Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)

2004-07-15 / 192. szám

6. OLDAL HOSSZUHETENY BEMUTATKOZIK 2004. Július 15., csütörtök Hosszúhetény Vasas HOSSZÚ: o mm SOfflOflY, jgtí "v Lovászheteny /ö / Martonfa \ Fazekasboda (Seresdlak Bogád :SzÍláöV SpŐbOT CRo^e,ek,V. Bítod : 'b Kátoly ö Szellő Maráza O < cNagykozk. A község vezetői A település polgármestere: Fara­góné Cseke Blanka. Alpolgár­mesterek: dr. Barna Viktor, ifi. Molnár Ferenc. A képviselő-tes­tület tagjai: Bocz Árpád, Csajkás Géza, dr. Csömyei László, dr. Herbert Tamás, Keszericze Zsolt, Kovács Györgyné, Papp János, Szanati István, Strung Nándor A község jegyzője: Or­bán László. A Német Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke: Radó Zoltán­ná. Tagjai: Áman Mihály, Döm- se József, Rittberger Jenőné, Strung János. A Cigány Kisebb­ségi Ónkormányzat elnöke: Bog­dán Istvánná. Tagjai: Bokor Ist­ván, Orsós Sándor, Sánta József. Jeles napok előtt A civil szerveződések erejét jel­zik májusban a közösségi na­pok, népszerű a talicskaolimpia május közepén. Júniusban a püspökszentlászlói búcsún Szent László szobrát a határőr­séggel közösen koszorúzza meg a falu. Az idén augusztus 19-én kenyérszenteléssel készülnek alkotmányunk ünnepére. Szep­tember 25-én szüreti búcsú lesz, hagyománya a községben az elmúlt évtizedekben sem sza­kadt meg. November első hetei­ben Márton-napi búcsút tarta­nak Kisújbányán, december 4- én, Borbála-napon a bányában elhunyt hetényiekre emlékez­nek. hosszuheteny.dunantulinaplo.hu Az oldal a hosszúhetényi önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Mecsekvidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Hosszúhetény rózsái közt Negyvenholdas, módosnak számító gazda le­hetett annak a parasztportának az egykori tu­lajdonosa, amelyben - a falu leendő tájházá­ban - Bocz Árpád kalauzol. A szépen rendbe hozott, kitatarozott porta ma a rég- és közelmúlt kincseivel - az egykori paraszti élet tárgyi emlékeivel van teli - negyedszázad áldo­zatos gyűjtőmunkájának, Bocz Árpád elhivatottsá­gának eredményeként. A ritkaságokat sorakoztató pénzérme-gyűjtemény Bocz Árpád édesapjának a hagyatéka - azt már az unokalány gondozza - a gyűjtőszenvedély azonban maradt, azzal a módo­sulással, hogy a családfő figyelme a néprajz felé for­dult - őseinek tárgyi és szellemi emlékei felé. Hi­szen valamikor - mint mondja; suttyó gyerekként - maga is ott hajlongott a Röck-féle cséplőgép körül aratáskor, amely ma a gyűjtemény egyik ékessége, és kanalazott azoknak a bazsarózsás tányéroknak az egyikéből-másikából is, melyek vidám, színes koszorúként lepik el a kis parasztkonyha falát. Ezzel a szeretettel és tudással kalauzol a tiszta szobától a konyhán, hálón, földes szobán át a füstöskonyháig, majd a téglából rakott góréig és az istállókig - s ezért nem épített házat az istálló ma­kulátlan állapotú tégláiból, pedig egy gyönyörű ház is kitellett volna az anyagából.- Kicsit svábos mentalitású a tiszta szoba, bútor­zatát Hodóséknak köszönhetjük, nem vitték ma­gukkal a panelba, az öreg ránk hagyta az üllőjét is - mondja Bocz Árpád. A szekrényben példás rendben stafírung lapul - végvászon, szőttesek, asztalterítők; a másikból szoknyák libbennek elő, rózsás vállkendő.- A hetényi asszonyok-lányok viselete igen szí­nes, rivalkodó - magyarázza kalauzom - az „ingös” meg olyan szép csipkés, mintha nem is a férfiak hordták volna. A sublód fiókjaiból kiborítható lenne a történe­lem - fényképek, katonalevelek a háborúkból, pala­tábla és Kossuth-bankó, olvasókönyv 1896-ból, majd sorban a konyha, a hálószoba és a súlyos fa­bölcső régvolt titkai, végül a hosszú földes szobáé, a hosszú asztallal, amely fölött Hosszúhetény had­viseltjeinek fényképtabiója függ a főfalon: „közü­lük már csak Dalos Jani bácsi, Szántó Jani bácsi és Reisch Béla bácsi él...” - kommentálja Bocz Árpád ezúttal szűkszavúan. Egyelőre még kérdés, mikor nyílik meg ez a mú­zeum a látogatók előtt, de az már tény, hogy gazdá­ját tavaly lovaggá avatták Szegeden; a Nemzetközi Szent György Lovagrend fogadta soraiba kivételes munkásságáért. Utak, présházak, iskola Az összközműves községben a közeljövő legnagyobb beruhá­zása az iskola 200 milliós rekonstrukciója és bővítése, vala­mint az állami erővel megépítendő elkerülő út lesz. Nándor, aki a nagyobbik fiával mezőgazdasági vállalkozást is visz, fél hektárt művel.- A temető is nagyon szépen gondozott, az idén készült el itt a parko­ló - teszi hozzá Faragóné Cseke Blanka polgármes­ter asszony, amint ennek a Baranyában egyik leg­népesebb, nem városi rangú településnek a fej­lesztési terveit közösen, dokumentációk alapján is áttekintjük. - A Zrínyi utcában 400 méter szaka­szon aszfaltoztunk, az idei pályázatokból, pozi­tív elbírálás esetén hat­milliót fordíthatunk bel­területi utakra. Huszon­két utcánk van - így is na­gyon sok még a tenniva­lónk, hiszen a közműve­sítés után nem volt lehe­tőségünk arra, hogy min­denütt utat burkoljunk. Ez még pályázati támogatásokkal is rendkívüli kiadásokkal járna. A bel­víz elvezetését is meg kell oldani: nálunk a gyorsan lerohanó csapa­dékvizekből adódnak problémák. A patakon átívelő hidak felújítására vis maior pályázatot adtunk be - szeretnénk a boltíves, téglával kira­kott hidakat régi szépségükben megőrizve rendbe hozni. Minden esélyt megragadunk - a fejlesztési lehetőségeinket a sikeres pályáza­tok is befolyásolják.- Az óvoda bővítése már folyik - a gyerekek száma nálunk szeren­A talicskaolimpia nem ismer korhatárokat Az önkormányzat már három sike­res pályázatot adott be a Sapard- hoz, hogy az utak kiépüljenek a présházak mentén, tudom meg Strung Nándortól, a szőlőművelő tulajdonosok egyikétől. Az önrész felét - az egy főre eső 15-20 ezer fo­rintot - a tulajdonosok vállalták át az önkormányzattól. A három kö­rülbelül egy-egy küométeres útsza­kasz már el is készült, még két út­szakaszra pályáznak hasonló mó­don. Több száz szőlőskert van itt, nagy része gondozott, kitűnő boro­kat adó olaszrizlinggel. Strung cséré növekszik - így hosszabb távon az egész tetőtér beépíté­sében gondol­kodhatunk. A közeljövő leg­nagyobb beru­házása a Nemes János Általános Iskola rekonstrukciója és bővítése, amelyre a címzett támogatás révén 200 milliót fordíthatunk. Az ÁMK keretein belül működő intézmény­nek új aulája lesz, önállóvá válik a könyvtár az olvasóval, galériával, az osztályteremként használt szaktantermeink visszanyerik funkciójukat, külön számítástech­nikai tanteremmel gazdagodunk, és saját iskolarészük lesz a speciá­lis foglalkozást igénylő tanulóknak is. Remélhető, hogy ez a beruhá­zás egy-két éven belül megvalósul. A másik nagy reményünk a 3 kilo­méteres elkerülő út megépítése a község nyugati oldalán, de ez már tőlünk független állami beruházás lesz. A mai áron talán a milliárdot is elérő munka elvégzését 2006-ra ígérik. A kőszállító járművek, ka­mionok forgalmától végre mente­sülnénk, és a Komlóról a 6-osra ve­zető út is valamivel rövidebb len­ne. A falu és az új út nyomvonala közötti részt ipari területnek szán­juk - csak környezetbarát ipartele­pítés jöhet szóba -, a 40 embernek munkát adó HOM-parkett már itt üzemel. Örülünk annak, hogy Hosszúhetény keresett, kedvelt, lé­lekszámúban is növekedő telepü­lés, bár egyelőre csak magántulaj­donú telkek, ingatlanok közt vá­laszthatnak azok a fiatalok, akik itt akarnak letelepedni. A tájház Bocz Árpád negyedszázados gyűjtőmunkájának eredménye Védett értékek, épületek nyomában A falu ezer házából mintegy száz helyi műemléki védettsé­gű. Az önkormányzatnak is köszönhetően egyre többet újí­tanak fel az utóbbiak közül. Számos szép sváb portát is talál­ni a községben, de történelméből eredően főként a magyar népi építészet emlékeiben bővelkedik. Az önkormányzat 2002 januárjá­tól évi fél-fél millió forintot külö­nített el lakáscélú bővítési és kor­szerűsítési munkák támogatásá­ra, illetve a helyi védelem alá tar­tozó régi házak külső tatarozásá­ra - tetőzetének, homlokzatának, nyílászáróinak eredeti formákat megőrző felújítására. Mint Orbán László jegyző elmondta, a viha­ros vitákban születő támogatási forma, noha a pénz értelemsze­rűen több pályázó közt oszlott meg, beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. Most csak a múlt érté­keinek a megőrzéséről szólva el­mondható, hogy egyre több tulaj­donost ösztönöz házának felújí­tására, sőt, az idén már 1 millió forint pályázható pénzt szánt er­re az önkormányzat. Az érdeklő­désre jellemző, hogy a pénz már „el is kelt”, az idén tizennyolc épület rendbehozatalát támogat­ták kisebb-nagyobb - 40-120 ezer forintos - összegekkel. ______■ Sz ámos műemléki érték található a faluban Pénzforgalom - mindent helyben A növekvő néPessé8ért I \ A,.,,/In ót: ^ Lpc7Íi1n ic. 37 nrocíoHrí fain Raranvát i A Mecsekvidéke Takarékszö­vetkezet Hosszúhetényben 1964 óta, tehát negyven éve van je­len, amely a pénzintézet távlati stratégiáját is meghatározza. Az elmúlt évben a takarékszövet­kezet növelte a kirendeltség lét­számát, és az idei évben megvaló­sították a hetényi fiók teljes - mű­szaki, esztétikai, bankbiztonsági - felújítását. A takarékszövetkezet kötődése Hosszúhetényhez tagságának, al­kalmazottainak összetételében is tükröződik, de igazolja széles la­kossági és vállalkozói ügyfélköre is. A több mint 1400 helyi ügyfél­ből közel 600-an vezetnek itt la­kossági és vállalkozói számlát, il­letve egyre bővül a bankkártyával rendelkezők köre is. A Mecsekvidéke Takarékszövet­kezet a közelmúltban bankau­tomatát telepített a településen, an­nak érdekében, hogy a lakosság helyben, a lakóhelyén nonstop - na­pi 24 órában bármikor - lebonyolít­hassa szükséges pénzforgalmát. A kirendeltség is folyamatosan szélesíti, korszerűsíti kínálatát, szol­gáltatásai közül a legnépszerűbb a jelzáloghitel tennék, amely egy te­hermentes ingatlan ellenében sza­badon felhasználható, akár a becs­érték felét meghaladó mértékben. Az egyedülálló „nyugdíjashitel” akár a nyugdíj havi összegének 10- szereséig, legfeljebb 1 millió forintig igényelhető, 75 éves korig. Arra tö­rekszenek, hogy gyors, szakszerű, ügyfélbarát kiszolgálással tegyenek eleget a lakosság pénzügyi igényei­nek - Hosszúhetény is jó példa ar­ra, hogy ma már nemigen beszélhe­tünk a vidék és a város különbségé­ről a banki szférában sem. A Mecsekvidéki Takarékszövetkezet fiókja rugalmasan alkalmazkodik a helyi igényekhez Az óvodabővítés, a készülő is­kolarekonstrukció és a letele­pedők száma is jelzi, .hogy a község optimizmussal tervez­heti a jövőjét. Az elmúlt évtizedben társadalmi­lag is némiképp átrétegződött Hosszúhetény. Az értelmiségiek egy ideje nem szivárognak el a fa­luból, ellenkezőleg számos Pécs­ről érkező - idős és fiatal települt le itt. Hosszúheténynek 1990-ben 3151 lakosa volt, csak az évtized végére emelkedett a lélekszáma 3200 fölé - néhány évig 3250 kö­rül stagnált: 2002-ben 3255 la­kossal, majd viszonylag gyorsan növekedett a lélekszám, amely ma 3300 körül vagy e fölött jár. Számosán kötnek házasságot - voltak, akik a mozi udvarán, má­sok a püspökszentlászlói arboré­tumban fogadtak egymásnak örök hűséget -, föltehető, hogy az öregedő falu Baranyát jellem­ző szindrómája Hosszúhetényre már nem érvényes. Nagyobb gond, de talán átme­neti, hogy a fekvése, közlekedési adottságai miatt is vonzó, össz­közműves településen az önkor­mányzat csak néhány házhellyel rendelkezik - a Berki utcában kí­nált 4-5 lakótelek azonban még nincs közművesítve, újabbak vá­sárlására pedig egyelőre nincs ke­retük. Viszonylag borsos, de elér­hető árú kínálatot jelentenek a magántulajdonú parcellák - vár­hatóan így születik új lakótelep a falu déli határánál, s így épülhet­nek be a még meglévő foghíjak. A több száz présház, illetve hét­végi ház közül itt is megvásárol­tak már néhányat a Pécsről kite­lepülök, akik a magas lakásrezsi miatt választották ezt a kényszer- megoldást.

Next

/
Thumbnails
Contents