Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)
2004-07-03 / 180. szám
8. OLDAL POLITIKAI 2004. Július 3., szombat tUMHf T A F Ó R U M „Együtt a városért!” Június 13-án Pécs város választójogú polgárainak közel 42%-a vett részt az első magyarországi európai parlamenti választáson, ami alacsonyabb volt, mint a Baranya megyei választási hajlandóság, de az országos átlagot fölülmúlta. Összesen 52757-en döntöttek úgy városunkban, hogy kifejezik véleményüket arról, ki képviselje országunkat az Európai Parlamentben, kik azok, akik leginkább tudják a magyar érdekeket érvényesíteni a közös európai döntéshozatalban. Pécsett is a polgári oldal vezető ereje, a Fi- desz-Magyar Polgári Szövetség szerezte a legtöbb szavazatot. Sokan kérdezik: Hogyan tovább? Ma is azt mondjuk, amit több éve vallunk - Pécsett a politikai hangulatra érzékenyebb emberek laknak és alacsonyabb arányú az előre meghatározható biztos pártválasztó réteg, mint az ország más részein. A pécsi emberek talán még fogékonyabbak arra, hogy a nekik tett ígéreteket a politikusok mennyire tartják be, városunk valóban fejlődik-e (nem csupán a szavak, hanem a tettek mezején is) és kitől várhatják sorsuk jobbra fordulását. Talán nem véletlen és meglepő a Fidesz-Ma- gyar Polgári Szövetség ilyen arányú megerősödése, hiszen az elmúlt két évben a pécsi szervezet tagsága több mint ötszörösére nőtt, minden választókerületben erős polgári körök működnek és minden szakmai tagozatnak szilárd helyi bázisát teremtettük meg. Ha figyelembe vesz- szük, hogy az elmúlt fél évben a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Pécsett Nagy Csaba révén megnyert egy időközi önkormányzati választást (közös MSZP-SZDSZ-jelölttel szemben) és egy időközi részönkormányzati választást dr. Fekete Éva vezetésével, talán már nem is tűink olyan váratlannak a júniusi 13-ai fordulat. A választók többsége úgy vélekedett Pécsett is, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség jobban képviselné Magyarországot és városunk ügyét a közös Európában, mint más politikai erők, melyek csalódást okoztak. Köszönjük a bizalmat - élni fogunk vele. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Pécsi Szervezete továbbra is nyitott minden olyan együttműködés irányába, amely Pécs érdekében közösen keresi a legjobb, leghatékonyabb megoldásokat. A város jövőjét és sikeres fejlődését meghatározó ügyekben nem lehet a nagypolitika az egyetlen meghatározó tényező, szükség van olyan helyi politikai légkörre, melyben minden vélemény számít, és mindenki úgy érezheti, hogy meghallgatják, még ha gyökeresen eltérő politikai eszmeiséget képviselnek is. A fentiek szellemében a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Pécsi Szervezete - a szövetségi együttműködések széles körű kialakítása és működtetése érdekében - bízva a városunkért tenni akaró polgárok és szervezetek részvételében „Együtt a városért” címmel rendszeres fórumjellegű találkozót szervez, melynek első ülését július 8-án 17.00 órakor a Katolikus Caritas nagytermében (Pécs, Janus Pannonius u. 4.) tartja. Az ülésre szeretettel várunk minden érdeklődő szervezetet. Dr. Páva Zsolt elnök, 1. sz. országgyűlési választókerület; dr. Borhidi Attila elnök, 2. sz. országgyűlési választókerület; dr. Témák Gábor elnök, 3. sz. ország- gyűlési választókerület; De Blasio Antonio elnök, Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Pécsi Csoportja Gondolatok az érdemekről Magánérdek vagy közérdek? gazdasági és politikai hatalmú - uralCsak a közösségek részéről megbecsülésre méltó tettel, magatartással lehet érdemeket szerezni. A tudomány, az irodalom, a művészet, a sport stb. jelesein túl egyéb alkotó munka révén is válhat valaki érdemdús személyiséggé. A történelem tanúsága szerint a romboló háborúk szereplői, sőt a közélet és a politika prominensei között is voltak, vannak elismerésre méltó kiválóságok. A különféle sorsfordulók azonban a méltatlan vámszedőket sem nélkülözték. Emlékezzünk csak a második vüágháborút követő évek bizonyos érdemszaporítóira, akik miközben a partizán múltjukkal kérkedtek, rendes haderők kötelékén kívül harcoló személyt még csak nem is láttak. S persze a rendszerváltást követő komcsizási időszak sem nélkülözte a „fadugós helytállókat”. Az olyanokat, akik pincék mélyén lapulva vészelték át ötvenhat fegyverdörgéstől zajos napjait. Még náluknál is több közismert exlapuló hangoztatta nyilvános fórumokon önreklámozásképpen, hogy milyen hősiesen küzdött a Kádár-rendszerben tapasztalt közéleti álságok ellen. Szövegelésük közben gyakran morfondíroztam azon, vajon honnan volt merszük szemrebbenés nélkül füllenteni, ismerőseik jelenlétében valótlant állítani? Mert kényszerből, önvédelemből vagy megtévesztetten füllentettem magam is. Politikai kérkedésből, kivagyiságból azonban sohasem lódítottam, nem híreszteltem el, hogy nagy ellenálló voltam a szocializmus évtizedeiben. Hiszen legföljebb berzenkedtem, figyelmeztettem, tiltakoztam, „orrok alá dörgöltem”, leveleztem a nézeteimtől idegen jelenségek, törekvések, gyarlóságok miatt. Körön belül fondorkodtam, ügyeskedtem a körön kívüliekért. Meg-megvezettem a tisztségben fölöttem állókat és alkudoztam a hatalom birtokosaival. Miközben tilalmaimat szerveztem az engedélyezett látszatok mögött, publikációimban bujkáltam a sorok között. Megtörtént, hogy korlátoztak alkotmányos jogaim gyakorlásában emiatt. Besúgókkal figyeltettek, rejtett magnóval provokáltak, pártfegyelmit adtak a nyilatkozataimért, párt- határozatokkal korlátoztak szerepléseimben, akadályozták sajtóbéli munkálkodásomat. Amikor pedig tanulmánnyal felérő dolgozatban tájékoztattam a felsőbbséget a közéletben tapasztalt gazságokról, effélékkel traktáltak: „Meggyőződésünk, hogy a társadalomnak égető szüksége van az olyan nehéz emberekre, akiknek az ügy fontosabb személyes kényelmüknél, akik mások kisded megalkuvásait, önzését, hatalmi visszaéléseit nem hajlandók vállrándítással elintézni”. Hozzáfűzve: „A társadalom érdekeiért folytatott önzetlen harcot mindenhol a közösségi szellemű embereknek maguknak kell megvívniuk. Ha Ön bátorítást és buzdítást vár ehhez tőlünk, azt teljes szívvel megtesszük. A kockázatot azonban nem vehetjük le a válláról.” Más szóval: amennyiben hadakozásra szottyan kedvem a közélet szörnyeteg figuráival, tegyem. De ha bármilyen nemtelen eszközzel „lapátra kerülök” miatta, magamra vessek: miért nem maradtam meg konformistának. Ilyen tapasztalatok birtokában elképedve hallgattam az előző rendszerbeli küzdelmeikkel hivalkodó kvázi háryjánosokat. Nem nehezteltem, amiért nem tettek semmit. Ez rendben volna. De ha nem mertek vitatkozni, perlekedni olyan korszakban, amikor civil kurázsi szükségeltetett az igazság kimondásához, utólag hallgathattak volna. Dr. Südi Bertalan A mai gazdasági világ alakulásának legdöntőbb társadalmi és gazdasági kérdése: a magánérdek vagy a közérdek meghatározó érvényesítése tudja-e az emberiség - és benne az egyes ember - sikeres jövőjét biztosítani? Az uralkodó globalizációs irányzat a magánérdek maximális érvényesülésének szükségessége mellett döntött a mindenható pénzuralom formájában. Következményei azonban azt mutatják, az emberiség biztos jövője érdekében elengedhetetlenül szükséges a megfelelő közérdek megvalósulása. A rendszerváltás kialakítói és kormányai egyértelműen a magánérdek érvényesülését - mégpedig a kiváltságos elit magánérdekeinek mind teljesebb biztosítását - tették uralkodóvá a sajátos magyar privatizáció megvalósításán keresztül. Ami azt jelentette, hogy a Kádárkorszak gazdaságépítő idejében keletkezett hatalmas állami vagyonnak teljes, igen gyors, ingyenes vagy olcsó megszerzése történt a régi és új kiváltságosokból létrejött elit részéről, e vagyont létrehozó munkavállaló teljes kirekesztésével. Az uralkodó vállalkozói elit egy része azonban nem elégedett meg az állami vagyon megszerzésével, hanem a piacgazdaság és a demokrácia sajátos értelmezésével maximális nyereséget biztosított a maga számára. Nemegyszer bűncselekményekkel. Nemzetgazdasági sikerállítások igazolására gyakorta statisztikai adatok szolgálnak. Ezek azonban esetenként nem a valóságot mutatták. Példa rá a munkanélküliségről szóló jelentés, amiért figyelmeztetést kaptunk. Az EB szerint ugyanis a hivatalos - igen kedvező 5,8%-os - ráta eltakarja a probléma méreteit, mert a foglalkoztatási arány nagyon alacsony, alig 60% - olvasható a HVG április 17. számában. A kormányzat által folyamatosan közölt nemzetgazdasági sikerek valósága: az egyre korlátlanabb kodó - elit és a munkavállalókból, nyugdíjasokból és munkanélküliekből álló - szolgáló - lakossági többség, valamint nemzetgazdaság egyre szerényebb működése. A világ reális gazdálkodású államaiban - ahol a jogos magán- és közérdek egyaránt megvalósult - a nemzetgazdaságok, a magánvállalkozások egyaránt sikeresek és lakosság is jól él. A elinteni államvezetés nemcsak a gazdasági múlt súlyos hibáit javította ki, hanem rendkívül nagy költségvetési többletet, munkanélküliség-csökkenést, lakossági jólét emelést és egyéb sikereket eredményezett, mert a közérdeket szolgálta. Bush viszont a jómódúakat pártoló, adócsökkentő gazdaságpolitikával elérte, hogy a költségvetési többlet semmivé vált, és egyre nagyobb gazdasági nehézségek keletkeznek. A közérdek érvényesülésének jelentőségét számunkra legjobban az EU léte és bővülése bizonyítja. Ezzel megszűnik az európai népek évezredes ádáz gyűlölete és harca. Téves azonban az olyan értelmezés, hogy ezzel egyszerre jólét következik be Magyarországon és a többi csatlakozó országban. A valóság: a jólét megteremtésének konkrét lehetősége, amelynek megvalósításában közre kell működnie az ország- gyűlésnek, a kormánynak, lényegében az egész népnek - nem kényszerből, hanem jól felfogott érdekünkből. Az összes párt, de különösen a két nagy párt együttműködésére van szükség népünk egyetemes érdekeinek biztosítására, az általános jólét kialakítására. Ez azzal a politikai szemléletváltoztatással érhető el, hogy a pártok ne uralkodni akarjanak a népen, hanem szolgálni. Dr. Vejkey Kálmán Sodródás a csőd felé Június 21-én az országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának ülésén Pichler Imre (MDF) baranyai országgyűlési képviselő interpellált a siklósi és a szigetvári kórház ügyében.- Június 1-jei hatállyal lemondott dr. Fülöp Erzsébet, a siklósi kórház igazgatónője. Teljes ellehetetlenülés előtt áll a siklósi kórház. A 2004-ben bevezetett megszorító intézkedések hatására már az sem segítene, ha bezárnák a szülészetet, és további dolgozókat bocsá- tanának el - mondotta Pichler Imre. - Ebben a meglehetősen kilátástalan helyzetben dr. Marenics János, a város polgármestere mindent elkövet, hogy a közel 50 ezer állampolgár kórházi ellátása folyamatos legyen a jövőben is. Az új szerződés alapján 8 millió fo- rint/hó összeggel kap kevesebbet a siklósi kórház. A polgármester elmondása szerint így kell visszavenni a nemrég adott 50 százalékos béremelést. A helyzet semmivel sem rózsá- sabb a szigetvári kórház esetében. A 2004-ben bevezetett finanszírozási rendszer nemcsak az előbb említett kórházakat sodorja a csőd felé, hanem az ország többi egészségügyi intézményét is nehéz helyzet elé állítja. Az önkormányzati biztos pénzügyi machinációi is közrejátszanak abban, hogy hamarosan a siklósi kórház sorsára jut a szigetvári kórház is.. A gazdasági igazgató és az önkormányzati biztos által kimutatott eredmény között több mint 50 millió forint a különbözet. A 164 millió forint konszolidációs összeg mellett egy éve folyamatosan növekszik a lejárt határidejű, halasztott számlák száma, ami 57 millió forintot tesz ki. A önkormányzati biztos az elmúlt 18 hónapban 56 millió forint bér- és költségtérítést vett fel. Nem véletlenül említettem az előző interpellációmban, hogy rövid időn belül a minisztérium által ajánlott önkormányzati biztos érdemtelenül jut nagy állami pénzekhez. Kérdezem államtitkár asz- szonyt, mit kíván tenni az ország leghátrányosabb térségében lévő siklósi és szigetvári kórház fennmaradásának érdekében. Várom megtisztelő válaszát. A képviselő interpellációjára dr. Vojnik Mária Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára válaszolt:- A siklósi kórház ügyével a szaktárca közel fél évtizede foglalkozik különböző kérdések miatt. A likviditási problémák miatt több alkalommal került sor intervenciós beavatkozásra. A kórház likviditási helyzete 1998 és 2002 között romlott olyan drámaian, hogy a szállítói tartozás elérte a kiadási előirányzatok közel 17 százalékát. Ezért tehát a Medgyessy-kormány 2002-ben 50 millió forintos konszolidációs hitelt adott a kórháznak. A konszolidációs hitelt 2004- ben vissza nem térítendő támogatássá változtattuk. A hitel odaítélésének azonban feltétele volt a racionális működtetés, a kórházi struktúra áttekintése és a gazdálkodás feltételeinek megerősítése. Döntésünk helyességét az azóta eltelt időszak megerősítette, az intézkedésekre szükség van. Ismereteim szerint a siklósi kórház fennmaradásában elkerülhetetlennek látszik, hogy az ön- kormányzat, a területen működő önkormányzatok a kórház vezetésével együtt az aktív fekvőbetegellátás területének átalakítását, az ambuláns ellátások irányába való elmozdulását segítsék elő. A szigetvári kórház esetében ugyancsak 1996-ban már volt egy 41 mülió forintos konszolidációs támogatás, 2002-ben újabb 164 millió forintos konszolidációs hitelben részesítettük a kórházat, amelyet szintén vissza nem térítendő támogatássá alakítottunk. Ezzel tehát mind a két kórház esetében a tárca és a kormány is bizonyította az elkötelezettségét az intézmények működésének segítésében. Ismereteim szerint az utóbbi kórháznak nincs érdemi kintlevősége vagy nagy hiteltartozása.- Az államtitkár asszony információi nem teljesen helyesek - mondta viszontválaszában Pichler Imre. - Ezt a konszolidációs hitelt mind a két kórház megkapta, ráadásul vissza nem térítendővé vált. De amit egyik kezével adott a minisztérium, a másik kezével vissza is vette. Nem véletlenül említettem azt, hogy havi 8 millió forinttal kap kevesebbet a siklósi kórház a megszorító intézkedések hatására. A szigetvári kórház esetében pedig egyértelmű, hogy a három év során az önkormányzati biztos, ahogy az előbb említettem, eddig a 18 hónap alatt 56 millió forintot, a három év során pedig el fogja vinni a 132 millió forintot. Úgy gondolom, ez nem normális egy ilyen vergődő kórház esetében, hanem pontosan azt kellene elérni, hogy ezek a pénzek jó helyre kerüljenek. Dr Vojnik Mária államtitkár szerint a kormány részéről mind a két kórház hitelkonszolidációs programban vissza nem térítendő támogatássá alakított segítségben részesült, nehéz tehát azzal vádolni a kormányt, hogy nem érdekelt a kis kórházak támogatásában. A siklósi kórház a bérbeépítés miatt nem 8, hanem havi 1,4 millió forintos támogatáscsökkenést ért el. Február és március hónapokban degressziós vesztesége például a szigetvári kórháznak már nem volt gyakorlatilag január közepéhez képest. Hittel, bizalommal, őszintén A Kereszténydemokrata Néppárt programja NEMZETPOUTIKA 1. Európai csatlakozás Az emberi közösség alapformája: a nemzet. Az ember a közösségtől kapta nyelvét, kultúráját, identitását. A nemzet olyan történelmi sors- és kultúrközösség, amelynek feladata, hogy értékeit tagjai és más nemzetek számára gyümölcsözővé tegye. Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, ezért bármelyik eltűnésével az egész emberiség lesz pótolhatatlanul szegényebb. A nemzet: nyelv, kultúra, emlékezet és tettre kész akarat - az értékek megőrzésére, kibontakoztatására, felmutatására. Ez a nemzetépítés munkája. Az egységes Európa is csak az egyének és közösségek megőrzött és felmutatott, sajátos értékeiben valósulhat meg. Az egységes Európához való kapcsolódásunk és a nemzeti identitás kölcsönösen feltételezi egymást. Európa nem formátlan tömegekből, hanem az egységre felkészülő nemzetekből áll. 2. A nemzetek Európája Álláspontunk szerint nem ismerhető el, hogy a nemzeti kisebbségek jogvédelme a szóban forgó állam kizárólagos belügye, mert az a nemzetközi jogrend szerves része, a nemzeti kisebbségek megfelelő jogvédelme az állam belső szüárdságá- nak és biztonságának záloga, a nemzeti kisebbségek jogvédelmének, a személyi és kollektív jogoknak elismerése az illető állam demokratikus fejlettségének fokmérője. A fenti elvi álláspontot alkalmazni kívánjuk mind a határainkon belül élő nemzeti kisebbségekre, mind a határainkon kívül élő magyar nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésénél. Megítélésünk szerint a nemzetközi szervezetekben a magyar félnek a nemzeti kisebbségi kérdéseket napirenden kell tartam és a megoldásokban kezdeményező szerepet kell játszania. 3. A magyarság újraegyesülése A magyarság szellemi újraegyesülésének érdekében következetes politikát folytatunk. A Keresztény- demokrata Néppárt jó kapcsolatokra törekszik a Magyarországgal, szomszédos országokkal. A határon túli magyarság szülőföldjén való boldogulását kívánjuk. Ezért támogatjuk a határon túli magyarság különböző típusú és szintű autonómiáit. így a személyi és nyelvi, valamint az önkormányzati és területi autonómiák egymásra épülő rendszerének megvalósulását. Ezek az autonómiák a Kárpát-medencei népek tartós békéjének gazdasági, társadalmi felemelkedésének és a politikai stabilitásnak is feltételei. A Kereszténydemokrata Néppárt szoros és jó kapcsolatokra törekszik a határon túli magyarság legitim és valóságos politikai pártjaival és társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel, a határon túli magyarság egyházaival és más egyesületeivel, a határon túli magyarság gazdasági életének szereplőivel, írott és elektronikus sajtójával. EGYHÁZPOLITIKA 1. Egyház és állam A KDNP elfogadja azt az alkotmányos elvet, hogy a Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik, ami azonban értelemszerűen nem jelenti az egyház és a társadalom elválasztását. A KDNP az egyházak és az állam szabadságának és együttműködésének híve. Az állam felelős az állampolgárok vallásgyakorlatának alkotmányos szabadságáért és az egyházak szabad működéséért. A társadalom számára az egyházak működése önmagában is érték. Ez és közszolgálata indokolja a fenti támogatást, ezért az egyházak anyagi támogatásra is igényt tarthatnak. Ez a költségvetési támogatás azonban nem járhat az államhatalom részéről az egyházak belső életébe való beavatkozás igényével. Fel kell lépni azok ellen a jelenségek ellen, amelyek a vallás iránti érdeklődést kihasználva az egyénre és a társadalomra káros tevékenységet folytatnak, erkölcsnemesítés helyett erkölcsromboló hatásúak. Szertartások címén az élvezeti szerek terjesztését szolgálják, vagy egyéb emberellenes tevékenységet folytatnak. Ennek érdekében szükséges az egyházak bejegyzéséhez az egyház tanainak rögzítése. 2. Az egyházak a közjó előmozdítói Az egyházak közhasznú intézmények is, mert társadalmi szerep- vállalásukkal is hozzájárulnak az emberek boldogulásához. A KDNP elutasítja mindazokat a törekvéseket, amelyek az egyházak társadalmi szerepvállalásának visszaszorítására irányulnak. Az egyházak meghatározó szerepet játszanak a társadalom erkölcsi tudatának kialakításában. Ez irányú tevékenységüket a közjó érdekében ugyancsak támogatni szükséges. Az egyházak, illetve felekezetek számarányuknak és történelmi szolgálatuknak megfelelő súllyal kapjanak nyilvánosságot a tömegtájékoztatás minden formájában. Ursprung János, a KDNP Országos Elnökségének tagja * 4 I
