Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)

2004-07-23 / 200. szám

I 2004. Július 23., péntek RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA­Kórussiker - és ami mögötte van Tiszta ének, kiváló magyar szerzők - és rengeteg munka. Kertész Attila, a pécsi Mecsek Kórus karnagya szerint részben ez a titka a Spanyolországban a múlt hét végén rendezett XXII. Cantonigros-i Zenei Fesztiválon elért kitűnő helyezéseiknek.- A folklór kategória eredményhirdetésekor a kétezres közönség állva ünnepelte az Önök el­ső helyezését. Illik ilyenkor a színpadon önfe­ledten magyar zászlót lengetni?- Még szerencse, hogy nem felejtettük itt­hon a zászlót... De félre a tréfával: a fesztivál kiírásában szerepelt, hogy eredeti népi öltö­zetben kell megjelenni. Sajnos ezt nem sike­rült maradéktalanul megvalósítanunk, miután túl sokan - harmincán - voltak a lányaink, és ennyi ruhát sehonnan nem tudtunk kölcsön­kérni. Maradt egy nagyon szép matyó blúz és a szokásos fekete fellépőruha.- Tehát nem a viseletnek köszönhették az el­ső helyezést... Mit jelent egy ilyen fesztiváldíj?- Eddig azt szokhattuk meg, hogy egy eu­rópai fesztiválon európaiak vesznek részt, de most három földrészről képviseltették magu­kat a kórusok és a tánccsoportok; ahogy szá­moltam, harminchat kórus és tizenhét tánc­csoport volt jelen a fesztiválon. Amellett, hogy évtizedek óta rendkívül magas színvonalat képviselnek a közép- és kelet-európai együtte­sek, most dobogóra jutottak tajvaniak, indo­nézek is. A kötelező művek - a pontszámok negyven százalékát ezekre adják - nehezek voltak, de általá­ban jellemző, hogy ily mó­don szűrik meg a verseny­zőket. A zsűri nagyon odafi­gyelt a tiszta éneklésre, a hangnemekre, emellett is­mét bebizonyosodott, hogy a legkiválóbb magyar szer­zők műveivel lehet nyerni. Vittünk Bartókot és Kodályt, a mai magyar zeneszerzők művei közül a folklór kategóriában Karai- és Tillai- népdalfeldolgozást énekeltünk.- A női kar harmadik lett, a vegyes kar ka­tegóriában az ötödik helyen végzett a kórus. A siker mögött milyen érzések, gondolatok hú­zódnak meg?- Az utolsó másfél hétben mindennap pró­báltunk. Mindenkit meg kellett győzni, hogy érdemes a napi munka után ennyi energiát belefektetni, ha már egyszer minket hívtak meg Magyarországról - a helyezések pedig visszaigazolják ezt. A kórusnak korábban volt nemzetközi harmadik helyezése, de miután évekig nem történt semmi, muszáj volt elhi­tetni, hogy érdemes vásárra vinni a bőrünket. Külön örültem a női kar helyezésének, mert bebizonyította, hogy érdemes lenne Pécsett női karral külön is foglalkozni.- „Noblesse oblige” - azaz a rang kötelez. Kapósabb lett most a Mecsek Kórus?- Ha valaki egyszer belekerül az európai vérkeringésbe, akkor jönnek a meghívások, például a zsűritagoktól - többségük spanyol volt, de akadt köztük olasz és angol is. Figyel a szakma is: nem szólnak, de jegyzetelnek, a műsorfüzetben ott a címünk, elérnek ben­nünket az interneten is. Biztosan érkezik olyan meghívás is, amely révén a sokáig elha­nyagolt versenyterületen is tovább tudunk majd haladni. BALOGH Z. Kezdődik a kultúrhét Immár nyolcadik alkalommal rendezi meg a SIEN Alapítvány és az Európa Ház az ICWiP-et, azaz a Pécsi Nemzetközi Kultúr- hetet, amely ezúttal július 23. és augusztus 1. között zajlik. Az ICWiP (International Culture Week in Pécs) ma már Pécs és a régió egyik legnagyobb nyári rendezvénysorozata, amely nya­ranta az ifjúság, a nemzetközi­ség és a kultúra fogalmai köré szerveződik. Idén mintegy 30 ország 290 fi­atalja érkezik Pécsre, hogy is­merkedjen, szórakozzon és gya­rapítsa tudását. Az ICWiP konfe­renciájának mottója a „rEUnion” és a fő téma az európai újra­egyesülés: egymás jobb megis­merése, az együttműködés, a közös gondolkodás, a toleran­cia. A fesztivál nyitott a nagykö­zönség felé is, hiszen idén is ki lehet ülni a Sétatérre, megkós­tolni a nemzetközi konyha kí­nálatát, belehallgatni a Szalon Világzenei Színpadon fellépő előadók muzsikájába. Az első estén az Anima Sound System lép fel a dóm előtti lépcsősornál felállított színpadon, közvetle­nül a kultúrhét ma este 20 óra­kor kezdődő hivatalos megnyi­tója után. £ % A DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA 'W Terror A valóság és az ő változatai A Balaton-felvidéki Művészetek Völgye programsorozat való­ban multikulturális eseménnyé nőtte ki magát. Vasárnap „fel­lép” a Pécsi Tudományegyetem Kommunikációs Tanszéke is. A Szíjártó Zsolt vezette intézet az olyan módon, hogy a több évi utóbbi években számos érdekes munkából a kívülálló számára is projekttel vétette észre magát, az- izgalmas kiállítás és film született, az csupa olyasmivel, ami nem A tanszék oktatói és diákjai maradt a tudomány elefántcsont- ezúttal a Művészetek Völgye tornyában, hanem a tanszék ne- egyik jelentős helyszínére, Ta- véhez méltóan valóban kommu- liándörögdre mennek turnézni, nikálhatóvá vált. Korábban So- ahol vasárnap a Valóság-változa- mogyfajsz falu életét dolgozták fel tok című programjuk zajlik. Ter­mészetesen egy ilyen alkalom­mal nem hiányozhat a kerekasz- tal-beszélgetés sem: ezúttal azt boncolgatják majd a résztvevők, hogy milyen új művészeti közelí­tések lehetségesek, amik a hely- lyel, a térrel, a régióval, a lokali- tással foglalkoznak. A Kommuni­kációs Tanszék tudományos éle­tében egyre nagyobb jelentőség­re tesz szert a képi dokumentáció. Ezúttal a már ismert, Somogyfaj- szot bemutató filmen kívül leve­títik a Balokány, a Széki jelentés, a Komlói képek és a Mecseki ki­látók című műveket is. Egy ilyen nyári rendezvény nem maradhat szigorúan a tudo­mányosság keretein belül: a szakmai programokat étek- és borkóstoló, közös főzés követi, valamint este jazz- és klezmerze- ne teszi majd még emlékezete­sebbé a Művészetek Völgye béli kommunikációs napot. M. K. LABDALEBEGTETÉS VARÁZSPÁLCÁVAL. A hét közepén fejeződött be a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola pécsi testvér­iskolájában az angol és színjátszó szakos Harry Potter-tábor. A kilenc és tizennégy év közötti huszonnyolc gyermek programja olykor még az éjszakába is belefolyt: volt bagolyvadászat a közeli fák között, de a cipőmanók ármánykodását is ki kellett védeni. _____________fotó=tóthl A terror a társadalmi erőszak kus” bizalma. A másként gondol- szélsőséges formája. Ellensége a kodókat elzárnák a többi ember­demokráciának, amely mint poli- tői, megjelennének az elválasztó tikai berendezkedés nem ad okot táborok - de ki fogja eldönteni, és indokot a társadalmi erőszak- hogy ki az, aki másként gondol- ra. A terror gyakorlói, a „terroris- kodik és mihez képest másként? ták”, a fennálló politikai, gazda- Ki fog belelátni a fejekbe, hogy ki sági, kulturális, vallási, társadal- terrorista és ki nem az? A demok- mi viszonyokkal való elégedet- rácia veresége lenne, ha az embe- lenségüket emberek, anyagi ja- rek a szabadság helyett kizárólag vak elpusztításával fejezik ki. A a biztonságot választanák, és ma­cél a minél nagyobb pusztulás a guk kérnék önmaguk fokozot- lehető legrövidebb idő alatt, mi- tabb ellenőrzését. A terrortól való nél kisebb területen, hogy ezzel indokolt vagy történeti emléke- hívják föl magukra és követelése- ken nyugvó félelem megosztja a ikre a figyelmet. Mivel eszközük a demokratikus társadalmat, sza- pusztítás, akcióik a fennálló de- kadétot hasít az emberek közé. mokratikus jogrendszer normái Ahhoz, hogy a terror ne alakítsa szerint súlyos büntetést érdemel- át a demokráciákat a félelem tár­nék. Ennek elkerülésére a terro- sadalmaivá, az embereknek egy- risták rejtőzködnek, akcióikkal mással kell toleráns és megbízha- félelmet keltenek, de módszere- tó, beszélgetésen alapuló kapcso- ik, arctalanságuk és névtelensé- latokat kiépíteni - függetlenül a gük következtében a társadalom politikai .cs.Q&Q#g?yj|§Bktól és és .,.a,,politi3.oherendezked& regy«e inkább .ellenőrizve azokat, semmiféle konstruktív változta- A demokráciának a terrorra tására nem képesek. önmaga megerősítésével kell vá­A terror világméretűvé válása laszolnia, a társadalmi beszélge- esetén föl kell tenni a kérdést, tés gyakorlásával és a bizalom veszíthetnek-e a demokráciák a erősítésével, az erőszak nyelvi terror elleni küzdelemben? Ha a formájának visszautasításával, a demokrácia lényegéből fakadó hatalmi ágak megerősített függet- szabad kereskedelmet a tömeg- lenségével. A terror emléke és va- pusztító anyagokra és eszközök- lósága elleni legjobb küzdelem a re is kiterjesztik, az a demokrá- bíróságok függetlensége, a sza- cia vereségéhez vezethet. A de- bad sajtó és egyetemek, a demok- mokráciát egyfajta auto-immun ratikus intézmények kiépítése és reakcióval saját lényege, saját a széles körű társadalmi beszélge- szabadságelve pusztítaná el. Er- tésre való törekvés. Az így kiala- telemszerűen a demokratikus kult toleráns demokratikus nyil- szabadságjogok nem terjedhet- vánosság az lesz, amit a neve is nek ki a tömegpusztító fegyve- jelez: a nyílt és hatalommentes rek piacára. kommunikáción alapuló együtt­Mit is jelentene veszíteni a tér- élés, mely nem csak megvédi ma­rorral szemben? Nem feltétlenül gát, de történeti tapasztalatok fizikai pusztulást, mint inkább szerint prosperitást is ígér vala- *azt, hogy meginogna az emberek mennyi tagjának, egymással szembeni „demokrati- Boros János Méltósággal várni a halált Az idős bácsi nap mint nap kint üldögélt a kertben egy hintaszék­ben és a diófa árnyékából minden arra haladó ismerőshöz volt egy­két szava. Viccelődött, vagy aktu­ális kérdéseket tett fel a gyerekről, a munkáról, állandó része lett az utca életének. Aztán egy nap sok­kolta a környéket a hír, az öreg úr meghalt, a délutáni bóbiskolásból már nem ébredt föl, hiába rázo- gatta a lánya. De vajon nem ez az ideális befejezés? Hiszen nincs annál szörnyűbb, mint egy kór­házban várni az utolsó perceket elparavánozott ágyon, miközben a kórteremből átszűrődik mások beszéde, hogy: vajon mennyi ide­je lehet még hátra? Egy nemrégiben készült felmé­rés szerint az emberek kétharma­da otthon szeretné elérni a véget. A valóság: épp a fordítottja, a halá­lozások 70 százaléka a kórházak­ban következik be.- Nem tudom fölvállalni, hogy otthon haljon meg - leszek fülta­núja két középkorú hölgy beszél­getésének a buszoh. - Tudod fé­lek a holttest látványától, meg az­tán a gyerekek is így emlékezné­nek a dédire - talál egy újabb ki­búvót. így a megoldás: az utolsó napokra befektetik valamilyen osztályra a hozzátartozót, hadd fejezze be „szakavatott kezek­ben, gondos ápolás mellett” az életét. A gyász idején pedig jön a döbbenetes bűntudat, a lelkiis- meret-furdalás. Hazánkban évente 33 ezren halnak meg rákban, a gyilkos kórban, amelynél pontosan tud­ni lehet, hogy már csak néhány hónap, pár hét van vissza. A be­tegek leginkább attól szenved­nek, hogy nem tudnak senkivel őszintén beszélni a bajukról, tes­ti, lelki panaszaikról, egyedül vannak. A halál, a haldoklás ná­lunk tabu téma, a társadalom, de olykor a család is kirekeszti a végstádiumba érkezőt, nincs hely és intézmény, ahová fordul­hatnak. Pontosabban egy intéz­mény létezik, a hospice szolgá­lat, mely a rászorulók igen kis hányadát, a 33 ezerből 1800-at hozzásegít, hogy emberhez mél­tó körülmények között fejezhes­se be földi létét.- A hospice a haldokló betegek komplex ellátását jelenti, a testi tünetek enyhítését, a pszichés problémák kezelését. Az kerülhet ilyen ellátásba, akiről a szakor­vos, vagy a háziorvos kijelenti, hogy a betegség nem gyógyítha­tó, lefutása pár hónapnál nem hosszabb idejű - ad rövid beveze­tőt a szolgáltatásba dr. Csikós Ág­nes, a Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány titkára. - Háziorvos­ként dolgozom, és azt látom, hogy az onkológiai osztályról ki­kerülő embereket a végső stádi­umban haza, vagy az ápolási osz­tályokra irányítják, ahol az ellátá­suk nem megfelelő. Nincs senki, aki a lelkűkkel foglalkozna és a családot is felkészítené, miként biztosíthatják a legjobb feltétele­ket a haldoklónak. Ezért hoztuk létre a hospice alapítványt, hogy ne csak a fizikai tünetekkel fog­lalkozzunk, ebben a csapatban ugyanis pszichológus, szociális munkás, dietetikus, mentálhigié­nés ápoló is található. A beteghez először kimegy egy orvos és egy ápoló, akik felmérik, hogy mire van szüksége a testi panaszok or­voslásában. A családi beszélge­tésből kitűnik, hogy pszichésen miben lehet segíteni, kell-e szoci­ális dolgozó, aki a rendezetlen ügyeket elintézi, kér-e különleges étrendet vagy például lelkészt a rászoruló. Az alapelvünk, hogy a haldokló ember méltóságát őriz­ze meg élete utolsó pillanatáig, életminőségét pedig úgy alakít­suk, hogy az mindvégig a lehető legelviselhetőbb legyen önmaga és hozzátartozói számára. Tudni kell azt is, hogy ezekben a nehéz percekben a tüneteket már nem a gyógyszerek enyhítik a legjob­ban, hanem egy kézfogás, né­hány jó szó, a félelmek meghall­gatása, a szorongások feloldása, a lelki fájdalmak enyhítése. Úgy tűnik, végre kormányszin­ten is észlelték, hogy lépni kell, mert szeptembertől már nem csak adományokból lehet segíteni a hal­doklókon, országosan 300 millió forinttal finanszírozzák a mintaér­tékű szolgáltatást. Májusban írták ki a pályázati feltételeket otthoni és fekvőbeteg-intézeti hospice el­látásra, melyeket összekapcsolva működtetnek. Az új módi szerint Baranyában havi 702 napi otthon- ápolást támogatnak (ez körülbelül 30 beteg teljes házi ellátását jelen­ti) és 25 ágyat állíthatnak be az in­tézetek ilyen céllal. Aztán a két­éves modellprogram eredményei alapján döntik el, hogy miként működik tovább a rendszer. A pá­lyázatokról augusztus elején dön­tenek, és annak a beadványnak nagyobb az esélye, amelyik a me­gye nagyobb területén kívánja mű­ködtetni az ellátási formát. A tá­mogatás várhatóan 60-70 százalé­kos, az alapítványra tehát tovább­ra is szükség lesz, hogy kiegészít­se a keretet pályázatokból, adomá­nyokból és egyéb forrásokból.- Az is bizonyos, hogy a mara­dékot nem a betegek hozzátarto­zói adják majd össze - teszi hozzá dr. Csikós Ágnes. - A szolgáltatás ingyenes, az ellátást végzők szer­ződésük szerint paraszolvenciát semmiképp nem fogadhatnak el. Elképzelhető, hogy a hozzátarto- ,zók a szerettük elvesztése után az alapítványnak adományt juttat­nak el, de amíg az ápolás zajlik, addig erről sem lehet szó. Megtudtuk, hogy onkológus, vagy a háziorvos javasolhatja a hospice ellátást. Ha pedig a család a kezdeményező, aldtor is a házi­orvos ajánlásával juthat be a rend­szerbe a rászoruló. Az is jól látszik, hogy Magyarországon a hospice ellátásba kerülők túlnyomó több­sége daganatos beteg lesz, miután az ő tüneteik a legerőteljesebbek, a legegyértelműbbek, a leggyorsabb a hanyatlásuk, a gyógyulási esé­lyük a legrosszabb. Feltétel továb­bá, hogy a beteg legyen tisztában az állapotával - a valóságban ez a tájékoztatás legtöbbször elmarad, a szakorvosok inkább elzárkóznak az ilyen kijelentésektől. Van tehát teendő, társadalmi és egészségügyi vonalon egyaránt. Szemléletválto­zásra van szükség, hogy a halál ne legyen tovább tabu téma, a haldok­ló pedig otthon, a felpárnázott ágyából nyugodtan széttekinthes­sen a körésereglett családon, és gyermeke, unokája fejét megsimo­gatva búcsúzhasson el az élettől. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents