Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)

2004-07-28 / 205. szám

2004. Július 28., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Aranyos-ezüstös fiatal fizikusok Elméletben élen járunk, de pénz és eszközök is kellenének Jegyzet Háború, te Múzsa... Sikerrel szerepelt a magyar csapat a Nemzetközi Fizikai Diákolimpián. A ma­gyar ifjak két arany- és két ezüstéremhez jutottak. Az egyik ezüst szerzője Vígh Máté, a pécsi Babits Gimnázium idén érettségizett diákja. Jó néhányszor megkongatták már a vészha­rangot: romlott oktatásunk színvonala. Ehhez képest legalábbis gyógyír ifjú fizikusaink sike­re. A 35. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián - amelyet a dél-koreai Phohangban rendeztek meg július 15-22. között - Magyarország a nem hivatalos pontversenyben a 7. helyen végzett a 70 csapat között. A benevezhettük Pécsi hagyományok Pécsett szép hagyománya van a Fizikai Diákolimpián aratott sikereknek. Csak az utóbbi öt évre visszatekintve: Hegedűs Ákos, a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának egykori tanulója 1999-ben, majd 2000-ben aranyérmes volt. Pozsgai Balázs, a Magyar-Német Iskolaközpontból 2000-ben és 2001-ben egy arany- és egy ezüstérmet szer­zett. Geresdi Attila, az Árpád Fejedelem Általános Iskola és Gimnáziumból 2000-ben ezüstérmet érdemelt ki a nemzet­közi versenyen. Vígh Máté, a Babits Gimnáziumból 2003- ban bronzérmet szerzett, idén ezüstöt. korhatára 20 év, de hazánk hagyományosan nem indít egyetemistákat. Jellemző az erősorrend át­rendeződése, hogy a mostani olimpián az első három leg­jobb eredményt Kína, Dél- Korea és Irán csapata érte el. • A kínai fölényt és saját ezüstérmét is megjósolta a versenyre indulás előtt a 19 éves pécsi Vígh Máté, a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimná­zium és Szakközépiskola volt diákja, aki há­rom pesti és egy debreceni fiatalemberrel együtt képviselte hazánkat.- Az aranyéremnél valószí­nűbbnek tartom az ezüstöt, hiszen az izgalomban henne van a hibalehetőség, és én el­sősorban elméleti fizikában vagyok jó, márpedig mérési feladatok is lesznek - elemez­te az esélyeket. - A tavalyi olimpián Tajvanon a csapa­tunk 15. lett. Szerintem most visszakerülünk az első tízbe. A kínaiak nagyon erősek. Volt alkalmam beszélgetni ta­valy egy kínai résztvevőve}. Neki már az is rendkívüli sikernek számított, hogy odahaza bekerült a legjobb ezerbe. Hazaérkezése után erre a prognózisra em­lékeztettem Mátét, akivel egyébként a Testvér- városok Terei Általános Iskolában Sebestyén Zoltán tanár úr szerettette meg a fizikát, a Ba­bits Gimnáziumban pedig Koncz Károly volt a felkészítő tanára.- A teljesítményt itt is mindinkább a pénz és a kiválasztáshoz nagyobb merítést nyújtó lakos­ságszám alapozza meg - vélekedik Máté. - Ezen a versenyen a különféle színű érmeket többen is megkapják, ha elérnek bizonyos szintkategó­riákat. Erős csapatunk volt. Ha jól emlékszem, európaiak nem is előztek meg minket. A két ezüstünk is csak hajszállal maradt el az arany­éremtől. Nekem az elméleti rész nagyon jól si­került, de a méréseknél elég sok pontot veszítet­tem. A legmodernebb eszközök hiányában azonban itthon nem igazán lehet felkészülni. A sok-sok fizika után a nyár maradékában a pihenés - például a gitározás - következik számára. Ősztől az ELTE fizika szakán foly­tatja tovább tanulmányait. Elméleti fizikus szeretne lenni, bár jól tudja, nem lesz majd könnyű ehhez megfelelő jó állást szereznie. De ez még odébb van, hogy feje fájjon miatta a mostani „ezüstös” hangulatban. Boszorkánysír - vagy kegyes rablók? Súlyos, hosszanti fekvésű téglahasáb mélyed a pécsi Apáca ut­cai ásatás egyik női csontvázának mellkasába. A leletmentő ré­gészek jó ideig boszorkánysírként kezelték a leletet Valójában sírrablók hagyhatták hátra ily módon a kézjegyüket „Boszorkánysírt” találtak a pécsi, Apáca utcai ásatáson. A női csont­váz hasi-mellkasi részére egy ha­talmas álló téglatömböt tettek, ami az ilyen leleteknél azt volt hivatott garantálni, hogy az elföldelt sem­miképpen vissza ne térhessen az élők közé. - Rettenet övezte már az ókorban is az ártó szellemek, boszorkányság fekete mágiával át­itatott világát - erősíti meg Gábor Olivér régész, akivel a furcsa lelet­ről beszélgetünk. - Ártó szellemek, boszorkányok ellen a rómaiak laráriumot is használtak - mondja. Ez egy házi szentély volt, amit ké­sőbb az ázsiai eredetű, cserépben tartott, „szelleműző” citromcserje is kiegészített. Üldözték a boszor­kányokat, akikkel holtukban sem bántak kesztyűs kézzel. A bűnös Veszta-szűzeket például élve te­mették el. Találtak korábban a pécsi Vásár- csarnok és a Domus közötti részen is egy sereg boszorkánygyanús ko­ponyát, a lenyakazás egyértelmű je­leivel. A baranyai Tófűn pedig egy összetörött női csontváz került elő, ami ugyancsak boszorkányságra is visszavezethető. Halálukban is félel­metesek voltak az ártó szellemek. A portyázó, rabló, gyilkoló nomádok képében a halállal szinte naponta farkasszemet néző negyedik-ötö­dik századi római kori Sopianae alighanem ismerte és számon is tar­totta boszorkányait. A most talált sírról az alaposabb vizsgálatok alapján azonban még­sem állítható, hogy egyértelműen boszorkánysír volna. A közvetlenül a testre helyezett súlyos tömb ugyanis csak később kerülhetett a földdél már „tömedékelt” csontváz­ra. A sírt kifosztó „kegyes” sírrablók enyhíthettek ezzel lelkiismeretü­kön, hogy ha már minden ékszeré tői megfosztották az eltemetettek legalább a csontjait ily módon „meg­óvják” a szétszórattatástóL A közel­ben volt egy másik sír is, ahol igaz­gyöngyöt, üveggyöngyöt, arany fül­bevalót, ezüst gyűrűt és egyéb ék­szereket, karkötőket találtak egy női csontvázon. Még nem állítható egyértelműen, hogy boszórkánysír FOTÓ: TÓTH L. Rontás, pestis, korai halál. Mind­ez ártó szellemek műve, hitték a ré­giek. így vélték a középkorban is. Dr. Rajzczy Péter történész elmond­ta, hogy Európa más részeihez ké­pest Pécset, sőt az egész országot mégis igen kevéssé sújtották a bo­szorkányügyek. A strigáknak ne­vezett boszorkányoknak a közép­kori városból való „kilapátolására” vall ugyan a Vörös Márton inter­pretációjában is említett Boszorkány utca. Másról viszont nemigen tud­ni. Könyves Kálmán ismert rende­leté, miszerint „boszorkányok pe­dig nincsenek” úgy látszik, jól mű­ködött. Más kérdés, hogy a nagy királlyal ma sem mindenki ért egyet, mond­ván: boszorkányok pedig mégis­csak vannak... Pontosan 90 évvel ezelőtt, 1914. július 28-án vette kezdetét az első világháború azzal hogy Auszt- ria-Magyarország hadat üzent Szerbiának. Nyolcvannégy éves apostoli királyunk, Ferenc József kijelentette: „Mindent megfontol­tam, mindent meggondoltam...” Pedig dehogy. Igaz, ő is, mint sok katonája, hitt a győzelemben, mint tudjuk, a hazaérkezésüket az őszi rózsák lehulltára időzítet­ték. Azok le is hulltak vagy négy- szer-ötször, mire a katonák visz- szajöttek - persze, hatmilliónyian soha. Egyetlen hadjárat, csata tör­ténelmi históriája sem lélekemelő olvasmány, hát hogy is lehetne az az első világméretű öldöklésé. Ám az emberi elme és lélek kü­lönös dolog: a legrettentőbbet is fel tudja emelni a vérből és a sár­ból úgy, hogy csilbgjon. Még úgy, véresen és szutykosan is. Az első világháborútól egyet biztosan nem lehet elvitatni: hogy ne ka­varta volna fel a művészek lelkét. Sőt, ha igazán profánul akarok fogalmazni, azt kell mondjam, a háború elemi ihletadó voü. Még­hozzá úgy, hogy a megélt borzal­makból, katonaságból, frontél­ményből halálközeliségből, fog­ságból szenvedésekből a legna­gyobb művek segítségével mégis az emberi csillan ki. Az írók sem kerülhették el sor­sukat, azaz nem vonhatták ki ma­gukat a háború hatása alól Ki-ki vérmérséklete, és - azt kell látni - sorsa szerint. Aki a harcmezőn for­gatta a fegyvert, mint a fejsérülést szerző francia költő, Guillaume Apollinaire, vagy a krasznojarszki fogolytáborban elpusztuló, 1914- től roppant népszerű Gyóni Géza nyilván még intenzívebben tudta versbe foglalni, amit átélt, mint az egyébként a kezdetektől szigorú háborúellenességéről nevezetes Ady, aki egy egész kötetet szentelt a háborúnak A halottak élén cím­mel (1918). Ők (és még sokan-so- kan) voltak, akik azonnal megír­ták, amit éreztek - mint utóbb ki­derült, nem is lett volna idejük ké­sőbb, meghaltak fiatabn. De aztán, a fegyverek ebsönde- sültével kezdődött meg igazából a világháború beemelése az iroda- bmba. Kuncz Aladár megírta A fekete kobstort, Hemingway a Búcsú a fegyverektől című regényt, HaÉek a Svejket, Karinthy pedig paródiákba szedte, hogy írókollé­gái miképp tudósítottak volna a frontról.. Olvassuk ez utóbbia­kat, és nevetgélünk rajtuk. Mert a nevetés is emberi dobg, s az még emberibb, ha a magunk hülyesé­gén is tudunk nevetni. Aztán amikor mindent megír­tak, jött az újabb háború, hogy a következő írónemzedék se ma­radjon „ihlet" nélkül.. MÉHES KÁROLY Ismét indul az „Idővonat” A régmúlt idők emlékei, a törté- demokrácia fénykora és hanyatlá- nelem megismételhetetlen ese- sa, illetve a magyar honfoglalás kö­ményei utáni érdeklődés vonz- ri időszak történetei lesznek az ér- za a fiatalokat az „Idővonat” el- deklődés középpontjában, nevezésű olvasótáborba, me- Rendszeresen visszatérő prog- lyet immáron a 17. alkalommal ramként, ugyancsak csoportos rendeznek meg Sikondán. foglalkozások keretében a legen­dás harcosokat elevenítik föl: az Szakmai napokkal párosuló cső- aztékok, görögök, kelták, hunok, portos munka, és sok szórakozás és érdekességként a Shaolini vár arra a több, mint ötven fiatal- szerzetesek hőstetteit idézik fel a ra, akik felszállnak az augusztus diákok. 5-én induló sikondai „Idővonatra”. Az „Idővonat” természetesen a A kilenc napos időutazáson Bara- kikapcsolódást is szolgálja, ennek nyából és Somogyból 34-en vesz- részeként esténként filmvetítések, nek részt, Horvátország, Szerbia görög táncház, táncverseny, báb- és Montenegró és Szlovákia ma- színház szórakoztatja az ifjakat. A gyarlakta településeinek diákjai Janus Egyetemi Színház közös 19-en képviseltetik magukat. szereplésre invitál, és beavatja a A táborban a történelem és a kulisszatitkokba az érdeklődőket, természettudomány eseményeit a A táborozás elmaradhatatlan ese- mindennapi élet alapján dolgozzák ményeiként a tábortűz és a rend­fel a résztvevők. Az őskor, az óko- szeres esti előadások sem hiá- ri Róma története a légiók és a nyoznak majd a palettáról, spártaiak szemszögéből, az athéni ______________________nómith l Az alkohol „veri” a kábítószert A középiskolai kollégiumokban nem rosszabbak a korosztályos átlagnál a drogfogyasztási mutatók - de­rül ki a Pécsről tavaly indult és nemrégiben befejező­dött országos felmérésből Ugyanakkor nem csupán elgondolkodtató, de elképesztő megállapításokra is jutottak a kutatásban részt vevők. A drog - beleértve a dohányzást, az alkoholt és az illegális kábí­tószereket egyaránt - leginkább a fővárosban fertőz, a települé­sek nagysága szerinti sorban utána a nagyvárosok, majd a ki­sebbek következnek. Utóbbiak nem véletlenül kerültek erre a helyre, hiszen a kisebb lakosságszám, a „mindenki ismer min­denkit” elv, a kevesebb kollégista - ez által a közvetlenebb, csa­ládiasabb légkör - igencsak befolyásoló tényezők. A pécsi kollégiumok, a nagyvárosi kategóriában, átlagosan veszélyeztetettek, mondja egy, a napokban elkészült tanul­mányból szemezgetve dr. Barna Viktar, a Hajnóczy fiúkollégi­um tagozatvezetője. Ugyanakkor egy nagyvároson belül is más és más a droghelyzet, a kollégium méretétől függően. Egy ilyen intézmény 80-100 főig még nagyon jól kezelhető, a drogfelmé­rés szerint - és ez országos következtetés - a 400 fölöttieknél vi­szont már több a gond. Pécsett két kollégium tartozik ebbe a kategóriába, a Hajnóczy több mint 400-as, és az ANK a 600-at meghaladó létszámával * Alkoholfogyasztás: döbbenetes adatok Az ország 3500 középiskolás kollégistáját kérdezték meg a több, mint 70 ezerből a vizsgálatot végző és a tanulmányt elké­szítő pécsi Fact Intézet munkatársai. A pénzt a Gyermek-, Ifjú­sági és Sportminisztérium tavaly nyáron kiírt pályázatán nyer­te el a Hajnóczy kollégiumban működő ifjúsági egyesület: azonmód rácsaptak a lehetőségre. Annál is inkább érdekesnek tartották a témát, mert ezt megelőzően már számos sikeres, a drogprevencióval kapcsolatos rendezvényt tartottak az intéz­mény falai közül. Miután a társadalomba mélyebben beleágyazódó, összetet­tebb jelenségről van szó, a drogok sorába tartozó dohányzás fö­lött, bár a tanulmány részletesen taglalja, ezúttal átsiklunk Bar­na Viktorral Ám az alkoholt nem lehet szó nélkül hagyni, az adatok döbbenetesek. A megkérdezett fiúk és lányok körülbelül 80 százaléka vallotta magát alkalmi alkoholfogyasztónak, a fiúk 8, a lányok 2,5 százaléka rendszeresen iszik. A fiúk csaknem 70, a lányok 45 százaléka volt már többször részeg. A zöm diszkó­ban vagy más szórakozóhelyen fogyaszt alkoholt, utána a kocs­ma, presszó, az otthon, majd a kollégium következik a sorban. Többségi „nem” Az illegális drogok tekintetében megnyugtató, mondja dr. Barna, hogy a megkérdezettek több, mint 61 százaléka nem nyúlt még kábítószerhez, és nem is kívánja kipróbálni semmi­lyen válfaját. A többiek viszont felvállalták, hogy eljátszottak már a gondolattal, illetve éltek is a szerrel, közülük a rendsze­res és alkalmi fogyasztók aránya 12 százalék körüli. Több fiú, mint lány fogyasztott már kábítószert. A 15 éve­sek 10 százaléka fogyasztott drogot a tanulmány készítésének időpontjáig - ezzel szemben a 19 évesek vagy annál időseb­beknek már a harmada... A drogfogyasztás helyszínének megjelölése ugyancsak megdöbbentheti a nevelőket: az első helyen a diszkók és a házibulik, a másodikon a kollégiumok szerepelnek. Bár az adatfelvétel anonim volt, különböző kérdésekkel fel tudták térképezni a gyerekek hátterét. A drogot még nem próbálók többsége teljes családot tudhat maga mö­gött, az átlagosnál jobb anyagi körülmények között élők közül is kevesebben élnek kábítószerrel. Az­az ott, ahol nincs édes szülő, vagy csonka a csa­lád, nagyobb veszélyben van a gyerek, és haj­lamosabb hozzányúlni a droghoz. Tanulság a nevelőknek Sok tekintetben evidenciákra jutottunk, mondja Barna Viktor, de nem lehet elégszer elismétel­ni ezeket. Az illegális drogfo­gyasztók vagy a túl laza, vagy a túl szigorú kollégiumi fegyel­met, ezzel párhuzamosan az unalmas életet, illetve a felesle­gesen sok elfoglaltságot hozták föl a kollégium belső világának jellemzőjeként. S hogy kivel be­szélik meg a legőszintébben a dolgokat a gyerekek? Minden má sodik a kollégiumi barátot emlí­tette, 7 százalék fordulna csak a nevelőhöz. Még ennél is keve- j sebben jeleznék nekik, ha tu­domásukra jutna valakinek a drogfogyasztása. Azok j aránya, akik nevelőtől kérnének segítséget, ez­relékekben fejezhető ki. M BALOGH Z. Kábítószer-fogyasztási szokások I korcsoportok szerint 100% H aou mm mm MB alkalmi/ rendszeres fogyasztó bb 60% egyszeri 40% nem zm Ü H I wm 15 éves 16 éves 17 éves 18 éves 19 éves Forrás: Foci Volt-e már részeg? lány igen, de csak egyszer ® nem, még soha igen, többször Is Alkoholfogyasztási szokások- Szí ________________” y £49 lány rendszeres alk.togy. alkalmi alk.fogy csak megkóstolta, de azóta nem ivott még ki sem próbálta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents