Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)

2004-08-10 / 218. szám

6. OLDAL 2004. Augusztus 10., kedd DRAVASZERDAHEl Y BEMUTATKOZIK Drávaszerdahely /*° títat*» ,, ^ DRÁVASmDAHBLYo^m pis\° ^5öráv*% ótpacsfa DKémes csepely Kovácshitfa ofl <>oTésenfa Drávaszábolcs / ^ X “^oT»* 34 A KÖZSÉG GAZDÁI. Polgár mester: Selymes Sándor. Alpolgár­mester: Mihaiu Gabriella. Képvise­lők: Gál Anikó, Koza János, ifi. Kö­veséi János, Sávolyt Béla. Óvodakí- sérő: Rábai Olga. Elérhetőség: a községháza címe: 7847 Drávaszer­dahely, Kossuth u. 17. TeL: 580-100, 478-967 és 06-30-348-8945. ■ AZ ÖNKORMÁNYZATI iroda falán láthatjuk Vass Zoltán egy­kori néptanító az 1950-es évek­ben készült festményeit, melyek Kossuth Lajost és Dózsa Györ- gyöt ábrázolják. ____________■ AZ ÖNKORMÁNYZAT gondoz za a temetőt, annak régi részét is. A közterületek karbantartó közmunkásai: Misinecz Éva és Rábai Attila. ■ A MŰIN JÓZSEF szólógitáros által alapított helyi zenekarnak új tagja lett Alpár György énekes sze­mélyében. A közösségnek hang- falat adott az önkormányzat. ■ GÁLOSI VIKTOR gyerek focista szeretné, ha az amatőr futballisták szakmai fejlődését segítené CsömeTibor és Kövesdi János. ■ dmuaszenJahely.dLinantiiIinapb.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Rejtélyes sírok Samu Zsolt és szülei a telkükön ásás közben valószínű, hogy megtalálták egy középkorban el­temetett hajdú sírját. A csizma és a puska több száz évvel ez­előtti időt idéztek. A fel­fedezés esz­tendőkkel ez­előtti, most azért jött szó­ba, mert a te­metőkre utaló földrajzi neve­ket vettük sor­ba Juhász András lokálpatrióta lakó segít­ségével. Kiderült, hogy második világháborús partizánok és né­met katonák, valamint hódoltsá­gi török harcosok földi maradvá­nyait is rejti a föld. Utóbbiak csontjai a néphit szerint tömeg­sírban nyugszanak a volt iskola udvari felszíne alatt. Újjászülető klubélet Gál Anikó képviselő, aki a fia­talokat patronálója, beszélgeté­sünk során elmondta: drukkol, hogy az ifjúsági klub újjászüle­tését siker koronázza. Nem vé­letlen, hogy a község festék- és építőanyagot adott a gyerekek­nek, rájuk bízta az klubhelyi­ség létesítését és berendezését is - Géczi Endre vezetésével. Ezzel is az önállóságra szoktat­ják őket, hogy sorsukat maguk irányítsák és felelősséget vál­laljanak a berendezések épsé­géért is. A községvezetőség szeretne például tévét és music- centert venni, ahogy lesz ele­gendő pénz. A képviselőnő abban is bízik, hogy eredményesen alakítanak ki honlapot és megtanulják a di­gitális képek beszerkesztését is. A három számítógép már a helyszínen, rövidesen biztosít­ják az internet-lehetőséget is. A múltat értékelve Selymes Sán­dor polgármester kiemelte, hogy a kultúrházban székeket cseréltek, háromszáz méter hosszúságban a lakók a kivi­telezéshez, az efeletti költséget az önkor­mányzat állja. Még idén gázhoz jut a rende­lő, a kultúrterem, a könyvtár, a polgármesteri hivatal és az in­ternetes szoba. Ismételten pá­lyáznak, hogy a romos ravatalo­zó újjáépítéséhez biztosítsák a szükséges összeget. Harckocsi a tőzeglápban Értően és szenvedéllyel beszélt a falumúltkor Juhász András (74 éves) nyugdíjas mezőgazdasági gépszerelő, pedig kunok lakta te­rületről került ide. Büszke arra, hogy most is gazdálkodik, sőt szőlőt is művel a Szavai-hegyen. Megmutatta pedánsan rendben tartott virágos udvarát, a magas téglakerítést, a régi idők hangula­tát idéző gazdasági egységeket, így az óllal kiegészített górét, va­lamint a néprajzi gyűjteményét az ún. Kisházban. Az állandó be­mutatót bárki látogathatja, fizetni nem kell. Beszélt még arról, hogy nemrég egyebek közt fejőszéket, tulipános ládát, lovas szánkót, búzás hombárt adott a szentend­rei szabadtéri múzeumnak. Em­lékezését meghatódva hallgatták a községházára betérő gyerekek, akik közül kettőt az édesanyjuk is elkísért. Kiderült, hogy a tőze- ges lápmocsárban a világhábo­rúban egy német harckocsi süly- lyedt el, amit azóta is az ingo- vány rejt. Nyilatkozónk szántó-vető emberként nem egy cö- löphíd-ma- radványt, sőt Szent István- korabeli tört agyagedényt is lelt. A fiatalok tőle hallották először, hogy a középkori falu­elődöket a Berek-dűlő vizei óv­ták meg a támadóktól. A falu temploma A templom külleme kifejezi a falu­ban élők lelkületét. Ha például gon­dozatlan a torony, bajok lehetnek a közösségi élettel Mindezt Sávolyi Béla képviselő (71 éves), egykori cserkész és tú­ravezető fejtet­te ki beszélge­tésünk során. Örül annak, hogy mind több német ki­ránduló jár a községbe és keresi fel a bá­nyatavat Nem mindegy, hogy milyen falukép-lát­vány fogadja őket. Ezért fontos, hogy ravatalozót építsen a község a temető határán. Azt is szorgal­mazza, hogy Drávacsehi és a falu közt műút készüljön. _________■ Ne tszoba és focicsapat A netesek és a focisták egy csoportja a beszerelésre váró számítógépeknél A gyerekek, akikkel találkoztam, - szeretnék, ha már nyitna a ne- tes terem. Mijin Kitti (13 éves) azért esetei, hogy barátot talál­jon. Elképzelte, hogy netezéskor Takács Veronika és Eszik Adri­enn lesz a társa. Csőmé Bálint háttéranyagokat böngészne, hogy még jobban értsen a mate­matikához és a háziállatokhoz. Samu Zsolt (14), az amatőr foci­kollektíva kapitánya állatorvos­nak készül és ezért a fizikában, valamint a biológiában kíván el­mélyülni, amikor számítógépez. Tekintélynek örvend és tőle vár­ják el a többiek, hogy vezetésével lessenek vadakat és túra­kerékpározzanak. Bíznak benne azért is, hogy minél előbb küzdő- csapat-szellem alakuljon ki. En­nek kapcsán Takács Valéria (18) megjegyezte, hogy a női futbal­listák kiváló egységet alkotnak Gál Anikó és Mihaiu Gabriella segítségével. Eszik Adrienn (13) szerint, ha Sá­S volyi Béla mint régi cserkész és túravezető t ám o g a t n á őket, még ösz- szetartóbbak lennének a fia­talok. Juranics Takács Veronika örül annak, hogy a faluvezetőség kiskaput és labdát vett nekik. Számomra fe­ledhetetlen élmény marad, amikor Takács Veronika (13) a háborús emlékmű emléksorait fejből idézte. MÁNFA BEM UTATKOZIK A község vezetői A 898 lakosú Mánfa pol­gármestere: Schmidt Zoltán. Alpolgármester: Dobos Ernő. A képviselő-testület tagjai: Bocz Zoltánná, Horton Antal Kovács­áé Tímár Ildikó, Kovács János (CKÖ elnöke), Takács Zsolt, Vo- kó Vilmos. Mánfa megbízott jegyzője: dr. Keveyné Buzássy Beáta. A településen szociális gondo­zási központ működik, számos civil szervezete van: idősek klubja, házasok klubja, cigány kulturális egyesület. Az önkormányzat címe: 7304. Fábián Béla utca 58. Tele- fon: 72/482-145. ■ manfa. dunantulinapb. hu Az oldal a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Mánfa, a növekvő falu A Mecsek hegyvonulataival határolva, Pécs és Komló közt fél­úton guggoló Mánfa, amely az elmúlt évtizedekben bányászte­lepülésként volt számontartva, a megye egyik legszebb fekvé­sű helye rendkívül változatos táji adottságokkal A falu jövőjét, jövőképét Schmidt Zoltán polgármester a rendszerváltással be­következő értékválság tükrében latolgatja.- A rendszerváltás óriási rákfené­je, hogy nem törődik azokkal em­berekkel, akik önhibájukon kívül, vétlenül kerültek a társadalom pe­remére - mondja a polgármester.- A parlament felelősségére, a ja­vak igazságosabb elosztására is gondolok. Itt a példa Mánián: a la­kosság 10-15 százalékát kitevő ro­ma lakosság eleve olyan szintről indult, amelyről ő maga nem te­nek enélkül is súlyosak. Az em­berek Komlóra és ma már zöm­mel Pécsre járnak dolgozni, de úgy tapasztalom, a vállalkozások alkalmazottjai ma igencsak ki­szolgáltatottak. Jómagam sokat várnék az adók csökkentésétől, főként a kisebb keresetűeken kel­lene segíteni, s nem azokon, akik kapcsolataik, volt pozícióik révén szereztek vagyont. A Pécs és Komló között fekvő település lélekszáma a 900-hoz közeledik hét, és látens diszkrimináció is lé­tezik. Közhasznú munkásaink a példák arra, hogy roma vagy ma­gyar ugyanúgy lehet lusta, tre- hány vagy nagyon szorgalmas. Nem bőrszín dolga. Az önkor­mányzat pénzügyi gondjai, a pri­vatizáció utáni leépítések orszá­gosan jellemző gondok: a képvi­selő-testületünk ezért sem terheli a lakókat helyi adókkal - a közter­- Néhány időszerű konkré­tumról is szólok. A motorosok itt Pécs és Komló között minden til­tás ellenére ugyanúgy „edzenek”, mint korábban, rám pedig 10 ezer forintos bírságot is kiszab­hatnak, ha nincs rajtam biztonsá­gi öv, pedig én csak a saját élete­met veszélyeztetem... Felajánlot­tam a rendőrségnek az önkor­mányzat és a polgárőrség segítsé­gét, de udvariasan elhárították... Azért Mánfa, szerencsés fekvésé­nek köszönhetően növekvő lélek­számú, tavaly már 879 lakosa volt, az idén 898 - főként beköltö­zésekkel. Komló felé lehetne majd újabb önkormányzati telke­ket kialakítani - a meglévők már elkeltek. A szennyvíz-csatorna megépítéséhez a címzett támoga­tásra a pályázati igényünket már benyújtottuk, remény van arra, hogy a munkákat ősz elején meg­kezdhetjük. Ha mégsem, akkor biológiai rendszerű ülepítés jöhet szóba a sióagárdiak mintájára, ahol a víztisztítási díj köbméte­renként csak 100 forint, az ivóvíz köbmétere 120... Vesszőpari­pánk, hogy olcsóbb legyen: hisz itt ülünk a vízbázis tetején. Gon­dunk a parlagfű, szaporodását a rengeteg közmű-építés, útfél- szaggatás fölgyorsítja, ezért úgy vélem, határozatot kellene hozni a nagy energiaszolgáltatók fele­lősségéről is.- Az idén is sokat áldozunk a csatornák, árkok tisztítására - szerencsére nem is öntöttek el bennünket a csapadékvizek. Ta­valy decemberben költözött mai új helyére a hivatalunk, kulturált körülmények közé; folyamatossá vált a virágosítási programunk. A Sapardhoz idén adtunk be pályá­zatot a Fábián utca revitalizá- ciójára, hogy új arculatot kapjon, térburkolatokkal, a játszótérrel szomszédos belső udvarban akár színházi előadásokra is alkalmas tér kialakításával. Szeretnénk biz­tonságossá tenni a főutat átszelő gyalogosforgalmat, és a Többcélú Kistérségi Társulás keretében ko­moly pénzügyi támogatást kap­nak a kötelezően ellátandó, közös regionális alapfeladatok - a szoci­ális ellátás, az oktatás és az egész­ségügy is. Munkával szentelt élet Szikár, keménykezű ember hajlong az aprócska kukori­cásban: a nyolcvanéves Hor­váth Lajost gyakran találják itt a dombok mögül fölsejlő hajnali fények. Horváth Lajos dolgozik rendület­lenül. Azt mondja, innen mindig jut a baromfiknak és annak a né­hány disznónak is, amely most is az ólban sivalkodik: amíg győzi, csinálja. Édesapja 13,5 holdas kis- paraszt volt, ezeken a so­vány földeken húzták lovai az ekét, ezeknek a domboknak a füvét legelték a tehenei Horváth Lajos­nak 1600 négyszögöl bő holdnyi te­rület - maradt ebből a messzi múltból, az is két vagy há­rom zsebken- dőnyi helyre elszórva.- 1961-ben téesz-tag let­tem, és ott is szolgáltam egészen a Me- csekvölgye összeomlásá­ig, majd követ­kezett a Pécsi Sörgyár... Ahogy eminnen kiléptem, másnap már Pécsett a palackfejtő üzemben dolgoztam. Nem volt csellengés, pedig líghettem-lóghattam vol­na... A téeszben traktoron dol­goztam sokáig, háromfélén is, a legvégén egy cseh gyártmányún. A téeszben már egy kicsit a ma­gam gazdája lehettem, de később se tudtam elszakadni a paraszti munkától. Birka is volt a környé­ken, Mecsekfalun borjúnevelő - Mánián a hodályt nem olyan ré­gen bontották le. Szerettem a pa­raszti életet mindig, a jószágot, a lovakat. És mindig jókedvvel, odaadóan csináltam. Akkor se ke­seredtem el, ha valami baj akadt. Nem adtam föl. Hála a jó Isten­nek az erőm, egészségem meg­volt, gyógyszert se szedtem so­ha. Persze a fáradtság, a munka kijutott... Se kártya, se kocsma, se kugli, se futball nem érdekelt: feltaláltam magam a családi kör­ben, és a feleségemmel is - 56 éve vagyunk házasok - megértettük egymást. A tévét meg-meg né­zem, újságot is átlapozom - amíg el nem álmosodok. Szőlőm is volt jó ideig, négy-öt hektó ter­mett, de a bort is csak mértékkel ittam... Egy kis szusszanás, a szóváltás erejéig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents