Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)

2004-07-26 / 203. szám

12. OLDAL BOTYKAPETERD B E MUTATKOZIK 2004. JÚLIUS 26., HÉTFŐ BHHB BOTYKAPETERD \ Csertő 9 • Patapoklosi \ Merenye o«* ? \s> TófszentgyÖrgy V F Zsfcót / '-o Beeefa Nagypeterd £"“t ^ Bmmim **“» °oSLCh<iW Rteafar A KÖZSÉG GAZDÁI. Polgár mester: Pál János. Alpolgármes­ter: Czigelédi Lászlóné. Képvise­lők: GellérJánosné, Hóbor László, Nagy Zoltán, Vászon Károly. Ci­gány kisebbségi önkormányzat: elnök, Pirbus Lászlóné. Képvise­lők: Csonka Irma, Csonka László­né. Lelkész: Czövek Olivér. Elérhe­tőség: Községháza, 7900 Botyka- peterd, Kossuth u. 24. Telefon és fax: 06-73-346-006. Mobiltelefon: 06-30-340-1465. E-mail: botykape- terd@axelero.hu. ■ NÉPRAJZI ÉRTÉKŰ házakat is láttunk. A Kovács-telken gémeskút magasodik. Bévárdy Sándor lefes­tette a KBJ-feliratú (a régi tulajdo­nos neve: Kis Bagoly János) utcai épülethomlokzatot is. A hajdani Hajdú-udvarban Légrádiék ólas gó- rét, pajtát, artézi kutat óvnak. Gál Klaudia tanuló elmondta, hogy a kertjük virágait ő is gondozza. ■ botykapeterd dunantuänapb. hu 'Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Szentlőrinc-Ormán- ság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Faluház vendégszobával Szépült a falukép az egy évvel ez­előtti ittjártunk óta. Parkolót ala­kítottak ki a községháza előtt, amelynek falára falucímert és feliratot készített Bozsogi Tamás és Dömse Tibor. Az udvar kopja­fáját a testvértelepülés, az erdélyi Erdőcsinád alkotói: Lukácsy Szilamér és Mihály József farag­ták. A faluházban vendégszobák, a majd 120 négyzetméteres ren­dezvényterem, valamint a kony­ha kaptak helyet. Itt majálist, fa­lu- és nőnapot, karácsonyi ünne­pet, eljegyzést, lakodalmat, bált és üzleti esteket tartanak. A falu­si turizmus másik színhelye az önkormányzati tulajdonban lévő Messzilátó csárda, ahol felújítot­ták a parkolót és kitűzték azon országok zászlóit - épp tízet -, ahonnan rendszeresen érkeznek vendégek. Idegenforgalmi látvá­nyosságnak számit a Pálma ven­déglő, ahol lakodalmat, ballagási estet, keresztelőt és halotti tort is szerveznek. A közmunkások, így Futó Attila és Nagy József több mint két hektár zöld te­rületet gondoz­nak, munkáju­kat egy új fű­nyíró kistrak- tor is könnyíti. A Kispeterd társközségbe vezető utat megerősítették. Egy, a Szabad­ka mellől ideköltözött mezőgazda- sági vállalkozó mázsaházát, szárí­tóját és tárolóit díszes kőkerítés övezi, ami a falun átvezető 6-os út egyik jellegzetessége, tudtuk meg Pál János polgármestertől. Netes vágyak A temetőben elkészült a kolum- bárium, a ravatalozót pedig most tatarozzák. Befejeződött már a burkolás és a lambériázás. A külterületi községrészben, Kispeterden, amely hajdan önál­ló falu volt, jelenleg az orvosi rendelőt és az ifjúsági klubot re­noválják. Egyebek közt lambéri- áznak és bővítik a gyógyszer- készletet. Az anyaközségben azt tervezik, hogy még idén létre­hozzák az ifjúsági klubot a ki­sebbségi irodával. Szeretnék a telekunyhót is berendezni, a he­lyiségét már biztosították. A gyerekekben komoly az igény, hogy cseteljenek, levelezzenek és tanuláshoz szükséges háttér­anyagokat böngésszenek. Net- cset-álmaikról meséltek nekem a Mikolics- és a Csonka-testvé­rek, Hajdú Tamás, Gál Csaba, Király János és Bíró Éva, akik fa­lusétánk során kísérőim voltak. Mezen a falunév Halastó és lovas út A gyerek focisták örülnek annak, hogy Botykapeterd feliratú mezt, lábszárvédőt és focinadrágot kap­tak a községtől. A kisebbségi ön- kormányzat pedig sportfel­szereléssel és hifitoronnyal kedveskedett, ugyanis a játé­kosok győztek Zsibóton és _____ Becefán. Cson­ka Lászlóné (39 éves) képviselő elmondta, fér­jével olyan közösséget alapítanak, amelynek tagjai a labdarúgók is. Pirbus László és Bíró József a klub- helyiség tárgyainak megóvói, vagy­Csonka Lászlóné is a rend- és kulcsfelelősök. Nem csekély felelősség hárul Hajdú Atti- la csapatkapitányra is. _________■ Venicz J ózsef és felesége, Erzsé­bet (45 éves) a közért, a telepü­lésért is fáradozó emberek. A férj például a faluház építése so­rán 300 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végzett társaival, amikor falat húztak. Barátaival, akik a Gál, a Csonka és a Neiczer család tagjai, együtt hordják be a szénát. Nyilatkozónk, Erzsé­bet elmondta azt is, hogy a köz­ség jeles napjain részt vesz a szervezésben. Más szomszédos helységek ünnepnapjain pedig befogják Róna és Büszke nevű lovukat és fogaton vonul fel a család Nagypeterden, Rózsafán és Szigetváron. Udvarukon hob­bitavat alakítottak ki, de szeret­nék, ha horgásztó létesülne a fa­luban is egy zugszemétlerakó helyén. Az asszonyka örül an­nak, hogy Hóbor Lászlóné ven­déglős és Pál Jánosáé ügyintéző ünnepi szereplésre gyerekeket .. készítenek fel. Ne kik köszön­W i b°r Balázs tán­re is fellép. Di- \ jHfcj csérőn szólt az amatőr focis­Venicz Józselné közül megem­lítette Csonka Lászlót és Nagy Gábort, hogy mennyire szorgal­masak. Hangsúlyozta: - Ne­gyedszázada költöztünk ki ide Szigetvárról. Most már mara­dunk. AZ ÚJ FALUHÁZ és arborétum Jellegű udvara. Utóbbit Bálint Ká- rolyné hivatalsegéd gondozza. 0 virágosítja a háborús emlékmű parkját is.______________________ ■ Cs alád a faluért Együttműködés Légrádi István fuvaros és felesége katolikusként a református egy­házat is támogatják. Norbert fiuk például sző­nyegvásárlás­ra adott pénzt. A család fizeti a legtöbb adót az önkor­mányzatnak. Részt vesznek a falu- és nő­nap, valamint a majális lebonyolításában. Főző­asszonyként szorgoskodik a csa­ládanya, aki korábban a farsangi bálon a jelmezértékelő zsűriben is dolgozott. Hangsúlyozta: - Sze­retném elérni, hogy a gyerekek becsüljék meg a köztéri játéko­kat. A majálisnak meg legyen ha­gyománya^ _________________■ Tó th Istvánná (26 éves) és férje el­beszélgetnek a gyerekekkel erköl­csi és viselke­dési szokások­ról. Téma az italozás és a va­gyonvédelem is. A nyilatkozó hölgy szeremé, ha vezetésével időseket patro­náló jótékony- sági csoport alakulna, amelynek munkájában részt vennének Sétány Mónika és a Csonka-testvé­rek is. A számítógépes csoport tag­jait is tanítaná e-mailezni és csetel- ni is. Elmondta még: - Azon va­gyunk Csonka Lászlónéval és Pirbus Lászlónéval, hogy a fiatalok a klubjuk kialakítása során vállalja- nak közösségi munkát.________■ O R OSZLÓ BE MUTATKOZIK \x Gödre Baranyajenő / Paléo Baranyaszentgyörgy X* ,,s4 ““S«?53 Bakócao" Meződé ,/X. Jékeso­; öTarrós -yázsnok ..... Feisőegerszet 'tp Varga Ligete OROStkQi Magyars*# óKisbesztgrte A község vezetői A 333 lakosú település polgár- mestere: Szabó József. Alpolgármester: Jäger Feren­cé. A képviselő-testület tagjai: Sáfrány Zoltán, Gyenis László, Vészi Tiborné, Késmúrkiné Pozs- gai Judit, Máté Tamásné. Kisebbségi önkormányzata nincs. A település a Sásdi Körjegyző­séghez tartozik, körjegyző: dr. Kajdon Béla. Háziorvos: dr. Bánffy Zoltán, dr. Farádi Mária. Gyermekorvos: dr. Máté Mária Az önkormányzat címe: 7370 Oroszló, Petőfi utca 29. A körjegyzőség címe: 7370, Sásd, Rákóczi utca 41. oroszb. dunantulinapb. hu Az oldal a Baranya Megyei Ön­kormányzat és a Völgység- Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Az oldalt összeállította: Bóka Róbert Oroszló: panoráma a Most 333 lakosa van a szelíd lankákkal kísért falunak. Maga­sabban fekvő pontjairól gyönyörű panoráma nyílik köröskö­rül a Hegyhát cammogva vonuló dombjaira, a sötéten tarajló erdőfoltokra, melyek közt búzatáblák sárga szőttese, rétek zöld térítője feszül Hagyományok jegyében Az emléktáblánál mindig van koszorú A szőke fiatalasszonynak a moso­lya is szőke - szelíden sorolja ki­adásaikat. Vészi Tiborné most az önkormányzatnál közmunkás, de az a 45 ezer forint, amit kézhez kap, lehetne 80 ezer is - sóhajt, egy kicsit már kesernyésebb mo­sollyal. Hiszen csak a tankönyvek legalább tizennyolc ezerbe kerül­nek. A lánya Sásdon a vendéglátó­ipari szakközépiskolában tanul, a fiú jó lenne, ha a hentesiparit vá­lasztaná Pécsváradon. Vészi Ti- borné dolgozott a vendéglátóipar­ban és másutt is - de Lengyeltóti­ban se volt szerencséje neki és sorstársainak, ahol három hóna­pig biztosítékokat gyártottak egy cégnek ingyen... A magyarszék varrodába is már csak három oroszlói nő jár. Szabó József polgármester vál­lalkozóként jól ismervén a lá- nyok-asszonyok kiszolgáltatottsá­gát, annyit azért hozzátesz az el­mondottakhoz, hogy egy fővárosi papíripari kft. remélhetően szep­temberben rehabilitációs üzemet nyit - a faluközponti, idegenfor­galmi céllal létesített panzió ala­kítható át húsz fős üzemmé. Olyan rászorulókat alkalmazhat­nak majd, akik 50-70 százalék­ban rokkantak. Sajnos körülbelül 25 ilyen emberünk van - fogal­maz a polgármester. Az önkormányzat jelenleg is tíz embert foglalkoztat, s ezzel az egyik legjelentősebb helyi mun­káltató. Oroszló egyébként is sa­játos helyzetű - a jó közlekedés­nek is köszönhetően Pécs, Komló jovore is? és Dombóvár a munkavállalók többségét elszívja a faluból. A munkanélküliség ezzel együtt is 27 százalékos, amit súlyosan te­téz, hogy igen magas a csökkent munkaképességűek száma. Ami a helyi kondíciókat illeti, egy dombóvári cég könnyűszerkeze­tes csarnokokat gyártó lakatos­üzeme viszi a prímet 15, zömmel oroszlói alkalmazottal. A német tulajdonú mezőgazdasági vállal­kozás - noha nagy területeket művel - a korszerű technológiá­nak megfelelően csak néhány oroszlóinak ad munkát, míg a többi kis cég - két fuvarozó, két fazekas, néhány kereskedő és kis­gazda - nemigen lépi át a családi vállalkozás kereteit. Ma a házak tövében, ablakok­ban mindenütt virágok nyílnak. A villanyoszlopokon futómus­kátlik, a buszmegállókban gyö­nyörű új padok igyekeznek fe­ledtetni, hogy a falu főutcája nem más, mint a forgalmas 66-os főút. A rendezett tiszta porták, a Rákóczi utca gyerekzsivaja nem pusztán a költői fordulat kedvé­ért jósolnak szebb jövőt, hanem Oroszló adottságai okán is. Pécs innen autóval 15-20 perc, kitűnő a közlekedés: az önkormányzat nem ok nélkül kínál rövidesen jónéhány további komfortosítás­ra váró, olcsó lakást, és legalább 20-30 házhely kialakítását, eladá­sát tervezi, rendkívül kedvező feltételekkel. A polgármester azt a reményét is kifejezte, hogy az elkövetkező hat éven belül a gáz­vezeték és a szennyvízcsatorna kiépítése megvalósulhat. Az utóbbira a helyi vízműt működ­tető Pécsi Vízmű kötelezettséget is vállalt - a beruházás Kis­hajmást, Mindszentgodisát, Ba- kócát és Oroszlót közös hálózat­ra fűzné föl. Nagyszerű falunapon vannak túl Oroszlón, ahol élénken él az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hagyománya is. Kodráné Ignáczy Enikő a templom falán lévő emléktáb­lához is elkalauzol A falu erősödő „éntudatáról”, kö­zösségi szelleméről szólva, első­ként a helybéli asszonyok újsá­golják, majd Szabó József polgár- mester is megerősíti, hogy egy igazán vidám, nagyszerű hangu­latú falunapot sikerült tartaniuk az idén július 17-én. A búcsú fé­nye, amely kezdett megkopni, is­mét megerősödhet. Az eseményt lázas készülődés előzte meg, már csütörtökön disznót vágtak, pén­teken töltötték, hogy a szombati napon a vendégcsalogató illatok se hiányozzanak. A kanonok azt is kikötötte, hogy a búcsú ünnepi misével vegye kezdetét. Az egész napos programnak nem csak ; oroszlói, hanem nagyon sok vidé- I ki vendége is volt. Az ünnep sike­réért - hangsúlyozza a polgár- mester - nagyon sokat tettek az önkormányzatnál dolgozó köz­munkások is. Minden évben a halottak nap­ján gyertyát gyújtanak a világhá­borús emlékműnél, és méltán megkülönböztetett ünnep Orosz­lón nemzeti ünnepünk, március 15-e. A helyiek büszkék lehetnek arra a történelmi eseményre, amely az 1848-49-es forradalom és szabadságharchoz köti a köz­ség nevét. 1848. szeptember 27-én itt csaptak le a császári seregre a magyarok Hrabovszky Kázmér al­tábornagy vezetésével, hogy az el­lenség két nap alatt Pákozdig hát­ráljon - a csatát „oroszlói rajta­ütés” néven jegyzik a hiteles kró­nikák. Vajda József helytörténész az itteni egykori uradalmat is bir­tokló, később kivégzett Hra- bovszkyt ma is a tizennegyedik aradi vértanúnak tekinti. Az ese­ményre a templom falán elhelye­zett márványtábla is emlékeztet. Vészi Tibornét most az önkormányzatnál foglalkoztatják

Next

/
Thumbnails
Contents