Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)
2004-07-22 / 199. szám
I 2004. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK K U L T U R A - RIPORT 7. OLDAL Visszatérés a startvonalhoz Szikom János Dundo Maroje komédiája ízig-vérig mediterrán játék A tettyei romoknál ma este mutatják be a Dundo Maróját A tasztikusan jól passzol a mediter- különleges hangulatú reneszánsz vígjátékot kizárólag szabad- rán Pécshez, és a szerző éppen téren fogják játszani, ötször Pécsett, aztán Szolnokra költözik olyan miliőbe álmodta művét, a társulat, jövőre pedig Dubrovnikba kaptak meghívást Az or- mint a tettyei romok. Az eredeti szágszerte elismert rendezőt, Szikom Jánost a mű születéséről, változatot egyébként Dubrovnik- és pécsi kötődéséről kérdeztük. ban szintén szabadtéren játszották.- Kitörölhetetlenül mély Péccsel kább Zsótér Sándor nevével fém- - Mit mutathat nekünk egy kö- a kapcsolatom, hiszen itt kezd- jelzett színházat1 zel ötszáz éves komédia1 tem a pályát éppen huszonöt - Létezik ez a két kategória, - Nem csak a téma, az apa-fiú esztendeje, vagyis a visszatérő- utóbbi változatokról hozsannákat ellentét, de a viszony árnyalt kifejsem jubileum is. Nagy lehetősé- lehet olvasni a lapokban, ugyan- tése is időszerűvé teszi ezt az get kaptam itt egy erős művész- akkor például Kecskeméten pár 1550-ben született írást. Ha bele- gárdával rendelkező teátrumban, kézen meg lehet számolni, hogy gondolunk, Shakespeare tíz esz- a kezdeti sikerek pedig eldöntőt- mennyien ülnek be egy ilyen tendővel később született, mint ték az egész pályafutásomat. Ne- adaptálásra a nézőtérre. Erre is .ez a mű. A Drzic-vígjáték tehát kém ide visszajönni nem csupán szükség van, de ez a rétegszín- korát meghazudtoló alkotás, nosztalgia, de mérce is, össze- ház nem mindenkinek nyújt él- - Szikom János viszont bizonyosan nem hazudtolja meg önmagát, formabontó előadásra számíthatunk1- A darab két arcát mutatja. A bevált Plautus-féle vígjátéksablonokkal dolgozó jól megírt színműként indul, majd egyre komo- rabb, keményebb, szinte már brutális lesz, igen meghökkentő befejezéssel. El nem tudom képzelni, hogy ezt annak idején hogyan játszották, mert a vége kimondottan sokkoló. A legtöbb feldolgozásban ezért rendre átírják hepiendre a történet zárórészét. Én az eredeti verziónál maradok, mert éppen ez adja a mű modernségét. Az előadás is igyekszik visszaadni a kettősséget, a komédiát, és a vidámság árnyoldalát a szorongató záróképpel, de műkö- fotó: tóth L dik bennem a színházi ember ősi törvénye, a nézőt nem engedhe- ményt. Az pedig habitus kérdése, tem el úgy, hogy ne kapjon valahogy a rendezés klasszikus, vagy miféle feloldozást. modern vonalon halad. Sok min- - Nem okozott gondot a pécsiden eldől már a darabválasztás- szolnoki vegyes szereposztás? kor, mert az is ennek szellemé- - A csapat nagyon jól összedolben történik. gozik, de meg kell említenem,- Mi késztette a Dundo Maroje hogy a játék megszületésében sok színrevitelére? olyan ember vett részt, akik leg- Ez a mű a pécsi színházhoz alább annyira szolnokiak mint kötődik. A diplomarendezésem pécsiek. Jómagam, Tresz Zsuzsa, idején osztálytársamnak, Hules a jelmeztervező vagy Wéber Kris- Endrének ez volt a vizsgamunká- tóf, a zeneszerző mindkét helyen ja. Emlékezetes, izgalmas előadás éveket töltött el. Lényeges elem, volt, a mostani bemutató egyik hogy Vidákovics Antal a műben főszereplője, Vallat Péter már ab- táncként megelevenedő horvát ban a változatban is szerepelt, kultúrát anyanyelvi szinten be- Amikor Vidákovics Antallal egy széli. A szereplők között is töb- éwel ezelőtt arról beszélgettünk, ben vannak, akik mindkét várost hogy mit kellene nyáron a otthonuknak tekinthetik, így Val- Tettyén bemutatni, rögtön ez ju- lai Péter, vagy a* közelmúltban a tott eszembe. Ennek a különös PNSZ-ből Szolnokra szerződött hangulatú reneszánsz dalmát ko- Melkvi Bea és Harsányi Attila. médiának a világa ugyanis fan- _____________ mészáros b. ewdbe Sz ikora János a darab rendezése közben mérem magam ilyenkor az egykori ambiciózus fiatalemberrel, akit igyekszem folyamatosan túlszárnyalni.- Fél tucatnyi színházban volt főrendező, igazgató, művészeti vezető, de csak egy pesti közülük. Mi az, ami a befutott rendezőt vidéken tartja?- A fővárostól távol sokkal jobban lehet koncentrálni a munkára. Ugyanakkor a művészi alkatomhoz illeszkedik az az elvárás, hogy több műfajban: tragédiában, musicalben, vígjátékban is évről évre bizonyítani kell. Engem inspirál a sokféleség, a stiláris gazdagság, nem szeretnék egyarcú rendezővé válni.- Újabban sokat beszélnek egy másféle tagozódásról is. Szét lehet választani populáris és az értelmiségi, napjainkban leginMegjelent a júliusi Echo A pécsi kulturális kritikai szemle, az Echo júliusi számában elsősorban a város természetes és épített zöldterületét vizsgálja több írásban is. Elemzéseivel azt a célt kívánja szolgálni, hogy az adottságok körén belül minél nagyobb tudatossággal formáljuk meg életünk egyik lényeges közegét, parkjainkat, kertjeinket, közterületeinket. Az építész és a kertészmérnök szól mindazokról a szempontokról, amelyekkel értékelni lehet ezek minőségét, és azokról a megfontolásokról, amelyeknek figyelembevételével javítani lehetne adott városi zöld felületeinket. Érvelésükhöz jellemző fotódokumentációt közöl a lap. Számba veszi az Echo a Pécsi Országos Színházi Találkozó, a Nemzetközi Felnőtt Bábfesztivál eseményeit, a XV. Pécsi Folknapok koncertjeit, amelyekre a befejezésük óta eltelt egy hónap már biztosít bizonyos távlati rálátást A május hónapban rendezett Médiagyár (Media-Factory) elnevezésű komplex művészeti program méltatásával is több írás foglalkozik. A gazdag kiállítási élet legfontosabb eseményeit, az Országos Kerámia Biennálét, Tamás Henrik emlékkiállítását, a művészeti doktorképzés ez évi beszámoló kiállítását, a Kolozsvári Művészeti Akadémia hallgatóinak bemutatkozását is elemző cikkek értékelik. Szakmai elemzést olvashatnak az Echóban a pécsi Árkád üzletház építészetéről, a Paksi Képtár gyarapodásáról, a kortárs magyar művészet e kimagasló gyűjteményének legújabb fegyvertényeiről és a pécsi Művészeti Kar egyik műtermének, a „Kisháznak” a kiállításáról a Helyőrségi Művelődési Központban. Számos irodalmi és pódiumesemény értékelését is közli az Echo. Beszámolót ad közre többek között a Költészet Napja rendezvényeiről, a „Szingli irodalom” című konferenciáról, Parti Nagy Lajos és Cseke Péter műveinek bemutatásáról Terjedelmes írások méltatják az Európa Kiadó, a Chumba- wamba együttes pécsi fellépéseit, valamint „Sámánnő és hangmágia” című írásában az Ágens koncertjét. Közli a lap Pécs város alpolgármestereinek és a kulturális bizottság elnökének válaszlevelét az egyik korábbi cikkre, amelyben az Echo a város kulturális „külpolitikájának” minőségére kérdezett rá. ■ Megújul az egyetemi könyvtár Múlt hét közepétől csupán a porta áll nyitva a Pécsi Egyetemi Könyvtár olvasói előtt, mivel az épület - könyvtári kialakítása óta először - felújítás alatt álL A munkálatok során kiürítik az első emeleti szabadpolcos részleg, valamint az olvasóterem helyiségeit, majd kicserélik a teljes, mintegy 500 négyzetméter felületű padlóburkolatot. Ezt követi a napokban a festés és mázolás, valamint a könyvtári pult felújítása. A könyvtár vezetése a 4 milliós beruházást források átcsoportosításával fedezi.- A munka során nagy segítségünkre vannak a műszaki osztály és a kari könyvtárak munkatársai - mondta Forrtry Margó gazdasági vezető, aki bízik benne, hogy augusztus 31-ig minden munka lezárul. A munkálatokkal párhuzamosan az informatikai rendszert is felújítják: a hazai könyvtárakban használatos Corvina adatbázis frissítése a fiókkönyvtárakat is érinti majd. ____________________ K. B. Magyarul - magyarán yj A sokarcú szófaj Az utóbbi években hanyagságból, ség megállapítása. „Kívánatos lennemtörődömségből, nemegyszer divatból gyakran elmarad az igék mellől a hozzájuk szorosan kapcsolódó igekötő, a sokarcú szófaj. Csaknem minden esetben zavarhatja a megértést. Leggyakoribb jelentésfunkciójuk a hely- és irányjelölés: kivisz, bejön, lemegy, fölszáll elvisz, visszahoz stb. Jelentésátvitellel a cselekvés lefolyásának különféle módjait is kifejezik, úgy mint: befejezettséget: kinyomoz, megkeres, elvégez, leszámol; a cselekvés, történés kezdetét mint mozzanatot: megörül, elindul, kilép, elmozdul; tartósságot: odamarad, elbeszélget, kitart; nagyítást, túlzást: feldicsér, kiöltözik; sikertelenséget: félreért, elhull megtéved stb. Leggyakoribb a bonyolít szavunk használata igekötő nélkül, így a jelentése: összekuszál, gaba- lyít. Az igekötős alak, vagyis a lebonyolít, lebonyolódik értelme: több mozzanatból álló tennivalót elvégez. Ezért hibás a következő mondat: „Feladatunk az üres lakások helyreállításának bonyolítása. "A le igekötővel együtt jelenti a kifejezni kívánt tartalmat, azaz a feladat elvégzését. - De más igekötő nélkül használt eseteket is idézhetünk. „Szálasit és társait a francia, az angol és a nemzetközi bíróság is marasztalta volna.” így pontosan az ellenkezőjét mondja annak, amit gondolt. A marasztal ugyanis valakinek, a szívesen látott vendégnek a továbbtartózko- dásra való rábeszélését jelenti. Az elmarasztal viszont valamilyen bűnügyben (hazaárulás) a vétkesne az új eljárások honosítása. ” Ez a szó így állampolgárrá fogadót jelent. Igekötővel viszont a meghonosítás értelme az új eljárások bevezetése, alkalmazása. Szélsőséges eset a következő: „A kérdés még nem zárult.” A le nélkül szinte minősíthetetlenül torz nyelvi szülemény. „A megállapodások megszegése miatt borulhat a koalíció.” - Nyüván a fel igekötővel fejezi ki a közölni kívánt tartalmat. „A hozzászólások közelítették a problémát.” Itt pedig a meg billenti helyére a nyelvi mérleget. „A hazai csapat a mérkőzést 3:2 arányban nyerte.’’ - A megnyerte vagy a nyerte meg az elfogadható. A további idézetek azt az érzést keltik az ép nyelvérzékű emberben, hogy nem is véletlenül, felületességből ejtett hibáról van szó, hanem egy új szabály követéséről. „Esetleg tud faragni a hátrányból”; „Az indulatok legtöbbször a pénz körül robbannak”; „Hallgatóinak képzeletét szuggesztív előadásával gyújtotta"; „A sérült kocsiját újjal váltja”; „A kiállítás 10-18 óráig tekinthető". - Bárki könnyen kiegészítheti ezeket a mondatokat a le, ki, fel, meg igekötőkkel Elhagyása tudatosan alkalmazott stíluseszköz is lehet. „S rezzent kézből kis pillangó elszáll”; ,Hunyt vezérem ifjú szép sugára”; ,J(él az ifjú tölt pohár kezében”. A Szép Ilona c. Vörösmarty-versből vett idézetek a tömörség, a választékosság, a feszült lelkiállapot kifejező eszközei. Rónai Béla Bükkösdi csaták: utak és nagy játékok Bükkösdön a jogerős bírósági döntés nyomán meg kell ismételni a cementgyár létesítéséről szóló népszavazást. A helyi választási bizottság múlt csütörtökön úgy határozott, hogy bár történtek jogsértések a népszavazás kapcsán - ilyen volt a mozgó urnás szavazás lebonyolításához szükséges lista átvétele és sérült a kampánycsend is -, az eredmény marad, de lehet fellebbezni. A cementgyár építése mellett kiálló szervezet a területi választási bizottságnál óvott. Ezt elfogadták, ám megvétózta a másik fél. Utóbbit kedden érdemi vizsgálat nélkül elutasította a megyei bíróság, mondván: a beadvány későn érkezett, így tehát meg kell ismételni a népszavazást. A beadványt - legyen bármelyik félé - július 19-én 16 óráig kellett beterjeszteni. A választási törvény szerint, állítják a cementgyár építésének ellenzői, a területi választási bizottsághoz, ám a megyei bíróságnak címezve. A TVB- nek ezt legkésőbb a következő napon továbbítania kell a megyei bíróságnak. Az ellenzők dokumentálni tudják: a beadványukat 19- én 15 óra 20 perckor vették át a jogi képviselőjüktől. Az interneten tegnap már körözték az ellenző szervezet képviselőinek újabb levelét. A beruházó is kiadott egy közleményt.- Nagy játékok folynak itt a háttérben, uram! - legyintett valahová messze, tegnap déltájban az egyik, utcán megszólított férfi. Cement gyár - áll így, külön írva, illetve jó nagy betűkkel az aszfaltra festve a bükkösdi bevezető szakaszon. Értelmet úgy nyert, hogy áthúzták egy termetes iksszel, tehát: semmi szükség nincs itt cementgyárra! Nem tudom eldönteni, kinek szánták a jelzést. A csak átutazó átsuhan fölötte, mielőtt kibetűzhetné, kollektív akaratot sem fejez ki - legalábbis a népszavazás eredményeinek ismeretében nem. Akkor nagy valószínűséggel a dübörgő kőszállítók vezetőinek szól: onnan, tekintélyes magasságból, messziről el lehet olvasni a feliratot. Ez utóbbi teória nagyon is valószínű: egyrészt a kőszállítók mostani és későbbi vezetőinek munkahelye, létbiztonsága függ a már meglévő kőbányától és egy esetleg idetelepülő gyártól Másrészt meg úgy érzem, hirtelen jöttmentként, hogy az alapbaj a dübörgés, amire csak rárakódott a cementgyárötlet.- Ismeri a Pécs-Bükkösd Zöld Híd-elvet? Jó tizenöt éve született egy tanulmány, hogy a Pécs-Bükkösd vonalba nem szabad ipari üzemet telepítem. De nem is erről akarok most beszélni - von félre az útról a megállított kerékpáros férfi Megyefán. Az a hír járja, hogy Bükköseinek ez a része teljes mellszélességgel kiáll a cementgyár mellett. Új ismerősöm - öt éve költözött ide a fővárosból, híradástechnikai mérnökként többször keresztül-kasul bejárta az országot, így Baranyát is - nem éppen a támogatók körébe sorolható. - Évekkel ezelőtt még megvoltak a nyolc-tizenkét tonnás súly- korlátozást jelző közúti táblák, aztán anélkül, hogy bárkit is megkérdeztek volna a környéken, egyszer csak eltűntek. De az út nem változott, a hidak is ugyanazok. Ugyan, kinek az érdeke lehetett? Mo9t harminc-ötven tonnás kőszállítók dübörögnek, több kilométer hosszan a főúton, át a falun. És ma még csak követ szállítanak a bányából, de ha megépül a cementgyár, naponta félezer tonna cementet is. Ki fogja bírni ezt a forgalmat? Hiszen ma is alig tűrhető: gondolt bárki is a csecsemőkre, a betegekre, a rossz alvókra, a műszakosokra?- Ott nyugdíjasokra nem lesz szükség, akkor mit is keresnék ott? - mondja szinte magának az ősz, markáns arcú férfi. - Azok vannak a cementgyár mellett, akik most is a bányában dolgoznak. Aztán az orrával a közeli árok felé bök: - Ezeket kellene rendbe hozni, nem fölösleges vitákkal tölteni az időt, meg lobbizni más háta mögött! Az utóbbi szavakat kétszer is meggondolta, aztán legyintett: mi baja lehet, ha név nélkül harap a helyi politikába? Az ifjú ember viszont vállalná a nevét - csak hát még nem nagykorú. - A szüleim ellenzik a gyárat. Ez egy csendes falu, ezért jönnek ide a turisták.- De a gyár innen jó pár kilométerre épülne, a volt kőbányában...- Ott meg erdő van. A majdnem középkorú pár férfitagja csak helyeselni tud: nem lenne messzebb öt kilométernél a gyár, akár biciklivel is lehetne menni dolgozni. Munka? Az most is van, neki is: közhasznú foglalkoztatás. És nem itt lakik, hanem Cserdiben. ^ - Mondanak ezt is, azt is. Őszintén? Hülye ez a falu, hogy ilyenen vitatkozik. Ha megépülne a gyár, és tíz év múlva kérdezne itt bárkit, biztosan azt válaszolnák, hogy jól döntöttek. Hiszen utat javítana, iparvágányt építene, ahogy hallottam. Mondom: ahogy hallottam, mert nem idevalósi vagyok, hanem abaligeti, csak a testvéremnek jöttem most segíteni. Megyefa, a cementgyár mellett mellszélességgel kiálló falurész... Nézzük akkor a „bázist”, Bükkösd központját! Minden falu kocsmájában találni valakit, és mindenkinek van véleménye. A pultos fiatalember szülei méhészkedésből élnek, több, mint száz családot gondoznak. Állítólag nem is olyan régen kint járt a méhészek szövetségének a képviselője, és azt mondta: ha megépül a cementgyár, akkor megvonnak minden támogatást, és a mézet sem veszik át. A faluban tizenheten foglalkoznak méhészettel.- Engem nem érdekel az egész cementgyárügy. Ha lesz, jó, ha nem, akkor is - mondja a fiatal ácsmester.- Azt meséld el, amikor tavaly majdnem leestél a tetőről! - szólítja a szemközt ülő, ugyancsak kó- lázgató barátja.- Ültem fönt a gerincen, amikor megmozdult az egész tető. Azt hittem, hogy földrengés, már majdnem leszaladtam. Kisvártatva megint, és akkor kapcsoltam csak: jött fölfelé, üresen a másik kőszállító, az egész ház beleremegett az út mellett, ott majdnem szemben a kastéllyal. Az „öreg”, aki ideköltözött, hogy „nyugodt helyre tegye a fenekét”, most árulja a házát a dübörgés miatt.- Nekem semmi bajom nem lenne, ha építenének egy elkerülő utat, és megcsinálnák a régit - veszi át a szót a Pécsett kórházi beteghordó, alkalmi kérdezőtársam. - Egy régebbi autó még csak-csak eímegy Hetvehely felé, de az én cabriómmal húsz-harminccal szlalomozok a gödrök között. Nagyobb sebességgel tényleg kész életveszély arrafelé a közlekedés. Egyébiránt az elkerülő út volt annak idején az első közös önkormányzati és beruházói fórum egyik sarkalatos pontja is. Ha ak- koF arra valaki biztos ígéretet tesz, ma nem itt tartanának a dolgok, fogalmaz az egykori helyi bennfentes, már kint az utcán. Utánunk jön az út túloldalán lévő üres telekre egykor panziót, máshová öregek otthonát álmodó vállalkozó is.- Hogy itt kétszázötven-háromszáz új munkahelyet teremtenének? Egyetlen konkrét munkakört sem tudtak eddig megnevezni. A százmilliós iparűzési adó pedig... Ma ilyen a törvény, holnap olyan, mi a garancia, hogy nem kerül bele a nagy közös kalapba? A hetvenéves öregúr a munka szóra felkapja a fejét. Persze... A falu fele megy az erdőbe, gombászni, aztán van őz, meg szarvas is... Megosztott ez a falu, egyik ezt mondja, a másik mást, őt nem érdekli, lesz-e gyár vagy sem, arra nem jár - fordít hátat egy fiatalasszony. Idősebb beszélgetőtársa kevésbé kertel: az elsőhöz hasonlóan a második népszavazás is háromszázezer forintjába kerül az önkormányzatnak - a pénzt osztották volna inkább szét a szegények között. hioohzoltáh
