Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)

2004-08-08 / 216. szám

2004. augusztus 8., vasárnap Muveszbejaro 13 A száguldó színésznő BALOGH ERIKÁT, a Kecskeméti Katona József Színház vezető színész­nőjét kétszeresen is megilleti e cím: főszerepeket játszik, és a színpadon kívül a volán mögött, sőt motoron is nagyszerűen érzi magát. mi az autókat és a motorokat illeti, ve­zetési tudományát, »úgy mondják, férjé- Oroszlánnak, a le­gendás kaszkadőrnek, Pintér Tamásnak köszönheti!- Van benne valami, de nek, mindig is imádtam gyorsan menni! Ennek persze a hiva­tásom éppúgy oka, mint a száguldás szeretete. Ilyen egy vidéken játszó, Pesten élő színésznő élete. A rend­őrök már legyintenek, ha motorommal vagy autómmal „véletlenül” átlépem a meg­engedett sebességet.- Említette egyszer, hogy a rendőrség és a gyorshajtá­sért ajándékba kapott fény­képgyűjteménye köteteket tudna mesélni, pedig a szü­leinek hosszú ideig még autó­juk sem volt...- Szüleim kiskunfélegyhá­zi parasztemberek, apám ka­tonatisztként, anyám a TIT munkatársaként dolgozott. Egy autó gyerekkoromban még komoly anyagi áldozatot jelentett a magunkfajta csalá­dok számára.- Aztán hirtelen berobbant a fővárosi művészvilágba.- Első próbálkozásra fel­vettek af Színház- és Film- művészeti Főiskolára, ráadá­sul Kazimir Károly - minden idők egyik legerősebb - osz­tályába kerültem Kulka Já­nos, Bubik István, Kubik An­na, a Pa-Dö-Dö-s Lang Györ­gyi és Incze Jóska mellé. A magyartanárom biztatott, hiszen szavalóversenyeket nyertem, irodalmi színpadon szerepeltem, Kazinczy-díjat kaptam, kitűnő tanuló vol­tam, de én biztos voltam benne, hogy ha nem sikerül a felvételi vizsgám, nem kí­sérletezhetek többet a színi­pályával. Beadtam a papírjai­mat a jogra és a bölcsészkar­ra is, szerencsére apámékat meggyőzte a főiskolai siker.- Nem mindennapi telje­sítmény, hogy lassan negyed- százada motorozik.- Gimiben atletizáltam, a főiskolás évektől pedig, ha tehetem, itt Pesten a Tatter- saalon vagy Szilvásváradon lovagolok. Na, ezt egyértel­műen a páromnak köszönhe­tem, aki a főiskolán tanárom volt, és ő ügyelt a színinöven­dékek fizikai teljesítményére, állóképességére. Pár éve megnyertem Tiszaligeten a díjugrató versenyt, aminek az első díja egy Yamaha robogó volt. Azóta legszívesebben azzal járok Pesten. Ám ha nem szereztem volna a régi Babettáimmal két évtizedes gyakorlatot, szegény Yama­hám a garázsban porosodna. Az az agresszivitás, ami a mai közlekedésben mindennapos dolog, soha nem volt tapasz­talható! Senki és semmi nem számít, sem az idős ember, sem a babakocsi a zebrán, sem a kisgyerekek az iskola előtt, csak a nagyképűskö­dés, a megjátszás, a ki ha én nem, a cd-bömböltetés, a beintés, a beszólás. Én már tudom, hogy melyik autóstól várhatom azt, hogy rám húzza a kormányt, de ha BALOGH ERIKA Született: Kiskunfélegy­háza, 1958. Diploma: Színház- és Film- művészeti Főiskola Pályafutás: Thália Színház, szabadúszó, Kecskeméti Katona József Színház Család: Férje Pintér Tamás, a Színművészeti Egyetem tanára most kezdenék, nem moto­roznék. A filmekben, reklá­mokban, bulvársajtóban csak az önző, magától eltelt, gát­lástalan kiskirályokkal talál­kozhatunk, mintha más felfo­gás nem is létezne a világban.- Létezik?- Én még hiszek a szép szó erejében. Tudomásul ve­szem, hogy sok ember nehe­zen tud eligazodni ebben az álságos világban. De el fog igazodni, csak még nagyon hangos az erkölcsi tartás nél­kül élők hangja. A lufi csak egy ideig bírja, aztán kipuk­kad, mert belül csak levegő van benne. Én még azt kap­tam a szüleimtől, tanáraim­tól, hogy ne meneküljek el a problémák elől, segítsek má­sokon, szeressem az embere­ket. Szerintem a színház, az élet erről szól. Felelősséggel tartozunk másokért. P. Horváth Gábor Magyar írók a nemzetközi toplistán Négy magyar regényíró egy-egy műve szerepel azon a toplistán, amelyet az angol PEN Klub állított össze a világ legolvasottabb százhúsz regényéből. j lkészült a világ legolva­sottabb könyveinek lis­tája, melyet Tolkien tri- llógiája, A Gyűrűk Ura vezet, utána következik Jane Austen Büszkeség és balítélet című regénye. És persze nem maradhatott le a Harry Potter, miként Mitchell Elfújta a szél című bestsellere, s Tolsztoj Háború és békéje sem. Min­denesetre jól jelzi, hogy a lista­készítők igyekeztek valóban a legnépszerűbb, legolvasottabb irodalmi produkciókra szavaz­ni. Már nem meglepetés, hogy az angol PEN Klub százhúsz könyvet ajánló toplistáján négy magyar regény is szerepel. Á The Bigger Read List Szerb An­tal Utas és holdvilág, Kosztolá­nyi Dezső Édes Anna, Márai Sándor A gyertyák csonkig ég­nek, Kertész Imre Sorstalanság című művét említi. A szerkesz­tői elvek szerint olyan művek­ből igyekeztek összehozni a százhúszas toplistát, amelyek az adott ország irodalmának is jeles alkotásai. Kétségtelen, hogy e négy mű megfelel en­nek a szempontnak, de össze­köti őket az is, hogy a nyugati könyvpiacok ismert magyar darabjairól van szó. A lista készítői éppen azokra a regé­nyekre vetettek szemet, ame­lyek az elmúlt három évben ke­rültek a világ irodalmi érdeklő­désének központjába. A husza­dik század magyar regényei iránti figyelmet Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című művének feltűnő olaszországi sikere élesztette igazán, majd következett a könyv angol for­dítása után a szigetország meg­hódítása. Feltehetően tovább csigázza majd az érdeklődést Márai világa iránt az is, hogy a világhírű rendező, Milos Forman szeretné filmre vinni A gyertyákat, a hírek szerint már íródik a forgatókönyv. Márait többi írásának fordí­tásai is az egyik legismertebb magyar íróvá tették a nyugat- európai könyvpiacon, amely utat a nem kortárs szerzők kö­zül Szerb Antal mostanában kezdi bejárni: Németországban tavaly karácsonyra jelent meg az Utas és holdvilág fordítása, és azon nyomban el is fogyott. Kosztolányi Dezső Édes Anná­jával legfeljebb filmen találkoz­hattak korábban, de a cseléd­lány története most már olvas­ható is angolul. Kosztolányit az UNESCO is felfedezte, Aranysárkány című regé­nyének kiadását javasolják a könyves szakembereknek* Né­met és magyar szakmai körö­ket meglepett, hogy Magyar- országon élő kortárs magyar írótól egyeüen mű sem szere­pel az angol PEN Klub ajánló- listáján. Feltűnő, hogy az egyébként angolul és németül is olvasható Esterházy Pétert és Nádas Pétert sem tartották mél­tónak, hogy valamelyik művü­ket szerepeltessék a listán. Ott van viszont az ajánlatok között Kertész Imre Sorstalan­ság című regénye, amely már csak az irodalmi Nobel-díj mi­att sem kerülhette el jó sorsát. Kertész műve is világsiker lett, nyilván ez volt az egyetlen ma­gyar választás, amelyen a nagy lista összeállítói egyetlen per­cig nem vitatkoztak. Ragályi Elemér: Csudafilm az első film... Ragályi Elemér, lehet, meg­irigyelte Koltai Lajost, az ope­ratőrből lett Sorstalanság- rendezőt, s maga is kilépett a kamera mögül forgatást vezé­nyelni. A Kossuth-'és Emmy- díjas operatőr Csudafilm cím­mel első filmjét rendezi. Ma­gyarországon és Krétán for­gatja Ratkópopulos történe­tét, akinek hirtelen mesés örökség szakad a nyakába. A főszerepet a régi barát, KERN ANDRÁS alakítja Kern Ragályi forgatóköny­vében magára írta a hajléktalan szerepét. „El tudom kép­zelni azt az abszurd helyzetet, milyen lehet, amikor hirte­len gazdagság, pompa, félszigetnyi szálloda és luxus sza­kad egy aluljáróban vegetáló nyakába..." - ecseteli. A női főszerepet a görög Katerina Didaskalou alakítja, közre­működik a filmben Rudolf Péter, Reviczky Gábor, Badár Sándor, Kovács Lajos, valamint az először filmező idő­sebb Bárándy György ügyvéd, aki önmagát játssza. Miért nincs Eszenyinek villája? Eszenyi Enikő mint rendező most a legnagyobb trófeájá­nak tartja, hogy sikerült magához hasonló, ezerwattos embert, Cserhalmi Györgyöt is megnyerni elképzelései­nek. Cserhalmi októbertől először lép fel a Vígszínház­ban a Tévedések vígjátékában. Eszenyinek nemzetközi sikerei ellenére egyáltalán nincsenek sztárallűrjei. Ide­haza csak egy pici bérlakása van pöttöm, csak saláták készítésére alkalmas konyhával. Szeretne pedig főzni, mint vidéki lány mindent megtanult, állítólag csak dagasz­tani nem tud. „Ahhoz egy villa konyhája kéne, az meg minek, ha soha nem vagyok itthon?!...” Görgey Gábor a metróban Pihentetőül újból versek olvashatók Budapest forgalmas pontjain. A bécsi minta alapján ezúttal nem csupán a metrószerelvények, de a közterek, nagyobb megállók is helyet adnak a szusszanásnyi irodalomnak. Az Idő egy versre mottóval ezúttal bosznia-hercegovinai, cseh, hor- vát, magyar, osztrák, szlovák és szlovén költők műveit olvashatjuk. Budapesten ezúttal más hazai városok gyalogosai is találkozhatnak a költészettel az akcióhoz a reklámfelületeket ingyenesen rendelkezésre bocsátó Europlakát révén. A nemzetközi füzérben idén magyar részről Görgey Gábor sorai jelennek meg a táblákon. Erdőss Pál túllép az üvegfalon Erdőss Pál, az Adj király katonát, a Visszaszámlálás, a Gyerekgyilkosságok és Csajok rendezője javában forgat­ja újabb kegyetlen filmjét. A film egy leukémiás kislány és édesanyja kálváriájáról szól. A kislánynak csak hetei van­nak hátra, a szétzilált családban csak egy alkoholista, lecsúszott távoli testvér jöhet számításba donorként. Hogyan találják meg, hogyan változik a szereplők élete? A patthelyzetben Erdőss átlép az üvegfalon. A főbb szerepekben Szalay Mariann, Szilágyi Tibor, Kaszás Atti­la, Fullajtár Andrea, Murányi Tünde, László Zsolt. Bódi Szilvi-Görög Zita háborúja Bódi Sylvi modell szakmája mellett filmfőgonosz lesz. Az évvégén mozikba kerülő Játszó újra, Mozart! című romantikus vígjátékban természetfölötti erőkkel rendelke­ző démoni nőt alakít. A jó megtestesítője, Görög Zita ba­rátját kell elcsábítania. A nyuszifüles magazin sztárjának nem lesz könnyű dolga a másik szép modellel szemben.- Annyit azonban leszögez, örül a rossz szerepének, mert az mindig hálásabb, valahogy mindig jobban megmarad az emberek emlékezetében... Az oktatási tárca támogat­ta játékfilmet egyben az ármánykodást és bukását be­mutató iskolai oktatófilmként is vetítik majd. Antal Imre: hol van még a 70?... Antal Imre (69) születésnapi buliján megjelent három tucat barát, élükön Anettka, Ihos József, Kudlik Júlia, Payer Öcsi, Zana József, s legnépszerűbb műsora, az Új Szeszélyes Évszakok stábja. Antal stílusosan egy óriási zongora alakú tortát vágott fel köszöntői között. Hol van még a hetven?! - legyintett az egybegyűltek csodálkozására, hogy az ünnepelt a napokban új leme­ze kiadásáról tárgyal. Elkészült az új Antal Imre-talk show is, amelyben régi emlékeiről mesél, megspékelve új viccekkel. Rékasit ismét pincérvágy hajtja RÉKASI KÁROLY, a Bará­tok közt „Jágója” nyáron sem fér a bőrébe. Még most is kávéházat akar sze­rezni. Pontosabban fo­gadót. Szigligeti Ede klasz- szikus vígjátékában, a Liliomfiban játssza a címsze­repe;!. „Most legalább szent célért ármánykodom. Nem csupán saját szerelmemért, hanem engem szorult hely­zetemben kisegítő pincér barátom boldogságáért is harcba szállók, kenyeres­pajtásommal, a nagy komé­diás Szelleművel, akit Sztarenki Pál alakít. Olyan zseniá­lis elődök nyomában járunk, mint Darvas Iván és Pécsi Sándor, akik Makk filmjében játszottak.”

Next

/
Thumbnails
Contents