Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)
2004-07-06 / 183. szám
2004. Július 6., kedd KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Japán babák sorakozója Jokozuna, a szumóbajnok FOTÓ; TÓTH L. Pécsi drámaíró sikere Tv-jegyzet Görög-magyar Babakiállítást meglehetősen ritkán láthatunk Pécsett, ezért érdemel különös figyelmet a tegnap este megnyitott tárlat a Művészetek Házában, ahol több mint félszáz távolkeleti csodabábut láthatunk július 25-ig. A japán történelmet megidéző bemutatón ázsiai harcosok és zenélő hölgyek igézik el a tekintetet. A lányok babáznak, a fiúk ólomkatonákat gyűjtenek, s amióta az ember az „eszét tudja”, azóta játékszerként, vagy fétis jelleggel mindenféle babákat készít. Az első ilyen emlék 24 ezer éves, és ezek a tárgyak a történelmi időkről számtalan dolgot elárulnak. A tegnap nyílott japán babák tárlat a Felkelő Nap'országának több évezredes kultúráját idézi elénk. A tetőtéri galériájában berendezett bemutató a „Fiúk Ünnepén” kiállított tárgyakkal, babákkal felékesített kis szentéllyel indul, ahol minden az első csatába induló ifjú harcos lelkivilágát idézi, kellékeit tárja elénk. A Kurosza- wa-filmekből jól ismert fémlapokból összefűzött páncélruhákba öltöztetett figurák szakécsé- széje már üres, a rövid kard még a díszes hüvelyben nyugszik, és sokágú zászlók, sisakforgók jelzik, hogy a harc hamarosan kezdődik. A teremben átellenben a Lányok Ünnepére is áll egy oltár, itt a császári pár és udvartartása kapott helyet, díszdobozkák, szépítőszerek között. Kétoldalt pedig történelmi viseletekben, színdarabokból előlépve pöffesz- kednek a 10-50 centi magas korhű festett alakok, köztük a kime- komi (a fa felszínre ragasztott textíliát a vésett vájatokba nyomkodják) és a palotababák. Utóbbiak ugyancsak fából készülnek, melyet osztrigaporral kifényesítenek, majd ráfestik az arc jellemzőit. Akadnak itt kokeshi babák is, mely az orosz matrjoskákra emlékeztető, kéz és láb nélküli fabábuk. Hadvezérek és szumó birkózók, gésák, és hercegek feszítenek a vitrinekben, a távolkelet évszázadait felvillantó filmből különös alakok lépnek elénk, mindannyian alig ismert, sejtelmes világot tárnak elénk, érdemes tehát megbarátkozni velük. MÉSZÁROS B. E. A pécsi származású drámaíró, színházi rendező Pozsgai Zsolt újabb darabbal hódít, s nem csak itthon, de külföldön is. A Liselotte és a május című művét egy esztendeje Norvégiában játszották először (az Oslói Magyarok Baráti Társaságának), a napokban pedig Bulgáriában, Montanában, a Balkán hegység központi városában bolgár fordításban tűzték műsorra. Ez a darab emellett már több külföldi színpadot megjárt, az említett oslói bemutatón túl Grazban, a Deutsches Theaterben, sőt, Macedóniában is előadták, majd a hazai debütálása januárban Az Európa Napok Pécs rendezvénysorozattal egyben 15 éves születésnapját is ünnepelte a Rácz Aladár Közösségi Ház. A tematika a hazai cigányság uniós reményeit, helyzetét ölelte fel. Rácz Aladár nem csak egy cimbalmos volt, hanem a cimbalom muzsika komolyzenei megteremtője is, zenepedagógus, Kossuth-díjjal elismert művész, aki méltán volt úttörője a roma kultúra újszerű értelmezésének. Dr. Kosztics István, a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület elnöke, a közösségi ház igazgatója a cigányságot is mélyen érintő EU-csatlakozás kapcsán megrendezett Európa Napok Pécs rendezvénysorozatáról szólva azt emelte ki, hogy az elhangzottakkal az intézmény névadója is messzemenően egyetértene. Az egyesület is e szellemiségnek kíván megfelelni.- Megalakulásunk óta fontosnak tartottuk, hogy a pécs-bara- nyaj cigányság az itteni nemzetiségekhez hasonlóan rendelkezzen egy kulturális centrummal - mondja az igazgató. - Az 1989- ben megnyílt Rácz Aladár Közösségi Ház rossz műszaki állaga, ugyanakkor a tevékenységének bővülése szükségessé tette az épület újjáépítését. A munka holland támogatással urduit meg. Ehhez csatlakozott a pécsi és a megyei önkormányzat, a kisebbségi hivatal és az Oktatási Minisztérium is. 1998. októberébe került sor az épület átadására. A Rácz Aladár Közösségi Ház a régió cigányságának szellemi, kulturális és módszertani bázisává válhatott. Évente megrendezik a Baranyai Cigányok Tavaszi Feszvolt Békéscsabán, a nyár elejétől pedig Pozsgai Zsolt saját rendezésében Budapesten a Komé- dium Színházban Nagy-Kálózy Eszter és Görög László főszereplésével látható. Úgy volt, hogy ez a különleges szingli történet (egy színész alakítja hét férfi szerepét) az idei pécsi színházfesztivál kiegészítő programjában is helyet kap, de erre végül nem került sor. Pozsgai Zsolttal mindemellett találkozhat a baranyai publikum, a pécsváradi várjátékok keretében augusztus 10-én Kodolányi János Földindulás című drámáját fogja rendezni. tiválját és a Pécs-Baranyai Roma Napot. A Cigány Kulturális Napok Pécs rendezvénysorozat keretében tudományos tanácskozásra, képzőművészeti-fotó kiállításra, kézműves bemutatóra-vásárra, irodalmi estre kerül sor. Létrehozták a Cigány Képzőművészek Stúdióját, mely összefogja a Baranyában jelenlévő roma képzőművészeket. Alkotásaikból a Rácz Aladár Közösségi Ház állandó kiállítási anyaggal rendelkezik, amely vándorkiállítás jelleggel hazai és külföldi kiállításokon is sikerrel vesz részt. A művek az egyesület könyvkiadásában kiadott kötetekben illusztrációként is megjelennek. Ezek díszítik, a pápa pécsi látogatása tiszteletére kiadott La Biblake Svunci Evangéliummá című cigány nyelvű képes bibliát. Az Egyesület fontosnak tartotta, hogy legyenek visszatérő, évente megrendezésre kerülő rendezvényei. Ezek hosz- szan sorolhatók. Kérdésünkre dr. Kosztics István elmondta, hogy éves átlagban több műit háromezer ember látogatja a közösségi ház rendezvényeit, veszi igénybe szolgáltatásait. A programokról a cigány és nem cigány közönség elismerően nyüatkozik. Az egyesület költség- vetése évi 20-30 millió forint körül alakul, többségét pályázatokból biztosítják. Egyre több roma fogékony a magasabb szintű cigány kultúra iránt is a ház által képvi- selt szellemiség hatására. b.k. Elég egy jó hely volt, a parttól se messze. A kis mákos képű televízió a pult szélén pipiskedett, hogy belenézzen a fröccsünkbe, amely sokkal békésebb látvány volt, mint a Badacsony sötétlő mozsara a túloldalon, amely így estefelé a Nap vízen szánkózó sugarait szokta darabokra tömi. Aznap azonban eső szurkolta feketére, csak Barthez bukkant föl a habokból, hogy unikumos üvegként ölelje magához a gólvonalon átcsorgó labdát, napokkal később Stam kopasz feje emelkedett és Kolleré, hogy az újabb két Zwack-reklám egymást öldökölje. Mindenesetre Irénke néni ezen az oldalon nem húzkodta be a csíkos vászonemyőt a fejünk fölül - gyakorlottan mérte föl, hogy mi négyen éppen megvagyunk alatta. Sőt, deréktól fölfelé szinte cseppmentesen, föltéve, ha engedelmesen ki-ki befelé, a saját itala fölé hajol. A képernyőt is hagyta hunyorogni, maradjunk csak az ő boránál-söré- nél. Egy pocakos ürge, tele korsóval a kezében meglepően mélyre hajolva húzott el a képernyőnk előtt, éppen Beckham helyezte le a labdát a mi Várnái Bécink elé, aztán mégis Sipos rúgta föl a pipába, de az is lehet, hogy Soly- mosi vagy Bozsik. Voltak szárazabb időszakok is - csopaki rizling odaátról, lemenő nappal, part felé sétáló lányokkal és görög-franciával, valamint egy csapat fekete bőrbe öltözött német motorossal. Csupa fiatal, sörszőke mosoly duzzasztotta föl a koravén négyfős magyar kolóniát a csíkos ernyők alatt, ifjak, akiket már nem emelhet magasba és nem is üthet szíven Bem szépen megírt drámája, nincs Latisevük és Mexikójuk, talán csak ez az időben jött 0-2 Matthäusszal. Már tizenegy óra felé járhatott az idő, a túloldalon, valahol Keszthely fölött még diszkóztak a villámok, amikor Hariszteasz ak- ropoliszi magasságokba emelkedett és a hálóba bólintotta a labdát. A foci nagyon egyszerű játék - futott át rajtunk az felismerés. Olyan, mint a munka, a szerelem, az élet - időnként meg kell próbálni magasra emelkedni - hörpöltük bomnkat odalenn filozofikusan. Kocsis is csinált ám ilyeneket, és próbálták volna lezárni a széleket a görögök a mi Csikarnak előtt - így dicsekedtünk gondolatban a németeknek, de láthatóan náluk Klinsmannál befejeződött a német futballtörté- nelem múltja. Addigra már érvényesült a görögök békevágya is; a teljes és általános leszerelés jegyében teljesen kivonták a labdát a forgalomból, és fölpakolták Atlasz vállaira, mint egy földgömböt még a NATO-csúcs előtt. BÓKA RÓBERT HÉTVÉGE A KÉPERNYŐN " A legnézettebb tíz tévéműsor július 2., pénteken 1. RTL Klub Bombaklón (am. vígjáték) 1 563 321 2. RTLKlub Barátok közt (magyar filmsorozat) 1 517 457 3. TV2 Tények 1 108 428 4. MTV Híradó este 1 057 669 5. TV2 Kölcsön kinyír visszajár (am. vígjáték) 1 057 248 6. TV2 Aktív (magazinműsor) 1 049 730 7. RTLKlub Egy rém rendes család (am. filmsor.) 976 284 8. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 959 790 9. RTLKlub Édes dundi Valentina (venezuelai filmsor.) 879 940 10. RTL Klub Híradó 872 107 A legnézettebb tíz tévéműsor július 3., szombaton 1. TV2 Activity 1 161 504 2. TV2 Töketienek(am. vígjáték) 1 069 168 3. RTLKlub Kleopátra (amerikai-német kalandfilm) 1 047 985 4. TV2 Tények 1 014 923 5. MTV Telitalálat (Eb-játék) 999 261 6. MTV MTV-roadshow 988 071 7. TV2 Mageitán (tudományos magazin) 975 047 8. RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 848 275 9. RTLKlub Híradó 834 284 10. MTV Híradó este 663 150 A legnézettebb tíz tévéműsor július 4., vasárnap 1. MTV Telesport 1 905 301 2. TV2 Napló (heti magazin) 1 391 324 3. TV2 Tények 1 337 785 4. TV2 Walker, a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1 325 161 5. TV2 Tarzan és az elveszett város (am, kalandfilm) 1 298 210 6. RTL Klub Forma-1-közvetítés - Francia Nagydíj 1 128 721 7. RTLKlub Mindent bele, angyalok! (német akciófilmsor.) 1 014 363 8. RTL Klub Híradó 1 000 257 9. TV2 JAG - Becsületbeli ügyek (am. filmsor.) 939 579 10. RTL Klub Vaklárma (am. vígjáték) 931 418 M. B. E. Cigány kultúra EU-szinten A Rácz Aladár Közösségi Ház 15 éve Nem csodadoktor - „csak” gyógyít Meggyőződése, hogy talpra tudja állítani a tolószékbe kényszerűéit komlói kisfiút Lacika, az orvosi műhiba miatt nyitott gerinccel született, s ezzel tolószékbe nyomorított, most tízéves komlói kisfiú és szülei kálváriájával pár hete találkozhattak lapunkban. A gyereken eddig tíz műtétet végeztek el, és már a következőre is ajánlatot tettek. A beavatkozások ellenére az állapota fokozatosan romlott. Lacikával azóta „valami történt”: harminc-negyven százalékkal javult az izomműködése, s bár előre- hátra még nem tudja mozgatni a lábait, jobbra és balra, tehát oldalirányban már igen. A változás három hét alatt ment végbe, háromszor másfél-két órás kezelés eredményeként. Lacikát egy, a fővárosból a közelmúltban Pécsre költözött kiropraktor, Cseri Ernő vette - szó szerint - kézbe.- A kisfiúnak deréktájon nyitott a gerince, azaz a lábát beidegző pályák sérültek. Három hét alatt annyit sikerült elérni, hogy már tudatosan használja a lábát - mondja Cseri úr. - Az édesanyja eddig nem látott mozgásokat tapasztalt nála. Az első alkalommal még „ötvenéves arcú” komor gyerek másodjára nevetett, beszélgettünk. A rengeteg műtétnek az is a következménye, hogy Lacika egy hatéves gyerek fizikai szintjén van. Márpedig minden szakirodalomban az szerepel, hogy a gerinc összenövésének a hiányát az izomerő fokozásával kell pótolni. A család a napokban Hévízre utazott, két hétre. A kiropraktor azt is elmagyarázta a szülőknek, hogy mit engedjenek és mit ne az ottani kezelésekből - aztán folytatják majd Pécsett. - Bár egy előre ez volt az első nyitott gerinces eset: volt már másfél hónapos betege is. A férfi gyógymasszőr volt a nyolcvanas évek végéig, amikor abban a fitneszcenterben, ahol dolgozott, teljesen véletlenül az ő keze alá került egy finn kiropraktor, aki úgy vélekedett róla, hogy ügyes - csak keveset tud. Második alkalommal felajánlotta, hogy Cseri úr kimehet tanulni Finnországba, ha van kedve hozzá. Rohant hanyatt-homlok. Három év alatt szerezte meg a diplomáját, és az ottani szövetség tiszteletbeli tagja lett, ami azt jelenti, hogy ha hibázna, ők látnák el a képviseletét is. Tudniillik hiába mutatta be a Népjóléti Minisztériumban a diplomáját, ott csak gratulálni tudtak hozzá, de azt nem tudták megmondani, hogy "mihez kezdhet vele itthon. Úgyhogy „alternatív mozgásterapikusként” végzi a tevékenységét. Magyarországon két éve a SOTE-n bevezették a kiropraktorképzést. A százötven órás intenzív tanfolyamot reumatológus és ortopéd szakorvosok, gyógytornász szakon diplomázott főiskolások végezhetik el. Cseri úr eddigi tanítványainak minimum orvosi masszőr képzettséggel kellett rendelkezniük, és legkevesebb két éven át tanulniuk mellette a gyakorlatot. Mostani tudása annyiban különbözik egy masszőrétől, hogy gerincen át tud kézzel gyógyítani, nagyobb súlyt helyez a teljes szervezet gyógyítására. Nem a csípőproblémát, a nyakfájást kezeli, hanem az egész gerincet és így tovább. A módszere hatékonyságának fejlődését azon képes lemérni, hogy 1992-ben átlagosan tíz, egyenként körülbelül félórás kezeléssel érte el azt az eredményt, amit ma öttel. Első alkalommal egy bizalmi viszonynak kell kialakulnia köztem és a páciens között, hiszen tele van fenntartásokkal, ösztönös félelemmel. A kezelés közben beszámolok neki, hogy mit érzek a kezemmel, és a találkozás végén kilencvenkilenc százalékos biztonsággal véleményt tudok mondani az állapotáról. Ami a szakmai felelősséget illeti: csak abban az esetben nem vállalok fel valamit, ha a betegséggel a korábbi műtétek miatt nem tudok mit kezdeni - mondja Cseri Ernő, majd visszakanyarodik Finnországhoz. Ott a porckorongsérvet kilencven százalékban kiropraktorok gyógyítják meg, az általa is használt technikával, műtéti kockázat nélkül. Csak akkor nem tudnak segíteni, ha a korong széléből is kiszakadt egy darab. Természetesen vannak gyógyíthatatlan betegségek is, mint például a Bechterew-kór, folytatja. Ám ezek esetében nem mindegy, hogy a betegség csúcspontja harminc év, vagy kétszer annyi idő elteltével következik-e be. Márpedig ez is benne van a „kiro- praktor-módszer pakliban”. BALOGH ZOLTÁN A nyakfájástól az asztmáig „A kiropraktika kifejezés a görög cheiro (jelentése: kéz) és a praxis (praktizálni) szavak ösz- szetételéből ered, és arra utal, hogy a kezelés kézzel történik. Az a fajta gyógyászat, melynek kezelési módja a gerinccel foglalkozik, több ezer éves múltra tekint vissza, de a kiroprak- tikát 1895-ben az Egyesült Államokban fejlesztették ki, az USA-ban ötéves egyetemi képzés keretében oktatják. A kiropraktőrök nagyrészt a csontokkal, csigolyákkal, ízületekkel és gerinc menti idegekkel dolgoznak. A kiropraktikai kezelés nyaki, háti, deréki fájdalmak, gerincsérv, gerincferdülés, térd-, keresztcsont- és csipöfájdalmak, a végtagok fájdalma, zsibbadása, migrén, fülcsengés, -zúgás, szédülés, arc-, áll-, fogfájdalmak, kábultságérzés, akut és krónikus gerinc- és más ízületi fájdalmak, emésztési zavarok, asztma és légzési nehézség esetén segít." (www.mcd.hu) „(Az Egyesült Államokban) 1897-ben nyitották meg a világ első kiropraktikai iskoláját, ahol az elmozdult csigolyák kitapintásának módszereit és a helyremozdítás technikáit oktatták. ...A kiropraktornak komoly anatómiai, élettani, ortopédiai, reumatológiai és neurológiai ismeretekkel kell rendelkeznie. A kiropraktika filozófiája szerint nem a kezelőorvos gyógyít, hanem a test gyógyul, amire csak akkor képes, ha a test irányításáért felelős idegrendszer 100 százalékosan működik. Ha azonban a gerinccsigolyák elmozdulnak helyükről és nyomást gyakorolnak a kilépő ideggyökökre, az idegeket könnyen negatív irritáció érheti." (shape.proweb.hu)
