Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)

2004-08-07 / 215. szám

i 2004. Aucusztus 7., szombat

H I T ELET

9. OLDAL

Pécsi orgonaépítők

Él, tovább él az egykori Angster-gyár szaktudása, igényessége, hírneve és sikere - a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft.-ben. Él és terjed Európa-szerte - nálunk is - az igény az egyházi és ennek keretében az orgonakultúra iránt

Sok cég örülne, ha azt mondhatná, amit Budavári Attila, a kft. ügyvezetője: „Vállaljuk a munkát, de csak két vagy három év múlva tudjuk elkészítem.”

Budapesten 230-an hallgatták meg előadását a múlt héten a Nemzetközi Orgonabarátok Társaságának találkozóján - többek között orgonaépítők és orgonisták Svájcból, Hollandiából, Németországból

Kapacitásuk 95 százalékát új hangszerek készítése köti le. Javításokat vállalni képtelenek, orgonarekonstrukciót is csak kiemelt kulturális értékük miatt. Mint legutóbb a bólyit, most a kismányokit, korábban a pécsi zsinagóga, a budapesti Mátyás-templom, a szombathelyi székesegyház orgonáját. Ez teljes felújítást jelent, az eredeti állapot visszaállítását. Gyakorlatilag annyi munka, mint egy új orgona elkészítése.

Viszont sok új hangszer készül. Sláger a hordozható kisorgona, amit Budapesten is bemutattak. Hangjával kisebb templomok, kápolnák légterét tudja betölteni. Négyregiszteres, 224 sípból áll, 135 kiló a súlya. Ez részben saját konstrukció. Öt elkészült, három Németországba ment, egy a Zeneakadémiára, egy pedig Pécsett Jobbágy Valér tanszékére. Most nyolcat csinálnak - készítése négy fölött kezd gazdaságossá válni.

Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft.

Nem Angster-jogutód.

1992. Budavári Attila magánvállalkozása.

1994. Átalakul kft.-vé. négy-öt emberrel kezdtek. •

1995. Már tizen vannak, utána tizenhatan, hamarosan húszán. 2004. 30 dolgozó és 4 tanuló.

Magyarország legnagyobb orgonaépítő vállalkozása.

Újdonság a „Pozitív” orgona. Hat készül, négy- és nyolcregiszteresek, vagyis nyolc sípsorral. A regiszter azt jelenü, hányféle hangszínt lehet megjeleníteni az orgonán. Az elsőt a Pécsi Református Gimnázium kapja meg október 31- én. Egy a csényei katolikus templomba megy,

három Németországba, a hatodüt lesz a bemutató orgona.- Az elektronikus orgonapótlékok helyett mi ezeket szeretnénk a köztudatba bevinni - mondja Budavári Attila.

Azok nem képviselnek igazi értéket, nem a liturgiába valók. A kisor- gonákkal szeretnénk kissé helyrebillenteni a hiányt.

Jelenleg az újpestkertvárosi templomtól van megbízatásuk egy kétmanuálos, 27 regiszteres orgonára. Mecha- A manufaktúra műhelyében nikus hangszer lesz, a mai kor művészi igényeit ugyanis leginkább ezek szolgálják ki. A manufaktúra tíz évre ad garanciát, de száz évig élnek az orgonák. S ha megbecsülik, gondozzák, 500 évig is használják. Van rá példa Portugáliában, Olaszországban.

A pécsieket kérték fel a Budapest-fasori református templom Angster-orgonájának átépítésére is. Az Angster szekrényét, sípanyagát átvették, de a sípszámot a duplájára emelik.- A cél az, hogy az Ansgter hangzásvilágát megőrizve, de az igényeket figyelembe véve egy nagyobb hangszert hozzunk létre - hangsúlyozta az ügyvezető.

A legnagyobb munkájukról egyelőre csak annyit mondott: a tízméteres fasípok a következő hetekben elkészülnek. Ez kuriózum. Európában is ritkaság. Magyarországon csak az esztergomi bazilikában van hasonló.

Nagyon sok a megrendelésük. Orgonaalkatrészeket szállítanak Németországba orgonaépítő cégeknek. Egy olasz orgonaépítőnek fémsípokat gyártanak, aki nagyon jó orgonákat épít, de sípokat nem gyárt. Csak természetes anyagokkal dolgoznak: réz, ón, ólom... ébenfa, lucfenyő, gyertyán... szarvas-birka-, borjúbőr...

FOTÓ: TÓTH L.

S hogy miért építők?- Annyira munkaigényes egy orgona megépítése, hogy szó sem lehet gyártásról. Egyedi munka: a szekrénytől az orgonanagyságig mindent meg kell tervezni. Egy középszerű hangszer körülbelül húszezer munkaóra. Egy nagyobb harmincezer. Itt a szakember a legnagyobb kincs. Jó asztalosok, szakképzett orgonaépítők kellenek. Nincs elég. Két orgonaépítő tanuló végzett az idén, az egyik - nagyon tehetséges - itt maradt nálunk. Van asztalos szakmunkásképzés is, évente 3-4-ből egy marad.

Ma azonban számolni kell az elektronikus megoldásokkal is. Bizonyos hangszereknél, különösen a nagyobb hangversenyorgonáknál igény az orgonaművész munkáját megkönnyítő elektronika beépítése. Egy pécsi mérnökcsoporttal dolgoznak együtt. Az országban elsőként a pécsi bazilika orgonájába épült be önjátszó elektronika. Az orgona a művész játékát teljesen hűen visszajátssza orgonista nélkül is.- Az Angster-hagyományokat ápoljuk, nagyon jó viszonyt tartunk fenn Angster József orgonaépítő mesterrel - mondja Budavári Attila. - Amikor indultunk, hatan dolgoztak nálunk a régi gyárból. Ők már kihaltak. Nekem hat felmenőm volt orgonás, ükapám Bécsből jött. Neves nyugati orgonaépítő cégekkel tartunk kapcsolatot - még a stuttgarti Fraunhofer Intézet zene- akusztikai csoportjával is.

_________________■

Bú

csú a Havi-hegyen

Havas Boldogasszony ünnepén, augusztus 5-én körmenettel és horvát nyelvű szentmisével kezdődött a havi-hegyi búcsú.

Ma este 6 órakor litániával folytatódik a háromnapos esemény. A hagyományos szabadtéri szentmisét 19 órakor Mayer Mihály megyés püspök mutatja be. Utána görög katolikus liturgia lesz, majd szentórák éjfélig. Éjfélkor a búcsúsok elhunyt hozzátartozóiért mondanak misét. A templom egész éjjel nyitva lesz.

Holnap, vasárnap 8 órakor magyar, 9 órakor horvát nyelven mondanak szentmisét. A német nyelvű 10 órakor kezdődik a kápolnában. A szentmisét Rosner Zsolt, a bazilika káplánja mutatja be. A népéneket a véméndi fúvószenekar és a lánycsóki énekkar vezeti. Az énekeket mindenki kézhez kapja. A regionális rádió egyenes adásban közvetíti a szertartást.

Negyed 12-kor kezdődik a jubiláns - arany-, ezüst- és újmisés - papok miséje. Litánia fél 5- kor, a búcsúzáró szentmise 17 órakor.

Az Ágoston téri templomból indult a hagyományos körmenet a Havihegyre

FOTO: LÄUFER L.

Európai értékek V.

Szabadság és érték

Az embert eddig mint biológiai lényt, az állatokhoz hasonló élőlényt vizsgáltuk. Ezt tették a nagy görög gondolkodók, Platón és főleg Arisztotelész is. Legutóbb azt állapítottuk meg, hogy a dinamikus élet az emberben öntudatra ébredt. Kibontakozása most már egy új, magasabb létsíkon is zajlik, a szellem, a lélek síkján.

A megismerés képességének, az- ok-okozati összefüggések felismerésének birtokában az ember mérlegel, választ, dönt. Értelme tette szabaddá. Hogy az értelem működése és a szabad akarati döntés hogyan függ össze biológiai lényével, a központi idegrendszer és az agy működésével máig is vitatott kérdés. Az biztos, hogy a rendező, a dirigens, az én, a személy, aki - mint mondtam - megragadhatatlan, fogalmainkkal közölhetetlen.

Az élet dinamikája, teremtő ereje van jelen az ember szellemilelki lényében, értelmében, akaratában, érzelmi, indulati mivoltában. Centrumában az én, a személy áll. Ezért nevezi a Tóra, a Biblia az embert Isten képmásának és hasonlatának, amivel magasan az állatvilág fölé helyezi az embert. Ezért bír az ember, minden ember, semmi máshoz nem fogható méltósággal. Következőleg, méltóságát és jogait tekintve, minden ember egyenlő. A mondottakból az is következik, hogy autonóm, azaz szabadon alakítja életét. De ha ez így van, akkor felelősséggel tartozik önmagáért, tetteiért.

Az emberré válásról szólva elmondtam, hogy az ember az okokozati összefüggések felismerése, a gondolkodás képességének birtokába jutott. Persze az értelem kiművelése nemzedékek hosszú során át zajlott és tart ma is. Ezzel párhuzamosan gyengült, majd megszűnt az ösztönök kényszerítő, determináló ereje.

Maga az ösztön, az önfenntartás, a fajfenntartás és közösségalkotás ösztöne persze megmaradt, de csupán, mint késztetés, irányultság. Az állatok viselkedését szabályozó ösztöndetermináció az embernél megszűnt, nem működik. Mi lép a helyébe? A válasz csak egy lehet: az értelem, pontosabban az értelem vezette szabad akarati döntés.

Ezzel eljutottunk felvilágosult korunk, konkrétan a jelenlegi európai kultúra kulcskérdéséhez: vajon az embert kötik-e a biológiai létezés szerkezetétől logikusan levezethető alapértékek, melyeket eddigi fejtegetéseimben vázoltam? Az emberi élet szent és sérthetetlen volta, az utódok létrehozását és felnevelését célzó párkapcsolat, melynek kerete a család, valamint a közösség, kiemelten a nyelvi kulturális közösség. Vagy pedig szabadságára, autonómiájára hivatkozva figyelmen kívül hagyhatja őket. Ha igen, akkor a szabadság az alapértékek fölé kerül.

Minden gondolkodó ember tudja, hogy Európában mind a két felfogásnak vannak követői, hívei. Vannak, akik az általam vázolt hagyományos értékrendet fogadják el, melyben az ember, a személy elsőbbséget élvez. És vannak, akik a szabad, autonóm embert a hagyományos értékek fölé helyezik. Ebből következik, hogy mindenkinek joga van eldönteni, megtartja-e a magzatot vagy elveteti, kérheti a kegyes halált, elválhat, ha neki úgy tetszik, megválaszthatja nemi hovatartozását, kedve szerint kiélheti szexuális ösztöneit. És sok egyéb is következik, ezekről akkor essék szó, amikor az emberi együttélés szerveződési elveiről beszélek.

Tehát ma Európában két gondolati rendszer, két filozófia, azaz két értékrend létezik.

Dr. Goják János

Anyamunka

Szokatlan a szó, tudom. Más összetételek ismertebbek: pl gyerek- munka, asszonymunka.

Az elsőn a gyermekeket is dolgoztató kapitalista (kizsákmányoló) módszert, az utóbbin - néha némileg tréfásan - szemben a férfimunkával, a gyengébb-ügyetlenebb megoldást értették - régente.

Mert ma már egyik sem áll: a néha éjszakába nyúló tanulást mégsem lehet gyerekmunkának minősíteni (!?), s ugyebár a nők-hölgyek-asszonyok manapság sokszor rátermettebbek férfitársaiknál Szabadjon bátortalanul megkérdeznem: ha e fogalmak így a múlté, akkor lehet, hogy az anyamunka fogalma pedig a jövőé lenne?

Értve ezalatt azt, hogy talán lesz idő, amikor a pápa felvetésére az anyai-háziasszonyi munka megfizetésére nem lesz olyan élénk a tiltakozás semmilyen oldalról sem, mint amilyen most az egyikről a szabadelvűről? Lehet, hogy egyszer netalántán oda fejlődik az emberi elme, hogy rádöbben: ha bölcsődei, óvodai, iskolai ellátásként dolgozik valaki napi hat órát más gyermekeivel az nem több munka annál mint amikor ezt valaki a saját gyermekeivel teszi napi 24 órában?

Még rágondolni is szörnyű, mennyi visszaélésre adna okot, ha ebből a felismerésből következtetéseket vonnánk le, ugye, kedves liberális lakosságtársaink?

Mondok is egy elrettentő példát a jelenből: Hollandiában (nem hallomásból tudom, hanem régi holland barátaink családjából való anyuka mondta el félreértést kizáróan apróra kifejtve, miszerint) az alsós, de gyakran a felsős gyermek elmegy az iskolába háromnegyed kilencre (8 óra 45 perc.) Ott később reggeledik, így ez a deviancia még menthető. De! Fél egyre (12 óra 30 perc) hazamegy. Ráadásul otthon az édesanyja ésaző főztje várja, rosszabb esetben mindez a nagymamával Háromnegyed kettőre (13 óra 45 perc) a gyermek visszamegy az iskolába, és ott van 4, azaz 16 óráig. Aztán hazamegy, és vagy van, vagy nincs házija (többnyire ez utóbbi).

De van még szörnyűbb is. Az anya pluszpénzt kap, ha otthon marad gyermeke mellett, s így többet keres, mintha dolgozna. Hát nem szörnyű?

ítéljék meg, józan, majdnem 50 (és azt követően kihagyásokkal 15) éven át nevelkedett szociális érzékenységgel! Hova vezet ez?

Nos, ezzel kapcsolatban van egy kis gondom: én a két - igaz, hogy keresztyén módon - imigyen istápolt gyermeken, valamint anyján és apján sem elkényeztetésnek/ elkényelmesedésnek, túlhajtszoltság- nak, agresszivitásnak, nyusziságnak nem láttam nyomait.

Ja kérem, vethetik közbe, ehhez kell a miénknél egy kissé öregebb holland demokrácia, és jóval magasabb életszínvonal!

Erről egy kérdés jut eszembe: mi kell a tutajozáshoz? Fa, víz? Oh nem! Tutajozási szándék.

Ez a kérdés mindannyiónkhoz: mi a szándék? Mert a szándék építő, megbecsülő, akkor a „tutajozási szándékhoz" lesz fa is, víz is. De ha a szándék más?

Jézus azt mondta: ha először a legfontosabbat keressük, a többi ráadásul adatik meg.

De ehhez tudni kell, mi a legfontosabb. Hát nem a pénz, hanem az Isten akaratával egybevágó szándék, annak keresése és cselekvése. Ami az anyamunka esetében annak értékelése, megbecsülése és megfizetése. Szénási János

Emlékeztető

SZENT LŐRINC diákonus vértanúra emlékezik búcsúnapján a Szent Lőrinc Gondozóotthon augusztus 10-én, kedden. A 8 éve fennálló intézményben 11 órakor püspöki misét tartanak az egyházmegye papjainak koncelebrálásával. A szentmise után vendégül látják az otthon lakóit.

PAPI HIVATÁSOKÉRT. A Makrovilág Zarándokiroda szervezésében kilencedet végeznek a papi és szerzetesi hivatásokért: egy- egy csütörtökön zarándoklat keretében meglátogatják az egyház- községeket. Augusztus 12-én, csütörtökön Pécsre érkeznek. A székesegyházban 10 órától szentségimádás lesz, majd 11 órától szentmise Mayer Mihály megyés püspök és a környékbeli papok koncelebrálásával.

ORGONAKONCERT. Augusztus 13-án, pénteken este 8 órakor Silvio Celegin (orgona) és a Kopjár trió hangversenye lesz a bazilikában.

AUGUSZTUS 12-E ÉS 16-A KÖZÖTT megyénk ad otthont a III. World Folkloriadanak, a népművészetek olimpiája rendezvényeinek. 15-én, vasárnap, Nagyboldogasszony napján 9 órakor püspöki szentmise lesz a bazilikában a népi együttesek részvételével és közreműködésével.

NAGYBOLDOGASSZONY BÚCSÚ MÁRIAGYŰDÖN. Jövő szombaton esté 7 órakor lesz a nyitószentmise, utána virrasztás, éjfélkor szentmise. Vasárnap 8 órakor érkezik a villányi zarándoklat. A szentmisét Arnold János apát-esperes, a 10 órai nagymisét Garadnay Balázs általános helynök mutatja be. 14 órakor litánia.

PÁPAI ZARÁNDOKLATOK. „A szent Szűz vezessen minket, a keresztény életszentség kemény, de felszabadító ösvényén, amely a béke és a belső öröm forrása” - mondotta II. János Pál pápa vasárnap a déli Úrangyala imádság előtt, és bejelentette, hogy augusztus 14-15-én Lourdesbe, szeptember 5-én Loretóba zarándokol.

FAZEKASBODÁN a német kisebbségi önkormányzat finanszírozásában elkészült a templom hangosítása. Ezzel a geresdlaki plébániához tartozó mind a négy templomban megvalósult a hangosítás.

JÖVŐ SZOMBATON jelenik meg az egyházmegye lapja, a Jó Hír. A lap közli Mayer Mihály megyés püspöknek a Duna menti svábok 45. aitöttingi fogadalmi zarándoklatán elhangzott beszédét, beszámol a Bártfa utcai templom szentelésének 60. évfordulójáról, interjút közöl dr. Keresztes Pál paksi plébánossal. A belvárosi templom mellett most állítják fel a süllyeszthető haranglábat az egykori Szent Bertalan templom helyén. A középkori templomot Fedeles Tamás és Kikindai András mutatja be.

rh

i