Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)

2004-08-24 / 231. szám

16. OLDAL % GAZDA NAPOK 2004 2004. Augusztus 24., kedd A hatékony védekezésben minden segítség elkel Vetésforgó a kukoricabogár ellen Együttműködés szükséges a hatékony védekezéshez Az idei, rekordot ígérő szezon ellenére is a ku­koricabogár elleni összehangolt védekezés előkészítését sürgetik a növénytermesztő ága­zat, illetőleg a földművelésügyi tárca képvise­lői. A károkozó tavaly összességében már több milliárd forintnyi terméskiesést okozott a kukoricatermelő gazdálkodóknál A növénytermelő és növényvédő szakemberek a ta­valyi és tavalyelőtti jelentős károk következtében fokozott figyelemmel fordulnak a kukoricabogár miatt felmerült probléma felé. A károkozó mintegy 10 évvel ezelőtt jelent meg Európában, Magyaror­szágon pedig 1995-ben bukkant fel először. Az Amerikai Egyesült Államokban már mintegy 100 éve ismerik a kártevőt. A hazai kezdeti szórványos károkat követően az elmúlt három évben igen ko­molyra fordult a helyzet. Különösen a Dél-Dunántúl két megyéjében, Baranyában és Tolnában fordult elő több helyen is a kukoricabogár, tavaly már vol­tak olyan táblák, ahol a termés 30-40 százalékát semmisítette meg a károkozó. A szakemberek tájékoztatása szerint a kis fekete bogár lárvája a már a termését érlelő növény tövét, il­letőleg gyökerét támadja meg. A meggyengült tő sem a tápanyagot nem bírja továbbítani megfelelő módon, egy idő után pedig képtelen megtartani magát a nö­vényt, ami így nem tudja beérlelni a termést. A tavalyi károk kapcsán a Baranya megyei gazdál­kodók már az elmúlt évben kezdeményezték a haté­kony védekezés elindítását. Miután a kártevő kizárólag a kukoricakultúrára jelent veszélyt, a legegyszerűbb védekezési mód a vetésforgó alkalmazása. A lényeg, hogy a kukoricával vetett területekre a következő év­ben semmiképpen ne kerüljön ismét kukorica, eseten­ként - a fertőzöttség mértékétől függően - indokolt le­het a többéves kihagyás is. Ugyancsak hatékonyan - ám valamivel költségeseb­ben - lehet védekezni a bogár ellen vegyszeres módsze­rekkel, a szakemberek többsége szerint a két módozat kombinációjával lehet elérni a legjobb eredményt. A további elterjedés megakadályozása érdekében a már súlyosan érintett térségekben a gazdák kezdemé­nyezték az együttműködést. Komoly problémát okozhat ugyanis az is, ha a gazdálkodók a következő évben a fer­tőzött terület szomszédságában vetnek kukoricát, mivel ez további terjedési lehetőséget biztosít a kártevő számá­ra. A jelenség ellen csak úgy lehet védekezni, ha a gaz­dálkodók tájékoztatják egymást mind az eseüeges fertő- zöttségről, mind pedig a védekezés tapasztalatairól A bogár elleni küzdelemben nincsenek egyedül a magyar gazdák, a kártevő megjelent Franciaországban, Szlovákiában és Spanyolországban is, ezért a védeke­zésre indított kampány már nemzetközi méreteket öl­tött. KASZÁS ENDRE Esély a családi gazdaságoknak A kormány jóváhagyta azt a rendeletet, amely felokija a csa­ládi gazdaságok ésszerűtlen­nek ítélt kötöttségeit - jelentette be Németh Imre földművelés­ügyi és vidékfejlesztési minisz­ter. Az agrártárca irányítója a rendelet elfogadását azzal indo­kolta: a kormány szeretné elér­ni, hogy ez a mezőgazdasági működési forma is versenyké­pessé váljon. A családi gazdaságok az egyéni gazdálkodók tíz százalékát teszik ki. Németh Imre a kezdeménye­zés kapcsán hangsúlyozta: a kor­mánynak nem célja, hogy a csalá­di gazdaságok ne legyenek műkö­dőképesek, ezért az sem célja, hogy visszafizessék azokat a tá­mogatásokat, amelyeket koráb­ban felvettek. A változás következményeként eltörlik a családi gazdaságokra vo­natkozó 50 százalékos mezőgaz­dasági árbevételi követelményt. Lehetővé teszik azt is, hogy a csa­ládi gazdaságokban az eddigi há­rom alkalmazott helyett tíz dol­gozhasson. Arra is lehetőség lesz, hogy a főállású családi gazdálko­dó más irányú kereső tevékenysé­get is folytasson. A kedveződen adottságú térségekben működő családi gazdaságok kérésének en­gedve, a kormány arról is határo­zott, hogy felülvizsgálja az árbevé­teli és a hitelterhelési mutatókra vonatkozó szabályozást is. Németh Imre közölte, a hitelter­helési mutató tekintetében nem kell majd beszámítani az aszályhi­telt, valamint az Európa Terv ag­rárcsatlakozási hitelprogramja ke­retében felvett kölcsönt. Az agrár- kormányzat szakértői szerint a mezőgazdasági vállalkozók visz- szajelzései alapján kezdeménye­zett jogszabály-módosítás az uni­ós csatlakozás évétől jelentős mér­tékben növelheti a szektor szerep- lőinek versenyképességét. k. e. Eladják az agrártermékeket Milliárdos program az ágazat marketingjére Az uniós csatlakozás évében kapcsolatokat, míg a legnagyobb is mintegy 2 milliárd forintot költhet a hazai agrártermé­kek piacra jutásának elősegí­tésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt működő Ag­rármarketing Centrum (AMC) Kht A növekmény a külföldi vásárokon való rész­vétel mellett a belföldi keres­let élénkítését is szolgálja majd. Az Európai Unióhoz való csatla­kozás előtti évben komolyan megnőtt a jelentősége a hazai ag­rártermékek piaci térnyerésé­nek. Ezzel összhangban idén mintegy 50 százalékkal emelked­nek azok a források, amelyek a termelőcégek, illetve a produktu­mok népszerűsítését, a hatékony marketingmunkát segítik. A for­rás bővülése jó eszköze lehet a még feltáratlan külpiacok feltér­képezésének, illetve a meglévő kapcsolatok bővítésének. Míg tavaly mintegy 1,4 milli­árd forintot fordított kifejezetten agrármarketing célokra a minisz­térium fennhatósága alatt műkö­dő közhasznú társaság, addig ez az összeg idén elérheti a 2 milli­árd forintot. A marketingforrások növekedésével párhuzamosan a kht. ebben az évben jelentős mértékben csökkenteni kívánja működési költségeit. Az elmúlt esztendőben összességében mintegy 580 millió forintot köl­töttek az ilyen célokra, ezzel szemben idén már csak 45 millió forintot különített el a takarékos költségvetés. Ami a nemzetközi piaci irá­nyokat illeti, az AMC az Európai Unió országai közül Németorszá­got sorolta a kiemelt célországok közé. Tovább kívánják erősíteni a közép-kelet-európai országokkal évről évre fejlődő értékesítési piaci potenciálként továbbra is Oroszországot, illetve a szovjet utódállamokat kezelik. Az egyik keresett magyar termék, a bor te­kintetében az Egyesült Királyság piaca is megkülönböztetett figye­lemben részesül idén. A hazai agrárszektor termelés- bővülésének a másik hordozója a belföldi fogyasztás, értékesítés élénkítése lehet. Ennek serkenté­sére már a korábbi években is tett kísérleteket az AMC, elsősorban a hazai vásárokon való közösségi standok bemutatásával. Az idei vásári részvételek kifejezetten az értékesítés ösztönzésére, az or­szágos, ágazati, illetve regionális védjegyekkel ellátott termékek népszerűsítésére irányulnak. Hazai és nemzetközi megíté­lésben is markánsan kirajzolódik, hogy a magyar agrártermékek ér­tékesítését - a hatékony marke­tingmunka mellett - a minőség folyamatos javításával lehet legin­kább elősegíteni. Ehhez az igény­hez igazodva az AMC kiemelten kezeli a minőségi magyar termé­kek képviseletét vásárokon, kiál­lításokon. ________ KASZÁS E. Vé delem a vadkár ellen Az Önitató Kft. a valamikori re­ménypusztai termelőszövetke­zet melléküzemágának átvételé­vel, a belterjes tenyésztésű álla­tok folyadékszükségletének biz­tosításához szükséges önitatók készítésére alakult 1992-ben. Az említett készülékeket megrende­lésre manapság is gyártják, ám időközben bővítették profiljukat kereskedelmi üzletággal, Dél- AniVet néven állattenyésztők és állatorvosok szakboltját nyitot­ták meg ezelőtt négy évvel a Harkányhoz vezető út 6. kilomé­terkövénél, Reménypuszta terü­letén. Az utóbbi időben elszaporo­dott vadkárok megelőzésére, a háziállatok védelmére, valamint a közutakon gyakran baleseteket okozó állatok úttesten áthaladá­sának megakadályozására egyre nagyobb az igény. A társaság rendelkezik olyan eszközökkel, berendezésekkel, amelyekkel a vadkár bekövetkezte megelőz­hető, sőt kizárható. Az általuk ajánlott eszközöket már nagyon sok helyen kipróbálták, haszná­latuk egyértelműen kizárta az erdei vadállatok kultúrnövé­nyekben végzett pusztítását, kis­kertek feldúlását, a vadakkal való ütközés okozta balesetek pedig a védelmi eszközökkel ellátott utak mentén szinte teljesen meg­szűntek. Milyen eszközöket tud ajánla­ni a szakbolt? A leghatékonyabb a vadvédel­mi kerítés, ez azonban nagyon költséges, tehát csak ott éri meg a felszerelése, ahol igen nagy a vadkár mértéke. A kerítés igé­nyek szerinti magasságban nyújt védelmet. A rozsdamentes huzalból készült kerítés alsó, sű­rűbb szövésű részét a földbe ágyazzák, a kisebb testű vadak birtokháborítását megakadályo­zandó. A kerítés tartóoszlopai le­hetnek fából, betonból, vasból és műanyagból, ez utóbbi könnyen áthelyezhető, újra felhasználha­tó. A másik, szintén hatékony vé­delmi eszköz a sokkoló, de az élő szervezetre veszélytelen impul­zusokat kibocsátó védelmi esz­köz tulajdonképpen nem más, mint a közis­mert villany­pásztor. A cég szaküzletében ilyen célra szol­gáló, különböző teljesítményű elektromos ké­szülékek és tar­tozékaik állnak a megrendelők és vásárlók ren­delkezésére. Rit­kán használt, de a kínálatban szerepel a két eszköz kombi­nálásával meg­oldott védelem, vagyis a kerítést elektromos be­rendezéssel egé­szítik ki. A vil­lanypásztor energiaellátását a felhasználási körülmények figyelembevételé­vel négyféle módon lehet biztosí­tani: hálózatból, száraz- és nap­elemmel, valamint akkumlátor- ral. Az eszközökkel óriási terüle­teket is lehet hatékonyan biztosí­tani, a cég a forgalmazás mellett kérésre a szakszerű telepítést is elvégzi. Az Önitató Kft. bemutatja ter­mékeit a SZENTLŐRINCI Gazda­napokon is, akcióban kínálják a fent említett védelmi eszközö­ket. Önitató Kft. Pécs-Reménypuszta. Telefon: 36-72-446-254, 36-72-410-088, fax: 72 438-745. E-mail: onitato@dravanet.hu ____________________A Fe lfutóban a biogazdálkodás Az ökotermékek belföldi kereslete Néhány év alatt megtöbbszöröződhet a biogazdálkodással fog­lalkozó egyéni gazdaságok és mezőgazdasági cégek száma, il­letve az ilyen jellegű művelésbe vont terület nagysága Magyar- országon. A felfutás oka, hogy a biotermékeknek jók az 'ex­portlehetőségei, de a belföldi kereslet is élénkül irántuk. A Magyarországon zajló folyamat nem egyedülálló jelenség. Míg 1986-ban még mindössze 120 ezer hektáron folyt ellenőrzött ökogazdálkodás az Európai Unió országaiban, addig 2000-ben már 3,7, napjainkban pedig 4 millió hektárnál is több az üyen jellegű művelésbe vont terület. Az ágazat felfutását az új fo­gyasztási szemlélet elterjedése gerjeszti, egyre nagyobb az igény a kemikáliáktól, mesterséges anyagoktól mentes termékek iránt. A keresletnek az Európa- szerte tapasztalható felfutása az exportlehetőségek rohamos bő­vülését eredményezte, ugyanak­kor a belföldi igény is egyre na­gyobb piacot biztosít a termelők számára. Magyarországon a Biokontroll Hungária Kht. által ellenőrzött és regisztrált gazdálkodók tartoznak az ellenőrzött biogazdaságok kö­rébe. Számuk 2000-ben 741 volt, amelyek összességében 47,2 ezer hektáron gazdálkodtak. Ez a ha­zai összes mezőgazdasági terület­nek mindössze 0,8 százaléka. A fejlődés és a bővülés egyér­telmű jeleit mutatja viszont a KSH által végzett Általános Mezőgaz­dasági összeírás. A gazdálkodók nyilatkozatai szerint két éve 1839 volt a gyakorló biogazdaságok száma, és további 1461 esetében volt folyamatban az átállás. Az ágazat további erősödésére utal, hogy az ÁMÖ keretében további, közel 10 ezer gazdálkodó nyilat­kozott úgy, hogy a jövőben bio­gazdálkodást kíván folytatni. Az érintettek száma ilyen módon rö­videsen már 13 ezernél is több le­het, amelyekhez már mintegy 450 ezer hektár termelésbe vont földterület tartozik. A hazai ökogazdálkodás tevé­kenységi körébe elsősorban a bio­technológián alapuló növényter­mesztés, gyümölcstermelés tarto­zik, ugyanakkor ebbe a körbe so­rolható az egyre nagyobb teret nyerő gyógy- és hasznos növény gyűjtése, illetve a kemikáliáktól, mesterséges anyagoktól mentes méhészkedés is. Elsősorban az exportlehetőségek kedvező ala­kulása hívta életre nálunk is a bio alapú állattenyésztést. A legfrissebb adatok tanúsága szerint Magyarország minden ré­is élénkül giójában, sőt minden megyéjében folyik biogazdálkodás. A gazdasá­gok számát tekintve a dél- és észak-alföldi, illetőleg az észak­magyarországi régió messze megelőzi a többi térséget, a ter­melésbe vont terület nagyságát te­kintve ugyanakkor a közép- és dél-dunántúli térség, azon belül is Komárom, illetőleg Baranya me­gye emelkedik ki a többi hazai ré­gió, illetve megye közül. A biotermelés terjedésének leg­inkább a forráshiány szab gátat Magyarországon. Az ökoter­mesztés fajlagos költsége, illetve finanszírozásigénye jóval maga­sabb a szokványosnál, ezért a ha­gyományos gazdálkodáshoz ké­pest nagyobb tőkeerővel, támoga­tási lehetőséggel bíró gazdaságok bekapcsolódása járhat előbb eredménnyel. KASZÁSÉ. A * 1

Next

/
Thumbnails
Contents