Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)
2004-07-24 / 201. szám
16. OLDAL ZÖLD TÜKÖR 2004. Július 24., szombat Szigetek születtek a Rihában Európa egyik legértékesebb vizes élőhelyét rehabilitálják ___________________Jegyzet____________________ A mezők vészes csendje Hollandok finanszírozzák azt a munkát, amely két éve kezdődött a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rihai védett területén. Az élőhely-rekonstrukció azonban a határ túlsó oldalán is folyik, a kopácsi területen a horvátok is célul tűzték ki a hajdani vízivilág megújítását. Elkészült már közös kiadásban a védett rész ökoturisztikai térképe is.- A DDNPI területén a Duna kanyarogva, meanderezve járja be széles völgyét, homok- és iszapzátonyokat épít - jellemzi hangulatosan a terület értékeit és különlegességét Závoczky Szabolcs, a DDNPI helyettes igazgatója. Ezen a szakaszon - Homorúd alatt - különösen feltűnőek a túlfejlődött kanyarok, a mellékágak, mint például a Grébec-Duna, vagy a Rezéti- Duna. A holtágak további élete attól függ, hogy milyen kapcsolatban maradnak az élővízzel. Ha megszűnik az időnkénti összeköttetés, pusztulásuk felgyorsul, rohamossá válik feltöltődésük, eliszaposodásuk. A Rihán folyó élőhely-rehabilitáció éppen ennek a folyamatnak a megállítását célozza. A munka két éve kezdődött, a hollandok segítségével mintegy 40 millió forint értékben végeznek itt munkákat. Tavaly elbontották az úgynevezett kettes, illetve hármas Riha közötti gátat. Ennek eredményeként szigetek alakultak ki, különleges élővilágnak otthont teremtve. Závoczky Szabolcstól megtudtuk, a Riha rehabilitációját célzó erőfeszítéseik félidőben tartanak. A vízhez kapcsolódó Kis-Rihába vezérárkot .mélyítettek, megtisztították az itt lévő kis tavakat. Rendbe tették a Riha befolyó zsilipjeit is. Idén folytatják az említett vezérárok mélyítését, ezzel is biztosítva az időnkénti szükséges vízutánpótlást. Ugyancsak ennek az évnek a feladata a Megtisztították a kis tavakat Kis-Riha mellett egy madármegfigyelő torony megépítése, illetve ettől nem messze egy madárgyűrűző állomás kialakítása. Idén a munkával végeznek. A területen újra vizes élőhelyek alakulnak ki, amelyek természetesen védettséget élveznek. A horvátok is dolgoznak folyamatosan - ott is FOTÓiT.L nagyjából 40 millió forintnak megfelelő ösz- szeget költenek e célra így európai mértékkel mérve is tekintélyes és igen értékes természetvédelmi zónában kap lehetőséget az élővilág az újbóli megtelepedésre, a megmaradáshoz. A mezőkre, az erdőszéli cserjésekre emlékszem, meg Natán úrru. Sokdi- optriás szemüveggel járta a város környéké, s nagy megtiszteltetés volt, ha magával hívott bogarakat keresni. Olyan gyűjteménye volt, hogy amikor módjába lett volna külföldre távozni, ám azzal a feltétellel hogy bogarait itt kell hagynia, maradt Magyarországon. Rengeteg vöt régen. Hártyásszár- nyúak, kitinvázasak, színesek és feketék, apróbbak és ami világunkban hatalmasak. Van most is, dörrenhetnek rám, pláne idén, levéltetű- és szúnyoginvázió keseríti meg az emberek életét, mezőgazdászok átkozzák a kukoricabogarakat, mindenféle ormányosok támadják a haszonnövényeket Igaz. De idén például alig-alig láttam törpehőscincért a tűztövisek fehér virágain, nem leltem rá a fajta nagyobb példányaim a korhadó fatörzseken, egyszerűen eltűnt a szemem elől a régebben a bükkfák napos oldalán császkáló havasi cincér, nem kerültek a szemem elé a mezők virágain régen oly gyakori különböző színes mezei poíoskafélék, a szivárványostul tündöklő aranyos báb- rablók közül idén már egyre sem bukkantam, nem tudom, létezik-e még az óriási éjszakai pávaszem, s ebben az évben cseresznyeérés elején nem láttam hangosan zengve repülni fenséges szarvasbogarakat sem, hogy a gallérok környékén pár évtizede még gyakori fényesen barna orrszarvúakról ne is beszéljek. Lehet, hogy ma már nem foglalkozom rovarok, bogarak gyűjtésé vei a szemem „nem jár rájuk, ” Ám az is lehet, környezetünk komoly és drámai változásainak néma jelzői. Kíváncsi vagyok, ha még feladat az általános iskolákban biológiaórám bemutatni egy 30 bogárból álló saját gyűjteményt, hány diák tudja produkálni. Kíváncsi lennék arra is, csak az én szememben tűnnek-e egyre csendesebbnek a nyári váágzó mező, az erdők léniái, előfordul-e még, hogy a vámsok esti utcai fényei óriáscsíbomkat vonzanak. Meglehet, borúlátó vagyok. És a jelennél még jobban félek a jövőtől Mert ha valóban ennyire megfogyott a rovatok, bogarak száma, akkor fogynifogamadamkéis.Ésminden olyan álfáié, amely ezeket fogyasztja. Ha most nem hallom a nyári melegben zizegve, döngicséhte zenélni a mezőt, akkor nem haüom majd a madarakat sem énekelni. Ezt pedig még elgondolni is ijesztő. Van persze némi reményem is: csak képzelődöm... MÉSZÁROS ATTILA Kerekesek a Mecsekben Lassan kibontakozik a béke a Mecsek erdei útjait kedvelő bringá- sok, illetve az ezeken az útvonalakon kirándulók között. A Mecseki Erdészeti Rt., illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság engedélye alapján a Pécsi Túrakerékpáros Klub évek óta dolgozik a hegy erdei kerékpáros turistaútvonalainak kijelölésén. Munkájuk eredményeként eddig több mint 200 kilométer hosszan tábláztak ki kerékpáros túraútvonalakat. Ezek jelentős része a Közép-, illetve Nyu- gat-Mecsekben vannak, de tetemes távolságot kerekezhetnek a bringások a Dráva folyó mellett is. Ezeket az útvonalakat már feltüntetik a turistatérképeken is, a bringások tehát nyugodtan elindulhatnak rajtuk. Ettől persze nekik is be kell tartani azokat az illemszabályokat, amelyek általában a természetjárók viselkedését meghatározzák. Azzal a klubnál is számolnak, hogy mindig is lesznek olyanok, akik vadul száguldoznak majd kerékpárjaikká a hegyi utakon, de a gyalogos kirándulók biztosak lehetnek abban, ezek nem a klub tagjai közül kerülnek ki. ■ Hírek PÉCSVÁRADRÓL is lesznek előadói a kapolcsi Művészetek Völgye rendezvénysorozat Zöld udvar programjának. Július 30- án mutatják be délután 14 órától a Zengő a természetvédő szemével című filmet, majd 15 órakor kezdődik egy beszélgetés - Ökopolitika és a Zengő esete a NATO-val -, amelynek egyik részvevője a Civilek a Zengőért szervezet képviseletében Herbert Tamás. ERDEI UTAKON A ZSEUCBEN címmel szervez túrát a Pécsi Túrakerékpáros és Környezet- védő Klub. A mintegy 90 kilométeres kerekezés augusztus 7- én indul reggel 8 órakor a Mecsek Áruház elől, erdészeti mű- utakat, földutakat és közutakat egyaránt érintve érkeznek visz- sza részvevői Pécsre. ■ Oldalunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készük. Összeállította: Mészáros Attila Megújul a várpark tava Újjá éled Szigetváron a vár park kis tava. Ha minden a tervek szerint alakul, 2006 közepén már kitisztított mederben, közepén csobogó szökőkúttal várja látogatóit. A tavacska több évtizedes tetszhalál után lehet ismét a város egyik kellemes színfoltja. A halálharangot az alig háromnegyed hektáros tó felett az Almáspatak szabályozása kongatta meg. A természetes vízutánpótlását adó Basa-árkot ugyanis a mederrendezés során úgy kötötték be a patakba, hogy ezzel elvágták az útját a tó felé. Pedig annak idején kis szigetére fahíd vezetett, partján kellemes pavilon várta az arra sétálókat, s még csónakázni is lehetett rajta. Azóta feliszapolódott, algáso- dott a vize, nád és sás nőtte fel. Visszájára fordulva nem díszként, inkább csúfságként szolgált. Pár évvel ezelőtt civil kezdeményezés és szervezés eredményeként a felét megtisztították, de pénzhiány miatt a munkát abbahagyták. A napokban a képviselő-testület rendkívüli ülésén is szóba került a csónakázótó. Egy alapítvány foglalkoztatási pályázatot ad be, húsz szakember a tónál végzi majd 18 hónapon keresztül szakmai gyakorlatát. Ez időszak alatt tisztítják meg a medret, biztosítják egy fúrt kút- ból a vízutánpótlást. A tervek minderre már korábban elkészültek, a vízjogi létesítés iránti engedélyezési eljárás folyamatban van. A munkát 2006 közepére szeretnék befejezni. Komposztálóláda a háztartásoknak Már átvehetik a komposztálóládákat azok, akik sikeresen pályáztak a pécsi Környezetünkért Közalapítvány által meghirdetett akcióban. Az egyik cél az, hogy a ládák használatával csökkenjen a háztartásokból elszállított kommunális hulladék mennyisége. Idén már harmadik alkalommal hirdette meg az akciót az alapítvány. Az érdeklődés változatlan, azzal együtt, hogy akik valóban használni tudják, már az első években igyekeztek beszerezni az egy köbméter űrtartalmú, kemény fából készült komposztálóládákat. Két évvel ezelőtt 132, tavaly 100, idén 80 darabot osztanak szét. Mercz Évától az alapítvány munkatársától megtudtuk, 2004-ben pontosan annyi pályázat érkezett, mint a rendelkezésükre álló mennyiség. A térítés nélkül átvehető ládák elkészíttetése idén 650 ezer forintba került, ezt az alapítvány részben pályázaton nyert pénzből, részben a Biokom, illetve a pécsi önkormányzat támogatásából fedezte. A lehetőség egyelőre csak a megye- székhelyen élők előtt adott. Az alapítvány azonban szeretné szélesíteni kört, ha országos pályázaton nyert összeg ezt lehetővé teszi, a jövőben akár regionális szinten is meghirdetik a komposztláda-akci- ót. Mindez elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a háztartásokban komposztálásra kerülő anyagok révén minél kevesebb kommunális hulladékot kelljen a lerakókba elszállítani. ■ SZÜRKEGULYA. A kölkedi nagyréten, a Duna-Dráva Nemzeti Park fokozottan védett árterén 2000 decemberétől élnek szürkemarhák. Jelenleg három tenyészbika, hatvanhét tehén és ötvenhat borjú alkotja FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ a ridegtartású állományt. Csak tiszta forrásból Több mint ezret vettek az elmúlt években lajstromba Folyamatosan teszik és tartják rendbe a Mecsek forrásait. A fakadó vizek foglalását ma már törvény szabályozza, mivel minden forrás védettséget élvez, s a foglalás is csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. A Mecseken oly sok van, hogy szükségessé vált feltérképezésük, katasztere- zésük, ezt a munkát egy bizottság éveken át végezte eL Több mint ezer került a lajstromba. Elismerés övezi a Mecsek Egyesület, az Erdészeu Rí. forrásokat mentő tevékenységét. Volt ugyanis a hegy látogatott turistaútvonalainak egy olyan korszaka is, amikor számos forrás kiszáradt, elhanyagoltságuk miatt eltömődött, vizük elszennyeződött. Ma már egyre gyakrabban találkozhatunk ismét szépen rendbe tett, névtáblával ellátott és a kirándulókat, turisták finom, hűvös vízzel fogadó csobogó forrásokkal Vagy éppen némákkal, bár ezek közül például az orfűi Sárkány-kút- nak éppen ez adja a nevezetessel Időszakos fr» rr 4 c náKa Forrásfelújítások* 23 teljes, 15 részleges felújítás 1998 Csokonatkút 1999 Farkas-forrás, Mihály-remete-forrás, Szarvaskőt, Szúadó-forrás, Bögréskút 2000 Almás-forrás, Kisalmás-forrás. Almáskeresztúri forrás 2001 Pipás-forrás, Évi-JancsMorrás, Bikfa-forrás, Négybarát-forrás, Cigánykút Szentkút. Lendület-forrás, Nyáras-forrás, Lobogós-kút Virág-forrás 2002 Bagoly-forrás, Pálos-kőt, Feketekő-forrás, Bányász-forrás, Fecske-forrás, Oelelőköt, Miska-forrás, Feri-forrás 2003 Barátság-forrás, Anyák-kútja, Melegmányi forrás, Büdös4(út, Teletö-kút. Mariska-forrás, Gegen-kút, Oarázskút Fonás: Baumann József éveken át hallgat. Idén azonban, a bő tavaszi csapadék hatására néhány napon át bőségesen folyatta vizét. Maga az elnevezés egyébként onnan ered, hogy a régiek szerint a hegy belsejében összegyűlő, majd a „kitörésre készülő” vízmennyiségnek olyan H erős hangja volt a mélyben, mint a mesék szörnyének.- Az ezer mecseki forrásból 187 megnevezett, állandóan működnek - tudtuk meg Bőmnek Jenőtől a Mecsek Egyesület ügyvezető elnökétől csak néhány apad el időszakosan. Folyamatos gondoskodást igényelnek, kérjük is a kirándulóktól, ha forráshoz érnek, s eltömődött a levelektől, gallyaktól a kifolyóárok, tisztítsák meg. Lobog a Kékhullám Egyelőre nem csinál nyarat az az egy szál „fecske”, amelyet a napokban helyeztek ki a Balatoni Hajózási Rt. siófoki kikötőjében. Egy olyan információs tábláról van szó, amely tartalmazza a tó minden fontosabb aktuális adatát, az átlagos vízmélységtől a hőfokon keresztül a vízállásig. A magyar tengert Pécsről és Baranyából látogatók azonban bizakodhatnak, mert a Környezetvédelmi Minisztérium ígérete szerint a tó délnyugati partján is hamarosan találkozhatunk ezekkel az információs táblákkal. A Balaton vízállása 2001. májusa óta először került a szabályozott szint alsó határa fölé. Bár folyamatosan telik a meder, a Sió zsilipjét továbbra is zárva tartják. Miközben a vízminőség is látványosan javult, a parti strandok üzemeltetői nem tolakodnak, hogy a minősítésükre kiírt Kékhullám zászlót elnyerhessék, kitűzhessék. A több mint száz strandnak mindössze negyede mutatott érdeklődést. Tegnap eldőlt, közülük 19 használhatja egy évig a kiváló vízminőséget és a színvonalas ellátást bizonyító lobogót. ____________■
