Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)

2004-08-01 / 209. szám

2004. augusztus 1., vasárnap Művészbejáró 13 Örök szerelmes folkolimpikon Az athéni olimpián a világból meghívott tizenkét művész koncertjén ott lesz Palya Bea énekes is, aki közben boszorkányokban, táltosokban létezik: me­selemezre készül, amelynek egyik helyszíne koktélzongorás dzsesszklub lesz endőbe burkolt megje­lenését illetően indiai turistának nézhet- egyik lábujján gyűrűt is visel.- Az elmúlt hét hűvös nap­jai indiai kendőt terítettek rám, az ékszerötletet pedig egy indiai táncosnőtől csen­tem, akinek minden lábujján volt gyűrű. De Indiához köt a zene is, két éve a Francia Inté­zet ösztöndíjasaként Párizs­ban tölthettem hosszabb időt, ahol az indiai énekes, Kakoli Sengupta tanítványa voltam.- A klasszikus indiai mel­lett autentikus magyar, bolgár, cigány, török, román, perzsa sőt melanéziai zenével is fog­lalkozik. Lehet, hogy egyik va­rázsa éppen e sokszínűség?- Ösztönös rezonancia a különböző kultúrák iránti ér­deklődésem, e zenék hallatán mindig erős vonzalmat érez­tem, ami később tudatos kuta­tómunkában folytatódott. A cigánynak jobban utána men­tem, hihetetlenül kifejező, ahogyan tolmácsolják a kultú­rájukat. A bolgár népzene olyanyira érdekelt, hogy meg­tanultam a nyelvet, majd egy­PALYA BEA Született: 1976. november 11., Makó Foglalkozás: énekes Családi állapot: hajadon Tanulmányok: ELTE néprajz szak (2002) Nyelvtudás: francia, angol Lemezek: Ágról ágra (2003), Kárpátia (2003), Folkestra (2002), Sebő (2002), Zurgó (1997) re tudatosabban igyekeztem rákacsintani a keleti zenékre is. Japáni koncertjeink idején japán népdalokra is futotta. Énekelek a Laokoón együttes­ben is, amely a dzsessz és a népzene elemeit ötvözi, alapí­tó tagja vagyok a Kárpátia együttesnek. Nem véletlenül Ágról ágra a lemezem címe. Bennem van a sokfelé kíván­csiskodó madárka, aki egyre jobban tudja, hogy kicsoda.- Kicsoda ön, Palya Bea?- Énekes, táncos és örök szerelmes. Ez utóbbi persze nem szakma, de az én savam- borsom éppen az, hogy ezt te­szem szakmává, és az énekes szakmát teszem szerelemmé.- Nem jellemző a mai kön­nyűzenére, kristálytiszta, szép a hangja, vonzó, megnyerő színpadi egyéniség, próbál­kozhatott volna például a könnyűműfajban is. Miért éppen a népzene mellett kö­tött ki?- Választásom már kódolva volt a családba, de az egész máig olyan, mint egy tündér­mese. Gyermekkorom színhe­lyén, a gazdag folklórkincset őrző Bagón folyton énekeltem, táncoltam, tánctáborokba jár­tam, ez jelentette az életet. Ki­lencévesen megnyertem egy népdalversenyt, amelynek díja egy Sebestyén Márta-hangver- senyre szóló belépő volt, ame­lyet egy ajándékba kapott Sebestyén Márta-kazetta kö­vetett. Rongyosra hallgattam. A tanárnőmtől kölcsön kért magnón...- Akkoriban biztosan nem hitte volna, hogy egyszer még együtt dolgoznak majd.- Nagyon jóban vagyunk, időnként vannak közös mun­káink, az utolsó például a Nagy László megzenésített verseit tartalmazó lemez a Se- bő-együttessel, Bognár Szilviá­val. Végtelenül tisztelem Már­tát, nekem örök istennő ma­rad, érzékeny, nagyon jó éne­kes, kreatív.- Sebestyén Mártának volt egy Deep Forestje, ami köze­lebb vitte a világhírhez. Akadt hasonló mozzanat az ön szak­mai életében is?- Nem tudom előre felmér­ni a hatását, de talán ilyen lesz az, hogy az athéni olimpiai já­tékokon én képviselhetem Ma­gyarországot a The world and Manos Hadjidakis elnevezésű nemzetközi emlékkoncerten, amelyen szerte a világból ti­zenkét meghívott művész adja elő saját nyelvén a legnagyobb görög zeneszerző, Hadjidakis műveit. A koncert belga szer­vezésben zajlik, és mivel már dolgoztam Belgiumban, emlé­keztek rám, és meghívtak.- Táskájából egy boszorká­nyokról szóló könyv kandi­kál ki. Kikapcsolódás, vagy készül valamiféle boszorká­nyos ötletre?- Meselemezre készülök, most borszorkányokban, tál­tosokban, hagymakalendá­riumban létezem. Tíz évet töl­töttem tánctanárként pici gye­rekekkel, sok játékkal, ének­kel, zenével, mesével. Mind­azt, amit korábban tánctérben csináltunk, most lemezre sze­retném rátenni. Lubickolok e munkában, szinte szárnyalok tőle. Kitaláltam egy mesét, lesz benne indiai palota, ci­gánykaraván, mézeskalácsház sőt koktélzongorás dzsessz­klub is... Csontos Tibor Találkoztam naiv cigányokkal is Oláh Jolán és Balogh Balázs András Salgótarjánban élnek, s nem hiányozhat­nak a cigány képzőművészeti tárlatokról. A megnyitókra inkább csak a 64 esz­tendős férj utazik. Asszonya (72 éves) súlyos betegségből lábadozik. H armincévesen de­presszió? Ilyesmivel nem kezelték a vé­konyka Jolán asz- szonyt, aki a bányarakodón ke­reste kenyerét. Végtelen szala­gon érkezett a szén, a fekete kincsből kellett válogatni a szürke paladarabokat.- Iskolába engem be sem Írattak a szüleim. Az apukámra kellett vigyáznom, amikor le­betegedett. Az anyám tizen­nyolc gyermeket szült, tízen maradtunk életben - meséli. Egyik mondatot lassan kö­veti a másik, köztük mind hosszabb a csönd. Társasház kétszobás lakásában beszélge­tünk, a 2. emeleten.- A kislányom és a fiam szü­letése után kezdtem rajzolni az ágyuk mellett, amikor elalud­tak. Ecsetet és festéket a férjem adott a kezembe először. Tábo­rokba hívtak, festettünk, szob­rokat formáztunk, zománccal is dolgoztunk. Most úgy élünk a párommal, mint bármelyik két nyugdíjas. Ha jó az idő, több a szín, rajzolni és festeni csábít a természet. Két naiv festő egy pár: Oláh Jolán és Balogh Balázs András A képeken különös, nagy, fekete szemű cigánylányok, ősi vonások, mesés csendéletek. Másféle, mozgalmas látomáso­kat jelenít meg a férj.- Negyvenkét éve találkoz­tam Jolánnal, s megígértem ne­ki, hogy 1-2 hónap múlva visz- szajövök érte. Aztán ittmarad­tam - eleveníti föl történetüket Balogh Balázs András. - Addig is, amíg nem akadt állandó munkám az acélgyárban és a vízműnél, festegetni kezdtem. Kínoztak az emlékek. Olyan gyerekkorom volt, amit a leg­nagyobb ellenségemnek sem kívánok. Hatéves lehettem, amikor kivett a lelencházból egy cigányember. Tizennégy, amikor végleg elszöktem, előt­te többször is, de mindig visz- szavittek. A képeimen szeret­ném megmutatni régi szoká­sainkat; a cigánytelepet, ahol fiatalon jó volt élni, az erdőt, ahová gombászni jártunk... Az alagsori helyiségben, amelyet műteremként adott a város használatra, vázlatok, ko­rábbi rajzok, színes szobrok, zománcképek. Az egyiken szo­morkás barna lány tűnik fel a palaszürke tömbház egyforma ablakai mellett. A távolba néz, ahol vörösessárgán izzik a nap­korong. Sztrapák Ferenc HÍREK Balázsovits Lajos fejfájásai Balázsovits Lajosnak, ahogy véget ért az évad, már elkez­dett fájnia a feje az elkövetkező miatt. Mondja, ugyan manap­ság már nem újdonság az állan­dó társulat nélküli színház, de ő a Játékszín igazgatójaként az­tán végképp sereg nélküli had­vezér. Bár a Teréz körúti teát­rum rendkívül sikeres és nép­szerű, legfőbb gondja a mindig a színészegyeztetés körül van. Egyelőre ami biztos, sikerül műsoron tartania a Hotel Plázát, A Napsugár fiúkat, az Édes bosszút, az Olympiát s az Egerek és embereket. Az Öltöztetőtői búcsút kell venniük a nézőknek, helyébe a di­vatos német szerző, Doris Dörrie Happyjét mutatják be. A „társulat” fix tagjai eddig Vasvári Emese, Dózsa Zoltán és Karácsonyi Zoltán, s a direktor lánya, Balázsovits Edit. Koltai Világszáma világszám lesz? Koltai Róbert új filmét, a Világszámot először Los Ange­lesben és Romániában mutatják be. Jóval hazai, decem­beri díszbemutatója, s jövő januári mozihálózatba kerülé­se előtt... Koltai Gábor producer, a színész-rendező fia a különös helyzet kapcsán azt mondta, hogy a filmet Los Angelesbe, a Golden Globe-vetítésre hívták meg, Romá­niában pedig azért tartják fontosnak a premiert, mert a film jelentős részét Szatmárnémetiben forgatták. Arany Toronyban a Kontroll Antal Nimród alkotása, a Kontroll harmadik fesztiváldíját élte meg. A Cannes-i Filmfesztivál Ifjúsági Díja és a Szocsi Filmfesztivál különdíja után elnyerte a Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, az Arany Tornyot. A híres vajdasági gyógyüdülőhelyen a Kontrollra a szabadtéri vetítéseken több mint ezren voltak kíváncsiak. A metró világában ját­szódó filmet a cannes-i világpremier óta bemutatták Brüsszelben, Karlovy Varyban és Jeruzsálemben. A né­metországi Fantasy filmfesztiválnak pedig nyitófilmje lett, s az elkövetkező hetekben hét német nagyvárosban lát­hatja a közönség 2003 legnézettebb magyar filmjét. Székhelyi József, az igazságos Özönvíz zúdult Nabuccóra, így több ezren menekültek el a szünetben a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásáról múlt vasárnap. Székhelyi József főigazgató ezért úgy dön­tött, jövőre ismét műsorára tűzi a Verdi-operát, méghozzá féláron! Azok, akik megőrzik a mostani jegyet, jövőre öt­venszázalékos kedvezményt kapnak az előadásra. „Bár csak a második részt mosta el az első, jogi értelemben tehát megtartottnak számít az előadás. Igazságérzetünk azonban azt diktálja, ne fosszuk meg a nézőket az él­ménytől” - nyilatkozta Székhelyi József. Színészeink versközeiben Harminc hazai színművész - köztük Bajor Imre, Bodrogi Gyula, Darvas Iván, Garas Dezső, Gálvölgyi János, Gubás Gabi, Kern András, Koltai Róbert - kedvenc ver­seinek válogatását tartalmazza a Színészeink versközei­ben című most megjelent kötet. A művészek a verseket pár mondatban bemutatják, s elmondják, hogy miért pont azokat választották. Ezen kívül nyilatkoznak a költészet szépségéről, lényegéről is. A Pallas Könyvkiadó adta ki a kötetet, amelyet Vincze Attila Tamás írt. Bródyk találkozója a Parkszínpadon Bródy Máté Benedek végighallgatta élete első koncertjét. Az előadó, Bródy János elfogultság nélkül állítja, kisfia szereti a hangját. Máté féléves volt a hétvégi előadáson, apukája pedig negyven éve kapaszkodik a gitár húrjaiba. A Budai Parkszínpadon Emlékpróba címmel tartott fellé­pésén elhangzott legújabb, az Ahogy állnak a csillagok, és a legrégibb, Az utcán című szerzemény is. Az Emlék­próba nem csupán Máté tetszését nyerte el, bár Bródy szerint ez majd kiderül az Egy hat hónapos csecsemő naplója című műből. Mindenesetre addig is van még egy kis munkája: Lord Andrew Lloyd Webber szerzőtársa egy készülő Madách színházi produkcióban. Szobor Szabó Gábornak Szabó Gábornak, az 1982-ben elhunyt világhírű gitáros­nak és zeneszerzőnek szeretné végre szobrát látni Buda­pesten Carlos Santana, akinek nem csupán egyik legna­gyobb slágere, a Black Magic Woman motívumait kö­szönheti, de mestereként is tiszteli. A fővárosi szoborfele­lős, Zsigmond Attila, a Budapest Galéria vezetője szerint jogos az elképzelés, hiszen Szabó jó hírünket keltette vi­lágszerte, csak 10-12 millió forint, s egy jó alkotó kell. Halász, a jószolgálati meseász Halász Judit mesevilágán már a második generáció nő fel, so­kak képzetében még ma is me­sefiguraként él. Az énekesnő bosszankodik, hogy roadshow- ra van pénze a televíziónak, gyerekműsorokra nincs. Nosz­talgiával emlegeti a sokszínű, a gyerekekkel partnerként be­szélő Cimborát. Legutóbbi al­buma, a Minden felnőtt volt egyszer gyerek is már aranyle­mez. A tévénél nincs szüksége arra, hogy magának könyököl­jön ki pénzeket felvételekre. V l 1

Next

/
Thumbnails
Contents