Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)
2004-07-23 / 200. szám
2. OLDAL VILÁGTÜKÖR 2004. JÚLIUS 23., PÉNTEK Van elnöke az Európai Bizottságnak EURÓPAI BIZOTTSÁG __ EL NÖKE: Jpsé Manuel Durao Barroso (Portugália) Személyét a tagállamok állam- és kormányfői jelölik, az Európai l. Parlament választja meg ■ a kormányokkal közösen választja ki a biztosokat ■ szabad keze van a reszortok ***frÍ2P ■ lemondásra szólíthatja föl a bizottsági tagot 25 BIZTOS Fgy-egy biztos mindegyik tagállamból (az elnököt beleértve) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG JOGKÖREI ■ kizárólagos törvényjavaslat-tevö joga van ■ ellenőrzi a közösségi jogszabályok betartását és végrehajtását ■ elkészíti az EU költségvetési tervezetét végrehajtatja a költségvetési tervet, kezeli a strukturális és kohéziós alapokat, kutatási programokat, együttműködési megállapodásokat hoz tető alá stb. Tegnap az Európai Bizottság elnökévé választották Jósé Manuel Durao Barrosót Az Európai Parlamentben a volt portugál miniszterelnök 413 szavazatot kapott, 251-en szavaztak ellene. Az Európai Parlament két frakciója, a Zöldek és a kommunista képviselőkből álló Egységes Európai Baloldal nem szavazta meg a jelöltet az Európai Bizottság élére. Strasbourg Furcsa közjátékként a portugál politikus megvárakoztatta a képviselőket: széke üresen állt, senki sem tudta, hol tartózkodik. Néhány perc múlva azonban megérkezett, és kihirdethették a voksolás eredményét. Ismerői az Európai Unió „brüsszeli kormányának” új elnökét főként olyan tulajdonságokkal jellemzik, amelyekkel nem rendelkezik. Nincsenek víziói, nem forradalmártípus, inkább arra hajlik, hogy szinte vég nélkül mérlegelje, melyiket válassza a lehetséges kompromisszumos megoldások közül. Nem sugall tekintélyt, de elkötelezett híve Európa és az Egyesült Államok együttműködésének - írja a Die Presse. Barroso a napokban arra hívta föl magára a figyelmet, hogy szembeszegült Berlin követelésével. Németország ugyanis azt szerette volna, ha Brüsszel létrehozza a „gazdasági szuperbiztosi” posztot, ennek betöltésére Günter Verheugen bővítési biztost szánták. Ám a volt portugál kormányfő azt válaszolta: nem lesznek első és másod- osztályú biztosok. Az Európai Tanács nemrég leköszönt elnöke, Bertie Ahem ír kormányfő is kétségének adott hangot az elképzeléssel kapcsolatban. TORONYI JÓSÉ MANUEL DURAO BARROSO 1956. Lisszabon TANULMÁNYOK: jogi egyetem A középpolgári származású Barroso a jobboldali diktatúrát elsöprő 1974-ik évi forradalom után - állítólag apja bosszantására - egy maoista párt tagja lett, majd 1977-ben belépett a konzervatív Szociáldemokrata Pártba (PSD). 1985: külügyi államtitkár 1992: külügyminiszter 1999: pártelnök 2002: miniszterelnök Lévai Katalin a költségvetési ellenőrzési bizottság elnöke az EP nőügyi bizottságának alelnöke a polgári jogi bizottság alelnöke a kulturális és sportügyi bizottság alelnöke helyettes frakcióvezető,Európai Néppárt a szocialisták első frakcióvezető-helyettese Szívesen, de rosszul pályázunk Az európai uniós pénzek pályázati rendszerének kialakításában és a jelentkezési aktivitásban is élen jár Magyarország a májusban csatlakozott tagállamok között - mutatott rá Baráth Etele. Budapest A munkavállalók versenyképességének megteremtésére az EU fejlesztési forrásaiból 190 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére az idén és a következő két évben - közölte sajtótájékoztatóján Bu- rány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Az első negyedévben 18 pályázatot hirdettek meg, ebből 12-nek járt le a beadási határideje. A 700 beérkezett munka több mint kétharmada pozitív elbírálásban részesült. A rendelkezésre álló 48 milliárd forinttal szemben az igények mintegy 76 milliárd forintot tettek ki ebben az időszakban. Burány Sándor szerint a következő három évben előnyt élvez a pályázati célok meghatározásakor a hátrányos helyzetben lévő tanulók esély- egyenlőségének megteremtése. Baráth Etele politikai államtitkár szerint Magyarország hamarabb és eredményesebben oldotta meg a pályázati rendszer háttér- intézményeinek kialakítását a többi idén csatlakozott tagokhoz képest. Nincs még egy olyan ország, amely január közepétől folyamatosan kiírta volna az összes pályázatot. Van olyan tagállam, ahol a parlament még nem fogadott el új EU-konform közbeszerzési törvényt, ami a pályázati rendszer elindítását lehetetlenné teszi. A pályázók jelentkezési kedve is egyértelműen jónak nevezhető. A SAPARD-agrárpályá- zatok esetében Magyarország, bár később indította el a programot, mint például Lengyelország, ennek ellenére az első néhány hónapban négyszer annyi jelentkező volt, mint a jóval nagyobb kiterjedésű országban. A gazdák támogatására a közösségi pénzek 1S00-2000 pályázatra elegendőek, ezzel szemben mintegy 8 ezren nyújtottak be támogatási kérést. Gond azonban a kidolgozás minősége és a saját pénzeszközök világos megléte. A beadott munkák mindössze 15-20 százaléka hibátlan, 30-40 százalékát ki lehet javítani, a többit minőségi szempontok miatt elutasítják. NAGY VAJDA ZSUZSA ÁLLÁSPONT TORONYI ATTILA Politikai kátyúzás Megszokott jelenség nálunk, hogy sok-sok kilométer út márciusra garantáltan tönkremegy. A lyukak jó ideig tátonganak, s az autósokat nyaktörő mutatványokra kényszerítik. Igazi hun- garikum a kátyú. Akkor is számolnunk kell kátyúsodással, ha a tél enyhe, és más, hasonló éghajlatú országban (tőlünk nyugatra) nincs szükség semmilyen tavaszi aszfaltozásra. Politikai pártjainkat is sújtja a rejtélyes „felfagyás”. Alighogy megnyernek egy-egy parlamenti választást, éppen csak kiheverik a győzelmi bankettet követő másnaposságot, máris kezdődik az elhasználódás. A rendszerváltozás utáni első miniszterelnök borítékokat osztogatott az állítólagos volt ügynök-képviselőknek, utódja pénzügyi csomaggal ajándékozta meg az országot, beleértve saját választóit. A harmadik kormányfőt - aki a negyediktől eltérően nem volt ügynök - mégsem választották újra, pedig nem volt semmi köze apja vállalkozásaihoz. A népszerűségüket vesztett politikusok, pártok mindent elkövetnek, hogy kijöjjenek a gödörből, s előfordul, hogy ez sikerül is. Hol Békejobbal, Akácfa-mozgalommal, hol Lakitelek Munkacsoporttal, petícióval próbálkoznak. Legutóbb a szocialisták névtelenségbe burkolózó megváltói adták ki a jelszót: „elég volt a kátyúzásból”, teljes átalakulás, új vezetőség kell. „Balternatív” aláírással népszerűsítik e-mailben „postázott” programjukat, arra buzdítva a címzettet, hogy küldje tovább a levelet ismerősének. A kátyúk titkát azóta kezdem érteni, hogy egy ugyancsak névtelenül nyilatkozó brigádvezető a rádióban elmondta: ügyelniük kell - nekik, útburkolóknak -, ne végezzenek tökéletes munkát, mert akkor télen nem fagy fel az út, és mi lesz velük jövőre? Nem lesz kátyú, felkopik az álluk. Ilyen egyszerű volna a magyarázat? A politikai pártok esetében is? Csináljunk gödröt, hogy legyen módunk a kilábalásra... Mert nekünk nemcsak Mohács keíl, hanem kátyú is. EGYETÉRTEK: 06-90330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 PALÁSTI PÉTER A főkapitány hajója Szeretjük is a rendőröket, meg nem is. Ha bajba kerülünk, segítségül hívjuk őket, ha ők akarják megelőzni az általunk is okozható nagyobb bajt a közúti ellenőrzések során, gyakran szidjuk az intézkedőket. Pedig a rendőröket sem szabad egy kalap alá venni. Vannak köztük a munkájukat tisztességgeí, becsülettel ellátók, és akadnak a hatalmukkal visszélők, saját zsebre dolgozók, és a bűnözőkkel is barátságot ápolók. Vajon Salgó László meddig tölti be ezt a posztot? A most felröppent hír szerint július utolsó napjáig. Csütörtökön a déli harangszóig senki sem erősítette ezt meg hivatalosan, de nem is cáfolták. A legnagyobb ellenzéki párt képviselői persze sietve kijelentették: a főkapitány hagyja el elsőként a süly- lyedő hajót. Tény, hogy a rendőrség sosem volt kedvező helyzetben a rendszerváltozás óta. Az egymást váltó kormányok mindig csak ígérték a közbiztonság javításához szükséges nagyobb támogatást, aztán amikor kiszámolták, hogy mindez mibe kerül, nem lett belőle semmi. A főkapitányok közben jöttek-mentek. Alárendeltjeiket előszeretettel leváltották, újakat neveztek ki helyükre, közben a szervezet maga alig változott. A „hajó” állítólag süllyed. Meglehet. Csakhogy a lék nem most keletkezett. Időpontját a politikusok - pártérdekeiknek megfelelően - eltérően ítélik meg. Nagyobb baj viszont az, hogy gyakran maguk a rendőrök sem segítik egymást. Olykor olyan apróságok miatt indítanak eljárásokat a másik ellen, ami megmosolyogtató. Volt rá példa, hogy hivatali hatalommal való visszaélés miatt távolítottak el egy vezetőt a beosztásából azért, mert elfogadta kollégája felajánlott ebédjegyét. Gyakran bilincselik meg egymást is. Sakkban tartják a parancsnokokat, akik változást szeretnének. Mert beszélni róla könnyű, de megvalósítani nehéz. Pedig mindenki akarja. Talán a leendő új országos főkapitány is. Egy ideig mindenképpen... EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft + áfa/perc + kapcsolási dij A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Hírek Blair kitart Tony Blair brit miniszterelnök szerint a kormány nem a súlyosan vitatott tartalmú, két éve közzétett hírszerzési dosszié alapján vonult háborúba Irak ellen, mti A 9/11-es jelentés Az országos hírszerzési igazgató tisztségének és egy országos terrorizmusellenes központnak a létrehozását javasolta csütörtökön kiadott végső jelentésében a 2001. szeptember 9-i merényletek hátterét vizsgáló amerikai bizottság. A jelentés Rámutat az amerikai kormányzatnak a terrorizmus elleni küzdelemben elszenvedett politikai és irányításbeli kudarcaira. MTI Szaddám jogot kér Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a háborús és emberiség elleni bűnökkel vádolt Szaddám Húszéin iraki exdiktátor ügyvédcsapata - jelentette be csütörtökön Emmanuel Ludot, a jogászok egyike, mti Olasz készültség Továbbra is magas szintű készültségben tartják magukat az olasz biztonsági szervek, mert egyre szaporodnak az al-Kaida terrorszervezettel összefüggésbe hozható támadások veszélyére utaló jelek - közölték olasz belügyi források, mti Rakéták Gázára Két rakétát lőttek ki izraeli helikopterekről csütörtök hajnalban a Gázai övezet déli részén lévő Hán-Júnisz palesztin menekülttáborra. Az izraeli hadsereg közleménye szerint csapásmérés célpontja egy fegyvergyártó műhely volt, amelyet a Hamász szélsőséges palesztin szervezet üzemeltetett, mti Solana a falról A ciszjordániai biztonsági fal sérti a nemzetközi jogot - jelentette ki csütörtökön izraeli látogatásán Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. MTI Hibaigazítás Az Ukrajna adott és elvett címmel tegnap megjelent írásunk bevezetőjében tévesen írtuk, hogy „a jogállamiságot kérdőjelezi meg a legújabb szlovák próbálkozás”. „Szlovák” helyett természetesen „ukrán” értendő, europress Vita az etnikai incidensekről Szerbiában nem érzik magukat biztonságban a kisebbségek Keményen bírálja csütörtöki kommentárjában a Danas című belgrádi napilap Drágán Jocsics belügyminisztert a kisebbségek elleni incidensekhez való könnyelmű hozzáállásáért Belgrad A liberális hangvételű lap emlékeztet arra, hogy a belügyminiszter minapi parlamenti tájékoztatójában „hagyományosan jónak és toleránsnak” minősítette a szerbiai nemzetek közötti kapcsolatokat. A különféle nemzetiségű polgárok között történt legtöbb incidensnek szerinte nincs etnikai jellege, hanem „egyszerű veszekedésekről van szó”. A hivatalos adatok azonban rácáfolnak a miniszter könnyelmű hozzáállására: az év első hat hónapjában 44 „etnikai előjelű” támadás és 13 verekedés történt. A 32 sírgyalázás arról tanúskodik, hogy lendületet vett a nacionalista-soviniszta magatartás Szerbiában. A miniszter ugyanakkor úgy látja, leggyakrabban ittas középiskolások a tettesek, és szinte cinikusan jegyzi meg, hogy „talán nem volt más helyük a játékra”. Arra lehet következtetni, hogy a miniszter nem tekinti ezeket komoly és nyugtalanító incidenseknek, jóllehet az ilyen kilengések többnyire etnikailag vegyes környezetben történnek, gyakorta ott, ahol nehéz visszaszerezni az aláásott bizalmat. A látszólag ártatlan összetűzések potenciális veszélyt jelentenek a nemzetek közötti viszonyokra régóta, pontosabban amióta Szlobodan Milosevics felemelkedésével a nacionalizmus polgárjogot nyert, mi több, kívánatos társadalmi magatartássá vált - állapítja meg a cikkíró. „A volt Jugoszláviában lezajlott háborúk és az áldozatok után komolytalan, talán rosszhiszemű is magas állami tisztségben alábecsülni a nemzetek közt történt bármilyen incidenst, a szentélyek meggyalázá- sának pedig különösen sajátos súlya van. Az ilyen magatartás nem növeli a kisebbségek bizalmát. A kisebbségek nem érzik magukat biztonságban. Biztonságukért viszont leginkább az állam és a többségi nép a felelős” - írja a Danas. #
