Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)

2004-08-24 / 231. szám

14. OLDAL G A Z D A N A P O K 2 0 0 4 2004. Augusztus 24., kedd IMI Exportképes a magyar méz A legfrissebb adatok szerint jelenleg Magyarországon mintegy 16.500-an mé- hészkednek. A megtermelt méz jelentős hányada külföldön értékesül, az export különösen fellendült az Európai Unió or­szágaiba bevezetett vámmentes kivitel óta. Az ágazat szereplői kényszerű tech­nológiaváltás előtt állnak, szorgalmazzák a tevékenység állami támogatási rendsze­rének kidolgozását. A Magyarországon regisztrált 800 ezer méhcsalád évente mintegy 15-20 ezer ton­na mézet produkál. Ezzel a teljesítménnyel az ágazat a hazai agrárgazdaság árbevétele­inek egy százalékát adja. A termelők több mint kétharmada 50 alatti méhcsaláddal, további egynegyede pedig 50-150 családdal gazdálkodik. Ami az idei esztendőt illeti, nem biztos, hogy a rekordévek közé kerül. Az Európá­ban évente megtermelt akácméz 70-80 százalékát Magyarország produkálja, így ez a termék igen kurrensnek bizonyul az európai piacokon. Különösen megélén­kült a kereslet a magyar méz iránt, amióta két esztendeje vámmentesen szállíthatják a mézet a hazai termelők az Európai Unió országaiba. A vámtételek eltörlésével to­vább javulhattak a hazai méhészek ex­portpozíciói, jelenleg az Európai Unió mézimportjából mintegy 8-10 százalékkal részesül Magyarország. Miközben a nemzetközi kereslet rop­pant élénk a magyar méz iránt, a termelők a belföldi igények stagnálását tapasztal­ják. Az utóbbi évek adatai alapján az egy főre jutó átlagos belföldi mézfogyasztás 40 dekagramm körül alakul évente. Ezzel a teljesítménnyel sajnálatos módon az uniós fogyasztási mutató egyharmadát sem érjük el. A méhészkedéssel foglalkozó gazdálko­dókat két komoly kérdés foglalkoztatja je­lenleg. A jellemzően magángazdasági ke­retek között folyó termelés technológiai és infrastrukturális feltételei általában nem túl jók, az értékesítés pozícióit javító marketingre pedig csak a legritkábban tudnak áldozni a gazdák. A versenyképes­ség megőrzése érdekében az EU-csatlako­zásig meg kell indulnia a technológiai és infrastrukturális felzárkózásnak. A prog­ram kidolgozásában, illetőleg megvalósí­tásában kormányzati támogatásra számí­tanak a termelők. ________ KASZÁS E. Ké t bors ökröcske Ölebek helyett ölteheneket is tart­hatnak hamarosan Kubában, meg­valósulhat a két bors ökröcske egy eredményes tehéncsökkentő pro­jekt révén. A bonsaimarházás egy kubai műkedvelő genetikusnak köszön­hető, Raoul Fernandez gazda te­nyésztette ki a liliputi tehenet. Az állatfajta eme nemzedéki példánya még nem vetekszik méreteiben egy palotapincsivel, de magasság­ban alig éri el az egy métert, és nem kizárt, hogy a tehénminiatű- rizálás további folytatásaként va­lamikor megjelenik a 75 centimé­teres változat is. A liliputi tehenekre illik a kicsi a bors, de erős mondás, hiszen törpe méreteik ellenére napi 4 liter tejjel hálálják meg a gondoskodást. Raoul Fernandez szerint teremtmé­nyei ideálisak a városlakók számá­ra, hiszen igénytelenek, jámborak és még hasznot is hoznak. A mű­kedvelő genetikus álmaiban már látja, hogyan sétáltatják a havanna­iak a főváros utcáin liliputi marhái- kat tehénpórázon.__________ke. AZ IDEI GAZDANAPOKNAK is az egyik slágertémáját adják a mezőgazdasági gépek Miniszteri mérlegen az első uniós aratás Az agrárminiszter immár visszatérő vendége a Szentlő­rinci Gazdanapoknak. Az idei vásárt is Németh Imre nyitja meg, aki a napokban értékel­te az idei gabonatermést. A búza aratása gyakorlatilag be­fejeződött az országban, az uniós csatlakozás évében mind mennyiségi, mind pedig minő­ségi szempontból kedvező be­takarításról beszélhetünk - tá­jékoztatott Németh Imre föld­művelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A miniszteri összegzés sze­rint ebben az évben a kalászos gabona mennyisége országo­san várhatóan eléri a 8 millió tonnát. Ebből a búza mennyi­sége a múlt évinek több mint a kétszerese, mintegy 5,8 millió tonna lesz. Magyarországon a tavalyi mintegy 6 millió tonnával szemben az idén előrelátható­lag 15 millió tonna gabonát ta­karítanak be - mondta a mi­niszter. Az agrártárca felmérése szerint kukoricát több mint 1,2 millió hektárról takarítanak majd be a gazdálkodók. Az át­lagtermés előreláthatólag 6,5 tonna körül alakul majd hektá­ronként, a várható össztermés pedig elérheti a 8 millió tonnát. A napraforgó termésátlagát hektáronként a szakértők 2,3- 2,4 tonnára teszik. Ebből a nö­vényből mintegy 480 ezer hek­tár van az országban. Cukorré­pából mintegy 45 tonnás ter­mésátlag lehet országosan a tárca becslése szerint. A jó termést a miniszter első­sorban a jó időjárással magya­rázta, de hozzátette, hogy a jó hozamok eléréséhez megfelelő technológiai háttér és gépi ka­pacitás is szükséges volt és en­nek megteremtésében az ag­rárkormányzat is közreműkö­dött. Lápunk érdeklődésére a mi­niszter tájékoztatott arról, hogy a malmi búzát jelenleg orszá­gosan 22-24 ezer forintért vásá­rolják tonnánként, míg a takar­mánygabona ára 18-22 ezer fo­rint tonnánként. Németh Imre szerint a jó ter­mésnek köszönhetően a gaz­dálkodók bevétele ebben az év­ben 100 milli­PJJNi'. > '' ugyanakkor RÖfiB venció novem­ber 1-jén kez­dődik, a tonnánkénti ár pedig jelenlegi árfolyamon számítva 25.400 forint tonnánként. A földművelésügyi miniszté­rium felhívása nyomán az in­tervenciós raktárakra szóló pá­lyázat első része lezárult, amelynek nyomán 1,7 millió tonnás raktárkapacitást ajánlot­tak fel a gazdálkodók. Ezt a pá­lyázatot azonban a minisztéri­um szeptember 30-ig meg­hosszabbította. A Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal (MVH) készí­tett egy raktárregisztert is, amelynek alapján 1910 gazdál­kodó több mint 12 millió ton­nás raktárkapacitást jegyezte­tett be. A miniszter tájékozta­tott arról is, hogy a gazdák kö­rében kedvező fogadtatásra ta­lált, hogy az állattartók abrakta- karmány-szükségletük egy ré­szét kedvezményesen szerez­hetik be. K. E. A gazdanapok alatt vásárolt gépekre rendkívüli KAPÁLÓGÉP-VERSENY! A gazdanapok egyik leglátványosabb eseménye lesz a kapálógépek versenye, mely a 29-ei napon (vasárnap) 10 órakor kerül megrendezésre. A zsűri a következő szempontok alapján értékeli a versenyre benevezett gépeket! 1. A leggyorsabb (gyorsulási verseny) 2. A legerősebb (teherhúzó verseny) 3. Alegdizájnosabb gép (szépségverseny) 4. Ügyességi verseny (szlalom pálya) Aversenyszabályokró és a nevezési feltételekről! a 73/472-222-es telefonon lehet érdeklődni. m A Szentlőrinci Gazdanapokon (augusztus 26-27-28-29.) megtekintheti a SZENTKIRÁLY Kft. termékskáláját az Agrix Kft. standján Első kézből az unióról: EU-információk a Gazdanapokon A Baranya Megyei Európai Infor­mációs Pont a minél hatékonyabb lakossági információnyújtás és tá­jékoztatás érdekében bizonyos ki­emelt célcsoportok (pl. gazdák, if- . júság, nyugdíjasok, nők, 29-60 éves korosztály stb.) számára kü­lön programot dolgozott ki. Az EIP rendszeres jelleggel kitelepül ren­dezvényekre, nagyobb bevásárló- központokba, forgalmas belvárosi helyszínekre, a PTE épületeibe, fa­lunapokra stb., ahol az emberek fel tudják tenni az őket érintő, ér­deklő kérdéseket, illetve ingyenes információs (magyar illetve idegen nyelvű) anyaghoz juthatnak. Meg­ragadunk minden lehetséges meg­jelenési alkalmat, ahol előadások­kal, kötetlen beszélgetésekkel se­gítjük az EU csatlakozás utáni fel­készülést, illetve a különféle hie­delmek eloszlatását is. A tavalyi sikeres megjelenés után az EIP ebben az évben ismét EU-információs napot szervez a Szentlőrinci Gazdanapokon 2004. augusztus 28-29. között. A Baranya Megyei Európai In­formációs Pont saját információs standdal jelenik meg a rendezvé­nyen, ahol az érdeklődők infor­mációt kaphatnak az alábbiakról:- a mezőgazdasági beruházá­sok támogatása,- mezőgazdasági pályázatok,- mire kell különösen figyelni mindenekelőtt a termelőknek az EU-csatlakozás után,- európai uniós előírások, kvó­ták a különféle ágazatokban terü­letalapú támogatások,- termékértékesítés az EU-ban,- az egyes tagországok élet- és munkakörülményei,- munkavállalás az egyes tag­országokban stb. A standon a hallgatók nem csu­pán magyar és idegen nyelvű ki­adványokhoz juthatnak hozzá, hanem kipróbálhatják a kapcso­lódó honlapokat, elsajátíthatják azok használatát a helyszínre te- lepített számítógépen. ________■ Nö vényvédelem másként Megnőtt az igény a „vegyszermentes’’ iránt Világszerte megnőtt a fogyasztók igénye a biztonságos élelmisze­rek iránt, így egyre nagyobb hangsúlyt kap a káros anyagoktól, növényvédőszer-maradványoktól mentes egészséges élelmisze­rek előállítása. A növényvédő szereket azonban nem lehet végleg száműzni. A szakembereknek meg kell találni azt a bizonyos arany középutat, ami olykor akár egy katicabogár is lehet Magyarországon évente mintegy 35-40 milliárd forint értékű nö­vényvédő szert vásárolnak a gazdálkodók, a felhasznált mennyiség azonban évről évre csökken. A hazai piacon a vilá­gon forgalomban lévő összes korszerű környezetkímélő ké­szítmény megtalálható. Ezek a termékek is tartalmaznak mér­gező anyagokat, de a címkén fel­tüntetett adagolást betartva ab­szolút veszélytelenek - mondja Lantos Péter, az Aventis vezér- igazgatója. Ráadásul jóval ki­sebb mennyiséggel is ugyan­olyan hatékonyságot lehet elér­ni: a kukoricagyom-irtó szerből hektáronként 4-6-8 litert hasz­nálnak fel a gazdálkodók, de már léteznek olyan termékek is a pia­con, amelyekből elegendő mind­össze 120 gramm. A koncentrált adagok környezetbarátok, haté­konyak és könnyen lebomlanak. Létezik másfajta, a környezetet kímélő védekezési módszer is. Ez az úgynevezett okszerű integrált növényvédelem, amely azon a ta­pasztalati elven nyugszik, hogy a természet egyensúlya megteremti a védekezést. A hasznos rovar megeszi a nem hasznosat, a kati­cabogár például a levéltetvet. A kutatók feladata tehát olyan per­metező-, illetve növényvédő sze­rek fejlesztése, amely hatékony a kártevőkkel, gombabetegségek­kel szemben, ugyanakkor megvé­di a hasznos rovarokat, így az to­vább tudja pusztítani a kártéko­nyakat. Ezáltal kevesebb perme­tezésre van szükség. Ilyen programok régebben már futottak hazánkban, főként az al­máskertekben alkalmazták sike­resen. A szakember szerint az in­tegrált védekezés olcsóbb még ak­kor is, ha ezek a készítmények többe kerülnek. Csak egyszeri be­fektetésként tűnik drágának, hosszabb távon megtérül, mert kevesebbet kell egy hektárra ki­permetezni. A zöldség- és gyü­mölcstermesztés területén érde­mes lenne ebbe az irányba el­mozdulni -'vélik a szakemberek. # V 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents