Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)

2004-08-27 / 234. szám

lH 2004. Augusztus 27., péntek RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA _______ Augusztus 20-i kitüntetés; a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje___________ „B alkán” után európai színvonalon Dr. Keszthelyi Béla huszonhét éve a Harkányi Gyógyfürdőkórház igazgatója. Orvosi pályá­ját Pécsett kezdte az 1. sz. belklinikán, ahol az izotóplaborban is dolgozott. Ez volt az oka an­nak, hogy aztán tizenhat évre rá elcsalták az uránbányához, ahol az egészségügyi szolgá­latot vezette közel négy esztendeig. Aztán a megye úgy látta jónak, hogy ő a legalkalma­sabb a Harkányi Gyógyfürdőkórház élére. Dr. Keszthelyi Béla ! , egészségügyi szolgála­tánál dolgozott. 1977 óta igazgatója a har­kányi kórháznak. 1976-ban védte meg tu­dományos minősítését. 1989 óta oktatja az egyetemen a reumatológiát, címzetes egye­temi tanár. Felesége fogorvos, nagyobbik lánya belgyógyász, a kisebbik dramaturg. A mozgásszervi betegségeket abban az időben oktatták ugyan az egyetemen, meséli, de nem olyan mélységig, mint ahogyan az el­várható lett volna, így tovább képezte magát, 1986-ban reumatológiából szakvizsgázott. A kórházban egyébként, már ami a járóbeteg-el­látás körülményeit illeti, a kezdetekben balká­ni állapotok uralkodtak, ezért elsősorban pénzre volt szükség. Miután sikerült százmil­liót kiharcolnia, megépülhetett a balneológiái épület, majd a megyei tanács segítségével a fe­dett, kupolás medence. A harkányi víz speciális gyógyhatását ma­gas szulfid-, fluor-, cink- és szeléntartalom biztosítja, magyarázza. A kén a vízben oldott gáz formájában van jelen, a bőrön és a léguta- kon keresztül felszívódva jut be a szervezet­be. Hogy ott egészen pontosan mi is a szere­pe, azt a mai napig nem lehet tudni, de hatá­sai egyértelműen pozitívak. Ennek áldásait a rendszerváltás előtt a megyében a harminc­ezer bányász közül számosán élvezték. Ma elsősorban az idősebb korúak kerülnek előtérbe, s jönnek szép számmal külföldiek is, bár ebben az évben számuk furcsa módon megcsappant. Szerencsére számos egészség- ügyi pénztárral tartanak kapcsolatot, amelyek ágyakat vásárolnak, szerződést kötöttek a Paksi Atomerőművei, ahonnan rendszeresen érkeznek betegek, s felvették a kapcsolatot a svéd psoriasis társasággal. Ősszel új medence is épül a bőrbetegek részére, akik így kiszaba­dulhatnak a kádfürdők rabságából. Egyéb eredményekkel is büszkélkedhetnek, hiszen 1994 óta az intézmény az osteoporosis lokális centruma, két éve pedig az egyetem oktató­kórháza. Részt vesznek az egészségügyi főis­kolai kar gyógytornászképzésében, s négy éve megvan az ISO-minősítésük. Örömét nemcsak az intézmény fejlődésé­ben leli, hanem gyógyító munkájában is, melyben sokat számít tizenhat évi belklinikái gyakorlata. Nem érzi úgy, hogy be kellene fe­jeznie pályáját, mert fizikai és szellemi téren is friss, úgy gondolja, sok mindent meg kell még tennie a kórházért. Nemrégiben adtak be egy több mint egymilliárdos uniós pályázatot, reméli, hogy eredményeképpen felújíthatják azt a 150 éves épületrészt, amelyben korszerű rehabilitációs osztályt hoznának létre. Ma ünnepli hetvenkettedik születésnapját. Ami az energiáit illeti, letagadhatna belőle akár ötvenet is. CSERI L. Az agyag ragyogása Vallon-brüsszeli kerámiák Pécsen Igazi EU-s művészeti esemény Az agyag ragyogása című, vi­lághírű vallon-brüsszeli kerá­mia-kiállítás, amely Párizs után közvetlenül Pécsre ke­rülve szeptember 1. és október 10. között a Művészetek Házá­ban lesz megtekinthető. Dísztárgyak, plasztikai munkák, edények, ipari célú alkalmazások. Mindezt együtt utoljára a Zsolnay- nál láthattuk. A kerámia megannyi ösztönszerű elemet magába fogla­ló higgadt tárgyalkotó tevékeny­ség. Mesterség, ugyanakkor tudo­mány is. A kerámia és a kultúra el­választhatatlanok. Ahol a „cserép” a világtörténelemben megjelenik, ott már a kultúra is jelen van. Az ősi kézműves anyag egyúttal a modern művészet egyik központi szereplője. Ezzel együtt a csúcs- technológia laborjaiban űrkutatási és egyéb modern ipari célokra ki­fejlesztett eszközök anyaga is. Az agyag ragyogása című tárla­ton mindez együtt jelenik meg, együtt szemlélhető. A Párizsban megrendezett nagy sikerű bemu­tató után közvetlenül Pécsett látha­tó ez a ritka művészeti látványos­ság. A vallon-brüsszeli kerámia megalapozója Charles Atteau volt, aki a két világháború közötti idő­szakban kifejtett munkásságával lesz jelen. A második részt a kor­társ kerámia képviselőinek, mint­egy 10 mai belga alkotónak a mű­vei, a harmadik „fejezetet” pedig az ipari kerámia korszerű alkalma­zási eljárásai, tárgyai képezik. Ez a vallon-brüsszeli kerámia teljes ke­resztmetszetét jelenti, mint azt a tegnapi pécsi sajtótájékoztatón a Művészetek Házában Fabienne Cooreman és Emmáméi Legrand a kiállítás rendezőinek képviseleté­ben hangsúlyozták. Dr. Kanszt Márta, Pécs alpol­gármestere a két térség ilyetén kul­turális közeledéséről szólva az itte­ni kerámiabiennálék és a Zsolnay- gyár, a Zsolnay-tradíció jelenlétére utalva kiemelte, hogy a rangos ki­állítás egyben EU-s üzenet is az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó városnak. Bozóky Anita igazgató a vendégeket köszöntve bejelentette, hogy az egyedülálló tárlat szeptember 1-jén nyílik és október 10-ig tekinthető meg a Művészetek Házában. _______________________________B. K. FO TÓK KŐVÁGÓSZŐLŐSRÖL. A pécsi Ifjúsági Ház fotóköre évek óta hagyományosan a nyugati-mecseki településen rendezi meg nyári alkotótáborát. Most a falu művelődési házában látható kiállítás azokból a képekből, amelyeket a fiatal fotósok a község mindennap- jairól készítettek.___________________________ fotós gábor zsófia A generatív grammatika atyja, a bostoni MIT professzora, Noam Chomsky szerint (Népszabadság, 2004. július 3.) „Az a kérdés, hogy valaki a szabadságot és az egyen­lőséget, vagy az alárendeltséget és az elnyomást választja-e. Nem hinném, hogy a legtöbb ember rabszolga akar lenni. (...) Nem az a demokrácia, ahol néhány vezető szabadon dönthet mindenről. A közösség az, amely képes felelő­sen dönteni. Az a valódi demokrá­cia, amikor a munkások a munka­helyeken maguk dönthetnek ar­ról, mit és hogyan termeljenek, nem pedig az, hogy elszámoltat- hatatlan menedzserek mondják meg nekik, fentről.” Ha nem aka­runk mi magunk rabszolgákká válni, és utódainknak sem kíván­juk ezt az örökséget, akkor társa­dalmi vitáinkat széles körűvé és felelőssé kell tennünk. A politikai, gazdasági vagy kommunikációs vezetők (adminisztrátorok, mene­dzserek) törekvését, hogy itt és most rabszolgáikká tegyék az em­bereket, mi magunkat, e sorok író­ját és olvasóját, csak széles körű, nyílt és együtt érző vitákban lehet föltárni és megakadályozni. Rabszolgaság az, amikor véde­kezni képtelen és kiszolgáltatott embereket más emberek saját cél­jaikra kihasználnak. A rabszolga nem ura tetteinek, mások terveit és utasításait követi, tevékenysé­ge, ideje, energiái fölött mások rendelkeznek, és az általa létreho­zott érték javát „munkáltatói” ka­parintják meg. A demokrácia elve nem ismeri, kizárja és tiltja a rab­szolgaságot. A formális tiltás azonban csak a politika és a jog Fejlesztik a Támogatási és kivitelezési szer­ződés aláírására került sor tegnap Pécgett, a,Dominikánus Házban. Az önkormányzat,' a regionális fejlesztésekkel foglalkozó VÁTI Kht. és a kivitelező ZÁÉV által aláírt dokumentum az országos hatókörű „Miroslav Krleza” Horvát-Magyar Oktatási Köz­pont komplex fejlesztés elneve­zésű projekt megvalósulását cé­lozza meg. Mindez tartalmazza az oktatá­si fejlesztést, amely egy dán szak­értői csoport támogatásával, há­szférájára vonatkozhat, és azt mondja ki, hogy minden egyes ember méltóságát tisztelni kell és az ember nem használható ptísz- tán eszközként, hanem mindig célként is tekintenünk kell. A demokrácia szabadság-elve a gazdaságot eredetileg a magánélet területére sorolja. Mivel mindenki egyenlő eséllyel rendelkezik és szabad, ezért saját létfenntartásá­ról és gyarapodásáról gondoskod­jék maga. Ennek megfelelően a demokratikus állam védi a magán- tulajdont. Az állam elvüeg sem vál­lalhatja a gondoskodást, hiszen éppen az önmagukról gondosko­dó emberek tartják fönn, jövedel­mük egy részét átadva, hogy véd­je őket, intézze közös ügyeiket és óvja a pusztulástól az önmagukról gondoskodni képteleneket. Ebből ered a demokrácia első parado­xonja, hogy miközben tiltja a poli­tikai és jogi értelemben vett rab­szolgaságot és rabszolgatartást, a szabadon hagyott és pusztán fel­ügyelt gazdaságban kialakulhat­nak a rabszolgatartó struktúrák. A demokratikus szabadság terepe, a piac, a rabszolgaság fenyegetését mindig magában hordozza. A gazdaság piacterein, a politi­kai intézményekben és a kom­munikációs világban spontán ki­alakuló és a hatalmasok érdekét szolgáló rabszolgatartó viszo­nyokkal szemben egyedül az em­berek beszélgetése, kommuniká­ciója, összefogó érdekvédelme je­lenthet biztosítékot. Vagyis maga a megélt, a nyílt beszélgetésre és bizalom-építésre folyamatosan „alapozódó” demokrácia. Boros János „Krleza”-t? rom nyelven (magyar, horvát, an­gol), harmincórás tananyag for­májában készül el. Sor kerül inf­rastrukturális fejlesztésre is: 250 férőhelyes aula, 80 férőhelyes kollégium és hat tanterem épül fel egy éven belül. Az építkezés a berendezések­kel együtt körülbelül félmilliárd forintba kerül. A pénzt a város nyerte el egy olyan PHARE-pá- lyázaton, amely két szomszédos ország kapcsolatainak megszilár­dítását kívánta elősegíteni. CS. L. Matematika a magyar rögön „Kovács gazda” jó esetben akár nullszaldós is lehet Esésszám, terülékenység, fuzáriumos szemek, hektoliter súly, víztartalom, portási veszteség - átlagos halandóknak nehezen értelmezhető mezőgazdasági szakkifejezések, a honi kis gabo­natermelők számára azonban a megrövidítésüket célzó fekete mágia varázsszavai. Az egyedül, kis területen dolgozó gazdák teljesen ki vannak szolgáltatva a terményüket átvevő cégek­nek, amelyek trükkjeiről - tisztelet a kivételnek - mindenki tud, de bizonyítani szinte képtelenség. S még törvényes „vám” is sújtja őket. írásunk képzelt, ugyanakkor na­gyon is valós főszereplője Kovács János őstermelő, aki Baranyában húsz hektáron gazdálkodik: tíz hektáron búzát, ugyanennyin ku­koricát vet. János gazdának jó mi­nőségű, 25 aranykoronás földje van, mivel nem volt az erről dön­tő bizottság tagja, távol a főutak- tól. Gépei nincsenek, de hogy más ne járjon jól az ő hasznán, nem tömörül szövetkezetbe, így egye­dül próbál érvényesülni. Bérbe szántat és arat, mivel egyedül nincs alkupozícióban, kapásból húsz százalékkal drá­gábban, mintha egy szervezet tagja lenne. Rá­adásul az ő búzá­ját vágják le utol­jára, ezért az idei, esős időben a minőség és a mennyiség terén is hátrányban van. Kistermelők búzáját - itt, és ezt követően is mély tisztelet a kivételnek - nem divat a digitális mérlegre tenni, csak a hagyomá­nyos, ellenőrizhetetlenül billegős nyelvűére. Mindig találnak valamit Somberekén idén szövetkezet alakult, a gaz­dák érthető módon saját magtárat és szárítót szeretnének építeni. - Az minősíti a gabo­nát, aki átveszi, de a fentieket nagyon nehéz bizonyítani - mondta el Hoffman Ádám, a szövetkezet elnöke. - Főleg az ideihez ha­sonló túltermelés esetén mindig találnak va­lamilyen paramétert, ami alapján leminősít­hetik a búzát. Miután az átvevőhelyen lebo­rították a termését, közlik vele, hogy takarmány minőségű, és nem étkezési a terménye, per­sze, ha akarja, még visszalapá­tolhatja a pótkocsira. A leminősí- tés eszközeként szolgáló para­méterek közül ugyanis - mint az esésszám, a fuzáriumos szemek aránya, a fehérjetartalom, a terülékenység - egyiknek bizto­san nem felelt meg. A víztarta­lom honi szabványa 14,5 száza­lék, de neki sikerült 9 százalék­kal aratni. Ennek sem örülhet túlzottan, mert az 5,5 százalékot senki sem fizeti ki neki. Bár a mai kombájnok legalább 98 szá­zalékos tisztasággal aratnak, 3 százalékot szemét címén bizto­san levonnak tőle, mint ahogy tá­rolás közben is felszámítják a félszázaléknyi, úgynevezett por- lási veszteséget. Kovács János a kukoricájával sem jár sokkal jobban. Ebben rá­adásul 2 százaléknyi tört szem is van, és egy törvény által szentesí­tett, átszámításnak nevezett 1,8 százalékos hivatalos lopás is sújt­ja - ez az egyetlen, bizonyított, bár a többinél is kevésbé érthető csapás a kis gazdákra. Kovács Jáhosnak végül mint­egy félmillió forintos haszna volt idén, éppen annyi, amennyit bér­leti díjként is megkapott volna, rizikó nélkül. Persze csak ha e mellett útkaparóként dolgozott, különben ez a pénz is elment adóra és járulékokra. Kiváló év volt, egy ilyenre jut öt nullszaldós és négy veszteséges. Kovács Já­nos dédapja a húsz hektárból nyolc gyereket tisztes­ségben felnevelt, nagyapja pedig a Hor- tobágyra került érte, mint kulák. Johann Schmidt, tőlünk ép­pen hogy, de határo­zottan nyugatabbra 50 év alatt meggazda­godott ugyanekkora földjéből. BARABÁS BÉLA A kifejezetten becsületes- Fogalmazzunk úgy, hogy elképzelhető­ek a fent említett trükkök, a gazdák pana­sza sok esetben jogos - mondta egy kife­jezetten becsületes baranyai átvevőhely hírében álló telephely neve elhallgatását kérő vezetőhelyettese. - Akinek nincs meg az alapfelszereltsége, ki van szolgál­tatva mindenkinek. Megbomlottak Jánosunk módos gazdának számít. A 2003-as adatok szerint Bara­nyában az őstermelők átlagosan 6, egyéni vállalkozók 19, családi gazdálkodók 53 hektárt műveltek. Szakemberek arra figyelmeztet­nek: az adatokat torzíthatja, hogy korábban a földalapú támogatá­soknál a 20, a családi esetében a 300 hektár alatti területeket pre­ferálták - így mindenki a telkek mára feleslegessé vált megbontá­sára törekedett. Kovács gazda számot vet Gazdánk, Kovács János hektáronként 30 ezer forintot költött búza esetében talajmunkára, 20-at vetőmagra, és ha nem rabolta ki saját földjét, műtrágyára, növényvédelemre 40-et. A betakarítás, a tarióhán- tás 17 ezret kóstált. Gazdánk búzája tehát hektáronként, áfástól 123 ezer forintba került. Jó földjén jó termése volt, 5,5 tonna hektáron­ként. Betakarítási áron számolva, ha szerencséje volt, és étkezési bú­zaként vették meg, hektáronként 126,5 ezer forint volt a bevétel, ha takarmányként, lehet, hogy csak 99 ezer - azaz, a legjobb esetben is nullszaldós volt. A kukorica talajmunkája 30, a vetőmag és a műtrágya 25-25, a gyomirtás 20, a betakarítás 13 ezer forint hektáronként, a szállítás, szárítás, tisztítás 8 ezer forintjába kerül Kovács Jánosnak; mindez áfával együtt közel 140 ezer forintot tesz ki. Hektáronként a 100 mázsát célozta meg János gazda, de mire leadta, a mágikus át­vételi matematika miatt csak 90 maradt, 216 ezerforintos bevétellel. Abban a valószínű esetben, ha a búzáját takarmányként vették meg, a gondos gazda földjén alig több mint félmillió forintot termelt. _______A DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA Ra bszolgaság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents