Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)

2004-09-11 / 249. szám

2004. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT - DUNÁNTÚLI NAPLÓ HAZAI TŰKOR 3 MAGYARORSZAG Koldusbotra jutott egyetemeink GAZSO L. FERENC A CSŐDBE JUTOTT ELTE SANYARÚ SORSA KORÁNT­SEM RENDKÍVÜLI EBBEN AZ ORSZÁGBAN. „Visszavágjuk az ELTE fáját, de úgy, hogy ki­hajtson, ha jobb idők jönnek” - nyilatkozta a nagy múltú budapesti egyetem rektora, aki élete legnehezebb kérdése előtt áll. Ősz végén nem fizet bért az oktatóknak, vagy a villanyt kapcsoltatja ki. Csődben van a híres alma mater, 600 millió forint a tartozása. Elég volt a közüzemi díjak idei 25 százalékos emelése, hogy erre a sanyarú sorsra jussanak. A Pécsi Tudományegyetem már idén januárban 800 milliós hiányt görgetett maga előtt. Azóta még reménytelenebb lett a pénzügyi helyzetük. A Corvinus egyetemen mondott beszédében Magyar Bálint oktatási miniszter arról szólt, hogy „a felsőoktatás színvonalá­tól függ leginkább a nemzet teljesítménye”. Gyurcsány Ferenc pedig arról, hogy nincs válság. Ő csak a válság kufárjait látja. Nem kufárkodunk, csupán megjegyezzük: ha így megy tovább, veszélyben a jövendő generációk teljesítménye. EGYETÉRTEK: 06-90-330-422. MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-423 telefonáljon! Ha egyetért a jegyzet mondanivalójával, és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330430-as telefonszámon meghallgathatja. (A hívás díja: 180Ft + áfa/perc + kapcsolási díj. A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről) HIRSAV Követeli a Jobbik: Medgyessy fizessen! Visszakövetelné az államnak Medgyessy Pétertől a kor­mányfő házára költött pénzt a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Szerintük a vé­delmi berendezések leszere­lése feleslegesen róna újabb kiadásokat az államkasszára, ezért várják el a mintegy 100 millió forint visszafizetését. Medgyessy Péter kinevezése után nem foglalta el a mi­niszterelnöki rezidenciát, ha­nem saját családi házát alakították át. Politikai okból be lehet-e tiltani tüntetést? Gyurcsány Ferenc miniszter­elnök-jelölt Bárándy Péter igazságügyi és Lamperth Mónika belügyminiszterrel egyeztetett. Fel lehet-e kérni a rendőrséget arra, hogy tilt­sa be az alkotmányos renddel szembeszegülni látszó szer­vezet tüntetését, és ha nem, akkor a kormány és a parla­ment közös felelősségvállalá­sával milyen jogszabály­módosításra van szükség. Igent mondtak a belügyi béremelésre Megállapodás született a Bel­ügyi Érdekegyeztető Tanács ülésén a belügyi közalkalma­zottak idei béremeléséről. Lamperth Mónika miniszter elmondta: az illetmény­növelésre szánt 570 millió forint­ból vala­mennyi köz- alkalmazott azonos összeg­ben részesül, ami fejenként havi bruttó 2300 forint ja­nuár 1-jóig visszamenőleg. SZDSZ-vélemény adókról, egészségügyről Jelentős sikerként értékelik a szabad demokraták, hogy jövőre kétkulcsos, 18 és 38 százalékos lesz a személyijö­vedelemadó-tábla. Az SZDSZ képviselőcsoportja a velencei ülésen az egészségügy hely­zetéről is tárgyalt. Kuncze Gábor pártelnök azt mondta, elfogadják, hogy az irányított betegellátási rendszer kiter­jesztését. Világosi Gáborban bízik az SZDSZ Hétfőn dönt az Országgyűlés az új alelnökéről. Az SZDSZ egy botránymentes po­litikust, a jogi egye­temet végzett Vi lágosi Gábort je­löli a posztra. Horn Gábor ügyvivő sze­rint az egyko­ri belügyi ál­lamtitkárt élet­pályája feljogo­sítja a közjogi tisztségre. Megtudtuk, hogy a képviselő- csoport velencei ülésen Kóródi Mária, Kis Zoltán és Béki Gab­riella neve is felmerült, a kép­viselők végül többfordulós szavazással döntöttek Világosi mellett. Wekler Ferenc cé­ge állami támogatásá­nak ügye miatt mon­dott le az alelnök- ségről. A szakszervezetek harcos őszi kiállásra készülnek Érdekegyeztetés lesz, bérajánlás van, a költségvetés még ismeretlen Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke a többi szakszervezeti vezetővel együtt a péntek délutáni híradásokból értesült a koalíció adóztatási el­képzeléséről. Nincs köny- nyű helyzetben, újra kell gondolnia, hogy milyen javaslatokkal menjen a hétfőn összeülő Orszá­gos Érdekegyeztető Tanács tárgyalására. Stépán Balázs A kötelező minimálbér összege Magyarországon 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. febr. 1. jan. 1. jan. 1. jan. 1. jan. 1. jan. 1. jan. 1. jan. 1. jan. 1. FORRÁS: MŰM, FMM Háromszázötvenezres minimálbér Az Eurostat adatai szerint hússzoros a különbség az EU-tagok és a most csat­lakozóitok minimálbérszint­je között. Magyarországon minden kilencedik dolgozó él minimálbérből. Bulgáriában 61 euró- 15 000 forint -, Luxem­burgban 1403 euró- 350 OOO forint, nálunk 212 euró - 53 ezer forint a minimálbér. A szakszervezetek és a munka­adók bérvitájára még várni kell. Erre csak később, a költ­ségvetés adatainak és a járulé­kok mértékének ismeretében kerülhet sor. A hétfői ülésen fel­tehetően csak a hosszabb távú elképzeléseket vitathatják meg a munkavállalók és munka­adók, bár a kormány ismerteti bérajánlási elképzeléseit. A reálbérek legalább négy- százalékos növelését akarja el­érni az MSZOSZ. Csökkenteni kell a legcsekélyebb és legma­gasabb jövedelmek közötti kü­lönbséget - tájékoztatott a szak- szervezeti szövetség törekvései­ről Wittich Tamás. Fontos, hogy munkát találjanak a negyvenöt éven fe­lüliek, és csök­kenteni kell a létminimum környékén élő családok ter­heit. Az adóz­tatás módosí­tásával javí­tani kell az alkalma­zottak élet- körülmé­nia az egykerestű családoknak. A legalacsonyabb béreket a re­álbérnél nagyobb arányban kell növelni.” Wittich elfogadhatat­lannak tartja, hogy a nemzeti jövedelem négyszázalékos nö­vekedéséhez képest a reálbérek mindössze háromtized szá­zalékkal emelkedtek. „Ez az aránytalanság továbbnöveli a leszakadók és a magas jövedel­műek közötti különbséget. Az adóztatás pedig agyonsújtja a szerencsétlen kényszervállal­kozót. Ésszerűen kell enyhíteni a terheiken. Vannak olyan ága­zatok, ahol eleve bukásra van ítélve minden próbálkozás, az aránytalanul magas adó miatt”. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségé­nek elnöke sem tartja túlzott­nak a minimálbér hatvanezer­re emelését. Szerinte azonban szembe kell nézni azzal is, hogy a minimálbér nagyarányú emelése növelné a munka- nélküliséget, a munkaválla­lók megpróbálnának megsza­badulni a munkakönyves alkalmazottaktól. nyein. „Legalább a reálbérek hat­van százaléká­hoz kell közelí­teni a minimál­bért. A létmini­mum elérésé­hez pedig számítá­saink szerint hat­vanháromezer brut­tót kell kézhez kap­Mi kerül a kisemberek bukszájába? Ez itt a tét. A Szakszervezetek Egyeztető Fóruma is az európai minimál­bér hatvan százalékának eléré­sét szorgalmazza. Egyelőre köszönő viszonyban sincsenek egymással a Munka­adók és Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének elképzelései a munkavállalók elvárásaival. A béreket össze kell békíteni a vállalkozások versenyképessé­gével - állítják a munkaadók, ellenkező esetben csökken a hazai vállalkozások versenyké­pessége, ami növekvő munka- nélküliséghez vezethet. A kormány a munkaadók és munkavállalók meg­egyezésében remény­kedik, és ehhez „meg­ad minden segítsé­get, tájékoztatást”. Wittich Tamás, miu­tán pénteken értesült a kétkulcsos adó­zás bevezetésé­ről, elmondta, hogy újra kell gondolni a szakszerve- javasla- tait: „a költ­ségvetés adatai­nak és a járulé­kok mértékének ismerete nélkül csak szándé­kainkról, elképze­lésünkről, távlati céljainkról tájékoz­tathatjuk egymást. A bérvitára pedig csak a költségve­tés ismeretében ké­szülhetünk föl.” fokhagymás gombás jérce- mell, és a 150 éves titkos csalá­di recept alapján készülő zöld- diópálinka. Matolcsy György a strandon sem lett vizes A feleségemnél korlátlan mennyiségű aprópénz van | - mondta Matolcsy György, amikor tegnap Békéscsabán az j Árpád fürdőben tett látogatá­sakor jegyet váltott. Az Orbán- j kormány gazdasági minisztere legutóbb akkor járt a strandon, amikor a Széchenyi-terves fel­újítás alapkövét helyezték el. Matolcsy most sem vállalko­zott fürdésre, majd télen újra ellátogat Békéscsabára, és ak- } kor megmártózik a vízben. Wintermantel Zsolt a családfáját kutatja Családfakutatással is foglalko­zott Wintermantel Zsolt, a Fő­városi Közgyűlés fideszes frakciójának helyettes vezető­je. A politikus őseit kutatta, és talán nem volt nehéz dolga, hi­szen a Wintermantel meglehe­tősen ritka név. A képviselő ki­derítette, hogy a világban élő Wintermantelek a németor­szági Baden-Württemberg tar­tományból származnak, a Fe­kete-erdő vidékéről. A család két tagja a 19. század első felé­ben, az akkor Magyarország­hoz tartozó Erdélybe telepe­dett át. A Wintermantel szó egyébként magyarul télikabá­tot jelent. Semjén Zsolt, a nagy ho-ho-ho-horgász Szakácsnak is elmehetne Medgyasszay László Szakáccsá képezte magát Medgyasszay László MDF-es parlamenü képviselő, bár tu­dományát elsősorban családja és barátai élvezik. Elmondása szerint a főzésre a kényszer vitte rá, mert amikor a hatva­nas években egyetemista volt, albérletben lakott, és így saját magának kel­lett főznie. Kezdetben édesanyja volt a meste­re, de a bir- kapörkölt- főzést a juhászoktól tanulta, a halászlékészítést pedig egy öreg halásztól. Specialitása a Horgászver­senyre ké­szül Semjén Zsolt, a Fi­desz ország- gyűlési kép- i viselője. A hétvégén, a Tolna megyei Varsádon hosszú idő után először összeáll a Keresz­ténydemokrata Néppárt hor­gászcsapata, hogy összemér­je tudását más pecásokkal. ) Semjén Zsolt, aki az Orbán- kormány idején az egyházi kapcsolatokért felelős helyet­tes államtitkárként dolgozott, elsősorban csukára és süllő­re utazik. POLITIKUSOK - MAGÁNÜGYEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents