Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)

2004-09-08 / 246. szám

Ill 2004. Szeptember 8., szerda RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA­SZÉP VIRÁGOK ÉS SZÉP LÁNYOK láthatók Macskássy Izolda fes­tőművész a Pécsi Helyőrségi Klubban tegnap megnyílt kiállításán. Selyemre festett alkotásai és kollázsai szeptember 14-ig tekinthetők meg. _______________________________________FOTÓ: TÓTH L Semm iféle írásos értesítést nem kapott a PTE Egészségügyi Centruma arról a pályázati anyagról, amit egy regionális, természettudományi kutatóin­tézet alapítására nyújtott be. A mintegy 1,1 milliárd forintot megcélzó, brüsszeli alaphoz be­adott pályázat alaposan előkészí­tett volt és több felől támogatott. Mivel a Balatontól délre semmiféle regionális, természettudomá­nyokkal foglalkozó kutatóintézet nincs, mindenképp indokolt, hogy a helyi szellemi kapacitásokat ki­aknázandó alakuljon egy. Ezt szorgalmazta a Magyar Tudomá­nyos Akadémia is, ahogy dr. Há­mori József alelnök lapunknak fo­galmazott: teljes erővel támogat­ják a kutatási centrum létrejöttét. Dr. Szolcsányi János, aki a több mint egy éve beadott pályá­zat elkészítésében komoly mun­kát végzett, a következőket mondta: - A város vezetése is örült az ötletnek, és partner volt az előkészületekben. Ehhez képest az érdekeltek hosszú hónapok óta hiába vár­ják, hogy akárcsak egy mondat­ban értesítsék őket. Katonakönyvtár - civilben Ha a honvédelmi miniszter is úgy akarja, a megszűnő „Szigetvári” Zrínyi Miklós Tüzér­dandár könyvtára, máshova telepítve, a pécsi olvasóközönség szolgálatába lép. A Pécs Városi Könyvtár erőssége a kiterjedt hálóza­ta. A könyvtár nem egy épületben helyezkedik el, hanem - jelenleg - kilenc fiókkönyvtár van a város különböző részein. Mindig az volt a működés ve­zérelve, hogy közel vigyék a könyveket az embe­rekhez. Az intézmény egyik nagy fejlesztési célja a fiók­könyvtár-hálózat egyenetlenségeinek kngazítása, a fehér foltok eltüntetése. Tavaly ősszel az önkor­mányzat és a civil szervezetek segítségével 20 év után újra fiókkönyvtár nyílhatott Meszesen. A vá­rosi könyvtár új igazgatója, Keresztúri József a háló­zatépítés ezen útját szeretné folytatni. A megszűnő „Szigetvári” Zrínyi Miklós Tüzér­dandár laktanyáját magának igényelte Pécs önkor­mányzata. Ennek egyik szelete, hogy a dandár könyvtári gyűjteménye a Pécsi Városi Könyvtárba tagozódik be.- Azt a „fülest” kaptuk, hogy a szép gyűjteményt szétszedik és szétosztják az ország honvédségi könyvtárai között - mondja Keresztúri József. - Arra gondoltunk, hogy ez a gyűjtemény egészében nagyon jó közösségi, közművelődési fiókkönyvtár­ként működhetne Pécsett. Könyvestől, folyóiratos­tul, polcostól, a könyvtárossal együtt átvennénk. A képviselő-testület meg is szavazta, hogy a polgár- mester lépjen ebben az ügyben. Az intézményünk alapító okiratát is módosították már: ez a gyűjte­mény képezi az új, a 10. fiókkönyvtárunk állomá­Keresztúri József nyát. Az átvétel olyan stádiumban van, hogy már csak a honvédelmi miniszter jóváhagyó aláírása hi­ányzik ahhoz, hogy a dandár könyvtári állománya kikerüljön a kincstári vagyon köré­ből. A könyvek már összecsoma­golva várakoznak, sőt az állomány leltári cédulái is nálunk vannak már. Mintegy 13-14 ezer kötet volt a dandár könyvtárában. Mivel honvédelmi volt, a közművelődési könyvtárakhoz képest valamivel nagyobb arányt képviselnek ben­ne a katonai, hadtörténeti, hadi- technikai művek. Ezekből vala­mennyit csökkentünk, más könyvtárakba is elhe­lyezünk, ami áttehető belőlük. A honvédségtől megszerzett gyűjteményt erede­tileg Patacsra vitték volna, ám ott feltehetően két-három évig még nem lesz könyvtárnak alkal­mas szabad épület. így ideiglenesen a 10. fiók- könyvtár a Batthyány utca 1-3-ban, a Pollack Mi­hály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola udva­rán lévő különálló, külön bejáratú épületbe kerül, és ott nyílik meg valamikor az ősz derekán. Nyüvános könyvtárként az eddigi iskolai könyv­tárral egy egységként működik majd. Voltaképpen kísérleti modell lesz, ugyanis ötlet­ként felmerült az önkormányzat kulturális bizott­ságában, hogy néhány arra alkalmas helyen meg kell próbálni az iskolai és a közművelődési könyv­tárak közös fenntartását. A 10. fiókkönyvtár lesz a „puding próbája”: egy-két év megmutathatja, hogy miként fogadja a környék olvasóközönsége.- Semmiféle írásos visszajelzés nem jött, holott már új pályázatot is kiírtak - jelezte dr. Kosztolányi György, a PTE Egészségügyi Centrumának elnöke. Közben két másik PTE- pályázat nyert: gyógyszerészkép­zésre, valamint könyvtár- és in­formatikai fejlesztésre kaptak mintegy másfél milliárd forintot - csak éppen az intézetről felejt­keztek el. Ugyanakkor az MTA a legutóbbi elnökségi ülésén napi­rendre tűzte egy új, debreceni molekuláris-biológiai intézet megalakulásának támogatását.- Debrecenben a város vállalta, hogy hozzájárul az alapításhoz, mi több, az MTA-dokumentum- ban szerepel, hogy ez előfeltétele az ügymenetnek - mondta Szol­csányi János. Ezek szerint új pályázatot kell majd beadni a közeljövőben. Ké­ri István, a korábbi pályázat kö­rül is bábáskodó Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara el­nöke segítséget ígér az anyag összeállításában, és úgy véli, az egyetemnek és a városnak konk­rét üzleti tervet kell letenni az asztalra. Kibővített EuróPa Az augusztus eleji állapot sze­rint a Nemzeti Fejlesztési Terv­hez benyújtott 2700 pályázat 50-70 százaléka formai vagy tar­talmi hiba miatt értékelhetetlen volt. A Gazdasági Minisztérium­hoz idén eddig beadott félezer pályázat esetében hasonló lehet az arány - mondta egy tegnapi egyetemi sajtótájékoztatón dr. Kovács Katalin. A pécsi önkormányzat 1SPA- projektvezetője ezúttal szakmai segítői minőségében volt jelen a közgazdaságtudományi karon. A Szervezeti Tanulások Köz­pontja ugyanis szeptember vé­gére ismét meghirdette a tavasz- szal nagy sikert aratott EuróPa pályázatíró és projektmene­dzser tréningjét. Ennek, és a ha­sonló jellegű képzéseknek a szükségességét dr. Dobay Péter dékán az úgynevezett bolognai folyamatból vezette le. Dr. Szűcs Pál, a Központ ve­zetője arról szólt, hogy az őszi EuróPa új elemekkel bővül: ok­tóberben a közbeszerzéssel fog­lalkozó kurzus indul, november­től pedig a korábbi hallgatók és az uniós forráskeresés iránt ér­deklődők számára exkluzív Eu­róPa Klubot szerveznek. Az eltűnt pályázat nyomában Holnap búcsúzunk Bükkösdi Lászlótól A pécsi köztemetőben holnap he­lyezik végső nyugalomra a múlt héten, életének 66. évében hosz- szú, súlyos betegség után elhunyt Bükkösdi Lászlót, a Dunántúli Napló állandó tárcaszerzőjét. Gazdag pályafutása során volt új­ságíró, könyvtáros, népművelő, uránbányász, zöldségraktáros, színházi főtitkár, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának alapító tagja, főrendezője, szerkesztő-riportere. Utóbb a Pécsi Kulturális Központ igazgatóhelyettese lett. A csütörtökön 13 órakor a te­mető Dísz terén kezdődő gyász­misét Tímár György kővágósző- lősi plébános celebrálja, majd dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzku­tató, a város nevében a barát dr. Újvári Jenő, volt alpolgármester köszön el Bükkösdi Lászlótól, akit Pécs önkormányzata saját halottjának tekint. A gyászszertartáson a Tillai Aurél vezette Pécsi Kamarakórus énekel. A tiszteletadás végén Stenczer Béla színművész olvas­sa fel Márai Sándor: Szindbád ha­zamegy című regényének egy részletét. életminőségi, diákszociális, esély­egyenlőségi célok is időről időre helyet kapnak az elgondolások kö­zött; ilyen például az iskolabusz is, amit az idei három erre pályázó meg is kapott. Több iskola együtt nyújtotta be pályázatát közösen végzendő szakmai fejlesztésre. Az elmúlt év értékelésénél kide­rült, hogy egyes intézmények mind ez iáéig nem számoltak el a tavalyi pénzekről. Részükre ez ki­záró ok az idei pályázatról. B. K. EGY SIKERES MŰVÉSZ. Kalmár Lajos pécsi fotográfus igazán nem panaszkodhat: az idén hat fotóalbuma is megjelenik. Többek között a budapesti Dohány utcai zsinagógáról és Debrecenről is kijön egy kö­tete. Felvételünkön az Alexandra Kiadó gondozásában a jövő héten a boltokba kerülő új Pécs-albumával örökítettük meg. fotó, tóth l. Világörökség: „koldusok” és vállalkozók Egyelőre csak elképzelések vannak, minden más bizonytalan Másfél milliárdos program kezdődik hamarosan a pécsi vi­lágörökség térségének minőségi fejlesztésére. Addig az ókeresztény emlékeket nem könnyű eladni a turistáknak, különösen úgy, ha a helybeli vállalkozások nem vevők rá befektetőként. A világörökségi cím elnyerése­kor, 2000-ben a nemzetközi ta­pasztalatok alapján azt feltéte­lezték, hogy négy-öt évbe telik, amíg Pécs ókeresztény emlé­keinek híre Európa-szerte is­mertté válik. Akkor fellendülő­ben volt a turizmus, azóta vi­szont lanyhult.- Ez a mi reményeinket is érintette - mondja dr. Újvári Je­nő, a Pécs/Sopianae Örökség Kht. ügyvezető igazgatója. - Sze­rintem a pécsi világörökség irán­ti érdeklődés felkeltése, fenntar­tása csak komplex formában képzelhető el. Pécs, a Duna, a Dráva, Harkány, Siklós, Sziget­vár, Mohács, Pécsvárad, Orfű együtt legalább egyhetes látniva­lót kínál a turistáknak. Többekben felmerült, hogy ér­demes lenne látványos ókori his­tóriai játékokat rendezni.- Nem hiszem, hogy terhelhe­tő a város ilyen programokkal - ellenkezik az ügyvezető. - A pé­csi világörökségnek döntően szakrális jegyei vannak. A római korra utaló külsőségekkel persze érdemes próbálkozni. A turista­csalogató ötletekre pályázatot írunk ki. A turisták eligazodását szolgál­ja, hogy egy másik nyertes pályá­zat révén 10 millió forintért tábla- rendszer épül ki még ősszel, illet­ve a jövő év elején. Másféle tájé­koztatás, hogy kiadvány jelenik meg a pécsi műemlékekről, az ókeresztény jelképekről és a vá­rost megalapozó ókori földtani ál­lapotokról. A Pécs TV-vel nyolc ismeretterjesztő kisfilmet is ké­szítenek.- Ajándéktárgyaknak is híján voltunk. A múzeum régészeti osztálya által őrzött római leletek­ből másolatokat készítettünk: a turisták nem bóvlit visznek haza emlékül - folytatja az ügyvezető. Az üzleti vonulatot is igyekszik a kht. beépíteni a világörökség hasznosulásának rendszerébe. Ez meglepően nehezen megy, noha a kulturális turizmus feltételeinek fejlesztése leg­inkább a vállal­kozók érdeke. Egy nemzetkö­zi kimutatás szerint a kultu­rális turizmus­ból a szálláshe­lyek, a vendég­látóhelyek és a közlekedés fö­lözik le a legtöbb hasznot. Nálunk a vállalkozók nem így látják. Leg­főbb kifogásuk szerint azért nem fektetnek be ebbe a szférába, il­letve azért nem támogatják, mert az adó túlságosan nagy, és nem érzik a hasznát, hogy erre érde­mes lenne befektetni.- Jellemző az érdeklődés hiá­nyára, hogy az előző években rendre meghívtuk a száz legna­Dr. Újvári Jenő gyobb pécsi vállalkozás vezetőit a világörökségi térség bemutatásá­ra. Húsz-harminc képviseltette is magát valamilyen szinten, és kész. Én, ha vállalkozó lennék, több fantáziát látnék a világörök­ségben - mondja Újvári Jenő. Próbálkoztak azzal, hogy a székesegyház keleti tornyai tövé­ben a Dóm Kőtár szép teraszait kiajánlják a vendéglátás céljára. Az északi belső várfalsétány majd összeköti a múzeum térségét a szabadtéri színpaddal, tehát azt is kiszolgálhatná a vendéglátóhely.- Azoknak a körét hívtuk meg, akik egyébként is részt vesznek a pécsi fesztiválok vendéglátásá­ban. A helyszín tetszett nekik, de sorolták az akadályokat: nehéz lesz beszerezni a ÁNTSZ engedé­lyét, nagy beruházás szükséges, hogy megfelelő színvonalon mű­ködjék ez az egyébként is csak idény jellegű dolog. Abban ma­radtunk, hogy még gondolkod­nak rajta. A helyszín gyönyörű, csodála­tos hangulatú nívós kávézót le­hetne itt létesíteni. Az egész világ­örökségi terület szinte ellátatlan ebben a tekintetben. Még az is megfontolandó, hogy ha nem ta­lálunk vállalko­zót, összefo­gunk az egy­házmegyével, és megvalósít­juk a kávézót. A pécsi oszt­rák tiszteletbeli konzul, So- mogyvári Imre, az Alapítvány a pécsi ókeresztény sírkamrák megmentésére kuratóriumának titkára 15 hónapja még úgy véle­kedett egy újabban felfedezett sír­kamra feltárásának finanszírozá­sa kapcsán, hogy az turisztikai szempontból biztos üzletnek ve­hető befektetés. Most borúlátóbb.- Nemrég az osztrák nagykö­vetettel jártam az ókeresztény síremlékeknél - meséli. - El volt ragadtatva. Kérte, hogy szerez­zek neki illusztrált anyagot az emlékhelyekről. Sajnos, nem tudtam neki ilyet adni, mert nincs. Amíg a megfelelő környe­zetet nem teremtik meg: hogy parkolni lehessen, amíg nincse­nek megfelelő illemhelyek, hi­ányzik az alapvető tájékoztató, addig nehéz fellendíteni a turiz­must. Meglátjuk, mit hoz a más­fél milliárd forintos fejlesztési program. És alighanem a vállal­kozók is kivárnak. Sokféle rek­lámlehetőséget kellene megra­gadni. Nekünk van egy kiállítá­sunk, amely most körbe jár Ausztriában, de ez külföldi pro­pagandának kevés. Alapítvá­nyunk anyagi lehetőségei na­gyon szerények. Alamizsnát ké­regetünk. Először az osztrák ál­lam adott egymillió schillinget, utána ehhez hasonlót summát egy angol alapítvány, végül egy dán építőipari cégtől kaptunk 20 millió forintot. Most már ezen a vonalon „koldulni” szinte lehetetlen. Az EU-ba bekerülve azzal szembesülünk, hogy az alamizsnát az unió határán kí­vülre osztják. Hazai vállalkozó pedig egy sem támogatta eddig a céljainkat. A Baranya Megye Közoktatásá­nak Fejlesztéséért Közalapítvány 79 millió forint értékű támogatást oszt szét a pályázók között - ha­tározott a kuratórium a hét elején. Idén 231, pályázatban megfo­galmazott igény érkezett az alapít­ványhoz a megye iskoláiból. Ezek több mint 90 százaléka bizonyult eredményesnek. A pályázati rendszer több alap­vető oktatásügyi témakör fejleszté­sét szolgálja már évek óta. Nagy ré­szük szakmai programot képez, de Támogatott közoktatás

Next

/
Thumbnails
Contents