a nagyvárosi­ak neurotikusok. Argentína a tangó ritmusáról, az óriási szelet sült húsokról és gaz­dasági válságokról ismert, de ke­vesen tudják, hogy itt él a lélek- számhoz képest a legtöbb pszi­chológus, és a „városi neurotiku­sok” számát tekintve Buenos Ai­res még New Yorkon is túltesz. „Azért járok pszichológus­hoz, mert ő az egyetlen, aki még meghallgat engem”, mond­ja Margarita Romeo. A 62 éves asszony, aki egy televíziós ügy­nökség munkatársa, a stresszt, a várost és a munkát teszi fele­lőssé problémáiért. Adrian Soteno 52 éves tanító szerint „sokan azért tanulnak pszicho­lógiát, mert rosszul érzik magu­kat. Aztán rájönnek, hogy ön­magukat nem tudják meggyó­gyítani, s ezért másokat kezel­nek". Argentínában a pszichoanalí­zis a múlt század hatvanas és hetvenes éveiben nagy befo­lyásra tett szert értelmiségi kö­rökben és jelentős fejlődésen ment át. A melankólia, a ma­gány és a vágyakozás több pon­ton is kötődik az argentin ha­gyományhoz: ilyen a tangó, az intenzív éjszakai élet és az ér­zelmek hevítettsége, valamint a mély érzelmekre és szomorko- dásra való erős hajlam. Az embereknek azonban sok­szor nincs pénzük a pszichiáte­rek magánrendelésére, ám az ottani kezelésért fizetendő ösz- szeg töredékéért bárki megta­lálhatja lelki békéjét hétvége­ken a város parkjaiban. Ott ugyanis jövendőmondók és csil­lagjósok füstölők mellett megol­dást ígérnek minden gondra, történjék ez akár kártyavetés, akár a tenyérből, vagy szemből jóslás ősi módszerével. Az ered­ményre valójában senki nem kíváncsi: a lényeg az, hogy vala­ki meghallgassa az illetőt. a testre festett ősi minták Egyre több stúdióban kínálják a klasszikus indiai és arab tradíció­nak megfelelő, vagy a teljesen új, modern képekkel gazdagított, több­nyire hennás testdíszítést. Korunk alternatív divatjához szervesen kapcsolódnak a testfestések. A testünk az önkifejezésünk egyik szín­pada. A ruhák, az ékszerek és az illatok már kevésnek bizonyulnak, a sminkelés hagyományos eszközei már nem mutat­ják meg az egyéniséget az uniformizáló Az arab vi­lágban egy hí­resebb hennafestő akár 1000 dollárt is meg­keres, és nevét kézről kéz­re adják. A tudás anyáról lányára, apáról fiára örök­lődik, a festék kikeverésé­nek módozataitól kezdve a hagyományos minták és jelen­tésének megfej­téséig. Indiában általában finom láthassák mozdulatai­kat. Az egyik legfontosabb alkalom, amikor a nők mehndi díszítést vi­selnek, az esküvői szer­tartás. A menyasszony testének hennával való feldí­szítése - a mehndi raat, azaz a mehndi éjszaka - az előké­szület elengedhetetlen része, önmagában is ceremónia, amely évszázadok óta válto­zatlan formában él tovább. Marokkóban a henna összejöve­telek hasonlítanak a hamam kul­túrájára - ez egy olyan fürdő-há­rem, ahol a nők kényelmesen he- verészhetnek, gyakran meztelenül, miközben esznek és tereferélnek. Ezek a kizárólag nők számára tartott összejövetelek három napig is tarthatnak. A táncosnők itt is hennát használnak kéz- és lábfejük hangsúlyo­zására. A Guedra nevű szerelmes táncnál pél­dául a mehndi festés arra szolgál, hogy a táncosnő ujjainak hullámzó mozgására irányítsa a férfi fi­gyelmét. A tradíciók sze­rint a kéz és a láb festése a szokvá­nyos, de a vállak, az arc, a köldök, és időnként az egész test a művész alkotótere lesz, főleg a mai divatirányzatok követőinél. A thai prostituáltak például a keblüket a mell­bimbó körüli részt festették be a libidóra pozitívan ható szimbólumokkal. Henna, az ötezer éves díszítő A hennát már ötezer évvel ezelőtt is testfestésre használták. Növényi alapanyag, használják haj­festésre, de textilek tartós színezésére is. Délkelet-Ázsiában, Indiában, a Közép-Keleten és Észak-Afrikában is alkalmazzák a hennát. Az összezúzott hennalevelekből készített hen­napépet az indiaiak hívják mehndinek. Indiai szereplése során részévé vált a gaz­dagon díszített szertartásoknak, legfőképpen az esküvőknek. Mivel a hennát számos or­szágban használják, ezért az alkalmazott minták kultúráról kultúrára változnak. divatvilágban. A tetováláshoz sokan nem elég bátrak, de a testfestés mindenkin jól néz ki. Egy testábrán egy testfestő hat-nyolc órán át dolgozik, míg az ábra csak négy órán át marad fenn teljes pompájában a testfelületen. Ezeket a művészi igényű testfestményeket inkább koncertekre, vagy divatbemutatókra készítik. Az eskü­vőkre, vagy egyszerűbb bulikra természe­tesen egyszerűbb ábrákat festenek, ame­lyek hamarabb elkészülnek. vonalú virágdíszekből, absztrakt kacska­ringókból állnak a motívumok. Ez alól ki­vételt képeznek a táncosok tenyerén lévő mehndi rajzolatok, amelyek arra szolgál­nak, hogy a nézők nagyobb távolságból is A nagyobb orrlyuk job­ban szagol, mint a nagy orr. Erre „orrlyukadt ki” 3 évnyi szimatoltatás után egy német tudósnő. Julia Vent, a kölni egyetem ku­tatója 95 orrot vizsgált meg, mindegyik férfihoz tartozott, 25-58 év közöttiekhez. Nem­csak a méretüket, pontosabban az orrok likainak méretét vette szemügyre, hanem működési képességüket is próbára tette. Mindezen fáradozás eredmé­nyeként arra - a különben logi­kus eredményre - jutott, hogy valójában nem az orr mérete számít, hanem a szaglóhámsej­tekkel fedett orrlyuké. Minél nagyobb az orrlyuk, annál job­ban képes vele szagolni gazdá­ja. A tézishez hozzátartozik, hogy nagyobb orrnak nem fel­tétlenül nagyobb a lyuka. A „szagértő” ennél azért meg­lepőbb felfedezést is tett, neve­zetesen azt, hogy az emberek többsége jobborrlikas, azaz or­ruk jobb lyuka érzékenyebb a szagokra, illatokra, mint a bal. Hogy ez összefügg-e a jobb- és balkezességgel, azt nem tudni, mint ahogyan Vent asszony ar­ra a régi kérdésre sem tudott egyértelmű választ adni, hogy a férfiorr mérete és az urak egyéb attraktív tulajdonságai összefüggésben állnak-e. Szépít és fiatalít: a víz az igazi csodaszer Az utóbbi években a szépí­tőipari szakemberek kü­lönböző praktikákkal pró­bálták a bőr fiatalságát visszavarázsolni, de újab­ban ismét a víz pótlására irányulnak a kutatások. Vitaminok, szója, olíva, gyümöl­csök és gyümölcssavak, zöldsé­gek, aranyszemcsék, igaz­gyöngykivonat - nincs olyan trükk és adalékanyag, amelyet ne próbáltak volna ki az elmúlt évtizedben a kozmetikai világ­cégek laboratóriumaiban, hogy felvegyék a versenyt a plaszti­kai sebészek késével. .Most úgy tűnik, ismét a hidratálás került előtérbe, amely nemcsak a szá­raz bőrűek számára fontos: ugyanúgy szüksége lehet rá a vegyes típusú és a zsíros bőrrel megáldottaknak is. Ahhoz, hogy elég hidratált le­gyen a bőr, vízmegkötőket ter­mel, amelyek a vizet bent tart­ják és megőrzik a sejtek belse­jében. Ha a bőr túl sok vízmeg­kötőt veszít, szárazzá és érzé­kennyé válik, vízhiányos bőrre kifejlesztett új mélyhidratáló krémek képesek újratermelni a bőr vízmegkötőit: az epidermis mélyére hatolva a sejtekben tar­talékot képeznek. Most már lé­tezik olyan márkavédett ható­anyag, amely stimulálja az újra­termelést, és megtanítja e na­gyon fontos, egész testünket be­borító szervünket arra, hogy „saját maga” újraképezze víz­tartalékát. A gyógyvízzel kom­binált hatóanyagot tartalmazó krém használata után - a gyár­tók szerint - egy hét után már rugalmasabb, simább, puhább tapintású lesz a bőr és csökken az irritáltsága. < 4 I I

Next

/
Thumbnails
Contents