Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)
2004-09-17 / 255. szám
2004. SZEPTEMBER 17., PENTEK - DUNÁNTÚLI NAPLÓ DEL-DUNANTULI REGIO 6 Másfél milliárdos főpróba Három év múlva várhatóan még több pénz segíti a régió idegenforgalmát A lehetséges maximum összeget nyerte Pécs városa egy Regionális Operatív Program pályázaton. A másfél milliárd forint világörökségi program megvalósítását szolgálja. Gonda Tibor (képünkön), Pécs alpolgármestere szerint a beruházás révén jelentősen megnő a város, a megye, illetve a térség nemzetközi vonzereje. Tavalyelőtt vált nyilvánossá, hogy mit fog tartalmazni a Nemzeti Fejlesztési Terv. A dokumentumból világosan kitűnt, hogy a világörökség megőrzése kiemelt szerepet kap. Ez kiváltképp jó hírnek számított Baranya megye székhelyén: különösen annak tudatában, hogy a Széchenyi Terv Turisztikai Pályázata tizennyolcmillió forintot biztosított projekt-előkészítésre.- Úgy döntöttünk, nem utolsó sorban a Regionális Idegen- forgalmi Bizottság biztatására is, hogy a Pécsi Örökség Kht. indul a pályázaton - adott tájékoztatást Gonda Tibor, Pécs alpolgármestere. - Sikerrel jártunk. így vált lehetővé, hogy tavaly elkezdjük az építészeti tervek készítését, ami azt rögzítette, hogy mit tudunk felújítani városunkban. Idén júniusban pedig beadtuk ROP pályázatunkat, mely másfél milliárd forintot eredményezett számunkra. A régióban ez volt az első olyan tervezet, mely igazán jelentős forrásokat nyitott meg.- Mire fordították az összeget?- Pécsett található az a hétkaré- jos sírkápolna, melyet már a múlt század harmincas éveiben feltártak régészek. Ám a romokat pénzhiány miatt később visz-sza kellett temetni. Ez lenne az a sírkápolna, melyet most ismét napvilágra hoznánk. Ugyanitt egy bemutatóközpontot alakítanánk ki, ahol egy idegenvezető adna átfogó tájékoztatást a betérő csoportoknak. Ugyanakkor rendelkezünk olyan, már most is megtekinthető történelmi helyszínekkel, melyekre szintén ráfér a felújítás. Ez a rekonstrukció megfelelne a kor, illetve a turisták igényeinek. Ezek a munkák természetszerűleg ösz- szefüggenek a székesegyház előtti tér fejlesztésével. Ugyancsak itt, a Szent István téren vár felújításra, több százmillió forint ráfordításával a műemlékek közé tartozó Nevelők Háza. Európa |ds ro| ‘ífjMfM infjPlt :» .... : ■ Hl ISII A Szent István tér a székesegyházzal, a világörökségi fejlesztés egyik helyszíne- Ezen nagyszabású tervek végrehajtásához az kellett, hogy önök felismerjék a ROP-ban rejlő lehetőségeket.- így van, hiszen a ROP-nak a turisztikai vonzerő fejlesztéshez köthető intézkedése azért fontos, mert kinyilvánítja: az idegenforgalmi modernizálásnak van olyan része, mely nem a vállalkozói szektor feladata. A vonzerő megjelenítése, a hasznosítás előkészítése állami, önkormányzati feladat, következően a gazda szerepből. A ROP előnyben részesíti az ökoturizmust is: itt a nemzeti parkok és ismét az önkormányzatok jöhetnek szóba. Miután az állami szférában eleve kevés a saját forrás, ezen a területen a ROP 97,5 százalékos támogatási intenzitást biztosít. Tehát mindössze két és fél százalékos önkormányzati önrésszel meg lehet valósítani több mint másfél milliárdos projektet. Ez példátlan, pontosabban példátlanul előnyös a hazai helyzetet tekintve.- Alpolgármester úr, ön elnöke a Dél-dunántúli Regionális Idegen- forgalmi Bizottságnak. A pályázatok akkor a leghasznosabbak, ha térségi léptékkel mérhetőek.- Erre a térségi léptékre van is példánk. A Dráva-medence ökoturisztikai hasznosítása egyaránt érinti Baranya és Somogy megyét. Tolna megye számára pedig Gemenc adhat ötleteket az együttgondolkodásra. A gond csak az, hogy a ROP erre a célra rendelkezésre álló három és fél milliárd forintja önmagában már nem túl sok: www.ddrft.hu amúgy ötletekben Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési nem szűkölködünk, Tanács támogatásával készült, elég utalnom a már beadott Mecsek-projektre, valamint a Dráva-projektre, mindkettő egyenként több mint egy- milliárd forint forrást feltételez. Ez azt jelenti, hogy 2007-ig nem igazán lesz lehetőség nagyobb projektek befogadására.- Mi várható az ön által említettdátum után?- Remélhetőleg ezt követően lényegesen több pénz áll majd rendelkezésre. Ä ROP pedig nem országos, hanem régiós hatókörű lesz, ebből következően még több forrás juthat térségi turisztikai fejlesztésekre. A pécsi példa pedig arra serkentheti a régióban a történelmi emlékekkel rendelkező városokat, hogy igyekezzenek kidolgozni projekteket. A főpróba megvolt, s nyilván nagy a felelősség rajtunk amiatt, hogy az elkövetkező két évben mintaszerűen használjuk fel a nekünk jutott pénzt- Milyen tanácsokat adna a leendő ROP-os pályázók számára?- A pályázati kiírás minden pontját komolyan kell venni, valamennyi szónak jelentősége van. Nem elég a saját kontroll: mi például, éppen a bevezetőben említett tizennyolc millió forintnak köszönhetően, külső lektorokat is bevontunk a munkába. S valóban meg kell találni a kérdéskör korrekt kidolgozása érdekében a legjobb szakembereket. Ezért fordultunk a Pécsi Tudományegyetem építészmérnöki karának doktorandusz iskolájához. Nem véletlen, hogy az Országos Tervtanács dicsérettel illette elképzelésünket. Pályázatok: pontos értékelés Joggal örülhet az, aki nyer egy régiós pályázaton, jóllehet azzal tisztában kell lenni: az igazi feladat csak ekkor következik. Akinek pedig elutasításban van része, annál sokáig tart a keserű szájíz. Csordás Zoltán (képünkön) mindkét típus képviselőjével gyakorta találkozik, munkájából, beosztásából következően. A Dél-dunántúli Fejlesztési Ügynökség Kht. keretében működik az úgynevezett ROP Közreműködő Szervezeti Csoport. Ennek vezetője Csordás Zoltán pályázati igazgatóhelyettes.- Két éve vagyok tisztségemben, és a megalakulása óta vezetem a ROP Közreműködő Szervezetet. Alapvető feladatom annak a munkának az összehangolása, mely a Regionális Operatív Programra (ROP) beérkezett pályázatok elbírálásában testesül meg - adott tájékoztatást Csordás Zoltán. - Ez az értékelés formai és szakmai szempontból történik. Az érdeklődés rendkívül nagy, ebből következően már ennél a kezdeti állomásnál megkezdődik tevékenységünk: hiszen folyamatosan csörögnek a telefonok, nekünk pedig tájékoztatást kell adnunk a felmerülő kérdésekre. ' Figyelemre méltó jelenség, hogy az érdeklődők általában azt tudakolják: mire lehet pályázni. Csordás Zoltán azonban nem hagy kétséget afelől, hogy nem ez a legszerencsésebb megközelítés. Ugyanis általában nem azt kell keresni, hogy mire lehet pályázni, „ösz- szedobva” arra egy projektet, hanem azt: a már létező tervezethez milyen forrás rendelhető. Ugyancsak gyakori, hogy a pályázók nem tekintik át kellő figyelemmel a felhívásokat. Ezért fordulhat elő, hogy olyasmit is megkérdeznek, ami jól láthatóan szerepel a pályázat első oldalán... S akadnak olyan pályázók is, akik nem hisznek a szemüknek egy-egy apróság láttán. Hitetlenkedve kérdezik, hogy erre vagy arra miért van szükség. Tény, hogy sok, amúgy csekélységnek tűnő elemtől nem lehet eltekinteni. Ezek szerepét néha még a csoport sem látja, de később rendre kiderül: nem véletlenül kerültek bele ezek a „mellékes” dolgok a pályázatba.- Akik egyébként a tájékoztatások után leteszik a telefont, még nem érezhetik magukat biztonságban. Hiszen mindig felhívjuk a figyelmet arra, hogy hivatalos választ mindig csak írásban adhatunk. A szó elszáll, az írás megmarad... S ha egy részletkérdés tisztázottá is válik, az még nem jelenti százszázalékosan a pályázat sikerét. De abban azért joggal reménykedhetünk, hogy az egyeztetések után előrelendítjük az ügyet, a pályázók elégedettségére. A ROP Közreműködő Szervezeti Csoport a pályázatok értékelésekor olyan módszerrel dolgozik, mely kiváltképp mellőzi a szubjektivitást A rendszer igen, illetve nem válaszokkal működik, s megvannak a szigorú ismérvei a pontozásnak is. így fordulhat elő olyan eset hogy a csoport elismeri az adott pályázat szükségszerűségét a cél fontosságát, ám az elnyert pontszámok nem teszik lehetővé a továbbjutást.- Aki pályázik, az tele van ötletekkel. Viszont a célok meghatározását a szigorúság jellemzi. Tehát ha valami nem illeszthető, akkor az hiába találékony. Ezért fordul elő az, hogy a nyertes mégis az lesz, aki a megadott keretek között igyekszik gondolkozni. Egyébként mindent ösz- szegezve úgy tűnik, hogy gyorsan fogynak a források. A szakma némileg tartott attól, hogy az EU-s támogatások lehívásával gondban lesz az ország, benne a Dél-dunántúli Régió, mert kevés lesz a projekt. Ez az aggály nem igazolódott, mindenki lelkesen pályázik: s például éppen a Regionális Operatív Program keretében minden nehézség nélkül hozzájuthatunk a forrásokhoz. Lezárult az EU Projekt Városrehabilitációs tervek Az Európai Unió Strukturális Alapjainak támogatásához jól kidolgozott projektjavaslatok formájában kell a fejlesztési terveket bemutatni. Az eddigi tapasztalatok, az operatív programok kiírásaira beérkezett közel tízezer pályázat azt mutatja, hogy országunk eddig jól teljesített. Ezen eredmények eléréséhez jelentősen hozzájárultak az országban futó projektgene- rálási programok is, amelyek folytatása az eredmények fenntartásához továbbra is szükséges. Régiónkban a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség koordinációjában EU Projekt 2 néven zajlott az idei évben a projektgenerálás. Az ügynökség a Miniszterelnöki Hivatallal kötött szerződésben, a Dél-dunántúli Régióban, az Operatív Programokhoz illeszkedően 250 db új projektötlet összegyűjtését, 70 db új projektjavaslat előkészítését (gyakorlatilag pályázati adatlap szintű kidolgozását) és 15 db - az összes szükséges háttér-dokumentációt tartalmazó - komplett pályázati anyag kidolgozását vállalta. A végleges számok végül 289, 77, 16 lettek, vagyis az ügynökség túlteljesítette a vállaltakat. A hét, nagy érdeklődéssel kísért, különböző célcsoportoknak megtartott tájékoztatónap után tíz munkacsoportban kezdődött meg a projektötletek kidolgozása. Egy-egy munkanapon 2-5 kistérség dolgozott együtt. A Regionális Fejlesztési Ügynökség nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a régió minden kistérségéből legyen legalább egy projektelképzelés, annak érdekében, hogy a műhelyszeminárium eredményeiből minden kistérség részesülhessen. A műhelymunkákon az ügynökség munkatársai, valamint egy bevont külső szakértő - kistérségi csoportonként két szenior és egy junior szakértő - nyújtott segítséget a projektgazdáknak. A projektgenerálás során a Regionális Fejlesztési Ügynökség a területfejlesztési önkormányzati társulás szakértőinek, a kistérségi megbízottaknak, a vidékfejlesztési menedzsereknek, a Balatoni Integrációs Ügynökség és a megyei területfejlesztési tanácsok munkaszervezetei munkatársainak a közreműködésére támaszkodott. Az EU Projekt 2 keretében kidolgozott 77 projektnek 21,9 milliárd forint, míg a 16 kompletten elkészített pályázatnak 5,7 milliárd forint az összes támogatási igénye. A kidolgozott projektek több mint felét már be is nyújtották a projektgazdák, közülük többet (például Szekszárd, Dombóvár, Marcali város rehabilitációs pályázatait) már támogatásra is javasolta a Regionális Operatív Program Döntés-előkészítő Bizottsága. Van még pénz útépítésre Régiónk átlagon felüli eredményt ért el Már több mint fél éve lehet pályázni a Regionális Operatív Program (ROP) kiírásaira. Trenyik Tamást, a pályázatok menedzselésében közreműködő Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség projektmenedzserét az eddigi tapasztalatokról és a ROP jelenlegi helyzetéről kérdeztük. D. G. Idén szeptember 10-ig 113 ROP pályázat érkezett be a régióból, ami a 940 országos pályázathoz viszonyítva azt jelenti, hogy a régiónk a lakosságarányát meghaladóan aktív. Szintén pozitív, hogy a pályázatok jó minőségűek, csak kilencet kellett eddig elutasítani. Trenyik Tamás (képünkön) szerint ennek az lehet az oka, hogy a régiónkban már hat éve gyűlnek az európai uniós pályázati ismeretek, és hogy a pályázók nem félnek kérdezni. Nap mint nap számos ROP- pal kapcsolatos kérdés érkezik ugyanis telefonon (82/ 510-418) és e-mailen (ropinfo@ddrft.hu) az ügynökség pályázati munkatársaihoz, akik azokat igyekeznek a lehető legpontosabban megválaszolni. A pályázati folyamat előrehaladásával ezek a kérdések egyre kevésbé általános jellegűek, hanem inkább valamilyen konkrét problémára vonatkoznak. A projektmenedzser egyébként is hangsúlyozza, hogy a pályázók kérdezzenek, informálódjanak minél több szinten, pl. a pályázni kívánó település kérdezze meg a már sikeres szomszéd települést a tapasztalatairól. Ha pedig va- lakinek még f csak projektöt- lete van, az az ügynökség tér- ■ vezéssel foglalkozó munka- 4 5 társaihoz fordulhat, akik segítik azt egy konkrét pályázati kiíráshoz illeszteni. Trenyik Tamás elmondja azt is, hogy még mindig vannak úgynevezett típushibák (pl. oldalszámozás, összetűzés, aláírás elmulasztása). Általános tanácsokat azonban nehéz adni, mert az egyes pályázati kiírások eltérőek, ezért kiemeli a pályázati útmutató alapos áttanulmányozásának fontosságát. Ők is azt használják, az alapján értékelik a pályázatokat. Végezetül megjegyzi, hogy a nyáron az „Óvodai és alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése” kiírásra érkezett be a legtöbb pályázat, valószínűleg azért, mert a nyári szünetben több idő jutott ezekkel foglalkozni. Ellenben mostanában kevesen pályáznak a „Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása” kiírásra. Úgy tűnik, hogy az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság talonban levő pályázatai elfogytak, az önkormányzatok pedig e téren nem elég aktívak. Zárásként szeretné eloszlatni azokat a rémhíreket, hogy elfogytak a pályázható források. Négy régióban néhány kiírást ugyan már lezártak, a régiónkban azonban még tartanak a keretek. A pontos és friss információkért érdemes figyelni a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (www.ddrft.hu) és a ROP (www.rop.hu) hivatalos honlapjait. i
