Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)
2004-08-12 / 220. szám
17. OLDAL 2004. Augusztus 12., csütörtök OLIMPIAI MEL LÉKLET b/J nur 'Of, Tenisz Több évtizedes kényszerszünet A teniszezők között nem túl népszerű az olimpia, sokan inkább kihagyják. Az idei, június 14-i világranglista alapján derült ki, hogy egyesben, illetve párosban kik ütögethetik a labdát a nyári játékokon. A nevezések elfogadásánál az is számít, hogy egy adott ország milyen aktívan vesz részt a Davis- vagy a Federation-kupában. Férfi és női egyes, illetve páros az a négy szám, amiben indulni lehet. Összesen 172-en (86 férfi és ugyanennyi nő) léphetnek pályára, augusztus 15-22. között. Egyesben 64 teniszező kezd, párosban 32-32 duó nevezhetett. A lebonyolítási forma ugyanaz, mint a Grand Slam tornákon, vagyis egyenes kieséses rendszerben ütö- getik a labdát a résztvevők. A teniszben már az első újkori olimpián rajthoz lehetett állni, és a sportág egészen 1944-ig műsoron volt. Ám utána az amatőrök és a hivatásosok közötti ellentétek miatt sokáig lekerült a programról, merthogy a profik túlfizetettsége (az amatőrökhöz képest akkoriban tényleg jobban kerestek) miatt kényszerszünet következett be. Csak 1988-ban térhetett vissza, azóta hivatalosan is teljes jogú olimpiai sportág. A teniszezők körében nem annyira vonzó a részvétel, ezért a NOB úgy döntött, hogy világranglista-pontokat is lehet szerezni a nyári játékokon. A férfiaknál ez már Sydneyben is így volt, a nőknél csak most debütál. Egy-egy országból legfeljebb hat férfi és nő, maximum négy egyéni induló és két páros résztvevő lehet ott az ötkarikás randevún. A versenyeket 16 pályán bonyolítják le, a borítás decoturf. Négy magyar hölgy lesz ott Athénben, Mandula Petra, Kapros Anikó, Nagy Kyra és Czink Melinda. Nagyot csak párosban (Mandula oldalán), Kaprost és Czinket egyesben és párosban nevezték. Vérmes reményeik nem lehetnek. Magyar esélyek arany ezüst-bronz Mi nincs nincs 4-6. helv nincs ______________________________Triatlon ___________________________ Gy ors karrier, nehéz pálya Ma már több százezren űzik a triatlont, amely a hetvenes években indult el hódító útjára, de csak Sydneyben mutatkozhatott be. Igaz, akkor mindjárt nagy közönségsikert aratott. Többféle távú triatlonversenyt rendeznek szerte a világon, nem is biztos, hogy az olimpiai megpróbáltatás - ami 1,5 km úszásból, 40 km kerékpározásból és 10 km futásból áll - a legnépszerűbb. Mindenesetre ezt kell legyűrnie annak a 100 versenyzőnek (ötven férfinak és ötven nőnek), aki rajthoz állhat. Most ne részletezzük, mert bonyolult, de ötféle jogcímen lehetett kijutni Athénbe, mégpedig úgy, hogy a kvalifikáció nem személyre szólt, hanem országot illetett. Az előzetes hírek szerint az athéni pálya, nehéz, az viszont valószínű, hogy az esélyesnek kikiáltott triatlo- Hármasban csak ketten: Kuttor nos nyer. Vagyis az az ausztrál, vagy amerikai vagy új-zélandi vagy brit - aki az idei világ- és Eu- rópa-bajnokságon (Új-Zélandon, illetve Csehországban), továbbá a Világkupa-futamokon kiválót nyújtott. Az olimpiai címvédő a nőknél a svájci Brigitte McMahon, míg a férfiaknál a kanadai Simon Whitfield. Előbbiek Athénben augusztus 25- én, utóbbiak másnap versenyeznek a vuliagmeni olimpiai központban. Sydneyben négy magyar triatlonos indult, most kettő lesz ott. Négy éve a mieink közül Edö- csény Nóra volt a legjobb a 19. helyével. Idén Kuttor Csaba és Molnár Erika jutott ki, de esélytelenek a kétórás hosszúságú rö- . vid távú (vagyis üt olimpiai) futamban. Magyar esélyek arany ezüst-bronz nincs nincs 4-6. helv nincs Csaba és Molnár Erika Súlyemelés A kínaiakkal nem bírnak Már az első újkori olimpia műsorán szerepelt a súlyemelés, de akkor még az atlétika versenyszáma volt. Önálló csak 1920- ban lett a sportág, amely a doppingesetei miatt kétes hírnevet szerzett magának. Egy- és kétkaros emeléssel indult annak idején a sportág olimpiai bemutatkozása, akkoriban még nem volt testsúly-megkötés. Idővel ilyen-olyan módosításon átesett a súlyemelés, így például 1972-ben szerepelt utoljára a fogásnemek között a nyomás. 1947-től hatra, majd 1951-től hétre, 1969-től kilencre, 1977- től tízre emelkedett a súlycsoportok száma a férfiaknál, a tizet végül a kilencvenes évek végén levitték nyolcra. Várható volt, hogy az idő múltával a nők is helyet követelnek maguknak a súlyemelő-pódiumon. így is történt, legutóbb, Sydneyben már a gyengébb nem képviselői is bemutatkozhattak. A korábbi bolgár és orosz hegemónia némiképp megmaradt, főleg a férfiaknál, akiknél még az irániak és a törökök juthatnak érmekhez Athénben, de az alsóbb súlycsoportokban egy-egy kínai is elcsíphet dobogós helyezést. A nőknél a versenyeket a kínaiak uralják, rajtuk kívül az oroszok a törökök és a thaiföldiek az esélyesek. A korábbi olimpiákon több kiemelkedő sportolónak tapsolhattak a nézők. A nagyágyúk közé tartozik az előbb bolgár, majd később török állampolgárságú Nairn Siileymanoglu (korábban Salamanov, Szulejmanov), aki három olimpiát és hét vb-t nyert, valamint Vaszilij Alekszejev, az óriási termetű sporttoló először törte át a 600 kilós határt, 79 világcsúcsot ért el. Mi, magyarok a múltban több kiváló súlyemelőt vonultattunk fel, elég ha csak Földi Imrére (1972-ben nyert olimpiát) és Ba- czakó Péterre (1980-as aranyérmes) gondolunk. A maiaktól első hely nem várható az idei nyári játékokon, a magyar színek képviMagyar esélyek arany WVI nincs seletében nyolcán indulnak, ők hét számban mutatkoznak be. Táncsics László (56 kg), Kecskés Zoltán (69 kg), Feri Attila (77 kg), Kovács Zoltán és Gyurkovics Ferenc (mindkettő 105 kg) a férfiaknál, Krutzler Eszter (69 kg), Like- recz Gyöngyi (75 kg), továbbá Varga Viktória (+75 kg) veszi fel a harcot az ellenfelekkel. Ebből a nyolcasból a nők inkább reménykedhetnek, mindhárman elcsíphetnek ezüst- vagy bronzérmet. Az aranyról már most lemondhatnak, mert hiába a világ második legjobbja Krutzler, kínai riválisával nem bír. Miként hiába kezd régi önmagára emlékeztetni a sérülése után visszatért Likerecz, valamint hiába tűnt erősnek a felkészülés során Varga, egy-egy távol-keleti súlycsoport-favorit miatt az elérhetetlennek tűnik számukra, hogy az ünnepélyes eredményhirdetésnél a dobogó legtetején állva, a magyar himnuszt hallgathassák. ezüst-bronz 4-6. helv Likerecz Gyöngyi (75 kg) Varga Viktória (+75 kg) Krutzler Eszter (69 kg) y Torna Eddig 14 magyar arany Telt ház estén 15 ezer néző tekintheti meg az Olympic Indoor Hall-ban a torna sportág küzdelmeit. A helyszín 13 kilométerre van az olimpiai falutól. A legeredményesebb tornász a kínai Li Hsziao- peng és az orosz Szvetlána Horkina lehet. Tizenkét egyéni- és két csapatszámban lehet érmeket gyűjteni a 98 férfi és az ugyanennyi női versenyzőnek. (A gumiasztalosoknak csak két csapatfinálét rendeznek.) Egy-egy országból maximum hat férfi és ugyanennyi nő állhat rajthoz, a résztvevők a tavalyi anaheimi világbajnokságon harcolhatták ki a jogot, de a Nemzetközi Torna Szövetség is adott négy-négy szabadkártyát. Az augusztus 14-24. közötti műsorban először a férfi-, majd a női csapatdöntő jön, később a férfi és a női összetett következik, 22-23-án pedig a szerenkénti finálékra kerül sor. Az aranyérmek elsősorban a nagy tornásznemzetektől (Kína, Oroszország, Egyesült Államok, Románia, Japán) várhatók, meglepetés lenne, ha más ország képviselője el tudna csípni egy első helyet. A már az 1896-os olimpián is szereplő sportág 1928-ban engedte be először a nőket, akik akkor is csak csapatban versenyezhettek. A gyengébb nem képviselői először 1952- ben vehettek át egyéniben is érmeket. A magyarok számára eddig sikeres volt a torna, elég, ha csak az ötszörös olimpiai bajnok Keleti Ágnes és a lólengésben kitűnt későbbi nagy egyéniségek, Magyar Zoltán, Borkai Zsolt, valamint Csollány Szilveszter nevét említjük. Magyarország eddig 14 olimpiai elsőséget szerzett. Athénben két magyar induló lesz, Gál Róbert és Szarka Krisztina. Gál az elmúlt világversenyeken döntőbe verekedte magát, most talajon és ugrásban bekerülhet a legjobb hatba. Szarka szabadkártyával jutott ki, tőle csak tisztes helytállás remélhető, mivel idén betegség és sérülés gátolta a felkészülését. Magyar esélyek arany ezüst-bronz nincs nincs 4-6, hely Gál Róbert (ugrás, talaj) _____________Sportlövészet_____________ Él ő galambra is lőttek A sportlövőknél a nyári játékokon 17 számban (10 férfi, 7 női) összesen 390 versenyző vehet részt A 2002-es világ- bajnokságon lehetett először kvótát szerezni. Már az első olimpia műsorán szerepelt a sportág, mivel a játékok új- raindítóját, Pierre de Coubertin bárót kiváló lövőként ismerték. 1896 óta több fegyvernem (mint például az élőgalamb-lövés) eltűnt a műsorról, mások pedig új nevet kaptak. Augusztus 14-22. között a nyolcezer férőhelyes Markopolu lövőcentrum ad helyet a sportág versenyeinek. Az első aranyérmet a női légpuska győztesének adják majd át. Ä férfiak részére tizenhét (légpisztoly, trap, légpuska, szabadpisztoly, dupla trap futócél, kisöbű sportpuska fekvő, gyorstüzelő pisztoly, kisöbű sportpuska összetett, skeet), a nőknek hét (légpuska, légpisztoly, trap, sportpisztoly, dupla trap, skeet, kisöbű sportpuska ösz- szetett) számot rendeznek. Magyarországot nyolcán képviselik Athénben, öt nő (Csonka Zsófia, Erdős Dorottya - mindkettő pisztoly, Igaly Diana - skeet, Joó Éva, Krzyzewsky Beáta - mindkettő puska), valamint két férfi (Sidi Péter - puska, Simon Attila, Pálinkás Lajos - mindkettő pisztoly). Magyar esélyek arany % nincs ezüst-bronz Sidi Péter (légpuska, puska összetett, puska fekvő), Igaly Diana (skeet) 4-6. helv Joó Éva (légpuska, puska összetett), Pálinkás Lajos (gyorstüzelő pisztoly) A legeredményesebb olimpikonok Az ötkarikás játékokon legjobban nyesebb magyart, a kardozó Ge- ny Thompson. Utóbbi immár szerepelt sportolók élcsoportjá- revich Aladárt megelőzte a rang- minden idők hetedik legjobb ban két változás történt a 2000-es sorban a német kajakozó Birgit olimpiai éremhalmozója, sydneyi olimpián: a legeredmé- Fischer és az amerikai úszó Jen- __________________________! arany ezüst bronz 20. Reiner Klimke (nyugatnémet) bvas 1964-1988 62 1. Larisza Latinyina (szovjet) tornász 1956-1964 9 5 4 21. KOVÁCS PÁL vívó 1936-1960 61 2. Paavo Nurmi (tim) atléta 1920-1928 9 322. Nedo Nádi (obsz) vívó 1912-1920 63. Mark Spitz (amerikai) ÚSZÓ 1968-1972 9 1 1 KÁRPÁTI RUDOLF vívó 1948-1960 64. Carl Lewis (amerikai) atléta 1984-1996 9 1Kristin Otto (keletnémet) úszó 198865. Szavao Kató (japán) tornász 1968-1976 8 3 1 6. Matt Biondi (amerikai) úszó 1984-1992 8 2 1 További magyarok a bővebb élcsoportból: 7. Jenny Thompson (amerikai) úszó 1992-2000 8 1 1 Keleti Ágnes tornász 1952-1956 5 3 2 8. Raymond Ewry (amerikai) atléta 1900-1908 8Egerszegi Krisztina úszó 1988-1996 5 1 1 9. Nyikolaj Andrianov (szovjet) tornász 1972-1980 7 5 3 Kulcsár Győző vívó 1964-1976 42 10. Borisz Sahlin (szovjet) tornász 1956-1964 7 4 2 Darnyi Tamás úszó 1988-1992 411. Vera Caslavska csehszlovák) tornász 1960-1968 7 4Fuchs Jenő vívó 1908-1912 412. Viktor Csukarin (Szovjet) tornász 1952-1956 7 3 1 Balczó András öttusázó 1960-1972 3 213. Birgit Rscher (német) kajakos 1980-2000 7 3Gyarmati Dezső vízilabdázó 1948-1964 3 1 1 14. GEREVICH ALADÁR vívó 1932-1960 7 1 2 Berczelly Tibor VÍVÓ 1936-1952 32 15. Edoardo Mangiarotti (olasz) vívó 1936-1960 6 5 2 Kabos Endre vívó 1932-1936 31 16. Hubert van Innis (belga) jász 1900-1920 6 3Kárpáti György vízilabdázó 1952-1964 31 17. Akinori Nakajama (japán) tornász 1968-1972 6 2 2 Papp László ökölvívó 1948-1956 318. Gert Fredriksson (svéd) kenus 1948-1960 6 1 1 Rajcsányi László vívó 1936-1952 319. Vitalij Scserbo (FÁK, fehérorosz) tornász 1992-1996 64 Fenyvesi Csaba vívó 1968-1972 3Az eddigi lánggyújtók A lánggyújtók listája: A láng az ókori játékok örökségeként az 1936-os berlini versenyek óta tartozik hozzá szervesen az újkori olimpiákhoz. Az idő előrehaladtával egyre nagyobb nyilvánosságot kapott az összegyűjtött napsugarak segítségével antik helyszínen, Olümpiában sorra kerülő fellobbantása, illetve világ körüli útjának figyelemmel követése, s ennek megfelelően egyre nagyobb jelentősége lett annak, hogy ki viszi utoljára a fáklyát, s ki nyitja meg szimbolikusan a viadalok sorozatát. A szervezők szeretik titokban tartani a kiválasztott nevét, s ez jórészt sikerül is nekik. Legutóbb Cathy Freemant érte a megtiszteltetés, s az őslakos atléta később meg is hálálta a bizalmat, magával ragadó hangulatú versenyben, 110 ezer néző bíztatása közepette megnyerte a 400 méteres síkfutást. 1936 Berlin Fritz Schilgen atléta 1948 London John Mark atléta 1952 Helsinki Paavo Nurmi atléta 1956 Stockholm Hans Wikne bvas Melbourne Ronald Clarke atléta 1960 Róma Giancarlo Peris atléta 1964 Tokió Yoshinori Sakai atléta 1968 Mexikóváros Norma Sotela atléta 1972 München Günther Zahn atléta 1976 Montreal Sandra Henderson tornász Stéphane Prefontaine atléta 1980 Moszkva Szergej Bjebv kosárlabdázó 1984 Los Angeles Rater Johnson atléta 1988 Szöul Um Csín Ae atléta 1992 Barcelona Antonio Rebolb jász 1996 Atlanta Muhammad Ali ökölvívó 2000 Sydney Cathy Freeman atléta 2004 Athén ? 4 á 4
