Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)

2004-08-13 / 221. szám

2004. Augusztus 13., péntek RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA­Forog már a világtalálkozó tánckereke Kétezer zenész és táncos ad műsort négy napon át Pécsett és a megye húsz településén Színpompás, hangulatos pécsi felvonulással és gálaműsorral tegnap este megkezdődött a III. CIOFF World Folkloriáda, a néptáncok olimpiája. A világtalálkozó résztvevői hétfő estig adnak műsorokat a városban, és a megye húsz településén. Mint egy hatalmas búcsúbeli szélkerék, felülnézetben olyan képet öltött tegnap hat óra körül a székesegyház környéke. A for­gó magja a Dóm tér volt, és hat helyszínről (az Alagúttól, a Vá­rosháza elől, a Ferencesek temp­lomától a Barbakántól, a Kápta­lan utcából és a Dzsámitól) in­dult a legkülönbözőbb népvisele­tekbe, afrikai „test”-öltözetekbe bújt társaság, a 111. CIOFF World Folkloriáda jóval több, mint két­ezer szereplője (1800-an érkez­tek a határainkon túlról, minden lakott kontinensről, egyedül Ausztrália nem képviseltette ma­gát, de erről a részről befutottak helyettük az új-kaledóniaiak, és szép számmal csatlakoztak a tár­sasághoz hazánk tájegységeinek táncosai, zenészei is). Szóltak a fúvósok, vonósok, a kongák és egyéb ütősök, úgy hiszem a leg­képzettebb hangszerkutató sem lenne képes minden itt fellelhető zeneszerszámot a nevén nevez­ni. A hetvennél több csapat aztán óriási közönségbuzdítás kísére­tében spirálisan torlódott be a Dóm térre, hogy beleadjon apait anyait, és megkezdődjön az igazi mulatság. Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­mának államtitkára maga is erre az önfeledt, a nemzeteket egyedi oldalukról bemutató színes tán­cos találkozásra ösztönözte meg­nyitó beszédében a résztvevőket, majd a finn Kari Bergholm, a CIOFF elnöke vette át a város kulcsát Toller Lászlótól, Pécs pol­gármesterétől és ezzel kezdetét vette a fesztivál. A sötétedésbe nyúló forgatagban láthattak az érdeklődök harci játékot, több földrész táncos egyvelegét, de a régió együttesei (Tanac, Me­csek, a zengő- várkonyiak, a hosszúheté- nyiek, a Zengő és a Csombor zenekar) is rög­tön rákontráz­tak, és a sajátos vetélkedésnek egyértelműen a nézők lettek a nyertesei. Hollandia és Japán után har­madízben Magyarország kapta a folk világtalálkozó rendezésének jogát a CIOFF testületétől, és kü­lön megtiszteltetés, hogy Bara­nyára bízták a megnyitót. Tudni kell, hogy csak Pécsett és Buda­pesten szerepel majd minden meghívott, másrészt az elkövet­kező négy nap során a 10-40 fős együttesek bejárják a megyét, húsz településen adnak műsort. Pécsett délelőtt és délután is lesz­nek bemutatók a Citrom utcában, a Jókai és a Színház téren, vala­mint az Árkád üzletközpontban, este a Dóm tér és a Széchenyi tér a nagy bulik helyszíne, a zene­karok pedig a Barbakán-árokban, és a Balokányligetben húzzák a talpalávalót, míg a gálaműsorok­nak a Dóm tér, a Tettyei és a Sza­badtéri Színpad ad helyet. A talál­kozó hétfőn este búcsúzik el a megyétől, az együttesek szétszé­lednek az országban - egy részük Mohácsra távozik a VIII. Nemzet­közi Néptánc Fesztiválra -, hogy aztán 21-22-én a Budai Várban új­ra összetalálkozzanak, mert itt zárul a III. Folkloriáda. Összessé­gében tehát a legtöbbet Pécsett szerepelnek a meghívottak, az or­szágban ötszáz fellépést kötöttek le a világtalálkozó együtteseinek, s ennek közel fele a baranyai me­gyeszékhelyen látható. MÉSZÁROS B. ENDRE ÉLŐ NÉPMŰVÉSZÉT. A Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ a Művészetek Házának te­tőtéri galériájában rendezte meg a XV. Országos Népművészeti Pályázat baranyai tárlatának, és a Kaptár Egyesület, a Kézművesek Baranyai Egyesülete, az Orfűi Kézműves Egyesület alkotóinak közös kiállítását. A gazdag válogatás augusztus 22-ig tekinthető meg.____________________________________ fotó: tóth l Angolul, franciául, beás nyelven Francia és román fiatalokat lát vendégül a héten a pécsi Gandhi Gimnázium, az „Együttélés kü­lönbözőségeinkkel” elnevezésű találkozó célja, hogy a sztereotípi­ák lerombolása mellett egymás kultúráját minél alaposabban megismerjék a résztvevők. A12 román diák Bukarestből, a 12 francia vendég pedig egy Nantes melletti kisvárosból érke­zett, az egyhetes cserelátogatás le­bonyolítására a Gandhi Gimnázi­um mintegy 1,4 millió forint uniós támogatást nyert az Európai Bi­zottságtól, sikeres pályázatával. Az angolul, franciául illetve be­ás nyelven zajló programok közt a város nevezetességeinek megis­merése és a különféle játékos ve­télkedők mellett mecseki túra és kézműves foglakozások is szere­pelnek, a tervek szerint egy ci­gány kemencét is építenek majd a fiatalok. A szervezők reményei szerint a vasárnap záruló találkozónak lesz folytatása: ha ismét sikerül támogatást nyernie az iskolának, jövő nyáron a pécsi diákok utaz­nának Romániába, vagy Francia- országba. ___________ W. K. A DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA Hivatalok István, a király Pécsváradon Hazánk legismertebb rockoperá­ja, az István, a király érkezik ma Pécsváradra. A várban az esti be­mutatót a nyíregyházi Mandala Dalszínháztól láthatjuk (holnap is megismétlik a produkciót). A társulat már nyolcadik esztende­je játssza határon innen és túl a darabot, s az előadás túljutott a százas jubileumon - tudtuk meg Szinyai Andreától aki Saroltot énekli a zenés játékban. Szörényi-Bródy klasszikus zenei anyaga csen­dül fel tehát ma este a pécsváradi várban, beme­legítésként pe­dig Beethoven nyolcperces István király nyitánya hangzik el. Az előadás aztán félplaybackről megy. Tánckar is bennefoglal- tatik az ötven fős fellépői körbe, és Szörényi Levente tavaly Nádasladányban nagy elismerés­sel szólt a látottakról. Az össze­szokott csapat - a nyolc esztendő alatt csak a táncosok változtak, és minden évben meghívnak az eredeti szereposztásból valakit, ezúttal Varga Miklós (István) a vendég - az idei nyáron felfrissí­tette a produkciót. Tegnap volt az új változat debütálása Nyíregy­házán, Pécsváradról pedig Szé­kesfehérvár mellé utaznak újabb premierre. A Mandala társulat egyébként kifejezetten dalszín­ház, az István, a király mellett olyan darabokkal járják az or­szágot, mint az Egri csillagok, a Valahol Európában, vagy a Kőmíves Kelemen. m. b. e. A ténylegesen megvalósuló demok­rácia megváltoztatja és felforgatja a hivatalok szerepét is. A hagyomá­nyos társadalmakban a hivatalok a hatalom, király, a helytartó, a kor­mány kinyújtott kezeként a társa­dalom fölső rétegeinek kiszolgálója, az alsóbb rétegek elnyomója volt. Miközben fönntartották az állam- és jogrendet, az uralkodókkal azo­nosultak, vezetőik maguk is a fel­sőbb társadalmi rétegekhez tartoz­tak. Felülről lefelé beszéltek. A demokrácia olyan társadalom megvalósítását jelenti, ahol nincs fent és lent, politikai értelemben nincs uralkodó osztály, a gazdagság nem jelenthet politikai, hanem csak magánéleti előnyt. Az egyes emberből, mint a szabadság és mél­tóság hordozójából kiinduló de­mokrácia hivatalainak is tükrözni­ük kell a politikai osztálymentessé­get és az emberi méltóság minde­nek előtti tiszteletét. A hivataloknak minden egyes tevékenységükben és megnyilvá­nulásukban meg kell ismételniük a demokrácia alapító gesztusát. Emberek összegyűlnek, államot hoznak létre, anyagi javaik egy ré­szét rendelkezésére bocsátják (adót fizetnek), nem önmaguk el­nyomására, hanem azon közös ügyeik intézésére, melyekkel ők maguk nem tudnak, vagy nem kí­vánnak foglalkozni (védelem, rendfenntartás stb.). A hivatalnak a demokrácia minden egyes polgá­rával szemben úgy kell viselked­nie, mint saját szülőatyjával és szülőanyjával, mint olyannal, aki­nek létét és fennmaradását kö­szönheti, és akit tisztelnie kell. Mi­közben a demokrácia polgárai egy­mással felnőttként beszélgetnek, a konkrét hivatalnoknak (a rendőr­nek, a városháza vagy a miniszté­rium alkalmazottjának, magának a polgármesternek vagy a minisz­terelnöknek) az illedelmes gyer­mek beszédmódján kell őket meg­szólítania. Elvileg az állampolgár, mint „szülő”, fenntartó, és nem a hivatalnok kezdeményezheti ket­tejük közt a demokráciára jellem­ző felnőtt-felnőtt beszélgetést. Miután történetileg nem ismétel­hető meg az „eredeti helyzet”, az új demokráciában a hivatalnak kell a demokrácia értékrendjét és beszéd­módját az emberek felé közvetíte­nie. Paradox módon a gyermeknek kell megszülni saját szülőjét. A hi­vatalnoki kar a demokratikus „ál­lam beszélgetője” az őt létrehozó és fenntartó emberekkel, ezért képzé­sére a demokráciában nagy súlyt és komoly forrásokat kell fordítani. Ennek végig vitele a vezető hivatal­nokoktól és politikusoktól bölcses­séget, a saját kis és vélt érdeken va­ló túltekintést, történeti előrelátást és morális felelősség-vállalást kíván­na meg. A beszélgető hivatalok tehetnék az iskolák és egyetemek mellett a legtöbbet, hogy a kialakuló demok­ráciában élőket rávezessék érdeke­ik fölismerésére, és a társadalmi be­szélgetésre. Demokráciában az állam a de­mokrácia és a polgárok szolgája, ezért a hivatalok beszédmódja „függő beszéd”, embertársi be­széd és soha nem a felülről pa­rancsoló hatalomé. Boros János Vigyázz szomszéd: rád dől a falunk! Kóbor Réka, bár állandóan be van zárva, szemmel láthatóan nagyon jól érzi magát, és ettől J. úr kissé ideges. Pontosabban attól, hogy Réka itt érzi jól magát, és nem egy állatmenhelyen - tudniillik azok macskát nem fogadnak be. Miféle állatvédelmi törvény az ilyen?! - háborog J. úr, aki Réka napján saj­nálta meg és szedte föl az akkor még öklömnyi, mára anyányi ut­cagyöngyét. Szíve nincs kitenni, az udvarra a kandúrok miatt nem ereszti, az unokája viszont allergi­ás a macskaszőrre, úgyhogy nem jöhet látogatóba a nagypapához. J. úrnak ezenkívül van még egy kommandós kutyaszülőktől szár­mazó, csak japán vezényszavakra hallgató nagyon szép német juhá­sza, amelyik megtalálja a kertben az eldugott szál cigarettát, és kilo­méterről megérzi a gázszagot, de ez J. urat nem vigasztalja. Min­dentől függetlenül költöznie mu­száj Meszesre, hogy közelebb le­hessen a beteg, leszázalékolt lá­nyához. J. úr nem a szomszéd építke­zés miatt akar megválni a Havi­hegy oldalában lévő, gyönyörű panorámájú otthonától, pedig az utóbbi időben ez a problémakör tölti ki a hatvankét éves elvált fér­fi minden percét. Emiatt nem mer elmenni nemhogy nyaralni, de fél napra horgászni sem: hát­ha csinálnak megint valamit a szomszédban. J. úr egy felújított, száz-százöt­ven éve épült házban lakik, az ilyen nem megy ritkaságszámba ezen a környéken. A gond az, hogy a fal­szomszéd átalakításba, építkezés­be kezdett. Szó szerűit falszom­széd: a most két különálló ház vala­mikor egy volt, amiről egy időköz­ben megszüntetett átjáró is tanús­kodik. A fal olyan vékony, hogy át- hallatszik a horkolás, mondja J. úr, A szakértő csak negatívumokat talált „...két épület oldalhatáron álló falazata közös. A.....szám alatt meg­kezdett épületbővítés, a meglévő épületet, mint alapszerkezetet hasz­nálja fel, a közös harántfalra tetőtéri szint építésével. ...A rakott kőfal teherviselésre csak korlátozottan alkalmas, a falazat károsodása a .....szám alatti épület használatát befolyásolja, rosszabb esetben ki­zárja. ...az új épület konszolidációja során a meglévő épület károso­dása várható, mivel az új épület nagyobb, merevebb. Az új épület szi­getelése esetén a.....szám alatti épület nagyobb vizesedése várha­tó. A két épület közötti vízelvezetés, szerkezeti kapcsolat nem megol­dott. ...Szerkezetvédelmi szempontból a helyszíni egyeztetés, a ter­vező bevonása és szükség szerinti szerkezeti, szakipari módosítások egyeztetése nem elkerülhető.” (Részletek a 2004. július 29-én kelt igazságügyi szakértői véleményből.) és egyáltalán nem tűnik úgy, hogy vicces kedvében lenne. Erre a közös tűzfalra bazírozta a szomszéd a tetőtér-beépítési ter­vét, amit a hiteles tervező minden további nélkül papírra is vetett. „Csupán” azt nem vették számí­tásba, hogy egyetlen falról van szó, ami ugyebár közös tulajdon, tehát ha valamit kezdenek vele, annak tulajdonjogi következmé­nyei vannak. De ez a legkeve­sebb, mondja J. úr, és mutatja az otthona belmagasságát: kettő­harminc, ér fel a keze a plafonig. A szomszéd úgy oldotta meg - ismétlem: a tervező áldásával - ennek a megnövelését, hogy le­felé fél méterrel kimélyítették a padozatot. Ám miután igencsak koros épületről van szó, az alap nem más, mint egykoron a hely­ben kitermelt, apró darabos, be­döngölt mészkő - így aztán, ke­vesebb támaszték híján, a közös fal szépen megindult. J. úr háló­szobájában jó háromméteres re­pedés van a mennyezet és a fal találkozásánál, kint még szembe­tűnőbb az elmozdulás. Nem hogy a tervezőnek, de még a Hatóságnak sem szúrta ki a sze­mét, hogy egyeüen fal van. Azt hit­ték, hogy kettő, mondja J. úr; az ut­cáról valóban úgy látszik, de az in­nenső a gerendáról indul, és erről eddig senki nem győződött meg. Jóllehet az építési engedélyből az vehető ki, hogy kint jártak a hely­színen. Ugyan kik? - teszi föl a kér­dést J. úr, aki tavasszal üzenetet ha­gyott a tervező telefonrögzítőjén is. Választ azóta sem kapott, mint ahogy a Hatósághoz eljuttatott le­velére sem reagáltak eddig. Hiába beszélt a szomszédokkal, az épít­kezés műszaki vezetőjével, azok a fülük botját sem mozgatták. A sorba rakott cetlik szerint J. úr eddig tucatnyi hivatalt, al- és főin­tézményt keresett meg, hiába. Most azt fontolja, hogy a rendőr­ségen tesz feljelentést, ismeretlen tettes ellen, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyezte­tés miatt. BALOGH ZOLTÁN A Hatóság szerint minden rendben ....alatti lakos kérelmére engedélyt ado k arra, hogy a benyújtott műsza­ki tervnek, műszaki leírásnak és erőtani számításnak megfelelően a Pécs, ....alatti ...hrsz. ingatlanon fe­vő lakóépületet bővítse, az utcafronti kerítést átépítse, kapubejárót épít­sen. ...A helyszín megtekintése so­rán megállapítást nyert, hogy a ter­vezett építkezés, a helyszínrajz, a műszaki terv, műszaki leírás a helyi adottságoknak, az általános érvé­nyű kötelező előírásoknak és a ha- talyos Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek meg­felel. ...A tervezett építmény elhelye­zése, rendeltetése és kialakítása megfelel a szakhatósági előírások­nak, továbbá az általános érvényű táj- és természetvédelmi előírások­nak.” (Részletek a pécsi polgármes­teri hivatal műszaki osztályának 2004. május 6-i határozatából.) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents