Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)
2004-08-15 / 223. szám
4 Közélet, gazdaság, politika MH 2004. augusztus 15., vasárnap Ságvári lenne a magyar Che Guevara? Újraélesztették a SAGVARI ENDRE-MITOSZT A 60 éve meggyilkolt egykori kommunista forradalmárról, a későbbi úttörőőrsök névadójáról stílszerűen a nyári kánikulában kezdett vitába a két oldal. A történész szerint sokra nem juthatnak a mai titokfejtők, talán majd 300 év múlva. P ersze nem úgy fest, hogy itt és most bárki kultúr- ember módjára kívánna értekezni forradalmiság- ról, hitről, bűnről, erényről. A feleknek aligha célja a história értő értelmezése. Ságvári Endre személye, élete és halála inkább ürügy, kampánytéma. Szocialista oldalon retrohőst tisztelnek benne, a magyar Che Guevarát. Átellenben viszont úgy látják, AHOGY A BARIKÁD KÉT OLDALÁN LÁTJÁK... „Amikor egyenlőségjel kerül Kossuth, Petőfi és Ságvári közé, akkor még a történelemórákat nagy ívben elkerülő vásott nebulók szája is mosolyra görbül. Olvasottabb ember pedig önkéntelenül egybeveti a hős ellenálló legendáját a szimpla rendőrgyilkos ellenmítoszával. Hiszen napvilágot látott már olyan teória is, miszerint a csendőmyomozókat Ságvári nagypolgári családjából vezette valaki nyomra, mert szerették volna kiragadni fiukat a szerintük nem teljesen megfelelő társaságból.” (Magyar Nemzet, július 29.) „Négyszázezer magyar állampolgár kirablása, bevagonírozása és halálba küldése volt az, ami kiváltotta Ságvári Endréből, hogy fegyvert ragadt.” (Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság vezetőségi tagja) „Ságvári egy tömeggyilkos rezsim képviselői ellen harcolt - a baj inkább az, hogy társtalanul.” (Magyar Narancs - augusztus 5.) terrorista volt, akit korántsem véletlenül lőttek le a csendőrök. A történész más véleményen van. - Nézőpont kérdése, hogy forradalmárként vagy terroristaként tartjuk-e számon. Egyik címke sem illik rá. Talán 300 év múlva már objektiven tudunk beszélni arról az ellentmondásos korszakról. Lám, a Rákóczi- szabadságharcról is ez idő tájt születnek figyelemre méltó, új nézőpontokat felvillantó kutatások - említi Hajdú Tibor. Hozzáteszi: Che Guevara és Ságvári Endre összeillő páros. Igaz, utóbbi tetteit inkább idehaza érdemes kiértékelni, mivelhogy nemzetközi értelemben nem volt számottevő jelenség. Sőt, a nácikkal harcba szállt korabeli magyar ellenállási mozgalom is kevéske jelentőséggel bírt.- A korabeli ellenállók tevékenysége szinte egybefolyt. Úgy állítják be, mintha íett volna egy markáns kisgazda-mag és egy kommunista csoportosulás is, de ez egyszerűen nem igaz. Fény derült rá, hogy Gömbös Gyula szobrának felrobbantói sem kommunista ellenállók voltak, csupán egy a Magyar Front utasítására cselekedő ellenállói „válogatott kommunistákkal, anarchistákkal és kisgazdákkal a soraiban - jegyzi meg Hajdú. S hogy miért nem alakulhatott ki mifelénk komoly és harcedzett gerilla-, netán partizán mozgalom? A történész úgy látja, azért, mert a nácik orra alá borsot törni kész csoportosulások elszigetelten működtek, tömegbázis nélkül. Bár az emberek többsége elutasította Hitler világuralmát, de miután 1944-ig Magyarországon nem estek meg a Lengyelországihoz hasonlatos véres drámák, ráadásul - a szövetségesi státusz jóvoltából - valamit még vissza is kaptunk a Trianonban elveszített földterületekből, jó páran a túlélésre, a passzivitásra rendezkedtek be. Az ifjú szocialisták ezt a jelek szerint máig nem bocsátották meg elődeinknek. Ságvári halálának 60-ik évfordulójára kiadott kommünikéjükben kijelentik: „kár azt hinnünk, hogy nem cinkos, aki néma. Szégyenteljes tettek szégyenteljes korszakában a félre- nézés, tekintetünk elfordítása is bűn.... Ságvárit azért ölték meg, mert azt gondolta, békés világot kell teremteni, ahol minden ember egyenlő.” Hiller István kultuszminiszter sem maradt szót- lan, és miután felavatta a hősnek járó emlékhelyet, megjegyezte: „nem felejtjük azokat az egykori ifjakat sem, akik mellette harcoltak, büszkén vállaljuk velük a közösséget. A fasiszta elnyomás veszélye ellen kötelességünk harcolni, mindenáron...” Ebben egyetért a miniszterrel az író, Moldova György is. - A Horthy-rendszer fasiszta volt és vérben fogant - szögezi le. Arra is kitér, hogy értelmezésében a jobb oldalon ma „sztárolt” Horthyék ugyanúgy gyilkosok voltak, miként a kommunista Szamuely és társai. Moldova amondó: „ha Magyar- országot a Vörös Hadsereg nem védi meg, Miskolc szlovák város volna. A vállaltan baloldali érzelmű író Ságvárit kivételesen tiszta, tehetséges, sokra hivatott emberként tartja számon. Olyan politikusként, aki a nemzeti megegyezésre törekedett, így KI IS VOLT SÁGVÁRI ENDRE? 1937 szeptemberében az általa szervezett csoporttal megtámadta a Nyilaskeresztes Párt Tompa utcai székhazát, ezért nyolc hónapi börtönbüntetést kapott. Szabadulását követően lett tagja a kommunista pártnak, 1940-től Kulich Gyula utódaként szervezte az antifasiszta, nyilasellenes megmozdulásokat. Munkás-paraszt ifjúsági találkozókat hozott létre, 1942-től már illegalitásban az antifasiszta ifjúsági egységfront megteremtésére kapott felkérést. Amikor a Békepárt megalakult, az ő irányításával nyomtatták ki a párt röplapjait és lapjukat, a Béke és Szabadságot* Ellenállási csoportokat és fegyvergyüjtést is szervezett. 1944. július 27-én a csendőrnyomozók megpróbálták letartóztatni, de nem adta meg magát, és végül tűzharcban halt meg. sok tisztelőre lelt a keresztény ifjúság köreiben is. - Levehetik az iskolákról a nevét, ő halhatatlan marad. Hasonlóképpen, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre vagy Stollár Béla - summázza. Tény, különleges emberi sorsokra, tragédiákra lelhetünk, ha a század első felének históriájába lapozunk. Ságvári Endre társai közül Schönherz Zoltánt, Rózsa Ferencet, tíz évvel korábban Sallai Imrét és Fürst Sándort is kivégezték. A Fiatal Baloldal kiáll mellettük, mondván: „a rasszizmussal és az erőszakkal való szembenállás nemcsak emlék vagy utcanév, hanem követendő magatartás is.” Szabó Zoltán Attila Semmiből sem csinálnak nagy ügy Látványos koncertturnét indít az Egyesült Államokban Bruce Springsteen, akinek sok minden nem tetszik az amerikai politikában. Nálunk elképzelhetetlen lenne hasonló kezdeményezés, mert a magyar sztárok, művészek inkább a politikusok, pártok és nem ügyek mellé állnak. 'em jellemző a magyar művésztársadalomra, hogy megfogalmaznák véleményüket valamilyen időszerű politikai vagy közéleti kérdéssel kapcsolatban. Gyakoribbak az aktuálpo- litikai hűségnyilatkozatok, a nagygyűléseken való fellépések. Miként az is, hogy a jobboldali művészek folyamatosan jelen vannak az Orbán-beszédek A lóbarát Usztics Mátyás színművész a magyar termékek vásárlására buzdító Magor-mozgalomnak lett a legnevesebb zászlóvivője színpadi háttereként. De hát ők sem nyilatkoznak meg, csupán nevükkel népszerűsítik a pártokat. A kormányoldallal rokonszenvező művészek szemérmesebbek, de róluk is elmondható, hogy legfeljebb a bulvárlapok politikai témájú körkérdései apropóján fogalmaznak meg véleményt. Nálunk legfeljebb az állatok védelmében írtak alá petíciókat, álltak ki az utcára aláírásokat gyűjteni. . - Úgy látszik, ilyen a világ - mondja e jelenségről Bródy János. - Az igazi válasz persze ennél jóval bonyolultabb, és sokfelé vezet. Én legutóbb a sorkatonaság eltörlése mellett foglaltam állást, aminek az is oka, hogy egyik alapítója vagyok a Hadkötelezettség Elleni Ligának. Annak idején megígértem a fiamnak, hogy ő már nem lesz sorkatona, és mindent megteszek, hogy betartsam ezt az ígéretemet. Mindeközben az Egyesült Államokban a zenészek és a hollywoodi színészek gyakran megnyilvánulnak a legkülönbözőbb kérdésekben. Újabban például Bruce Springsteen indít nagyszabású koncertsorozatot Bush elnök leváltása érdekében. A Vote for Change! (Szavazz a változásra!) mozgalmát a The New York Times-ban megjelent cikkével vezette fel, amelyben nem érti, miért esik nehezére a világ leggazdagabb államának, hogy beváltsa leggyengébb polgárainak tett ígéreteit. Mindezt nem a Bush ellenjelöltjeként fellépő John Kerry pénzéből teszi, hanem saját meggyőződéséből. Miként tette ezt annak idején George Harrison, aki Bangladesh megsegítésére hozta ösz- sze a zenészeket, vagy Bob Geldof a Live Aid-koncert megszervezésével. Nálunk elképzelhetetlen az ilyesmi, hiszen a magyar sztárok jórészt pártok és nem ügyek mellett kötelezik el. magukat. Kivétel például, hogy Csepregi Éva részt vesz egy, a fogyatékosoknak segítő alapítványban, Katona Klári és Stahl Judit is szerepet vállalt beteg gyerekeket támogató ügyekben, miként Erős Antónia a szegényeket segítő kampánya mellett újabban a fogyatékkal élők mellett kötelezte yl magát. Nos, ezek a kivételek, miközben pontosan tudjuk a hazai sztárvilág legtöbb képviselőjéről, milyen pártszínekben szeretnek pompázni. A nagypolitika nálunk is rájött, hogy a széles tömegeket megmozgató műfajok szavazatokat hozhatnak a konyhára: emlékszünk még a kilencvenes évek elejéről, hogyan jattolt a gigant- posztereken az Omega énekese, Kóbor János és a Fidesz-vezető Deutsch Tamás. Legfeljebb az lehet a pártok gondja, hogy manapság alig találnak olyan fajsúlyú előadóművészt, aki több tízezer voksot jelent hét, és mozgósíthatja az apoliti- kus ifjúságot. A jobboldal ügyeletes üdvöskéje Ákos, akinek első politikai állás- foglalása a Terror Házának írt zenéje volt, a választások idején feltűnt a Fidesz Kossuth téri rendezvényén is. A politikai piárosok hiába vetik rá magukat a műfajra, nem mindenkiből tudnak pártkatonát csinálni. Koncz Zsuzsát például nem kérhetnék meg, hogy pártprogram mellett kampányodon, de Lovasi András, a Kispál és a Borz vezetője sem hagyja kisajátítani magát. - Engem nem érdekel, mi zajlik a DISZPINTYEK A NAGYSZÍNPADON?- A civil és polgárjogi kezdeményezések gyenge lábakon állnak nálunk - magyarázza SEBŐK JÁNOS rockszakíró. - Ahogyan a kisebbségekkel, szegényekkel, menekültekkel kapcsolatos társadalmi szolidaritás is. A művészek számára nem kifizetődő ilyen ügyek mellé állni. Az ilyen szerepléseknek nincs piárértékük, bizonytalan a kimenetelük. Egyszerűbb díszpintynek lenni egy politikai nagygyűlésen, és populista lózungokat hangoztatni. Bródy János a sorkatonaság ellen kampányolt politikai színpadokon, csak a zenével foglalkozom, nekem az a dolgom, hogy zenéljek - magyarázza Lovasi. Sokan úgy gondolkoznak, hogy a gázsi pártsemleges, a bankóknak nincs politikai színezetük. Tolcsvay Béla zenész saját klubjában a jobboldali rádióműsor Vasárnapi Újság politikai rendezvényeinek ad helyet, Szörényi Levente - aki Tas vezér leszármazottjának tartja magát - ma már csak legfeljebb azért tiltakozik, miért a pilisi szakrális helyen forgatták a Sorstalan- ságot. Usztics Mátyás színművész viszont komoly ügy, a magyar termékek vásárlására buzdító Magor-mozgalom zászlóvivője lett. Csontos Tibor t
